Egy hete jöttünk haza a STIV panzióból és csak szeretnék minden odaindulót tájékoztatni, hogy a helyzet a tavalyi leírásokhoz képest semmit nem változott.
Hogy ez mit jelent?
Odaérkezésünkkor őrt álltak a lépcsőnél - köszönés helyett - és addig nem mehettünk be, amíg elő nem bányászta mindenki a papucsát.
A tök sötét folyosókon kb. 10 mp-ig ég a villany, addig oda se lehet érni a szobához, nemhogy még a kulcsot is beilleszd a zárba.
Van ugyan bár és ping-pong terem, de azt, hiába fizetnéd ki, nem használhatod. Nekünk 1szer azért sikerült! Hurrá!
Reggelinél teát, vacsoránál levest csak akkor remélj, ha nincs teltház, mert egyébként nem jut minden asztalra kancsó, ill. tál. Ha szívélyesen érdeklődsz, megkapod a vállvonogatást.
Tejeskávét se kérj! Van ugyan az itallapon café latte, de az nincs, úgy külön meg nem értették meg, hogy kávét kérünk tejjel. Mondtuk németül, angolul, sőt a tejes dobozukról leolvasva szlovákul is (Mlieko, vagy mi), de hiába, nem kaptunk.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a fiamnak szülinapja volt, és megkértük őket, hogy szerezzenek 1 tortát. Ez sikerült, bár akkor meg az nem tetszett nekik, hogy külön tányérokat kérünk, amiből meg szeretnénk enni.
Szóval nulla vendégszeretet, soha egy kedves mosoly, köszöntés; tényleg csak a pénzünk kell nekik.
Jó lenne, ha vki elmagyarázná nekik, hogy rajtunk - csóró magyarokon - kívül a kutya nem megy oda.
Szerencsére máshol nem ezeket tapasztaltam, nem a szlovákellenesség beszél belőlem, de a STIV panzió kritikán aluli.