tsrt által küldött hozzászólások listája

Bormio
Január 30.-án buszoztunk át Bormioba Livignoból egy napra. Alta Valtellia síbérlettel a járatos busz ingyenes volt, bő egy óra az út (kb. 40 km). Nagyszerű síterep kevés sportolóval, legalábbis ottjártunkkor. Gyönyörű panoráma a tetőről (3017m), széles, változatos pályák a közepéig, majd a FIS pálya le az aljáig. 1800 méter szintkülönbség. Klasszikusabb (kanyargósabb, erdősebb) síterep Livignonál. Az alsó részeken lehetett érezni a hóminőségen, hogy alacsonyabban vagyunk, mint Livignoban, de ez is teljesen jó volt. Nem tudom, itt mikor van szezon, de alig volt autó a parkolóban, lifteknél azonnal beszállhattunk, hüttében szabad asztalok ebédidőben. Méltánytalannak éreztem a hely adottságaihoz és pályaviszonyaihoz képest. Belegondolok az egyébként általam is kedvelt Jasna-Murau-Stuhleck-stb. terepek tömegeihez képest, itt hihetetlennek tűnt ez a kihasználatlan kapacitás és minőség a szikrázó napsütésben. Itt is elmondható, hogy kell a közepes sítudás a maradéktalan szórakozáshoz, de akkor… A környéken járóknak mindenképpen ajánlom.

Sziasztok! Január 28. és február 2- között síeltünk 5 napot Livignoban (+1 nap Bormio). Szombat hajnali indulással (Pest megye), H-A-D-A-CH-I útvonalon, a Munt La Schera alagúton (jegyet online megvettük) keresztül, délután 4 körül érkeztünk livignoi szállásunkra. Szerencsére zökkenőmentes utunk volt, erősebb forgalom csak a Salzburg-Kufstein szakaszt jellemezte, igaz ezt oda-vissza. Vasárnaptól szerdáig -szerdán egy-két kósza felhővel- gyönyörű napsütéses időben volt részünk. Csütörtök reggel borongós, hószállingózós, szeles időre ébredtünk. Felérve a hegytetőre, igazi „Deltás” erős, hideg szél fogadott, de picit lejjebb csúszva már nem volt zavaró. Később kisütött a nap, még jó, hogy nem adtuk fel a napot. A péntek változékony időjárással telt. Panaszunk nem lehetett, mert igazán jó körülmények között tudtunk síelni felváltva a Mottolino és a Carosello oldalakon. Kedden busszal átruccantunk Bormioba (Alta Valtellina bérlet), ha már ott voltunk a környéken besíeltük azt is. Hó volt bőven, a faluban is. A pályák mindkét részen szélesek, jól karbantartottak és jó állapotúak voltak. A Carosello oldalt reggeltől süti a nap, de ez csak a másik oldalhoz viszonyítva jelentett némi hátrányt a hóminőségben, feltéve, hogy szeretnénk belekötni valamibe. A magasságnak és a sporttársak létszámának köszönhetően még a nap végén sem volt gond a pályákkal. Sorban állás (4-5 perc) igazából csak „Valandrea Vetta” (28) liftnél alakult ki -ezt láttam szűk keresztmetszetnek a rendszerben-, így ezt csak az egyszeri feljutáshoz használtuk. Bár remek pálya fut alatta, az előbb írtak miatt, talán csak kétszer mentünk rajta. Ezen az oldalon a Federia (14) és a Carosello (11, 12) liftek körüli pályák voltak a kedvenceink. A Mottolino oldal talán kicsit változatosabb, illetve több útvonalat lehet váltogatni az egyes liftek környékén. Itt a Valfin (4) és a Monte Sponda (5) lift környéki pályák szenzációsak, nagy variálhatósággal, továbbá a Mottolino (3) kabin alatt futó piros volt a nagy kedvenc. Ezek szubjektív kiemelések, valójában az összes pálya jó volt, rosszat nem tudnék megjelölni. Bár sok pálya nyomvonala egyszerűnek tűnik, szinte mind tartogat némi meglepetést, bukkanót, letörést, kis izgalmat. Közepes sítudástól ajánlanám a terepet, mert ugyan van kezdőknek való rész (Trepalle, illetve a Carosello oldal alsó részei), de kiélvezni a terepet inkább csak egy magabiztos tudással lehet. Síbuszokkal el lehet jutni mindenhová, de figyelni kell mert nagyokat lehet kerülni, ha nem a megfelelőre száll fel az emberfia. A hütte árak elfogadhatóak: tészta/pizza: 8-10€, húsétel körettel: 14-18€, sör: 5-6€, desszert: 6-8€. Este étteremben főétel, desszert, ital: kb. 30€/fő. Boltok a hasonló olasz és osztrák árak szintjén. Rengeteg parfüméria, vámmentes üzlet, sportbolt, mindenféle világmárka üzlete, utóbbiak persze egy magasabb árszínvonalon. Ami igazán olcsó az az üzemanyag (D: 1,26€) és az égetett szeszesital. Ebből minden boltban -a legkisebben is- ipari mennyiség és választék, és tényleg kb. féláras. Összességében nagyon jól éreztük magunkat. Livigno csodálatos, aki nem síel annak is van bőven lehetősége kikapcsolódni.

