Érdekes volt a helyzet Donovalyban. Annak ellenére, hogy természetes hó itt sem volt túl sok, már november 17-én lehetett síelni és a szezon is csak április 6-án fejeződött be. Tehát összesen 142 napig voltak nyitva, amely csak két nappal kevesebb, mint a minden rekordot megdöntő 2005/2006-os hóban gazdag szezon alatt. Ha ehhez hozzátesszük, hogy tavaly minden korábbi bevételt megdöntöttek, akkor kiderül, hogy nem feltétlenül kell sok hó ahhoz, hogy pénzügyileg sikeres legyen szezon, bár a hóágyúk üzemeltetése vagy pihentetése jelentősen meghatározza, hogy mennyi nyereség marad a végén a kasszában.
Jasna-Chopok terepén szinte alig volt hó február elejéig, csak a havas február és márciusnak köszönhetően nem lett katasztrofális a szezon. A szezon másik nyertesének Csorba-tó tekinthető, ahol az előző fejlesztéseknek köszönhetően többet tudtak hóágyúzni, és az 1350 méter felett fekvő síterepen folyamatosan lehetett síelni. Összesen 184 napon keresztül volt nyitva a síterep.
Vrátna tipikus példa arra, hogy aranyat értek a hóágyúk. A 600-1550 méter között fekvő síterep 1000 méter alatti pályáit alig lehetett használni a szezonban, kivéve a Paseky pályát, ahová jutott a hóágyúkból. Olyan kevés hó esett, hogy közvetlenül a Paseky felett található, de nem hóágyúzott Poludňový Grúň (1000-1260 méter) is többet volt lezárva mint az alatta található, behóágyúzott pálya.