Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM

Előzmény és válaszok a Magyarországi síterepek fejlesztése topikból

ÜZENETEK (3)Időben csökkenő Időben csökkenő
Gutbrod Rezső
152 élménybeszámolót írt
152
17 éve tag
2019.01.15. 13:19
Kedves kócos!

Szívemből szóltál, és hidd el sokan olvassák a hozzászólást, csak sokak még a puszta tényeknek sem akarnak hinni. Akkor egy Mo-i sípálya üzemeltető szemszögéből egy pár gondolat.

Mint síoktató, sok helyen járok külföldön, ahol szóba kerül kicsiny visegrádi gleccserünk is, a szerény magasságával, és persze nem is értik, hogyan működhet ez, hiszen pl Ausztriában sokkal magasabb pályákat kellett már bezárni pl. St Corona, Türnitz stb. A különbség pedig egyszerű, az itteni pályák között nincsen tényleges konkurencia, ha az ideálisabb téli napokat nézzük, annyi a látogató már, hogy egyszerűen a működésképtelenség határát súrolja. Persze ezzel tartósan nem lehet visszaélni, de az életben maradást legalább is biztosítja. Szóval fejleszteni kell, és nemcsak az igények bővülése miatt, hanem az egyre kedvezőtlenebb időjárás miatt is. Eplény példájából látható, hogy egy kellően felfejlesztett hóágyúrendszer csodákra képes, és ilyen kedvezőtlen időjárási viszonyok között, tartósan lehet üzemelni. Nálunk az egyelőre gyengébb kapacitású hóágyús rendszer is jó eredményeket hoz, de nagyon megszenvedünk érte, megérdemelnénk egy jelentősebb fejlesztést, és akkor a ratrakról és a felvonókról még nem is beszéltünk (30 éves átlagkor). Csak egy dilemma van, az eddig cégeknek adott, és végre létező, kézzel fogható 25%-os állami hozzájáruláshoz felvett 75%-os kölcsön akár be is buktathatja örökre a pálya működését, amit azért nem szeretnénk. Sajnos nálunk jelenleg, a kis lépések kora lejárt, most egy nagyobbat kell lépnünk, vagy végleg lemaradunk, azaz beledöglünk. És azért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a környezetünk fejlesztéseit, Normafa 100%-os állami támogatását, vagy a távolabbi Sátoraljaújhely állami támogatott beruházásait. És higgyétek el nem az irigység beszél belőlem, a Nagyvillám Sípálya is kapott 600 millió Ft-os keretet a fejlesztéseire 2030-ig, csak annak megérkezését ki is kell várni, vagy azt nem a jelenlegi üzemeletetőnek címezték? Innentől kérem minden visegrádi gleccser hívő bárminemű támogatását!

Üdv! Egy hó és hegyimádó ember Magyarországról, ahol éppen szakad a hó.
Előzmény: (kócos 203563)
kócos
1234 élménybeszámolót írt
1234
19 éve tag
2019.01.15. 09:04
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm, hogy megszakították az egyedül beszélés ritmusát. Már-már magamba beszélésre is gondolhattam, de az csak mindig magunknak szól.Bár az időjárás is úgy segítené Jeszenszky úr szavait, akkor talán a nemzet stratégia, nem a minőségi sportba ölné elhullajtott forintjainkat.Amit ott költenek, annak egy részét, egy nagyobb vállalat reklám költségeinek apró százalékaival lehetne újjáépíteni a vérkeringést Dobogókőn, s uram bocsá(!) a Visegrádi minigleccseren is visszavonhatatlan átalakuláshoz lehetne segíteni és diadalra vinni, az emberi akaratot, a tetteket és az alkotni vágyást.
Ezután hagyom a tetteket beszélni, némasággal támogatom a munkát,az akaratot.
Előzmény: (admin2 203489)
admin2
482 élménybeszámolót írt
482
Moderátor
2019.01.14. 09:18
Jeszenszky Gézától kaptuk az alábbi írást, amit változtatás nélkül ebben a fórumban teszünk közzé:

