Montenegróban lehet a Balkán legnagyobb síparadicsoma
2024.02.15.Fóris Gábor
Vagyonokat költ el téli turizmusának fejlesztésére Montenegró. Jelenleg egyszerre három nagyszabású síberuházás van folyamatban, az már más kérés, hogy mindegyik nagyon lassan halad, de ez a Balkánon megszokottnak számít. Jelenleg két nagyobb síközpont, a Kolasin és a Savin Kuk működik, legalábbis, ha van elég hó.
Žarski síterepe Montenegróban: tervezett nyitás a 2024/25 szezonban
h i r d e t é s
A montenegrói Kolasin ár-értékarányban a jelenleg legolcsóbb balkáni síterep 45 km-es pályarendszerével, ahol a napijegy 25 euró. A másik működő síterep Zabljakban a Savin Kuk, ahol 6 kilométernyi pálya van és 9 euró a napijegy. Idén eddig annyira kevés a hó és olyan magas a hőmérséklet, hogy jelenleg egyik sípályán sem lehet csúszni. Montenegró ennek ellenére nem adja fel, három helyszínen folytatja gigaberuházásait. Az üzemeltető az állami tulajdonú Montenegrói Sípályák (Skijališta Crne Gore) nagyot álmodott a jövőre nézve, egyelőre hihetetlennek tűnik az a nagyszabású terv, amely szerint összesen 224 km sípályát építenek, amit 52 felvonó fog ellátni. Épül 53 szálloda, 23 apartman típusú panziószálloda, egy hostel és egy hegyi menedékház is.
Szakértők szerint a Montenegró mindhárom tervezett síközpontjánál ugyanazt a hibát követi el.
Nem lehet először felvonókat megtervezni és megépíteni, és csak utána sípálya nyomvonalakat.
erről Radosav Nikčević a hegyvidéki és turisztikai infrastruktúra tervezésében nagy tapasztalattal rendelkező erdőmérnök beszélt a Montenegrói Oknyomozó Újságírói Központ munkatársának.
Mindhárom síközpontban a Leitner már négy éve megépítette a felvonó-oszlopokat, valamint az induló és az érkező állomásokat úgy, hogy a sípályák még nem léteztek. A három síközpont megvalósítására eddig csaknem 50 millió eurót költöttek, pedig előre tudható volt, hogy az éghajlatváltozás miatt üzemeltetésük nem lesz rentábilis.
A 2015-ös Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia szerint Montenegróban a klímaváltozás jelenti a legnagyobb akadályt a téli turizmus fejlődésében. A tanulmány a sípályák 1800 méter feletti magasságba történő áthelyezését és a mesterséges hórendszerekbe való befektetést javasolja.
Az állam ennek ellenére az 1800 méter alatti síterepek fejlesztésére vonatkozó döntésével figyelmen kívül hagyta a stratégiát. A dokumentum szerint 2030-ig 25 százalékkal, utána 50 százalékkal csökken fog csökkenni a havas napok száma 1800 méteres magasság alatt.
A Hajla-Stedim síterep jelenleg egy ráncfelvarráson átesett régi sípálya, amely 13 évi kényszerszünet után 2017-ben nyitottak újra. 1250-1450 méteres magasságban két pályával, egy csákányos és egy köteles gyerek felvonóval rendelkezik. A közelben épülő új Hajla síközpont hatszemélyes felvonója és a pálya a 2020/2021-es szezontól üzemelt volna, de a koronavírus járvány miatt itt leállt a beruházás. A felvonó oszlopai és a libegő állomásai elkészítésében a gyártó Leitner és helyi partnere, a Novi Volvox komoly munkát végzett, de a sípályák földmunkája csak 2023 őszén kezdődött el. A felvonó tervezett kapacitása 2600 síelő óránként, hossza pedig közel 1,4 km. A síterepre 3 kilométernyi pályát terveznek, amelyek átlagosan 40 méter szélesek. Itt bizonyára figyelembe vették az éghajlatváltozási tanulmányt, az induló állomás 1800, az érkező hegyállomás 2200 méteren épült meg.
