Szia!
Elnézést kérek, hogy csak most válaszolok, de nem nagyon volt időm mostanában.
Szóval a völgytámaszról: ahogy írtam, én nem tartom hasznosnak, nem tanítom, sőt "kinevelendő" mozdulatnak tartom. Megfogalmazni nem igazán tudtam, de megtettem helyettem Ozsi, miszerint ez a mozdulat valójában egy elrontott kanyar korrekciója. Tulajdonképpen ennél jobban nem lehetne leírni.
Nem is érdemes szerintem jobban belemenni a témába.
De a hegytámasz, az egészen más.(szerintem) Ez az egyik olyan technika (és gyakorlat is egyben), ami nem sokat változott az utóbbi évtizedekben.
Hogy miért tartom nagyon hasznosnak?
A teljesség igénye nékül pár szempont, ami így hirtelen eszembe jut:
Tanulás során:
-A tanulás során ez az első igazi sítechnika, amivel egy kezdő már komolyabb pályán le tud jönni, és mindezt korrekt mozgással. Előtte még csak a hóekét ismeri, és azzal ugye nem tudna normálisan lejönni egy meredekebb pályán.
-Mivel a hegytámasszal sikerül meredekebbre merészkednünk, így lehetőség van olyan dolgok gyakorlására, ami laposon lehetetlen.
Pl. rolózási gyakorlatok, síelés közben tempó változásának (lassul-gyorsul) megérzése, beforgatásban a völgy "megtámadása", helyes "csípőmunka" begyakorlása, párhuzamos léccel kivezetett ívek stb, stb
-Előzőhöz kapcsolódva nem igényli a folyamatos, gyors tempót. (ami szétzilálná az addig még éppen csak összerakott, nyers mozgást)
-A megsíelhető pálya meredeksége miatt komoly feszültségoldó szerepe lehet.
-A leggyorsabb út a tanuló által oly anyira áhított párhuzamos lendület felé. (illetve én más, valóban járható utat nem is ismerek)
-Mivel haladóbb szinten könnyedén (és ha jól megtanulta, akkor helyesen) megsíeli bárki, így kiváló arra, hogy a mozgás egyes elemeit kihangsúlyozva -és azt javítva, fejlesztve- síeljünk.
-Pedagógiai okokból is hasznos, ha az ember egy gyakorlott, de hibákkal bíró sízőt kap a "kezei közé". Sokszor jó lenne visszamenni a hóekéhez, de az lekileg nem lenne jó. Ilyenkor -persze csak ha ez lehet!- a támasztott lendületekben javítunk, tanulunk hiányzó dolgokat.
-És ami a legfontosabb, hogy csakis (később is) hasznos mozgásokat tartalmaz, amire lehet építkezni, semmi később "elfelejtendő" mozdulat nincs benne.
Mint sítechnika:
- Kis tempóban, biztosan síelhető technika bármilyen "rossz" körülmények között. (köd, csatakos, nehéz hó, szűk pálya, buckás pálya, meredek letörés stb)
-Élvezetes technika, amellyel kínlódás helyett "örömsíelve" lehet teljesíteni az előbb említett nehéz részeket.
- Mindezt anélkül, hogy bármi kompromisszumot kellene kötni a helyes mozdulatok és a "valahogy lejutunk" között.
Biztosan kimaradt sok minden, de a lényeg talán benne van, amiért én a támasztott lendületet nagyon sokra tartom.
Lackó