Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM
Menü ≡

Sítörténelem

Üzenet írásához regisztrálnod kell, vagy be kell jelentkezned.
következőutolsó laponként: összesen 60, rendezés:
Üzenetek Üzenet íráshoz regisztrálj
Üzenet szövege
Feladó:  lorkaNőHaladó síelő
Dátum: 2011.11.27. 23:18
(Üzenetazonosító: 125223)
lorka Hozzászólások: 72
Regisztrált: 2010.01.23.
10 síterepet értékelt

"Téli sport"
c. film Esztergályos Cecília főszereplésével, egy Tátrai szanatóriumban játszódik. Háttérben a síoktató.
Feladó:  lorkaNőHaladó síelő
Dátum: 2011.11.27. 23:02
(Üzenetazonosító: 125220)
lorka Hozzászólások: 72
Regisztrált: 2010.01.23.
10 síterepet értékelt

Az 1901-ben alapított Gödöllői Művésztelep alapító tagjai Körösfői Kreisch Aladár és Nagy Sándor családtagjaikkal együtt rendszeresen síeltek. A sportot a Finnországból érkezett Leo Belmonte ismertette meg velük. Tőle kaptak felszerelést is.
Godolloiek2.jpg Godolloiek1.jpg
Feladó:  vasssyFérfiHaladó síelőKezdő snowboardos
Dátum: 2011.06.03. 19:25
(Üzenetazonosító: 119710)
vasssy Hozzászólások: 1771
Regisztrált: 2006.02.27.
42 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Miért a Wham - Last Christmas klippje jutott eszembe? :-)

Feladó:  huliganFérfiHaladó síelőKezdő snowboardos
Dátum: 2011.06.03. 19:22
(Üzenetazonosító: 119709)
huligan Hozzászólások: 3491
Regisztrált: 2006.12.29.
50 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Atomic-kal???
Feladó:  Szőllős PéterFérfiProfi síelő
Dátum: 2011.06.03. 18:49
(Üzenetazonosító: 119708)
Szőllős Péter Hozzászólások: 531
Regisztrált: 2006.01.04.
146 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Rozmaring Bajnok csapat 1991 Galyatető
csoport002.jpg
Feladó:  AAronFérfiProfi síelő
Dátum: 2011.02.06. 18:56
(Üzenetazonosító: 108333)
AAron Hozzászólások: 2625
Regisztrált: 2007.10.29.
66 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Turistaság és Alpinizmus 1918 szeptember

Júliusi sítúra a front mögött
Irta: Déván István.

