A mostani hétvége történetéhez írnám, hgy nekünk még hétfőre is volt jegyünk. A hőmérséklet emelkedett, úgy minusz 6 fok lehetett szemben a szombat-vasárnapi -14-gyel. A szél felerősödött és a hó is esett piszkosul. Mire felértünk a terepre igazi ítéletidő fogadott minket. A parkolóban szinte csak magyar autók álldogáltak. A hó vízszintesen esett, a látótávolság 10 méter a köd és a hóesés miatt. Beballagtam az irodába, hogy akkor ma inkább kihagynánk a sielést és adjanak má' valami gutsent, hogy majd egyszer visszatérünk. A kiscsaj monda nem lehet azt, mer négy felvonó működik. Ekkor kiballagtam a terepre és felfigyeltem a központi csákányosra, tényleg működött, és legalább 40-40 ember várakozott lelekesen, hogy sorra kerüljön. A másik két felvonó ami működött a hátsó lassú négyüléses, de az kapja telibe az északi szelet, valamint a másik nem buborékos négyüléses, amit csak hegymenetben lehetett megközelíteni. Természetesen a vihar miatt nem működtek a ratakok, a pálya igen buckás volt. Az igazságérzetem, még egy kis vitára ösztökélt, hogy ugye nem ezért fizettünk 80 eurót. De a kiscsaj nem engedett. Így 10 óra magasságában elhagytuk a terepet és egy tapasztalattal gazdagodtunk az osztrák vendégszeretetről.

Kulacs