Január 28-án, egy buszos út keretein belül volt szerencsénk meglátogatni Hinterstoder sípályáit. Az érzések elég vegyesek a pályával kapcsolatban. Reggel 6-os indulással kezdtük utunkat Graz mellől, majd autópályán kb 2 óra alatt értünk oda. A pályáról letérve nincs durva szerpentin, viszont nagyon szép erdei szakasz, és település rész mellett haladtunk. Érkezésünkkor már legalább 4 busz utasai öltözködtek az aktuális parkolónál (Hössbahn lábánál) Már lentről is sejthettük, hogy nagyon sokan lesznek, ez később be is igazolódott. Egy 6 személyes kabinos lift vitt minket fel a parkolóból. A snowboardjainkat a kezünkbe kellett, hogy fogjuk, mert különben a sílécek már nem fértek volna bele a tartóba. Ez néha nehezítette a ki, és beszállást, de volt elég idő mindig, nem okozott gondot senkinek sem. Felérve egy kisebb részen gyűlt össze a sok ember, ahonnan lecsúsztunk a többek által említett "laposabb platóhoz". Itt valóban rá kellett gyorsítani, hogy eljussunk a 6 személyes lifthez, általában nem is sikerült lecsatolás (rollerezés) nélkül odajutni. A 6 személyes liftnél (Höss Express) elsőre meglepődtem, hogy a mozgó szőnyegről le kell csúszni és kb 1 snowboardnyi hely van megállni és a "liftre huppanásra" várni. Ez ha jegesebb lett volna, nem figyeltem volna eléggé, akkor szerintem simán lecsúszhattam volna előre a szőnyeg által okozott lendülettel és kis hely miatt. Kiszálláskor is néha akadt gond abból, hogy a lift kiszálló része nem lejtett, és az „üléssel” kellett tovább löknöm magam, hogy egyáltalán meginduljak. Ez volt, hogy kisebb tumultust okozott, síelők a botjaikkal lökték magukat, boardosok üléssel-lábbal, viszont ehhez képest nem volt nagy hely minderre.
Mivel a csúcs volt elsőre a célunk, még 2 csákányos várt ránk. Ezek rendben voltak, viszont kis bosszankodásra adott okot, hogy 4 különböző hosszas liftezéssel kell feljutni a hegytetőre, ez boardosokról lévén szó, nagyon sok le és felcsatolást jelentett. A tetőn nagyon szép volt a kilátás, reggel szerencsénk is volt, mert még sütött a nap, aztán később köd lepett el mindent. Az idő egyébként enyhe volt, nem voltak jegesek a pályák, esetleg 1-2 helyen a feketék. De ezek mellett szépen megmaradt a nemrég esett hó, ahol szuper volt lejönni a buckákon. Sok pályát nem tudtunk jól kihasználni, mert csákányos vitt fel, de amúgy nagyon rövid pálya volt, így nem érte meg „felhúzódzkodni”. A 11-es feketéről lehet lemenni a 2 üléseshez, aminél kisebb problémánk akadt beszálláskor, semmi nem jelezte hova kell állni és hova érkezik az ülés, a liftes srác sem volt valami figyelmes és kommunikatív, így szépen sikerült mellé ülni, de végül csak felértünk :)
A pályák amúgy összességében jók voltak, sok lehetőség van menni változatos (ámbár többnyire rövid) utakon, sőt snow park is van, ahol sikerült kipróbálni néhány szimpatikus elemet. Szóval meg lehet találni azt, amihez leginkább kedv van, de nekünk valahogy mégsem lesz a kedvenc helyünk. Sok idő megy el liftezéssel,liftre várakozással, ezzel ellentétben sok a rövid pályaszakasz.(persze azért lehet kerülőket csinálni) Viszonylag sok a hullámzás, szűkület, tömeg, továbbá ár-érték arányban szerintünk nem jó. Örülünk, hogy kipróbáltuk, viszont egy alkalom elég volt belőle:)