Esés tanítása - kell vagy nem?

Igen, síelni kell megtanítani az embereket ÉS a sebességszabályozás különböző technikáira. Hozzáteszem, hogy az én sítanulásom nem ma volt, ráadásul az "oktatónk", (pont Kati néni, a tesitanár) közel sem olyan felkészült volt, mint a mai nagymotorosok. Annak ellenére ez a "technika" akkor egy bizonyos magabiztonságot adott, nem kellett félenm attól, mi lesz, ha elesek???...hiszen tudtam esni. Az, hogy ez jó módszer vagy nem, fogalmam sincs.

Az esés tanítása a síelés különböző fázisaiban jobb lenne. Aki még lécen sem állt azt mire tanítjuk? Álló helyzetben történő eldőlésre? A megsíelt sítechnikához alkalmazkodó esési pozíciókat már eredményesebbnek látom. De mi a helyzet azzal aki ösztönszerűen az esés ellen küzd? Hiszen az ember alapvetően legelőször a kialakult szituációban menteni próbál és nem elesni. Mert ugye egyetlen esést sem lehet veszélytelenek kikiáltani. Minden esésben ott a sérülés veszélye. És hogy tanítják meg valakinek is hogy mi az a helyzet amikor jobb elesni és mi az amit illene még menteni?
Na és mi a helyzet egy pánik esetén? Pánik hangulatban senki sem fog megfontoltan cselekedni. Mondhatni abszolút nem ura a kialakult helyzetnek.Arra az esetre mit tanítsanak?

Amikor még én tanultam, tanították...az első esések elég félelmetesek voltak, de aztán belejöttünk. Sőt, volt olyan gyakorlatunk, hogy kígyóban jöttünk le, aztán az egyik diák jobbra, azt az követő balra dőlt ki, míg véget nem ért a sor. Jó móka is volt, élveztük. Épp ma kérdeztem a fiaimat, hogy őket tanították-e esni. NEM. :(

nem akarok kövezni senkit,de nincs európai síiskola, ahol esni tanítanak síelés előtt. sehol.
tessék a sielőket esni tanítani. unalmas,de életmentő.