Gyorsasági Sí Világbajnokság Svájcban

A FIS világbajnoki döntőket április 14-17 között rendezik, amit 18-20-án a Speedmaster és a svájci nemzeti síbajnokság követ.

A gyorsasági sízés lényege, hogy egy meredek egyenes lejtőn kell a versenyzőknek elérni a lehető legnagyobb sebességet. A világrekord jelenleg 250 km/h. Ez már olyan sebesség ami meghaladja a szabadesés gyorsasaságát is!

Az esemény fő támogatója a TAG Heuer svájci óragyártó cég, amely a verseny hivatalos időmérője. Ez a különleges versenyág magában ötvözi az emberi és technikai kihívásokat, ugyanis célja nem más, mint a lejtőn lesuhanó síelő sebességének minél pontosabb lemérése.

Az általában egy kilométer hosszúságú, legmeredekebb szakaszukon 40 fokos pályák három részből állnak. A felső szakasz a gyorsító, a középső, 100 méteres távon az időmérés folyik, a harmadik terület pedig a megállásra szolgál. A FIS, a Nemzetközi Síszövetség előírásai szerint az első időmérő pontot a rajttól 300-400 méterre kell felállítani, mégpedig egy olyan kezdő lendületet adó pályán, ahol az első 400 méteren a versenyző sebessége nem haladhatja meg a 100 km/órát.

A pálya tetejére épített kifutópályán tetejéről a síző szabadesésszerűen nekilódul a lejtőnek, és 15 másodpercen belül 200 km/órás sebességre gyorsul fel. Mindez teljes csendben zajlik, mígnem morajláshoz hasonlítható zaj hallatszik, enyhe rezgés érezhető, ahogyan a "sci-fi alak" végighasítja a levegőt. A rakétaember tökéletes tojás-pozícióba kuporodva, 200-as sebességgel elsuhan a nézők előtt, majd az időmérő zónát elhagyva lelassít. Ennél a sebességnél a fékezés nem egyszerű feladat. A guggoló testhelyzetet a sízők beérkezés után még két focipálya hosszúságú szakaszon megtartják, majd fokozatosan felegyenesednek, és további 200 méter megtétele után fékezni kezdenek. Egy lesiklás nem tart tovább fél percnél.