A székek beszerzésére és felszereléséére 2023 őszén írtak ki közbeszerzést 1,4 millió euró értékben, az ajánlatokat 2024. január 31-ig lehetett beadni. A tervek szerint az indulóállomás környékén alakítják ki a parkolót, apartmanokat és vendéglátó egységeket, valamint 14 kisebb szállodát.
A síközpont fejlesztése érdekében 2023-ban számos szerződést kötöttek, melyek összértéke nagyjából 18 millió euró. A terület annyira kietlen és ritkán lakott helyen fekszik, hogy építeni kellett egy 7 kilométer hosszú szerpentinekkel tűzdelt utat, hogy meg lehessen közelíteni. Áram sem nagyon volt ezért egy elektromos távvezeték és transzformátor állomás is épült.
A síközpont Montenegro észak-nyugati részén a koszovói határ közvetlen közelében van, így ha nem figyelünk eléggé, könnyű átcsúszni Koszovóba. A vadregényes terület olyan, mint egy mini állam, a Szerbia és Montenegro határán elhelyezkedő Szandzsák része. Lakossága túlnyomórészt bosnyák nemzetiségű és muszlim vallású, erős török kapcsolatokkal rendelkezik, sokan vándoroltak ki innen Törökországba, mivel területet mielőtt 1912-ban Montenegróhoz csatolták volna, az Oszmán Birodalomhoz tartozott.
A vadregényes helyen fekvő Štedim síközpont fejlesztésére is sok millió eurót elköltöttek már.
A második a Cmiljača síközpont is fejlesztés alatt van a Bjelasica-hegy északi oldalán. 1570 m tengerszint feletti magasságban található 14 km-re Bijelo Polje városától. Itt is a 2020/2021-es szezonra tervezték a nyitást. A Leitner itt is megépítette a hatszemélyes felvonó állomásait és az oszlopokat. A kiszolgáló létesítmények, az éttermek valamint négy szálloda és 22 bungaló építése még csak a terveken szerepel. A projekt összértéke 23 millió euró, amelyből csak a félkész felvonó került 8 millió euróba. Itt is teljesen új út építésére volt szükség 16 km hosszúságban 13 millió euróért.
A Cmiljaca síközpont nyitását eredetileg a 2020/2021-es szezonra tervezték.
A harmadik síközpont a Žarski, amely a Bjelasica-hegy déli oldalán készül. Az üzemeltető weboldalán optimistán vázolja fel a jövőt:
A leendő pályákat fűtakaró borítja, amin már 15 cm hóval is lehet síelni. Ez a síközpont a Cmiljača-val lesz összekötve, így összesen 14 felvonóval és sílifttel, valamint 60 km sípályával fog rendelkezni.
Itt is ugyanaz a helyzet, a 6-üléses felvonó oszlopait és az állomásokat a Leitner megépítette a Novi Volvox céggel 9 millió euróért, és már elkészültek a pályák földmunkái további másfél millió euróért. Ide 14 szállodát és 11 apartmant szeretnének építeni. A nyitást a 2024/2025-ös szezonra tervezik.
Sokak szerint a három fejlesztés csak pénzkidobás. Ezt a pénzt Kolasin és Savin Kuk síközpontokra kellett volna költeni, akkor most lenne két nagyon komoly és hóbiztos síközpontja az országnak.
Húhhh, hát ennek a háttere nagyon bonyolult! Végülis a Balkánon vagyunk, szóval mi is ebben a meglepő?! Értelmesen, a teljes képet megrajzolva elmagyarázni szinte nem is lehet. Ezért inkább csak egy-két megjegyzést villantanék be, mert teljességében elmesélni képtelenség.
A térségben mindenki a turizmusban látja a gazdasági kitörési lehetőséget, és azon belül a síturizmus kiemelt szerepet játszik. Ezért mindenki erre pályázik. Csakhogy Montenegróban a nemzetiségi, illetve a vallási és így a politikai helyzet nagyon kicentizett. Egyetlenegy mütyür változás elég ahhoz, hogy politikailag minden a feje tetejére álljon. Ki kivel szövetkezik épp gyakran pillanatnyi hangulatok kérdése csak. Minden egyes völgyben más-más nemzetiségű, vallású lakosság a domináns, ráadásul az identitások gyakran még keverednek is, akár egy emberen belül is. Azaz, hogy egyetlenegy emberben vagy magában az országban épp melyik identitás kerekedik éppen felül, az gyakran csak pillanatnyi politikai helyzetek kérdése.
