Szombaton, 2020.02.08-án Békéscsabáról indúlva 3 és fél óra autózás után elértük a Fertő-tetői (Muntele Mic)sípályát. Az útvonalat oda és vissza is Békéscsaba-Gyula-Battonya magyar szakasszal tettük meg. Határ párperc alatt megvolt, s robogtunk Karánsebesig. Onnan 33 Km-t ír egy tábla, bár nekem 35-öt mutatott visszafelé a napi kilométerszámálóm. Erre a szakasz megtételéhez közel egy óra kellett oda, s meglepetésemre visszafelé is, köszönhetően, ahogy mindenki szinte egyszerre akart visszaindulni a délutáni záráskor. Borlóig nagyon jól járható hómentes volt az út. Innen még 22 kilométer a fönti parkoló. 9 km megtétele után a régi kétűléses indulási helyét értük el. Idáig mindenki hólánc nélkül ment. Itt sokan felrakták a hóláncot, de mi hagytuk a csomagtartóban, bízva a Dacia Dusterunkban,annak ellenére, hogy csak elsőkerék hajtásos. Hát néha elég necces volt de feljutottunk ezen a sok hajtűkanyaros szerpentinen a pályához. Kihagytuk a WeSki parkolókat, mert azok még jó messze voltak a pályától, s a bizonytalan síbusszra nem volt kedvünk várni, ha ilyen jó ütemben jöttünk eddig. Első meglepetés a parkolásnál ért, mert nem a nyenyec által említett 10 lej volt a parkolás, hanem 30 lej.Kissé nehezen találtuk meg a jegypénztárat, mert először a síkölcsönző sorába áltun be, de utánnak megvettük a napi jegyünket a 140 lej + 15 lej kauciós áron.Borlavára nem vennék jegyet, az nekem már nagyon könnyű pálya, de ott is sokan voltak, mert kezdőknek, tanulóknak az való. Volt ott egy kis húzólift a tanulóknak, s még egy szánkópálya is.
A pénztár a Borlova pályánál van, s így először azt hittem, hogy arra is kell jegy, hogy át tudjunk csúszni a Valsanura, de a pénztáros németül elmagyarázta az utat a Nordica csákányoshoz , amire már érvényes volt a napijegyünk. Kissé freeride-os módon de mindenkinek sikerül odacsúszni. Innen felérve már rögtön a Valsanun róttuk a köröket. Igaza van Nyenyecnek, hogy ide sok természetes hó kell, mert bizony hiába esett 30 cm friss hó, volt ahol jeges pályaszakaszokba botlottunk. Az eső után megfagyott részre hullott havat elvitte a szél. a Valsanu pálya hosszát megmértem a Ski Tracker-rel, s nekem 2500-2600 m mutatott. Ebből az első 800 méter szimpla zöldnek felel meg, ezután kéknek nevezhetném, s az utolsó 1 km nevezhető pirosnak. A hatszemélyes Leitner lift még vadi új, s nem is volt semmi probléma vele egésznap. Déltől háromig volt, hogy megnőtt a várakozó tömeg, de max öt perc, s felvonón ülhettünk. A lift 6 perc alatt teszi meg a majd 1800 métert. Egy javaslatom lett volna az építtetőnek, hogy egy ilyen szeles helyre igaz drágább, de buborékos felvonó illett volna. Alíg volt most szél , de az telibe kapott minket, s a végén már alíg vártuk, hogy csúszhassunk. Nekem 15-20 perc kellett egy kör megtételéhez. Minden korábbi román napi sí kolométer rekordomat símán megdöntöttem. WeSki napi jeggyel lehetett úgy síelni, hogy lecsúsztunk a Borlaván a parkolóba, s onnan kezdhedtük előről az átcsúszást a Nordicara.Egyedűl a Isai pályát hagytuk ki, mert onnan csak gyalog lehetett volna a Nordicara jutni. A megadott pálya kilométer szám barokkos túlzás. Jó ha 7-8 kilométer a valós adat. A parkolóhoz visszacsúszó pályának nyomát sem láttam.
A hóágyuzás lehetősége adott, de jó ha három mozgatható hóágyut figyeltem meg, ami csak a legszügségesebb helyek behavazását teszi lehetővé. A szél símán lehorgya a pálya tetejéről a havat, de még a síelők által felvágottakat is. Ezért tényleg szükség van arra az átlagos egyméteres természetes hóra, ami itt szokott lenni. Egy valamit nem értettem a Valsanu pályán, hogy miért oly hepehupás helyenként. Olyan érzésem volt, hogy negy sok talajmunkát végeztek rajta. Talán a föld nagyobb megbolygatásának hiánya miatt kavicsokkal nem találkoztam a pályán, de annál több helyen voltak kikukucskáló fűszálak. Jeges foltok is minden pályán gyakran előfordultak.
Az időnk nagyon kedvező volt , sütött a nap, s egész nap folyamán jó pár fokkal minuszban volt a hőmérséklet.
Ezen a napon volt az Valsanu pálya megnyitásának egy éves évfordulója, s ezért egyx kis bulit is csaptak,. Volt helikopterezés, Orbán Gabi erdélyi magyar biciklista bemutatója és buli egész délután.
Nagyon sokat fejlődött ez a síterep azóta, mikor 3 éve itt jártam. Mindenütt építkezések, felújítások. Nagy tervek a rendszer tovább bővítésére. A rákfenéje az egésznek a megközelítés.Az utolsó 13 km-t ki kellene váltani valamilyen kabinos lifttel, s akkor jönnének az emberek. Bár arra most sem lehetett panasz, mert megtelt a parkoló szépen. Javaslatom mindenkinek, hogy nagyon figyelje az időjárás előrejelzéseket ( akár többet is), s a messengeren írjon rájuk, hogy mi a helyzet. Románul és angolul is gyorsan válaszolnak.Hólánc, kislapát, kis seprű nélkül el ne induljon senki ide.