GYT által küldött hozzászólások listája

Val d'Allos 1800 (La Foux) - 2012. jan. 7-14.
Residence Plein Sud

Sziasztok!

Szeretnék segíteni egy kis beszámolóval Val d'Allos-ról azoknak, akik még az idei szezonban készülnek ide, illetve azoknak, akik még nem döntöttek.

Utazás:

A szokásos útvonalon, Szlovénián keresztül mentünk Triesztig, és Olaszországban a hosszú és végtelenül unalmas A4-es autópályán Bresciáig. Mivel Val d'Allos a Francia-Alpok déli részén található (és a francia-olasz határon lévő hágók többsége egész télen zárva van, a Fréjus-alagút pedig drága, és mivel eléggé északon van, ezért nem is lett volna rövidebb arra menni), ezért Bresciától Genova felé vettük az irányt, ahonnan a meseszép autópályán (hegyek, tengerpart, pálmafák, 20 celsius fok...) egészen Nizzáig mentünk. (Hazafelé Monaconál letértünk az autópályáról, és csináltunk egy 2 órás városnézést Monte Carloban - parkolás 4,30 euró/2 óra a Casino alatti parkolóházban.) Nizzánál letértünk az autópályáról, és jött a vártnál is hosszabb, kanyargósabb és fárasztóbb része az utazásnak, kb. 200 km szerpentin a hegyek között, vagyis inkább hegyre fel, hegyről le. 16 óra utazás után - amikor már majdnem kezdtünk aggódni - egyszer csak Allos helységben találtuk magunkat. Persze hamar rájöttünk, hogy mi La Foux d'Allos-ba (Val d'Allos 1800) igyekszünk, ami Allos helységtől kb. 20 km további szerpentint jelentett. A fáradt utazót közben egy kicsit megzavarhatja az Allos települést követő Le Seignus d'Allos (Val d'Allos 1500) irányába mutató tábla, ahol csak az ide tartóknak érdemes lekanyarodniuk, de miután ezt is tisztáztuk, és itt nem hajtottunk le a főútról, sikeresen megérkeztünk a csodaszép La Foux d'Allos-ba.

Szállás/Település:

La Foux a hegyekkel teljesen körbezárt picike, kizárólag apartmanokból és apartmanházakból álló település, a látványa elképesztően szép.
Mi a Residence Plein Sud apartmanházban laktunk, amit 100%-ban ajánlok mindenkinek. Szinte teljesen új (két éve adták át), az apartmanok tágasak (és értelmes elosztású!!!), a legmodernebb, igényes, szép berendezéssel (konyha hiánytalanul felszerelt), kényelmes ágyakkal és hatalmas erkéllyel (az erkélyen is műanyag székek és asztal voltak). Emellett a személyzet nagyon kedves, tudnak, sőt, hajlandóak is angolul beszélni, ami nagyon megkönnyítette az életünket az egy hét alatt. Az apartmanháznak a falu központjában a beépítettség miatt már nem jutott hely, ezért két sípálya között az egyik hegy alján helyezték el, a település felett. Ennek az eredménye a csodaszép kilátás az erkélyről, és a sífelvonók viszonylag távoli elhelyezkedése gyalog, azonban az ingyenes síbusz közvetlenül az apartmanház bejáratánál állt meg kb. 10-15 percenként, és 2 perc alatt a központi felvonóknál tett le, tehát sícipőben gyalogolni összesen kb. 10 m-t kellett naponta. Ehhez képest az apartman ára talán még az átlagosnál is alacsonyabb volt.

Pályák/Hóhelyzet:

Ezt a részt egyértelműen a hójelentéssel kell kezdenem: az érkezésünk előtt esett kb. 5-10 cm hó, de ez elsősorban arra volt jó, hogy reménnyel töltötte el a turnusváltáskor érkező síelőket. Ennek ellenére azt nyugodtan mondhatjuk, hogy Val d'Allos-ban - az 1800 m-es magasság ellenére - szinte nem volt hó. A pályákon a decemberben esett 30-50 cm havat próbálták egész héten életben tartani, ami egyébként meglepően jól sikerült (ezért le a kalappal a síterep személyzete előtt és legmélyebb tiszteletem az övék). Egész éjjel mentek a hóágyúk, reggelente az első csúszások közben még többször találkoztunk a ratrakokkal, tehát küzdöttek rendesen az életben maradásért. Ennek az volt az eredménye, hogy nagyjából a sípályák 75-80%-át működtetni tudták.