Július huszonötödikén kerültem le az O-ről, (3902 m) hol tíz napig tüzérségi megfigyelő voltam. Bár odafönn órák hosszat síeltem a platón, mely körülbelül egy kilométer hosszú, mégis szinte vágytam már lejönni, hogy aztán lentről felmenve egy pár olyan igazi hosszú lesiklást élvezhessek. Kapóra jött egy Leó nevű Bergführer-hadnagy bevonulása, ki tanulmányi szabadságról jővén, szintén égett a vágytól, hogy egy szép nyári sítúra gyönyöreit élvezze lécei nem lévén még itt, Delmár Walter versenyistállójából kerestünk neki egy párt, tellett a tíz-tizenöt párból.
Reggel 5-kor indultunk Suldenből (1845 m), hol a pihenésre szánt időnket az európai kényelmű béke¬hotelekben töltjük és tíz-húsz napi jég- és hóalatti élet után élvezzük a világosság, puha ruganyos ágy, villanyvilágítás és elsőrangú koszt előnyeit.
A kontraszt meglehetős nagy, de még eddig mindenki elviselte, különösen ha fentről jött le.
A teljesen összelőtt Schaubach-Hüttéig (2674 m) drótkötélpályán mentünk fel. Kissé kellemetlen érzés 300—400 méterrel a föld felett lebegni. No de huszonöt percnyi út és fenn voltunk. A hőmérő -3-7 celsiust mutat (ugyanakkor, mint később megtudtuk, az O-ren -11celsius) és a tiszta égbolt és szélcsend isteni napra engedett következtetni.
A célunk a Schöntauf-Spitze (3324 m) hóval borított csúcsa volt, melyről az Ebenwand Ferner „spaltenarm” hómezei húzódtak egészen a Hüttéig.
Barátom szöges cipőben lévén úgy indult neki az útnak, én azonban szögezetlen sícipőben lévén, könnyű és jól kihegyezett hatágú hágóvasat csatoltam cipőmre.
A léceimet egy itt tanult, előttem eddig teljesen ismeretlen módon vittem, tudniillik oldalt fektetve, a háti¬zsák hevederein, mondhatni egész úton, a jobboldalamon volt és mintha ott sem lett volna, oly könnyűnek tűnt fel.
Itt különben sok újat és sok hasznosat lehet tanulni. Nagyon tudnak az itteniek. Nem is csoda, a terep nehéz és alkalom van bőven. A nap dacára hogy korán volt, alaposan tűzött, úgy hogy lassan lekerült a síkabát, a zubbony és végül a fehér ing is. A felmenet két órát vett igénybe A Madatsch-Jochon (3119 m) gyönyörű kilátás tűnt elénk. A Cevedale (Zufall Sp. 3774 m.) a Venezia Gruppé, háttérben a Brenta-csoport sziklatornyai, alattunk a Zufall-Hütte és a Mortell-Tal Kilenc órára értünk a csúcsra, hol kellemes szellő fogadott Egy védettebb mélyedést keresve fel, elköltöttük 10 órainkat, mely egy liter alpesi tejből és két tojásból állott, hozzá szép sárga kukoricakenyérrel. Istenem, ha úgy egy fél liter tejért egy repülő egy karéj jó friss fehér kenyeret hozott volna, mennyivel kellemesebb lett volna ez a tízórai.
Következett az orientálás, elő a térképpel és a Bessart-Bussoleivel és sorra megállapítottuk mi ez ? mi amaz ?
Egy órai gyakorlás után, mialatt megvitattuk a Krisztiánia összes nemeit, felöltöztünk és következett az isteni lefutás. Barátom, ki már járt erre, kezdte a tempót. Előre megbeszéltük, hogy lassan megyünk, minél jobban kihasználva a terepet és lett belőle egy őrült rohanás, amit persze sem ő, sem én nem bírtunk ki a fél lefutónál tovább, de az aztán volt valami.
Fa, szikla sehol, egy sima, kemény hófelület s tetején egy cm puhább réteg. A legideálisabb firn.
Alig hogy a hadnagy elindult, fel sem ocsúdtam, úgy fogyott el alakja előttem, míg egy kis ponttá nem lett, mely őrült sebességgel rohant lefelé.
Sokat síeltem már, de még ilyen gyorsasággal nem rohantam. Egy pár támasztott Krisztiánia kivételével minden hajrá egyenesben. Percekig tarthatott ez az őrült hajsza, míg egy fordulónál az előttem rohanó kis pont mindig nagyobb és nagyobb lett, egy pár pillanat és elrohanok a földön hosszan elnyúlt Bergführer-hadnagy mellett. Én sem bírtam soká, pár száz méter után a túlfeszített sebesség és az alsó lábszáram teljes elzsibbadása folytán egyensúlyt vesztve én is hátraestem, de egy pár méternyi csúszáson kívül semmi baj nem történt
Ez alatt Leó barátom is megjelent és együtt csodáltuk a megtett utat, a csúcs messze elmaradt hópadjait. Az út másik felét 10 percnyi pihenés után tényleg lassúbb és mindent kiélvező iramban tettük meg, annál is inkább, mivel a nagy melegtől egy pár Gletscher-hasadék keletkezését észleltük és így utunkat óvatosan folyattuk le a Hüttéig. Közben egy félméteres nyílt szakadáson keresztül siklottunk, mert el volt takarva szemeink előtt, de Istennek hála, elég keskeny lévén, jól átjutottunk rajta. A kötélpálya stratégiai okokból nem működvén, gyalog voltunk kénytelenek lemenni Suldenbe. Hogy az, ebéd hogy ízlett e, arról jobb nem beszélni. Az időjárás gyönyörű, a harci tevékenység minimális. Itt van Suldenben a hires Anton Schneider Arlbergről a Bergf. Com . nél. Tőle sokat fogunk tanulni a télen. Jövő héten kezdjük nagy ugrósánc építését. így aztán lassan eltelik az idő.
10.jpg 43a9a96ac2b3b.jpg 1930-IV.jpg
Feladó:  AAronFérfiProfi síelő
Dátum: 2011.01.30. 18:04
(Üzenetazonosító: 107028)
AAron Hozzászólások: 2625
Regisztrált: 2007.10.29.
66 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

A MTE Sí- ÉS SZIKLAMÁSZÓ SZAKOSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI.
Turisták Lapja / 1926 Március