Egy zsúfolt téli szombat tanulságai

A jó félmillió magyarországi síző kezdi észrevenni, hogy itthon is lehet sízni. 2019. január 12-én – hála a mesterséges úton megnövelt hótakarónak - Eplényben és Mátraszentistvánon többszáz autóval többezer síkedvelő töltötte meg sípályákat, noha az időjárás nem volt ideális, viharos főn szél fújt. A budai Normafánál a szánkázóktól már nem lehet sízni, az örvendetesen jól előkészített sifutó útvonal is zsúfolt volt. Minden bizonnyal rengetegen voltak a Visegrád-Nagyvillám síterepen, a most megnyílt Kékesen és Sátoraljaújhelyen is, és remélem, hogy a csak természetes hóra épülő Bánkút is működni tudott. Ahhoz, hogy ez a legegészségesebb sportág elcsábítsa a fiatalokat a képernyőktől és a veszélyes szenvedélyektől, hogy a hazai síélet tovább fejlődjön, rövid- és hosszú távú lépésekre van szükség. Csak üdvözölni lehet, hogy a kormányzat nemzetstratégiai jelentőségűnek ismerte el és felkarolta a sportot. Indokolt lenne, hogy elsősorban az aktív sportolás, a szabadidős sport kapjon még több állami támogatást. A hazai turizmus előtérbe kerülése is örvendetes, itt is a számszerű és a minőségi fejlődésre a legjobb lehetőséget a téli sport, kiemelten a sísport kínálja.

A mindössze 320 és 520 méter magasság között sikeresen működő és rendkívül népszerű Eplény Síaréna azt bizonyítja, hogy hazánkban még számos további helyen lehetne sípályát, síéletet teremteni. A kulcs, hogy a helyi forrásokra, patakokra és természetesen a csapadékra építve a kialakítandó új, felvonós pályákon meg lehessen erősíteni a természetes hótakarót havat permetező berendezésekkel. Ez tőke mellett beruházót és üzemeltetőt igényel, és jó esetben is még évekbe telhet. Van azonban három, viszonylag gyorsan jól kiépíthető síterep, épp a legrégebbiek: a Budai hegyekben a Normafa és az Egyetemi lejtők, Dobogókő és a börzsönyi Nagy-Hideghegy. Ha ezeken megépülne az évtizedek óta igényelt és meg is tervezett függőszékes felvonó, és kiépülne a hókészítés, többezer ember tudna lakóhelyéhez közel télen 80-90 napon át sízni. Ahol kevés a helyi víz, ott is van kézenfekvő megoldás: Nagyvillámot a felső szakasz tenné igazán népszerűvé, ehhez a Dunából lehet felszivattyúzni a vizet. (Oslo közepén, az 520 méter magasan fekvő Tryvann Winterpark egy 300 méterrel alatta fekvő tóból nyeri a hókészítéshez szükséges vizet.) Nagy-Hideghegyen egy mély katlant egy kis gáttal elzárva lehetne víztározóvá kiépíteni.

Rövid távon is lehet enyhíteni a zsúfoltságot. Hazánk nemrég még legnépszerűbb síterülete, Nagy-Hideghegy jelenleg csak gyalogosan közelíthető meg, az 1200 m hosszú lesiklópálya felvonójának alsó két oszlopát pedig a 2014-es pusztító ónos eső és fadőlés összezúzta. Jelenleg a működőképes négy felvonóból csak egy jár, ez is elég az 1-2 tucat elszánt sportolónak, aki 6 km-en 450 méter szintkülönbséget leküzdve eljut a 865 m magas hegyre. Ha a jól kiépített erdészeti úton az Ipoly Erdő eltakarítaná a havat legalább a Magas Taxig és azon síbusz mellett korlátozott számban a magánautókat is fölengednék (az úthasználatért szívesen fizetnének), Budapest és Vác közönsége máris újra birtokba tudná venni szeretett síközpontját. Egy függőszékes felvonó pedig ezrek számára tenné megközelíthetővé a sítúrázásra is ideális Magas-Börzsönyt. Reméljük, hogy jövőre a Normafán is lesz legalább egy kis területen hókészítés és felvonó. Ma Ausztriából és Svájcból jól működő, csak nagyobb kapacitásúra cserélt felvonókat szinte ingyen lehet megkapni. Meglévő lejtőink behavazva és felvonókkal ellátva rövidesen fellendítenék a téli turizmust, beleértve a meglévő szálláshelyek téli kihasználását.

Jeszenszky Géza
A Magyar Sí Szövetség tb. elnöke 1990-99 között

A Lehet-e sízni a Kárpátok alatt c. könyv szerzője
https://sielok.hu/rovat/konyvajanlo/cikk/lehet-e-sizni-a-karpatok-alatt/
h i r d e t é s
facebook twitter youtube instagram linkedin pinterest google cégem rss tiktok

Megjelenési ajánlatunk:
sielok.hu © Copyright 2000-2024 - Síelők Bt.