Sziasztok!
Január 20.-23.-ig Zauchensee és Flachau terepein síeltünk (3 ill. 1 napot). A flachaui hegyet síbusszal érkezve a női vilákupa pálya felőli (1) „Starjet” felvonóval támadtuk. Csodálatos időben, remek pályákon síelhettünk. Zauchensee után ez egy más lépcsőfok a pályák tekintetében. Nagyon emlékeztetett a tavalyi kronplatzi (ITA) síelésünkre. Hosszú, széles, lendületes piros pályák néhány keményebb résszel. Talán a 12-es és 17 es pályákat tudnám szubjektíven kiemelni. A 14-esek kivételével besíeltük valamennyit. A „G-Link”-kel átlibegtünk a völgy felett a wagraini részre, de ott csak a 21-22 pályákra jutott idő, majd vissza Flachau. Tömeg, várakozás itt sem volt jellemző. Délutánra az alsó szakaszok már nagyobb odafigyelést igényeltek természetesen. Komolyabb pályái ellenére, főszezonban lehet hogy nem szeretném az iparibb jellege miatt, szemben a barátságosabb Zauchensee-vel.

Sziasztok!
Január 20.-23.-ig Zauchensee és Flachau terepein síeltünk (3 ill. 1 napot). A nagy havazások utáni időszakban érkeztünk, így szerencsénk volt az időjárással. Általában napos, szélcsendes idő, mínusz 5-7 °C hőmérséklettel. Szállásunk a flachuwinkl-i völgyben, a „Highliner” kabinostól kb. 1 km, a flachaui „Starjet” felvonótól pedig kb. 5 km-re volt, síbusz a ház előtt. Igazából tetszett az egész hely, jó pályák, jó felvonók, színvonalas kiszolgálóegységek. Kötelező elem az 1634-ben épült Burgstallhütte (15-ös pálya), mely nem mindennapi élményt nyújt az eredeti belsejével. Pályák közül, ha muszáj kiemelnem akkor a piros 7 és 15, illetve a kék 1 és 9 is elég lendületes. Kezdőbbeknek a kék 10-est ajánlanám az egyenletesebb lejtése miatt. A piros 6-5-5a kombó világkupa pályán már van 1-2 erősebb rész, ami délutánra már sajnos kevésbé volt élvezetes. Tömeg, várakozás a lifteknél ebben az időszakban nem volt jellemző. A Flachauwinkl-Kleinarl síterep sajnos most nem fért bele, de legközelebb azt is „beszorítjuk”. Relatív közelsége, adottságai és a Ski Amade bérlettel elérhető rengeteg sípálya miatt határozottan ajánlható környék.

Tegnap (csütörtökön) jártunk kint. Eddig mindig csak az északi oldalon síeltünk most délről "támadtunk". Utoljára bő három éve jártunk Jasnán, úgy látom azóta csak kisebb pályakorrekciók és nagyobb építkezések történtek/történnek. Gyönyörű napsütéses, szélcsendes időnk volt mínusz pár fokos hőmérséklettel, jó hóval. Tömeg nem volt, de én azért kevesebb sporttársra számítottam. A lifteknél volt pár perces várakozás de a pályákon nem volt zsúfoltság. Délelőtt a déli két kabinosnál lehetett valami probléma, mert folyamatosan meg-megálltunk, ekkor feltorlódott a nép.
Gyakorlatilag az összes pályát besíeltük. Kedvencünk az 1c-11a-11 valamint a 35-33 kombináció voltak. Az 1b-1c Lukováig és a 32 délután már elég leharcolt volt, de azért vállalható. A másik déli fekete a 33a még délután az utolsó csúszásunknál is remek állapotban volt. Lehet hogy ezért nem is éreztem igazán feketének. Szintén kiváló volt a 31-31a vagy 36 kombináció is. Remek napot töltöttünk Chopokon, 42 km síeléssel.