Beszámoló az idei sí-versenyekről.
Az 1924/25. évi mostoha hóviszonyokat' idén jóval kedvezőbbek követték. November 26.-án hullott le az első hó, mely egészen december 20.-ig egyhuzamban meg is maradt.
1925. december 13.-án tartotta a Magyar Athletikai Club évadnyitó versenyét. Körülbelül 60 versenyző állt starthoz. Dacára a nagy konkurenciának s a rövid előtréningnek benevezett csapatunk a csapatversenyben a harmadik helyre küzdötte fel magát.
A versenyt egyénileg Déván István, a MAC old boy sifahrer-je nyerte (12 km.-es távon) 59 perc, 52 másodperces kitűnő idővel, a fiatal generáció legkiválóbbja; Szepes Strauch Béla előtt. Egyesületünkből nagyon szépen szerepelt Stohanzel József és Tattay András az előbbi 1 óra 5 perc, 5 m.-perc alatt 6-ik, utóbbi pedig 1 óra 5 perc, 47 m.-perc alatt 9-ik lett. A csapat-versenyben: 1. MAC (Déván - Strauch B. és Gy. - Dierolf - Némethy). 2. TTE (Laczkovits R. és P. - Németh F. - Kázmér - Qünder). 3. MTE (Stohanzel - Tattay - Nagy - Schumy - Mészáros). Az ugró-versenyben részünkről csak Stohanzel József indult, ki 9 résztvevő között a negyedik helyezést kapta.

1925. december 20.-án került lebonyolításra egyesületünk "Házi versenye". Az öreg Normafa környéke talán sohasem látott annyi startszámmal ellátott versenyzőt, mint e napon. 11 órakor már mintegy 90 versenyző várta izgatottan, a hidegben is kipirult arccal, a nagy "viadal" kezdetét. Nemsokára 11 óra után megszólalt az első "rajta!"; utánna rövid időközönként még vagy 89-szer, mígnem mindnyájan elindultak, az utolsó is csakhamar eltűnt az erdő fái között.
Megkezdődött a küzdelem! Hölgyek, kezdők, haladók, öregek versenyeztek különböző távokon az elsőségért. Rendezőségünk a nagyobb siker érdekében minden egyesület részéről elfogadott nevezéseket, ami annyiban is hasznos volt, hogy versenyzőinket a híres "nagyok" mellett erősebb küzdelemre serkentette. Szép, verőfényes időben, elég jó minőségű havon, semmiképpen sem veszélyes terepen, gyönyörűen sikerült a verseny. A rendezőség, Stadler István ügyvezető alelnökünkkel az élen, igen pompásan végezte dolgát s méltán megérdemelte a legnagyobb dicséretet, mert nem akadt egy sem a versenyzők között, ki panasz¬kodhatott volna.
A további küzdelmekre való buzdítás s egyben versenykrónikánk kiegészítéseképpen közöljük e helyen versenyünkön indult tagjaink pontos idejét.
II. osztályú verseny.
Táv.: Normafa - Csillebérc - Máriamakk - Normafa :
1. Tattay András sí-szakoszt. 30 p. 55 mp.
2. Stohanzel József sí-szakoszt. 32 p. 05 mp.
3. Nagy Elemér sí-szakoszt. 33 p. 11 mp.
4. Mészáros Lajos sí-szakoszt. 34 p. 01 mp.
5. Szabó Zoltán sí-szakoszt. 37 p. 14 mp.
6. Vargha József sí-szakoszt. 38 p. 18 mp.
7. Schultze Kürt (?) 39 p. 13 mp.
8. Ivanovits Lajos (?) 39 p. 37 mp.
9. Schedik Vilmos sí-szakoszt. 39 p. 43 mp.
10.Rajcsányi Kálmán (?) 40 p. 04 mp.
20. Iglauer László sí-szakoszt. feladta.
21. Pál László Sas feladta.

Korosztály 32: éven felülieknek. Pálya mint fent:
1. Frisch Sándor Pannónia Asztal 38 p. 30 mp.
2. Téry Ferenc sí-szakoszt. 40 pt 36 mp.
3. Makray Pál (?) 41 p. 13 mp.
4. Roth József (?) 55 p. 49 mp.

Ifjúsági 18 éven felülieknek. Pálya mint fent:
1. Götter Kálmán sí-szakoszt. 35 p. 48 mp.
2. Pilau Gusztáv sí-szakoszt. 42 p. 16 mp.