Ezért, hogy ne legyen vita, hogy melyik helyen épül egy síturisztikai desztináció, ezért minden "közösséget támogatni kell" elv érvényesül! Ezért kapnak külön sípályát a crnagorácok, a szerbek, a bosnyákok és az albánok. Ami legalább jó hír, hogy ezek a sípályarendszerek - így tervezik - idővel átjárhatóak lesznek, hiszen egymástól alig néhány kilométerre találhatóak csak. (Hajla lenne kicsit csak messzebb (kb. 40km), Žarski és Cmiljača konkrétan ugyanazon a hegyen van, míg Kolašin sípályái két heggyel arrébb 8 km-re délre.)
Továbbá tény, hogy a balkáni tempó nem épp villámgyors, de ezt tetézte még a koronavírus járvány, a világgazdasági nyavalyák és az orosz-ukrán háború. És ez utóbbi komoly hatással van a beruházásokra és azoknak a megtérülésére. Ugyanis Montenegró annó a XIX. században komoly orosz segítséggel vívta ki a függetlenségét az Oszmán Birodalomtól. Emiatt vannak, pontosabban voltak rengetegen Oroszországból és Ukrajnából a szintén ortodox vallású Montenegróban. A turizmus jelentős része rájuk épült. Jelenleg az oroszokat nem engedik be Montenegróba nemzetközi nyomásra, bár Oroszország engedné őket, míg az ukránokat beengednék, csakhogy őket (a férfiakat) Ukrajna nem engedi ki az országból a háború miatt.
A térségben mindenki a turizmusban látja a gazdasági kitörési lehetőséget, és azon belül a síturizmus kiemelt szerepet játszik. Ezért mindenki erre pályázik. Csakhogy Montenegróban a nemzetiségi, illetve a vallási és így a politikai helyzet nagyon kicentizett. Egyetlenegy mütyür változás elég ahhoz, hogy politikailag minden a feje tetejére álljon. Ki kivel szövetkezik épp gyakran pillanatnyi hangulatok kérdése csak. Minden egyes völgyben más-más nemzetiségű, vallású lakosság a domináns, ráadásul az identitások gyakran még keverednek is, akár egy emberen belül is. Azaz, hogy egyetlenegy emberben vagy magában az országban épp melyik identitás kerekedik éppen felül, az gyakran csak pillanatnyi politikai helyzetek kérdése.
Ezért, hogy ne legyen vita, hogy melyik helyen épül egy síturisztikai desztináció, ezért minden "közösséget támogatni kell" elv érvényesül! Ezért kapnak külön sípályát a crnagorácok, a szerbek, a bosnyákok és az albánok. Ami legalább jó hír, hogy ezek a sípályarendszerek - így tervezik - idővel átjárhatóak lesznek, hiszen egymástól alig néhány kilométerre találhatóak csak. (Hajla lenne kicsit csak messzebb (kb. 40km), Žarski és Cmiljača konkrétan ugyanazon a hegyen van, míg Kolašin sípályái két heggyel arrébb 8 km-re délre.)
Továbbá tény, hogy a balkáni tempó nem épp villámgyors, de ezt tetézte még a koronavírus járvány, a világgazdasági nyavalyák és az orosz-ukrán háború. És ez utóbbi komoly hatással van a beruházásokra és azoknak a megtérülésére. Ugyanis Montenegró annó a XIX. században komoly orosz segítséggel vívta ki a függetlenségét az Oszmán Birodalomtól. Emiatt vannak, pontosabban voltak rengetegen Oroszországból és Ukrajnából a szintén ortodox vallású Montenegróban. A turizmus jelentős része rájuk épült. Jelenleg az oroszokat nem engedik be Montenegróba nemzetközi nyomásra, bár Oroszország engedné őket, míg az ukránokat beengednék, csakhogy őket (a férfiakat) Ukrajna nem engedi ki az országból a háború miatt.
Szóval megy a "matek"...