Aprés-ski - Minden, ami a síelés után következik

h i r d e t é s

Valamikor az ötvenes évek elején, amikor a síelés népszerűsége soha nem látott módon megnőtt szerte a világon, a síterepek üzemeltetői azon gondolkodtak, miként lehetne még jobban a síelők kedvében járni. Gombamód szaporodtak a jobbnál jobb síterepek, legtöbbjük nagyjából hasonló síelős élményeket ígért a turistáknak, de lényegében csak a pályán átélhető élmények versenyeztek egymással.

A francia terepek nagyüzemi módon épültek ki az ötvenes évek elején, és ennek ma is szemmel látható jelei vannak. Maga a kifejezés is ekkor került be a köztudatba. Az aprés-ski (síelés után) elnevezés franciásan írva annyira népszerű lett, hogy a többi nyelvben is lassan gyökeret vert. Bár sokan ragaszkodnak az eredeti, francia írásmódhoz (é-vel), de azóta már elfogadottá vált az aprés vagy az apres használata is.

A síelés utáni órák eltöltése lassan egyre fontosabb lett a síelők körében. A síterepek hamar rájöttek, hogy a legtöbb turista már nem kizárólag a pályák minőségét nézi, amikor síterepet választ, hanem nagy súllyal esnek latba döntésénél a síelésen kívüli szórakozási lehetőségek is. Az aprés-ski elterjedése esélyt adott a gyengébb adottságú síterepeknek is, hogy egyéb szolgáltatásokkal lefaragjanak hátrányukból. Hiába próbálkoztak több mindennel, a síelés utáni tevékenységek közül jelenleg egy dolog magasan vezet. Jöhet bármilyen újdonság, de beülni egy pálya melletti bárba, és elfogyasztani egy, két vagy esetleg több alkoholos nedűt minden időtöltést magasan leköröz. A síelést kísérő fergeteges hangulatnak köszönhetően az utóbbi 20-30 évben néhány bár legendás hírnévre tett szert.

A jó hangulat másik elengedhetetlen kelléke a zene. Német nyelvterületen dübörög a helyi viszonyra optimalizált slágerválaszték. Az aprés-ski- vagy Hütte-zenékre már a hanglemezipar is régen felfigyelt. Az elmúlt évtizedben külön válogatásokat jelentettek meg a síelés utáni bulizáshoz. Az utóbbi időben a német lemezek mellett egyre népszerűbbek a holland kiadványok is. Ebből is kiderül, hogy melyik nemzet lányai és fiai nem tagadják meg maguktól ezt a szórakozást.

Sokan figyelnek arra, hogy legalább leérjenek a parkolóba, és a közeli bárokban múlassák az időt, természetesen még síbakancsban és síruhában. Néhányan azonban már a pálya melletti, felső bárokban kezdenek melegíteni, ami számos esetben nem sok jóhoz vezet. Így alakulhatott ki az új fogalom, az aprés-ski baleset. Több órás mulatozás után még le kell csúszni a völgybe, általában teljes sötétségben és erősen alkoholos állapotban. Ilyenkor arra is van esély, hogy a bátrak eltévednek, pálya melletti szakadékba esnek, fának ütköznek vagy éppen a pályát előkészítő ratrakkal ütköznek össze.

A síelés utáni bulizásban az osztrák síterepek járnak az élen, azon belül is az ország nyugati részében található nagyobb síterepek. A síterepeket értékelő kiadványokban már külön kategóriának számít, hogy az adott síterep milyen aprés-ski lehetőségeket tud nyújtani a síelőknek, és az osztrák terepeket is külön rangsorolják az aprés-ski szerint. Saalbach-Hinterglemm, St. Anton, Ischgl vagy Sölden általában a lista elején található már évek óta.

Az aprés-ski fogalma az utóbbi időben fokozatosan kiszélesedett. Ma már nemcsak a bárokban eltöltött időszak tartozik bele, hanem bármilyen síelés utáni tevékenység. Egyre népszerűbb a síelés utáni szaunázás és egyéb wellness-szolgáltatások igénybevétele. A síelés vége és a vacsora közötti időszakban csúcsforgalom van a szaunákban. A wellness már nemcsak a síelés utáni időtöltést szolgálja, hanem lassan síelés helyett is megteszi. Egy-két hómentesebb időszakban a termálfürdők már a síelés hiányát is pótolhatják.

A külföldi felmérésekből az is kiderült, hogy az aprés-ski nem igazán hozza lázba a közép-európai síelőket. Amikor mi síterepet választunk, nem az a legfontosabb, hogy mivel tudjuk elütni a síelés utáni órákat. Sokkal fontosabb a pályák száma, hossza vagy minősége. Valószínűleg ez változni fog a jövőben.