Ifjúsági 18 éven aluliak.
Pálya: Normafa - Csillebérc - Máriamakk:
1. Ifj. Kellner Ernő 18 p. 03 mp.

Hölgyverseny.
Pálya: Normafa - Csillebérc - Máriamakk
1. Blaska Berta sí-szakoszt. 17 p. 23 mp.
2. Suppinger Ferencné sí-szakoszt. 18 p. 53 mp.
3. Kopeczky Anna sí-szakoszt. 21 p. 38 mp.
4. Hepke Vilma sí-szakoszt. feladta.
5. Korpády Elza sí-szakoszt. feladta.
1926. év elején szintén két versenyt sikerült rendezni.

Január 17.-én, mondhatjuk talán a legjobb hóban, futották le a BBTE 7-es csapatversenyét s hölgyversenyét.
A pálya helyenkénti veszélyessége következtében benevezett csapatunk, mely az indult csapatok között talán a legerősebb volt, - sítörések miatt - sajnos, elesett a biztos győzelemtől. Egyénileg azonban némileg mégis kárpótolva voltunk Osváth György és Suppinger Ferencné nagy¬szerű szereplése révén. Osváth György megnyerte az I. osztályú versenyt, összehelyezés tekintetében viszont a harmadik volt Dierolf (MAC) és Laczkovits (TTE) mögött. Suppinger Ferencné jó előtréningje következtében pedig a hölgyek között aratott babért.
A verseny után igen jó hangulatban vigadtak a versenyzők késő estig a Harangvölgyi Dajka-vendéglőben. Kevéssel a téli szezon befejezése, illetve a hó elolvadása előtt, január 24.-én tartotta meg a Munkás TE Nagyszénási versenyét. Csoportunkból csak ketten álltak starthoz, az ugró-versenyben Stohanzel József, a futó-versenyben pedig Nagy Elemér. Stohanzel József, ugrásközben bár lécét törte, mégis sikerült magának a harmadik helyet előző szép ugrásaival biztosítania. Nagy Elemér a II. osztályú futó-versenyben 6-ik helyen végzett. Amilyen korán és pompásan kezdődött a téli idény, éppen olyan hamar fejeződött is be. Január végétől már csak úgy hébe-hóba csatolhattuk fel desz¬káinkat. Az országos bajnokságot másodízben kellett elhalasztani. Elmaradt, sajnos, egri osztályunk nagyszerűnek ígérkezett versenye is. Hiába volt minden "tervezgetés, léceink bekerültek a kamrák, padlások néma magányába, onnan várják ismét a feltámadást, a jobb 1926/27. esztendőt.

Tátra sí-verseny. Amikor idehaza versenyzőink legjava már végleg el-tparentálta a telet, amikor egyesek már tavaszi túraterveket szőttek, sőt csónakokat építettek és javítgattak, ugyanakkor fent a Tátrában, Csorbató környékén, még vígan folyt a sí-élet. Príma, 1/2 méteres hóban, február 27.-én tartották meg a Tátrai Hölgyversenyt, melyen Blaschka Berta tagtársnőnk kitűnően képviselte a magyar színeket. Ideális, szép pályán, számos kiváló és külföldi hölgyversenyzőt magamögött hagyva, a II. osztályú verseny első díját nyerte el.
verseny1.jpg verseny2.jpg verseny3.jpg verseny4.jpg verseny5.jpg verseny6.jpg verseny7.jpg verseny8.jpg
Feladó:  AAronFérfiProfi síelő
Dátum: 2011.01.30. 17:46
(Üzenetazonosító: 107021)
AAron Hozzászólások: 2625
Regisztrált: 2007.10.29.
66 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