Az éjszakai pályamunkák után reggel tökéletes minőségű pályákon száguldottunk, aztán az egyre több síelő és egyre több napsütés hatására délután rohamosan romlott a hó minősége - a friss műhó könnyen buckákba rendeződött, alóla pedig az egy hónap alatt jéggé tömörödött hó bukkant ki egészen nagy foltokban, de egyáltalán nem volt katasztrófális, élvezhetetlen vagy veszélyes. A fenti okokból időben keltünk reggelente, és délelőtt megpróbáltunk kifulladásig síelni a tökéletes pályákon, délután pedig inkább élveztük a napsütésben csúszkálást. Apropó napsütés: 7 teljes napig, folyamatosan szikrázó napsütésben volt részünk. Felhőt nem láttunk, azonban az egyik napsütötte hütte falán (2050 m magasan) 26 celsius-t mutatott a hőmérő :)).

A pályarendszer egyébként egészen változatos, nagyon szép, jól síelhető, élvezetes pályák voltak. A pályák többsége közepes erősségű kék, illetve enyhébb piros volt, de található egy-két technikásabb piros pálya is, illetve a La Foux-i részen egy nagyon nehéz részeket tartalmazó fekete pálya is volt (csak nagyon biztos, komoly tapasztalattal bíró síelőknek ajánlott, ami a felvonóról nem látszott, ezért komoly küzdést eredményezett a sérülésmentes lejutás a sziklák között). A pályák alapvetően jó hosszúak, ezért a sportos szempontokat előnyben részesítők is Persze a kezdő síelők számára is van egy kényelmes sílifttel ellátott zöld pálya, ahol gond nélkül lehet gyakorolni az alapokat.
A központban található Observatoire 2600 csúcs mellett mindenképpen érdemes felmenni a Téte de Vescal 2515 csúcsra, mert nagyon hosszú és élvezetes pályán lehet visszasíelni a felvonók legaljára (útközben az erdei "forét" nevű pályán van egy gyönyörű kis családias hütte, ahova reggeltől estig süt a nap).

Egy napra átmentem Le Seignus d'Allosba (Val d'Allos 1500 - ingyenes busz közlekedik a két település között másfél óránként, felvonótól felvonóig, úgyhogy sícipőben simán át lehet buszozni), ahol arányaiban több pálya volt zárva hóhiány miatt, mint La Foux-ban, de egy napot azért itt is élvezetesen el tudtam tölteni, és voltak nagy élmény nyújtó pályák itt is. Pl.: az első látásra elég rémisztő "combe lacroix" fekete pálya viszonylag könnyen síelhető volt, ezért utána többször is felmentem oda. Egy napot szerintem érdemes rászánni az itteni síelésre.

Sajnos a kevés hó miatt lezárták a Val d'Allos és Pra Loup közötti átjárót, ezért Pra Loup-ra nem tudtunk átsíelni, pedig állítólag nagyon szép, és változatos pályarendszer van ott is. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az ottani időjárás-jelentés, és az elektronikus központis sítérkép szerint Pra Loup-on rosszabb volt a hóhelyzet, és a pályák sokkal nagyobb részét tartották zárva, ezért örültünk, hogy mi legalább a hegy havasabb oldalán voltunk. (Aki esetleg nem tudja, annak mindenképpen szólok, hogy a két település csak a hegyeken keresztül, a sípályákkal és felvonókkal csatlakozik egymáshoz, autóúton - a hegyeket megkerülve - kb. 200 km a távolság, ezért csak megfelelő hóviszonyok esetén lehet besíelni mindkét síterepet. Ugyanebből az okból, ha valaki átsíel a másik faluhoz, és lekési az utolsó felvonókat, akkor kb. 500 euróért viszi vissza a taxi, de erre nyomatékosan, a lehető legtöbb helyen - felvonóknál, sítérképen, stb. - felhívják a figyelmet.)

