Útitársak: akikben csalódtunk és akikben nem

Arról szólt a történet, hogy kerestünk ugyanabban az időben ugyanott sielőket. A netes szállásrendszer alapján sajnos már nem volt szabad szoba nekik. A srác ennek nem hitt, felhívta őket személyesen, vagy e-mailt küldött. Nyilván tényleg nem volt helyük, de ezt már nem írta meg nekem, nem tartotta fontosnak. Kútba esett a dolog. Szóval senki nem vert át senkit, de azért egy üzenetet küldhetett volna, hogy bocs de ez most nem jött össze.