A Magyar Sí Szövetség értesítője / Turistaság és Alpinizmus / 1915 Január

Katonai sítanfolyamok.
Két előző lapszámunkban közölt felhívások kapcsán hadseregünk magyarországi csapatai között teljes eréllyel megkezdődtek december közepén az összesített sítanfolyamok. Így legelsőbben a kassai hadtest területén: a Magas Tátrában kezdte meg 10 oktató, köztük lapunk szerkesztője és munkatársainak egy része, a sí-járőrök kiképzését, s megelégedéssel jelenthetjük, hogy ritka rövid idő alatt sajátítják el a síelés tudományát a legnehezebb erdős, vízmosásos terepen is.
Mindegyik legény már háborúviselt s a kiképzés után tovább harcol sível a lábán a fontos felderítő szolgálat terén. Mihelyt egy csapat a síelés terén is ki van képezve, új csapatok érkeznek a permanens tanfolyamra.
A csapatok állandó tanyája Tátraszéplak. Napi túráik pedig a legváltozatosabbak, nem egy 2000 méteren felüli csúcsot s hágót könnyedén értek el.
Az összesített sítanfolyam parancsnoka, Kovács Ernő hadnagy, az oktatók pedig : Delmár Walter, Grósz Alfréd, Hefty Gy. Andor, Horn K. Lajos, Kisfaludy Árpád, dr. Komarnicki Gyula, Rokfalussy Lajos, dr. Schwicker Richárd, dr. Szaffka Tihamér, dr. Vigyázó János. Az osztagok egészségi ügyeit dr. Guhr Mihály, a tátraszéplaki vöröskereszt fiókkórház igazgató-főorvosa látja el.
Dr. Serényi Jenő, Dr. Jánosi Endre, Dr. Pongrácz Aurél, Király Endre és Lajos és más hazai sífutóink a máriazelli sítanfolyamot vezetik.



A harmadik és a negyedik képen lévő darab nem a sajátom, netes kép.
mssz1.jpg mssz2.jpg mssz3.jpg mssz4.jpg
Feladó:  WéberFFérfiHaladó síelő
Dátum: 2011.01.24. 13:03
(Üzenetazonosító: 105450)
WéberF Hozzászólások: 1683
Regisztrált: 2006.10.13.
48 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Gratulálok!!
Nem csak síző vagy, hanem történész is?

Valami hihetetlen gyűjteményed van (már korábban is utaltam erre) - csak azok érdemlik meg, akik tényleg olvassák is!
WFeri
Előzmény: (AAron 105108)
Feladó:  PEDROFérfi
Dátum: 2011.01.23. 17:25
(Üzenetazonosító: 105306)
PEDRO Hozzászólások: 837
Regisztrált: 2008.01.18.
23 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Milyen vastag enek a lécnek a közepe? 4 centi?
Feladó:  AAronFérfiProfi síelő
Dátum: 2011.01.23. 16:22
(Üzenetazonosító: 105298)
AAron Hozzászólások: 2625
Regisztrált: 2007.10.29.
66 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

OBERST Georg Bilgeri
(1873 Október 11.-Bregenz / 1934 December 4. Patscherkofel)

Síbajnok, katona, hegymászó és az alpesi síelés egyik pionírja.

Bilgeri 1918-tól volt az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében síoktató, mint tisztviselő jól tudta terjeszteni a sílés fontosságát. De az első világháború alatt így is nagy érdeklődés mutatkozik a síelés iránt, főleg Olaszország háborúba való belépése után, mikor is az Olasz Alpok is hadszíntérré változik. Így töb ezer katonának kell a síelést elsajátítania, ebben Bilgeri a kulcsfigura, aki alkalmazza a leegyszerüsített tanításait.
A háború után Ausztriában, Svédosrzágban, Svájcban és Törökországban is síelést oktatott, 1892-ben szervezte meg az első síoktató táborát. Tovább fejlesztette Zdarsky felszerelését, az Ő nevéhez fűződik a Lilienfeldi iskola és a Norvég iskola (telemark ívelés) ötvözése. Melyek 1900-óta áltak szemben egymással .
Nagyban hozzájárult a sífelszerelések javulásához, a sítechnika fejlődéséhez, Zdarskyval ellentétben, már két síbotot használt

A SÍSPORT
Serényi-Hefty-Reichart

M. Zdarsky mellett a merev kötésű sínek még egy kiváló képviselője, van G. Bilgeri személyében, aki a Zdarsky-féle kötést meglehetős bonyolult, de könnyű alkatrészek alkalmazásával könnyebbé tette. Bilgeri jelentősége nem kötésben, hanem rendszerében van, mely sikeresen egyezteti össze a lilienfeldi és norvég rendszereket.
Az ő működésének tudható be az, hogy a lilienfeldi rendszer gyakorlatiságát belátták immár azok is, akik azzal kezdetben megbarátkozni egyáltalában nem tudtak, sőt elítélték.