A síliftek állapotára többen panaszkodtak már a korábbi beszámolókban, én ezt nem éreztem problémának. Egy-két modern és gyors lift mellett valóban vannak régebbi, kicsit lassabb 4 üléses felvonók ülésfűtés nélkül, de ez nem jelentett indokolatlan kényelmetlenséget. A felvonóról elénk táruló látvány bőven kárpótolt a 2-3 perccel hosszabb utazásért, ami ráadásul ilyen hosszúságú felvonókon egyáltalán nem számottevő. Egy-két kivétellel minden pálya megközelíthető ülőlifttel, tehát ez nem jelenthet gondot. Lehet, hogy nekem vannak kis igényeim, de én nem érzem jogosnak a felvonók miatti panaszkodást - ami persze teljesen szubjektív véleményem.

A fantasztikus időnek mi nagyon örültünk, azonban a hóviszonyoknak nem tett igazán jót. A hét második felére a pályákon kívül még 2500 m-en is olvadt a hó, lejjebb pedig teljesen elolvadt. A pályák állapota a karbantartók kitartó munkájának köszönhetően alig romlott, de ez változatlan időjárás mellett szerintem nem lesz sokáig tartható. Úgyhogy akik a következő hetekben indulnak, azok nagyon szurkoljanak egy kiadós havazásért, de legalábbis jó hideg időjárásért.

Mindent összevetve fantasztikusan éreztük magunkat, szinte hihetetlen volt, hogy ilyen melegben és szikrázó napsütésben ennyire korrekt állapotú pályákon tudtunk napi 7 órát síelni. A környezet csodaszép, a pályarendszer nagyon jó. Bele se mertünk gondolni, hogy milyen lehet ugyanez másfél méter hóval... Remélem egyszer még úgy is megnézzük!!!

Üdv.

Sziasztok!

Mi (négy fővel) 2011. március közepén síeltünk egy hetet Val Cenis-Termignon-ban. Alapvetően nagyon pozitív élményeink voltak.

Az utazást mi Szlovénia-Olaszország-Fréjus-alagút útvonalon oldottuk meg, de lehet, hogy Svájc felől kicsit hosszabb úton jelentős összeget tudtunk volna megtakarítani (a szlovén és az olasz autópálya méregdrága, a Fréjus-alagútról nem is beszélve). Emellett, aki Szlovénia felé tervez menni, még csak véletlenül se felejtse el az autópálya-matricát KIRAGASZTANI a szélvédőre, mert én tudatlanul (vagyis inkább kímélve a szélvédőt a későbbi kapargatástól) csak odacsíptettem a szélvédő belsejéhez, és ez a hiba később 150,- EUR-ba került. Minden külföldit kiszedtek az ellenőrök, és hajthatatlanok voltak, de lehetőséget adtak bankkártyával befizetni a bírságot a helyszínen (ezúton is köszönet és üdvözletem nekik...).

A szállásunk Termignon-ban, a Les Terrasses de Termignon apartmanházban volt. A ház közvetlenül a Termignon-i felvonó lábánál volt, kb. 15 m-t kellett sétálni. A személyzet gyakorlatilag egy fő 60 év körüli bácsi volt, aki a francia szokásokkal ellentétben egészen jól beszélt angolul, és a franciás mogorvasága mellett készségesen segített, ha kérdeztünk vagy problémánk volt. (Kérésünkre gond nélkül engedte, hogy korán reggel elhagyjuk a szállást a távozás napján, a kauciót már előző este visszaadta, és nem szórakozott a szoba állapotának vagy a leltárnak az ellenőrzésével.)
Az apartman a francia viszonyokhoz képest egészen tágas volt, egy előszoba jó nagy ruhásszekrénnyel, fogasokkal, polcokkal; káddal, nagy tükörrel szerelt tiszta fürdőszoba; külön WC; egy dupla-ágyas hálószoba szintén nagy méretű ruhásszekrénnyel, és a konyha-étkezővel egy légterű nappaliban egy kihúzható kanapé két személynek. Kényelmesen elfértünk, a bútorok újszerű állapotban voltak, tiszta, modern, igényes volt a kégli. Konyhai felszerelés tökéletes volt. Sajnos a mi apartmanunk pont nem volt erkélyes, pedig a házban a lakások 80%-ához tartozott.
A wellness rész a célnak pont megfelelt, bár a szauna elég kicsi volt, de kis várakozást követően mindig be tudtunk ülni 30-40 percre.

