Új film a síelés fenegyerekének életéről

Vannak szókimondó és ellentmondásos személyiségek az alpesi sport jelenlegi sztárjai között is, de Bill Johnson talán rajtuk is túltett a maga idejében. 1984-ben összesen egy VK győzelemmel a háta mögött úgy érkezett meg a szarajevói Olimpiára, hogy itt csak ő nyerhet és "bárki más csak az ezüstért harcolhat mögötte".

Ez a mondata bejárta a világsajtót és tökéletesen jellemezte az egészségesnél jóval nagyobbra nőtt önbizalmát és lekezelő stílusát a többi síelővel szemben. Az élet produkál érdekes dolgokat, Johnson első amerikaiként megnyerte a lesiklást és ezzel a győzelemmel el is kezdődött az egész hátralévő életét meghatározó vesszőfutása.

Kiállhatatlan modora és viselkedése miatt szinte minden ismerősével és családtagjával összerúgta a port. A többi síelő már szóba sem állt vele. Később szörnyű tragédia érte: kisfia belefulladt a családi ház udvarán épített jakkuziba. Felesége elhagyta, édesanyjával megszakította a kapcsolatát, miután összevesztek a pénzügyeken. 2001-ben megpróbált visszatérni a versenysport világába, de az első versenyén több mint 100 km/órás sebességnél hatalmasat bukott, szinte minden porcikája eltört és egész életére kiható agykárosodást szenvedett.

Nyolc hónapig tartott még újra talpra tudott állni, de a baleset következtében maradandó mentális sérüléseket szenvedett. A sors fintora, hogy Johnson által többször is kigúnyolt osztrák sílegenda Franz Klammer alapítványa is támogatta Bill Johnson gyógykezelését.

A 2002-es amerikai Olimpia előtt tagja volt a váltónak, amely az olimpiai lángot vitte a Salt Lake City-be. Fordulatos életéről könyv jelent meg idén a torinói Olimpia versenyeivel egyidőben. Az időzítés bejött, a könyv népszerű lett és ez alapján fogják leforgatni a filmet is. A könyv és a film címe is a "Mindhalálig sí" (Ski to Die) címet viseli, amely Bill Johnson hitvallása volt és még a bicepszére is rátetováltatta.