1 pálya vagy 100 pálya?

Mivel ez egy elég szubjektív dolog én a FIS szoknyájába kapaszkodnék.

Az átlag síelő a DH-tól az SL-ig mindent síel, (pályáról beszélünk) sőtt még freestyloskodik is a menőbbje...

A FIS azt mondja, hogy DH (ez a leggyorsabb szám) esetén az ideális pályaszélesség kb 30 méter, az SL (ez a leglassabb legtechnikásabb szám) ezetén ez 40.

A végeredmény: egy pálya minimum egy ratraknyomnyi maximum 40 m széles. Tehát egy 80 méter széles course az 2 pálya...

Ilyen egyszerű!

Daddy te azért a 67 éveddel még nem vagy öreg :) az 97 nél kezdődik.
Sok mindenben igazatok van ,meg abban is ,hogy nehéz a kérdést eldönteni .
Minden esetre biztos ,hogy lehet zseniálisan síelni 10 pályán is ,de kevés olyan őrült van ,aki esik-kel állandóan és már 100 síterepnél tart . Esetleg Bélapó :) ..A pálya az síterep az indítás szerint ....
De tényleg már előjöhetne az a "nagy öreg " aki a legtöbb sípályát bejárta és itt azt regisztrálta is .
Az se baj ,ha még ezek után is gyatrán síel :)

Elég öreg vagyok ahhoz, hogy megszólítva érezzem magam. Igaz, a 178 cm-es magasságom, sítudásom alapján a "nagy" jelzőt nem érzem a magaménak. Ha nem bántódtok meg én a szexuális életből vett példával szeretnék arra rámutatni, hogy a feltett kérdésedre "mindenkit meggyőző" választ nem lehet adni. Szóval a példám: Melyik férfi teljesít legjobban az ágyban? Aki már száznál is több nővel volt? Vagy az, akinek "csak" tíz hölgy kegyei adattak meg?
Szerintem nem a "pályák" száma, hanem a "síelő" képessége, képzettsége, gyakorlata, valamint az, hogy a helyzet változásaihoz hogy tud alkalmazkodni a döntő. Lehet valaki tíz jó pályán fenomenális, és lehet százon is "bénázni". Természetesen az is nagyon fontos, hogy milyen pályákon "iskolázza" a síelő magát. Mert aki a libalegelőnél többre nem vágyik, az csak azt érheti el, hogy ő a "libalegelő bajnoka". Nem kötelező az, hogy mindenkinek a lejtők "királyává" kell válnia. Mint ahogy azt sem tartom "királynak" ha valaki a (halálfélelemben lerolózott, lebukdácsolt) fekete pályán történt síelésére hivatkozva lebecsüli azt, aki ezt nem vállalta fel.
Egyébként én úgy gondolom, hogy Hérakleitosz tézise ("nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba") a sípályán is igaz. Akárhányszor megyek le ugyanazon a pályán, az nem "ugyanaz". Mert a körülmények folyamatosan változnak. Én szeretek kipróbálni terepeket, de ezeken általában megtalálom azt a néhány pályát amelyeken többször és szívesen síelek. Bélapó álláspontjával teljesen egyetértek abban, hogy aki a csehszlovák időszakban járt oda síelni, azt már nagy meglepetés nem érheti a felvonón és a pályán.

Visszatérve az indításhoz, Jó lenne meghatározni, mit értünk 1 pálya alatt. 1 síterep, 1 pálya nem igazán gömbölyű! Eplényben is van legalább 3 különálló pálya. OT-ban 12 vagy több. Fr. 3 völgyben pedig közel 100. Ha így vesszük az elmult több mint 50 évben én közel 1000 pályát (vagy többet) bejártam. Persze ennek semmi köze a tudásszinthez.

Az szerintem alap ,hogy bizonyos mennyiséget /napokat mindenképpen el kell tölteni a pályán ahhoz hogy megtanuljon valaki síelni . Fordítva : Bármennyire őstehetség valaki ,20-30 nap alatt nem lesz jó síelő .
Az ,hogy ki mennyi pályát jár be főleg a síelő kíváncsiságán múlik ....
A legfontosabb szerintem a változatos domborzaton való síelés, gyakorlás és még fontosabb a különböző időjáráshoz való alkalmazkodni tudás . Egyszer meg kell tanulni hóesésben , ködben ,rossz körülmények között is síelni.

Szerintem csak olyan helyen lehet jól síelni, legyen az pálya, vagy pályán kívüli rész, amit igazán jól ismer az ember.
Különböző hó minőségekhez viszont minél több tapasztalatra van szükség.
Technikai fejlődést elérni úgy, hogy közben hajszoljuk a kilométereket lehetetlen, vagy éppen nagyon lassúvá válik a folyamat.
Az meg, hogy ki mennyi idő alatt tanul meg egy egy mozgásfolyamatot szerintem lényegtelen, az összehasonlításnak meg éppen semmi értelme.