Sziasztok! Kronplatzi síelésünk egyik napját (02.28.) a Sella Ronda teljesítésére szántuk. A dátumot az időjáráshoz igazítottuk, hideg de szép napos időnk volt. Elég későn indultunk, így Olangból (Bruneck felől) kb. 1 óra alatt, 10 óra körül értünk Corvarába. Itt mindjárt elsőre egy komolyabb sor fogadott a Boe (19) liftnél, a narancs irányt vettük ugyanis célba. Ez a sor csak fokozódott a következő -Bec de Roces (7)- liftnél. Itt elgondolkodtunk, hogy menjünk-e tovább a "tömeggel", vagy csak síeljünk egy jót Alta Badia-ban. Végül tovább mentünk, a tömeg is oszlani kezdett. Még egy nagyon kritikus lift volt, óriási tömeggel, lökdösődéssel, nyomorgással. Ilyet, tőlünk nyugatra még sohasem tapasztaltam. Ez a Pradel-Rodella (155) liftnél történt, borzasztó bő fél óra volt. Utána szinte nem kellett sorban állni és a pályákon is jóval kevesebben voltak. Általában a pályák állapota az áthaladó létszámot tükrözte, egy-kettő elég leharcolt volt már délben is. Van néhány keményebb pályaszakasz (feketés piros), ezt mindenki kalkulálja bele. A látvány viszont mindenért kárpótolt! Legközelebb (ha lesz rá mód) biztosan elkalandozunk kicsit a kijelölt útvonaltól, mert már jobban kiismerjük magunkat a környéken. Egyébként elég jól ki van táblázva, de azért figyelni kell. Aki a környéken síel, egy napot mindenképp érdemes rászánnia a csodálatos környezet miatt, de csak szép időben van értelme szerintem.

Sziasztok!
Február 25-től március 02-ig 6 napot síeltünk Kronplatzon (illetve ebből egyen a Sella Ronda-t teljesítettük). Most először síeltünk Olaszországban. Szállásunk Olang/Valdaora központi részén (https://www.gandler.it) volt, mellyel nagyon meg voltunk elégedve. Újszerű, modern, jól felszerelt 2 hálószobás apartmanok, sítárolóval és teremgarázzsal a ház alatt. A szomszédban remek étterem és pizzéria nagy választékkal, elérhető áron. Indulás előtt féltem a nagy hidegtől, de egészen jól viselte mindenki, nem hátráltatott minket (3 család, 6-6 felnőtt és gyerek). Mi ugye a leghidegebb időszakot fogtuk ki. Reggelente -20°C alatti hőmérsékletek a hegyen, ami napközben akár -15°C-ig „melegedett”. Cserébe szép napos idő, néha egy-egy kósza felhővel. Az utazás előtt rengeteg videót megnéztem a pályákról a Youtube-on, és azt kaptam, amit vártam. Hosszú, széles, változatos pályák. Hó volt bőven, de némi frissítés rá fért volna a terepre. Szállásunkból adódóan reggelente a Gassl nevű részről mentünk fel a hegyre. Innen két lifttel lehet támadni. Az egyik (301,302/Olang) egészen a csúcsig visz egy középállomással, ennél jellemzően 5-8 perc a várakozás csúcsidőben. A másik (306/Lorenzi) csak a hegy egyharmadáig visz majd át kell szállni egy beülősbe (303/Arndt), cserébe az első érkező kabinba be lehet lépni. Ezzel még mindig nem a tetőre érkezünk, viszont már több csúszási irány közül választhatunk. Ha mégis a tetőig szeretnénk liftezni akkor irány a 308/Plateau beülős. A hideg miatt kemény, gyors pályákat kaptunk, cserébe viszont nem alakultak ki nehéz, „megfogós” buckák. A sok kék pálya a térképen csalóka. Ezek egy része szerintem Ausztriában piros (főleg a 24), ellenben nagyon élvezetesek, jókat lehet tempózni rajtuk. Valódi kezdőknek talán a 6-os jobb oldala, illetve a 30-as és 36-os pályák valók, ez utóbbi a legideálisabb. Ez nagyon egyenletes lejtésű, belátható, semmi trükk vagy letörés és elég hosszú is. Mi nagyon szerettük a Belvedere és Marchner liftek alatti pályákat, továbbá a 9-es Furcia-t, a 12-es sajnos mindig elég rossz állapotban volt valamiért. A 21-22 kellemes lejtésű piros (lehet, hogy inkább kék), viszont a folytatásuk a 23-as az már néhol fekete. A hosszú Ried a lapos részek (kellő lendülettel nem kell botozni, második csúszásra már kiismertük) ellenére is tetszett. A fekete pályákkal úgy vagyunk, hogy megoldjuk, de nem élvezzük igazán bár vannak kivételek. Igazából az összes(!) pálya tetszett! A rendszer tetején és alján, illetve a pályák mentén számtalan hasonló kínálatú és árfekvésű hangulatos vendéglátóhely elérhető. Általában sz egész környékre elmondható, hogy keveredik a németes/osztrákos és az olaszos életérzés. Szerintünk nagyon jó hely (Bp. 680 km.), szuper pályákkal és liftekkel, de ha valaki megúnná a 120 km-nyi pályát, akkor ott a Dolomiti Superski.