Dr. Schwicker Richárd – A SÍ-Sport képes lexikona
Bilgeri kötés

A fémkötések legkiválóbb képviselője. Mint minden fémkötésnél, úgy a Bilgeri féle kötésnél is az a főelv, hogy a lécek vezetését, egy a lécek közepére alkalmazott fémtalp végzi, melyet csavarok segélyével rövidebbre és hosszabbra állíthatunk. A kötés elején lévő beállítható fémpofák csak arra valók, hogy a rajtuk átszolgáló szíjak a cipő orrát a talphoz rögzítsék, míg a sarokszíj a cipők sarkát szorítja a fémtalp végén lévő lapok közé. A fémtalp eleje rúgószerűen működik a célból, hogy a léceket akkor is a fémtalphoz szorítsa, ha azokat a hófelület fölé emeljük.
A Bilgeri kötés elég könnyű és elég tartós is. Nagy előnye, hogy bármilyen nagyságú és formájú lábbelivel, használhatjuk, továbbá az, hogy könnyen beállítható. Ellenben nagy hátránya, hogy a lécek vezetése szempontjából döntő fontosságú forgatópont, nem a kötésbe, hanem a kötés elé esik, tehát a lábak és a lécek az az összeforrottsága, amely a biztos és gyors vezetéshez szükséges, hiányzik.
Túrákon és nagy hidegben a fémes részek érintése nagyon kellemetlen, és ha egyszer valami törik rajta, akkor pótlása vagy javítása künn a szabadban alig lehetséges. Végül nagy hibája, hogy a pofákat a lécekhez kell csavarni. A csavarok nagy igénybevétel esetén meglazulnak és könnyen kiesnek, mely esetben azután az egész kötés leszakad a lécről.

A képek egyrészről "netesek", de a síléc saját darab.
bilg.jpg Bilgeri.jpg bilgeri-II.jpg bilgeri-kotes.gif Oberst-Regierungsrat-Georg-Bilgeri.jpg 1.jpg 2.jpg 3.jpg 4.jpg 5.jpg
Feladó:  BukfencFérfi
Dátum: 2011.01.23. 10:54
(Üzenetazonosító: 105264)
Bukfenc Hozzászólások: 547
Regisztrált: 2008.11.03.
19 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Elolvastam!! Jóóó!
Előzmény: (AAron 105122)
Feladó:  AAronFérfiProfi síelő
Dátum: 2011.01.23. 10:12
(Üzenetazonosító: 105257)
AAron Hozzászólások: 2625
Regisztrált: 2007.10.29.
66 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

A Magyar Sí-Sport Négy Évtizede
részlet Dr. Schwicker Richárd / SÍ-Sport könyvéből (1924-25 ??)

1890. Hangay Oktavian tanár elsőként síel Kolozsvár környékén
1891 télen Palkovics József honvédezredes megszervezi az első katonai síosztagokat Besztercebányán
1892. Demény Károly és néh. Bély Mihály síelnek a budai hegyvidéken
1895. Megalakul az első magyar síegyesület a: Kolozsvári Ski Klub
1896. Az első magyar síverseny Szabadkán és Ujvidék közt
1908 január 9. Megalakul a Magyar Ski Klub (M.S.K.)
1908 január 19. Az első síverseny a budai hegyvidéken
1909 karácsony. Megnyílik az első símenedékház, a M.S.K. >Révay báró háza< a Kis-Fátrában
1910 Ősz. Megjelennek az első síversenyszabályok
1911 február4 és 5. Az első nemzetközi síverseny Tátraszéplakon a M.S.K. rendezésében. Első magyar Síbajnok: Gerin Richard (Bécs)
1912 február 2-4. A második nemzetközi síverseny Tátraszéplakon a M.S.K. rendezésében. Bajnok Baján Artur (B.E.T.E.)
1913 július. Megalakul a Magyar Sí Szövetség
1913. Megjelennek a M.S.Sz. ekső versenyszabályai
1914 január 18. Első országos síverseny Körmöcbányán
1914 február 27. Az V. nemzetközi síkongresszuson felveszik a M.S.Sz.-et a tagok sorába.
1917 december. Megtartják Körmöcbányán Hefty Gy.Andor késmárki tanár vezetése alatt az első magyar tanári sítanfolyamot
1918 február 11-13. Második országos síverseny. Tátraszéplakon. Első női versenyek.
1919 február 15.és 16. Harmadik országos szövetségi főverseny a budai hegyekben.
1921 február 13. A szövetségi ugróversenyek a M.S.K. ugrópályáján. Bajnok Habert Aladár (Pannónia T.E.)
1922 január 25. és 26. Szövetségi főversenyek. Bajnok Déván István (M.A.C.)
1924 január 6. A jánoshegyi ugrópálya megnyitása.
1924 január 12. és 13. Szövetségi főversenyek. Bajnok: Szepes Béla (M.A.C.)
1924 február 2-5. Chamonixban (Franciaországban) rendezett olimpiai síversenyeken Szepes Béla egyéni rekordképen 39,5 méter ugrik.
Feladó:  KrechlFérfiHaladó síelő
Dátum: 2011.01.23. 10:10
(Üzenetazonosító: 105256)
Krechl Hozzászólások: 343
Regisztrált: 2005.10.29.
33 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Gyönyörű írás. Nem csak tartalmában, de stílusában is élmény.
Gratulálok, és köszönöm.
Előzmény: (Agent 105253)
Feladó:  kócosFérfiKezdő síelő
Dátum: 2011.01.23. 09:02
(Üzenetazonosító: 105254)
kócos Hozzászólások: 1208
Regisztrált: 2005.01.04.
29 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Köszönöm Laci! A herseg jelzőt kerestem a friss, letaposott havon való siklás hangjának.
Előzmény: (Agent 105253)
Feladó:  AgentFérfiProfi síelő
Dátum: 2011.01.23. 08:57
(Üzenetazonosító: 105253)
Agent Hozzászólások: 1624
Regisztrált: 2003.10.25.
50 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Lazításként beteszem ide egy régebbi írásomat, nagyszüleim elbeszélése alapján íródott.