Termignon egyébként egy kis ékszerdoboz, aki szereti a "mézeskalácsház" kinézetű régi házikókat, annak tetszeni fog. Csendes, nyugodt kis falu. Lanslebourg és Lanslevillard kicsit nagyobb és zsúfoltabb Termignon-nál, de hasonló a hangulata. Termignon-ban egy két kisebb üzlet, és egy nagyon szimpatikus kis pékségen kívül nincs más. A pékségben reggel 8-kor 2-3 perc sorban állást követően nagyon finom, friss pékárut lehetett venni. A másik két faluban vannak nagyobb üzletek, szupermarketek, autószerelő, benzinkút, stb.

Aki Termignon-ban száll meg, annak a reggel egy kb. 20 perces felvonó-kis síelés-felvonó-kis síelés túrával indul a napja, ha át akar jutni a hegy másik oldalára, ahol sokkal több pálya található. Ez egyáltalán nem megerőltető, mert a Termignon-t és Lanslevillard-ot összekötő retúr-liftek modernek, kényelmesek és gyorsak, illetve a völgy látványa a reggeli napsütésben megfelelő hangulatot teremt a nap kezdéséhez.
Első reggel mi elkövettük azt a hibát, hogy megpróbáltunk a Termignon-i felvonótól átsíelni a térképen jelölt hosszú, kanyargós zöld pályán a Lanslebourg-i felvonó aljához. Ezt a pályát természetes állapotában találtuk, kezelés nélkül, és sajnos néhol inkább emelkedett, mint lejtett, úgyhogy itt-ott sífutóedzés lett a dologból, de átértünk. A többi napon ezt kikerültük az oda-vissza közlekedő retúr-lifttel, másnak is ezt ajánlom a gyorsaság és kényelem miatt.

A pályák jelentős része itt, Lanslebourg/Lanslevillard felett található, és itt gyakorlatilag minden pálya elérhető ülőliftekkel. A magasabb részeken főleg kellemes lejtésű, széles, jól kezelt piros pályák vannak, egy-két hasonló, de lankásabb kék, és szintén egy-két kicsit meredekebb fekete. Kicsit lejjebb, a fák között is egészen széles pályák voltak, bár itt egy kicsit több ember volt, de a forgalom egyáltalán nem volt zavaró. A nap második felében ezekre az alsóbb, erdei pályákra volt jellemző a buckásodás, latyakosodás.
Mi az utolsó napokban fedeztük fel a Termignon-i oldalon lévő pályarendszert, ahol szintén nagyon szép, és kellemes kék-piros pályák vannak, egyetlen hátrányuk, hogy a felsőbb pályák már csak tányéros felvonóval érhetőek el. Egy napot érdemes ezekre is szánni.

Aki Termignon-ban lakik, az a nap végén nagyjából egy fél órás utazással számoljon. Ez nagyon jó levezetése volt a napoknak, a retúr-lifttel visszaértünk a Termignon-i hegy tetejére, és onnan egy jó hosszú, de nem túl megerőltető síelés következett egészen az apartmanház bejáratáig.

Az időjárás felemás volt, ugyanis gyakorlatilag egész héten esett a hó, ami egyrészt biztosította a megfelelő hómennyiséget/hóvastagságot, viszont így csak két-három napsütésben síelős napunk volt, illetve a nagyon sok hó itt-ott már rontotta a pályák minőségét, könnyebben alakultak ki buckák. Minden este kezelték a pályákat, ezt folyamatosan lehetett látni, de közben folyamatosan szakadt a hó, ezért lehetetlen volt 100%-os pályákat csinálni.
A délutáni órákban, a pályák alsóbb részein pedig néha 10-15 fok volt (március közepe), ezért 1600-1700 m alatt már voltak latyakosabb, buckásabb pályák. Ezekkel főleg akkor találkoztunk, amikor a nap végén lesíeltünk az apartmanházunkhoz, mert nap közben elsősorban 2000 m környékén vagy magasabban voltunk, ahol ebből nem lehetett érezni semmit.

Volt közöttünk rutinos, régóta síelő, középhaladó és teljesen kezdő síelő is, és mindannyian megtaláltuk a megfelelő pályákat, ahol jól éreztük magunkat.

Mi nagyon jól éreztünk magunkat, ha valaki ide szeretne menni, nem rossz választás. Biztosan van jobb hely, de egy kellemes hetet tökéletesen el lehet itt tölteni.