Sziasztok!
Március 12-17. között voltunk Nassfelden, szállásunk Rattendorfban volt. Tavaly ugyanebben az időszakban jártunk itt és csodás volt, háromszor ennyi hóval és tíz fokkal hidegebben. Indulás előtt aggódtam az erős plusszok miatt, de felesleges volt. Sokkal jobb körülmények vártak, mint amire számítottunk. A februári beszámolókhoz képest hó volt bőven, a pályák állapotára nem lehetett panasz, persze nem januári hanem március közepi minőségben. Természetesen bizonyos részeken (leginkább az 1, 23, 40, 70 alsó szakaszain) délre-délutánra komoly buckák keletkeztek a vizes hóból. A 80-as Carnia a "magasságából" adódóan már a közepétől, délelőtt is komoly kihívást jelentett. Az egyik reggel (fél 10 körül) felfelé menet kiszálltunk a kabinos első állomásán és visszacsúsztunk a faluba, na akkor viszont a beton kemény, fagyott ratraknyomon "szikráztak" a lécek. Volt viszont több pálya amely egészen jól állta a napsugarakat, például az állandó titkos favorit 8-as délután 3-kor is hibátlan állapotban volt. Talán mert a "7"-es liftből kiszállva elég meredeken indul, ezért sokan inkább balra, a 9-esen indulnak lefelé, na azon viszont meg is látszott. Jól tartották még magukat a 4, 51, 63 pályák is, illetve a 70-es felső szakasza. Talán csak a 40-es volt már délre olyan állapotban a "nehéz" hó miatt, hogy nem szívesen mentünk arra. Továbbra sem értem a 7-es miért piros. A gyerekek imádták a sok kalandozási lehetőséget: Fun slope, Fun park, sebességmérő pálya, szlalom és paralell szlalom kamerával, stb. Várakozni igazából csak a reggeli feljutásnál, illetve az "1"-es liftnél kellett, ja és még a "10"-esnél, de azt napközben ezért nem is igazán haználtuk csak reggel, bemelegítés gyanánt a kék 23A miatt. Most először vettük igénybe a "Sí depó" szolgáltatást, nagyon kényelmes volt hogy nem kell minden nap az összes felszerelésünket ki-be csomagolni a boxba. Minden be a szekrénybe a liftnél, utána mi be a "kocsmába", majd fel a buszra ami egy megálló (5 perc) után a házunk mellett tett le. Ajánlom. Szóval, előtte féltünk az állapotoktól, közben is azt mondtuk hogy pár fokkal hidegebb jobb lenne, de a végén arra a megállapításra jutottunk hogy nagyon jól sikerült ez síelés. Lehetett volna eső, köd, szél vagy minden más rossz, de szerencsére gyönyörű környezetben, szikrázó napsütésben tölthettük ezt a pár napot egy remek síterepen.