Békebeli

Még sötét hajnal van, a dohogó fekete gőzmozdony kéményén vastag füstöt és szikrákat hányva húzza lassan a kocsikat a Bakony havas szurdokvölgyében.

A kocsik ablakából izgatott sízők figyelik a derengő havas domboldalakat, latolgatják a hó mennyiségét és minőségét.

A masiniszta szaporább szénlapátolásra biztatja a fűtőt, igencsak meredek a bakonyi pályaszakasz.

Hólepte a szentlászlói ősfenyves, ahogyan a vinyei fatelep hatalmas deszkadepóit is vastag hósapka fedi.

A máskor csobogva rohanó Cuha patak most némán siklik a vastag jégpáncél alatt, kirándulók sem zavarják az erdő csendjét, csupán az éhes cinegék halk csippanásai törik meg az erdő némaságát.

Bizony más itt a tájkép, mint a városban, ahol csak a nyirkos hideg, az összetúrt koszos hókupacok és a karácsonyi díszletek emlékeztetnek arra, hogy tél van.

A hosszú sílécekkel, hegyes végű bambuszbotokkal, ormótlan bakancsokban a vasútállomás felé igyekvőket a sétálóutcán a kaszinóból hazafelé szédelgő részegek már megkiabálták, "hová igyekeztek azokkal a talpakkal? Hiszen nincs is hó!".

Persze aki nem teszi ki a városból a lábát, az nem lát sokat a tél igaz arcából.

A vonatban remek a hangulat, hamar előkerül a "hazai" forralt bor, tea, kenyér, szalonna, vidám társaságok nagy nevetések közepette mesélik egymásnak az előző kirándulásokon megesett kalandokat, miközben a Bakony hidege hóvirágokat rajzol a kocsi ablakaira.

Porva-Csesznek, vasútállomás, a vonat szuszogva megáll, szinte az összes utas leszáll, a megkönnyebbülten továbbinduló vonat szerelvényeiből csak a zirci piacra igyekvők nézik, ahogyan a sízők kisebb csoportokra szakadva tovaindulnak a térdig érő hóban.

Irány a Károlyházi turistaház melletti remek lejtésű domboldal, bizony jó két óra is beletelik, míg a csapat megérkezik az előző héten már meglátogatott "pályához", a legutóbbi havazás persze eltüntette a már kijárt nyomokat, de sebaj!

A sízők még egyszer meghúzzák a bakancsok fűzőit, leteszik a hátizsákokat és a vastag kabátokat, becsatolják a drótos síkötést, majd "csatárláncba" rendeződnek és oldalazó lépésekkel megindulnak felfelé a lejtőn, széles utat lejárva ez által, föntről pedig végre, a friss hóban ropogó hersegő lesiklás vissza a völgybe!

Úttalan utak ezek, mindenki igyekszik megfelelően gyakorolni a helyes, azaz a leginkább helyesnek tűnő technikát. Lesiklásról lesiklásra könnyedebb a mozgás, gyorsabbak a fordulók.

Napközben a közeli falvakból szánkós gyereksereg is érkezik, örülnek a sízők által letaposott domboldalnak, vidám kiáltozással száguldanak ők is a lejtőn.