Ezért indítottam ezt a topikot :)
https://sielok.hu/forum/viewtopic.php?t=15643

Ehhez nem kell Skócia, akik 70-80-as években tanultak Szlovákiában, ezt azok is elmondhatják!

Két oldalról közelítem meg a kérdést.
A tanulás: Szerintem teljesen mindegy mekkora a terep. Legyenek olyan pályák amik a fokozatosságot kiszolgálják és kész.

Maga a síelés: Nekem ez hangulat függő. Idén volt olyan napunk 3 Völgyben, amikor szó szerint le akartunk menni a térképről amennyire csak lehet, minél nagyobb távot menni. Viszont volt olyan napom is, amikor találtam pár nekem tetsző piros pályát és fél napot azon mentem le-föl, mert annyira élveztem, hogy gyakorolhatok technikát. Nyilván ha az ember távot akar menni, akkor nem arra fog figyelni folyamatosan, hogy úgy fusson élen a léc, ahogy azt ő elképzelte.

Ez szerintem is így van...én skóciában tanultam meg síelni, évekig nem is síeltem máshol csak az itt lévő 5 síterepen, viszont rengeteget.....mondjuk itt elég cudarok a körülmények többnyire...és mielőtt elmerészkedtem 3 völgybe először bennem volt a félsz...huhuuu ott mindenki profi...hiába mondták a skótok röhögve hogy nyugi aki itt tud síelni mindenhol tud...mondjuk kondicioval kapcsolatban sosem voltak gondjaim....aztán eljött a várva várt francia alpok...mindenki profi cuccokkal, csiri viri márkaparádé....csak azt nem értettem ha jeges meg buckás volt miért kellett azt a sok embert kerülgetni, estek keltek, megálltak, lihegtek, bezzeg reggel friss pályákon ment a jampiskodás...mondjuk olyan is volt persze hogy mikor nagy pepecen vírítottam lefelé úgy ment el mellettem valaki csak a nagy surrogást hallottam, meg csak a hátát utána valahol lejjebb :)))) de ez is a jó benne hogy mindíg van még fejlődni sosem mondhatom na így már jó :)

Ezt határozottan kikérem magamnak! Amit én tanítok, az mindenhol tökéletesen működik.

Ja, és ha ők mégsem tudják megcsinálni más körülmények között, akkor a hiba csak bennük lehet.
;-)

Amúgy én egy pályán is képes vagyok napokig elsíelgetni, ha az jó, akkor nem unom meg. De ugyanakkor néha jólesik elcsavarogni egy nagyobb pályarendszeren.
Mindkettőt élvezem. Hol magát a síelést, a mozgást élvezem, hol a száguldást, hol a tájban gyönyörködöm egy lankás pályán.
Szóval szerintem egy is jó, meg száz is jó. Csak fanatizmus kérdése... :-)

Szerintem sokkal fontosabb kérdés, hogy mit csinálsz a pályán eltöltött időben mint az, hogy hány pályán hány napig csinálod azt.
Ha sok különböző pályát bejársz, az minden bizonnyal szélesíti a tapasztalatodat, de elcsúszkálhatsz több száz különböző pályán úgy is, hogy a síelésed minősége nem változik.
Lackó csapata pl. nagyon sok jó dolgot tanulhat Visegrádon, de hogy máshol is (más meredekség, más körülmények) működik-e, az csak máshol fog bebizonyosodni. :-)

Ezt így nem lehet meghatározni, főleg azt nem, hogy ki a jobb. Inkább azt, hogy ki mit szeret jobban. Ráadásul szerintem ilyen sincs, hogy 100 nap kell, hogy valaki megtanuljon síelni, van akinek elég ennyi is, van akinek többször ennyi sem.
Én szeretem ezt is, azt is. Amikor a csapatommal megyünk edzőtáborba, egy héten keresztül, ugyanazon az egy pályán síelünk, amikkor baráti társasággal megyek, akkor viszont lehetőség szerint bejárom a hegy összes pályáját.
Van olyan barátom, aki 20 éve mindig Schladmingba jár síelni, évenként többször is, én viszont lehetőleg minden évben más pályákat keresek.

Férfiúi magányomban azon gondolkodtam ki a jobb síző ??? Aki kevés pályát szánt fel oda vissza hosszú évekig ,vagy aki állandóan újít és mindig mást szeretne.
Mi a határ ,ami után már nincs új a nap alatt?
Egyik ismerősöm ezt napban határozta meg "100 nap kell legalább mire az ember megtanul síelni"
Jelentkezzenek a nagy Öregek ,akik már közelítenek a 100 pályához!