A 2009-es SwissAir nyeremény játék segítségével sikerült ezt a távoli síterepet meghódítani. :)
Genf környéki terepek közül lehetett választani. Nem bíztam a véletlenre, a legmagasabb hegy a Glacier3000 lett a cél.
Számomra idegen volt hogy repülővel, saját közlekedési eszköz nélkül menjek a hegyekbe. A szálláshelyekre való transzfernek a vonatozást választottuk, a menetrendet online néztem ki már napokkal előre.
1.nap
Budapest->Genf->Lausanne
Az indulás hétfő este történt a hóesés Ferihegyről. A snowbord felszerelés egy kis gondot okozott a check in-es hölgynek, nem volt tisztában azzal hogy a társaságuk különdíj nélkül szállítja a sí és snowbord felszereléseket. Egy rövid telefonálás után már jött is a rakodó munkás hogy a gépre tegye a szállítószalagnak hosszú tárgyainkat.
Valamivel éjfél előtt ért földet a gép genfi reptéren, gyorsan összeszedtük a motyónkat majd siettünk a vasútállomásra ami közvetlenül a reptér mellett van.
Persze azt a vonatot lekéstük amit előre kinéztem, de egy fél órás várakozás után már a Lausanne-i szerelvényen ültünk.
A Lausanne-i szállásra fél kettő tájékában érhettünk, jó volt a pihenés a hosszú út után.
2.nap
Lausanne->Aigle->Les Diablerets
A lehető legkorábban akartunk indulni hogy még aznap csúszni tudjunk, így a gyors reggeli után futás az állomásra, vágánykeresés majd felhuppantunk az Aigle-be tartó vonatra. A svájciak tudnak síneket építeni, sehol egy döccenés vagy taram-taram. :) Elég tempósan közlekednek a szerelvények, gpsel 140km/órás csúcssebességet mértünk.
Aigle-ben mire megtaláltuk hogy melyik vágányról megy a hegyi vonat Les Diablerets városba már csak a távozó szerelvényt láttunk. Egy órás várakozás után a szinte üres vonattal hamar felértünk a behavazott hegyek közé.
Elfoglaltuk a szállást, beöltöztünk majd negyedórás síbuszozással felértünk a Glacier3000 nagykabinos felvonó aljához.
A városban van még egy síterep, de előszezon miatt még nem volt nyitva.
Míg a városban felhős volt az ég, a magasban szikrázó napsütés és -11C°-os hideg fogadott.
A csúcsra átszállással lehet feljutni, odafenn van egy nagyobb önkiszolgáló étterem, az árak valamivel drágábbak mint az osztrák hegyekben.
A felső állomásnál egy elég magas hóval borított kilátóra is fel lehet mászni. Onnan gyönyörű kilátás nyílik a környező hegyekre. A tájékoztató térképek segítségével fel lehet ismerni a helyi dombokat és a távoli Matterhorn-ig is ellátni.
Előszezon volt, sajnos gleccser nem minden része volt megnyitva, de tömeggel nem találkoztunk.
Csak a felső pályák üzemeltek, egy beülős és három húzós felvonóval tudtuk fárasztani magunkat.
A fenti pályák átlagos kéknek felelnek meg, szélesek és még nap végén is látszott a ratrak nyom.
Elég nagy funpark is van ahol a proriderek ugrálhatják ki magukat, továbbá a pályák között a jelöletlen területen a szűzhavazás szerelmesei élhetik ki a vágyaikat.
3-4.nap
A Szikrázó napsütés, a hőmérséklet árnyékban -17C°.
A gleccser elég nagy részen terül el, itt láttam először hogy egy kisrepülő tesz pár kört a pálya felett, majd leszáll a gleccseren.
5.nap
Les Diablerets->Aigle->Genf->Budapest
Havazik a városban, már nem mentünk fel a pályára, inkább a kényelmes nem kapkodós csomagolás és hazajutásra koncentráltunk. Ha tudjuk előre hogy a Genf Budapest járat a havazás miatt 4 órával később indul még felmentünk volna a hegyre.
A vonat csatlakozásokat most nem hibáztuk el, mindent elértünk időben, még a tervezettnél kicsit korábban is a reptérre értünk.
Pár kép:
https://sielok.hu/fotoalbum/les-diablerets/galeria/
Keresés
18 cm