Déltájban a hó alól kiásott faágakból készül tábortűz az erdőszélen, jól esik a gémberedett végtagoknak a tűz jótékony melege, miközben a nyárson sülő szalonna gyomormozgató illatokat felhőz.

Az ebéd után újult erővel folytatódik a mászás-lesiklás, a sízés elsajátításához támpont nem sok van, esetleg a tapasztaltabbaktól lehet ellesni a mesterfogásokat, akik már Erdély, vagy a Felvidék hegyoldalait is "megsíelték", de az igazi örömet a társaság, a jó levegő és a mozgás élménye adja, nem is csoda, ha hamar elszalad a nap, már alkonyodik, amikor a kis csapat megindul vissza az állomás felé.

Bizony sokkal nehezebb most a lépés, a síléc is nagyon nyomja a vállat és a bakancs is érezhetően beázott pár helyen, a kesztyűt pedig már felvenni sem érdemes.

Az állomáson fáradt, de vidám, kipirult arcú emberek várják a vicinálist, ami kisvártatva meg is érkezik, jól esik lerogyni a padra és levenni az átvizesedett kabátot, előkerül a hátizsák is, a napközben kőkeményre fagyott elemózsiával, persze éhes embernek nincsen akadály, a kocsi fűtőtestei felett gyorsan felenged a fagyott kenyér.

Az utazás immár a friss élmények mesélésével telik, de már szóba kerül a következő hétvégére esedékes sízés terve is.

A város vasútállomására érve vidáman kászálódnak le a vonatról, hazafelé ismét jól megszemlélik őket hosszú síléceik és vizes ruháiknak köszönhetően, páran nem is hazafelé veszik az irányt, hiszen bál lesz este, a sílécek, botok és hátizsákok persze fura látványt nyújtanak a ruhatárba állítva, de a vizes bakancsok hamar megszáradnak tánc közben.


Persze mint e sorok írója soha nem síeltem csak fából készült sílécekkel, bőr síbakancsban és kandahár kötéssel, sőt, a sízést is leginkább külföldön sajátítottam el, de a "nagy öregek" (köztük nagyszüleim) elbeszélései mindig megmozgatták a fantáziámat, így nagyjából megpróbáltam elképzelni milyen is lehetett az ő idejükben a sízés.

Ez a fajta sízés, amely még nagyon gyermekcipőben járt a mostani technikákhoz és lehetőségekhez képest, úgy vélem példamutatóan a természet és a mozgás szeretetére épült, mindenféle nagyzolástól és rongyrázástól mentes volt és nagyon tartós, erős kapcsolatokat alakított ki, mint az emberek, mint a sport a természet és az emberek között.
Feladó:  csaborFérfi
Dátum: 2011.01.23. 07:00
(Üzenetazonosító: 105250)
csabor Hozzászólások: 3465
Regisztrált: 2009.12.18.
64 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Aaron!

Csináld csak! Én is csinálom amit megbeszéltünk, de nagyon lassan megy.
Csabor
Feladó:  SawasdeeNőKezdő síelő
Dátum: 2011.01.22. 20:59
(Üzenetazonosító: 105220)
Sawasdee Hozzászólások: 6
Regisztrált: 2008.01.20.
7 síterepet értékelt

Tetszik az írás, szerintem hasznos. Sokan nem tudjuk hogyan csinálták ezt nagyapáink, dédapáink.....
Nekem hasznos, érdekes infókkal szolgáltatott.

Köszönöm, kérek még :))
Feladó:  AgentFérfiProfi síelő
Dátum: 2011.01.22. 20:57
(Üzenetazonosító: 105218)
Agent Hozzászólások: 1624
Regisztrált: 2003.10.25.
50 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

OK.
Előzmény: (AAron 105210)
Feladó:  AAronFérfiProfi síelő
Dátum: 2011.01.22. 20:40
(Üzenetazonosító: 105210)
AAron Hozzászólások: 2625
Regisztrált: 2007.10.29.
66 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Egyszer leveleztünk sítörténelmi honlap témában, lassan oda jutok, hogy elkezdem. Akkor megkeresnélek, hogy a segítségedet kérjem, ha még áll az ajánlat.
Előzmény: (Agent 105202)

következőutolsó laponként: összesen 60, rendezés:
h i r d e t é s
UTASBIZTOSÍTÁS -10% » SÍELŐK NAPTÁRA »
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE »
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 12 vendég és 0 regisztrált felhasználó látogatja.