Lehet, picit félreérthető voltam: volt velünk 1 pro rider, Takács Bazsi személyében és a "táborvezető" is magasan képzett, freestyle-ban járatos oktató. Ők ketten felügyelték az "táborlakók" fejlődését, folyamatosan figyelemmel követve minket, kezdőket. De az tény, hogy figyelmük nagy része a leendő profi generáció felé irányult. Az oktatásban az tetszett, hogy megmutatták a dolgok alapjait és utána nem kellett órákig sorbanállnunk és egyesével csinálni századszor is ugyanazt a gyakorlatot, hanem megmutatták mit kéne tenni, majd megnézték az elején, mit, hogyan csinálunk, majd magunkra hagytak a próbálkozással, mindenki a saját tempójában, saját érzései alapján próbálkozott. Ha valami nagyon nem ment, azonnal kaptunk segítséget, a hét második felében már a fiatal kölyköktől is rendszeresen.
Keresés
