"Amelyik sisak nem passzol, az nem véd, amelyik kényelmetlen, azt nem fogják hordani." Michael Schumacher sajnálatos balesetének apropóján érdemes áttekintenünk a mostanában kapható sí- és snowboardsisakok (továbbiakban csak simán sisakok) típusait, illetve kiválasztásuk szempontjait.
Kezdjük a legegyszerűbbel, a sisakok külső kialakításánál két fő típus létezik:
Full Shell (Keményfüles vagy Jet): Főleg a junior, illetve verseny sisakoknál használják. A külső kemény héj a fülrészt is befedi, így maximális védelmet nyújt, bár egyeseknek kényelmetlen lehet a "Ferjánczati" érzés, azaz kissé abroncsban érezzük a fejünket. Meg kell jegyezzem, hogy mivel a fülvonal feletti részen a legnagyobb a becsapódások ereje, így csekély plusz védelmet nyújtanak a következő típussal szemben.
Full shell típusú Uvex sisak
Half Shell (Puha füles): A fülrész puha szövet anyagból készül. A ma kapható sisakok döntő többsége ilyen, bőven elegendő védelmet nyújt, lényegesen megnövelt komfortérzet mellett.
Puhafüles Salomon bukósisak
A sisakok szerkezetének egyedfejlődésben 4 fő generációt különböztetünk meg:
- Ragasztott héjas EPS: a legtöbb fajta (konkrétan szinte az összes) sisak belső részét az EPS, ez a szürkés színű, hungarocellhez hasonló hab alkotja. A súlyához viszonyítva ez az anyag nyeli el a legjobban a rázkódást, azaz tompítja a legjobban a becsapódás erejét. Nincs előny azonban hátrány nélkül: önmagában ez a hab nem elegendő egy sisakhoz, mivel a felülete és anyaga mechanikai hatásra rendkívül érzékeny, kézzel is könnyen benyomható, tördelhető. Ezért az első korszakban egy vékony, kemény műanyag héjat ragasztottak az EPS habra. Ezek a korai sisakok onnan ismerhetőek fel, hogy a fülvonal feletti sávig tart a kemény héj, alatta látszik a natúr EPS hab. A kettő között pedig nemes egyszerűséggel egy szigszalag csík szolgál a két anyag egyenetlenségeinek eltüntetésére. Szerencsére a téli sportokból ez a típus nagyon gyorsan kiszorult, biciklis sisakoknál is csak az áruházi, illetve junior sisakoknál (ez utóbbinál indokoltan) találkozunk ezzel a megoldással. A mottóra visszatérve és kiegészítve: a gagyi minőségű sisak hiába passzol és kényelmes, szintén nem ér semmit.
Ragasztott héjas szerkezetű sisak
Ha már biciklis sisak, meglepően sokszor felmerül a kérdés: használhatom a biciklis sisakomat sízéshez? A válasz hasonló az autóvezetés és az alkoholfogyasztás viszonyához: lehetséges, csak határozottan nem ajánlott. Ja, és a görkoris-rolleres- stb. sem.
- In-Mold (egybeöntött): Az előző két anyagot egybeöntik, a külső héj a tarkó résznél is fed. Így jóval szilárdabb, és esztétikusabb sisakok készülhetnek. Ha az előző megoldást nem tekintjük opciónak, akkor ezek a legkönnyebb sisakok, átlagosan 500 g körül. Egy minőségi gyártó palettájáról nyugodtan választhatunk ilyet, ha nem extrémkedünk.
In mold szerkezetű Rossignol sisak
- Hard Shell: Az EPS habra egy jóval vastagabb és keményebb ABS műanyagot ragasztanak. Amennyivel nehezebbek, annyival erősebb védelmet is nyújtanak. Pályán kívüli sízéshez, freestyle-osoknak, állatoknak ajánlott. Messziről felismerhetőek a fül résznél található 2-2 szegecsről: a fülpárna szíjainak felső rögzítése a technológia miatt csak az ABS héjhoz történő szegecseléssel oldható meg, ellentétben az In-Mold-dal, ahol a héj és a hab közötti térbe olvasztják, így nem kell szegecselni.
Hard shell típusú Atomic bukósisak
- Hybrid: A két technológia ideális ötvözete: a fül feletti erősebb igénybevételű rész Hard Shell, alatta In-Mold. Változatos, igényes design készíthető vele, súlyban és biztonságban pont a másik két technológia között helyezkedik el. Talán ezek ismerhetőek fel a legkönnyebben, mivel a két rész elég élesen elkülönül egymástól, szegecsek az előbb említettek miatt itt sem láthatóak.
Hybrid szerkezetű UVEX bukósisak
Ha már ezekkel tisztában vagyunk, jöjjenek az egyéb tulajdonságok, amik szintén szerepet játszhatnak a döntésünkben:
Szellőzés: Passzív, illetve állítható lehet. Az utóbbit a választásnál kissé túlértékelik, én inkább lezárhatónak nevezném őket gyakorlati szempontból, még senkit nem láttam aki csak félig nyitotta volna ki őket. Sőt, olyat sem, aki egyáltalán lezárta volna a szellőzőket, extrém hidegnek vagy kopasznak kell lenni, hogy valaki ne hagyja nyitott állásban őket.
Állítható fejméret: Bár sokan mást hisznek, az állítható fejméret a boltosnak a legjobb. Nem kell annyi méretet tartania, a felhasználónak azonban csak egy, változatlan fejmérete van, így neki nem sok pluszt ad. A fix méretet gyártók cserébe sokkal kisebb lépcsőkkel (2 cm-enként) gyártják a héjakat, azaz egy intervallumot több héjmérettel fednek le. E funkció gyakorlati haszna a növésben levő gyerekeknél van, illetve ha egy családból többen használják a sisakot (akik persze nem egy időben mennek síelni, pl. válófélben levő házaspár).
Kivehető (és mosható) bélés: Nem csak az egyik leghasznosabb dolog higiéniai szempontból, de egyben az igényesebb sisakok fokmérője, innen kezdődik a nemgagyi kategória.
Levehető fül: Egy áprilisi sízésnél jól jön, bár szintén egy ujjamon (sic!) meg tudom számolni, hány embert ismerek, aki valaha levette a fülrészt.
Audio képességek: Zenehallgatáshoz illetve telefonáláshoz lehet hasznos a fülrészbe épített hangszóró, de személy szerint nem ajánlom. Előbbi többel csökkenti a túlélési esélyünket, mint amennyivel a sisak növeli, utóbbi pedig megöli a síélményt. Ha nagyon kell telefonálni, én pl. leállok, és kihangosítom a telefont, simán érthető a hang még egy jet sisakban is.
Síszemüveg kompatibilitás: szintén kissé túlaggódott téma: egy jó ideje minden gyártó minden sisakja és minden szemüvege "compatible", főleg azonos gyártó termékei. Gondot a kis sisakméret-nagy szemüveg méret kombó jelenthet, illetve a magas orrnyereg.
Síszemüveg tartó annyira evidens, hogy szinte karakterpocsékolás megemlíteni.
A jelenlegi trendekről, technikákról:
- A Wehrmacht rohambili stílusú, gömb sisakok kezdenek kimenni a divatból, hosszirányban elnyújtott formákkal teszik kecsesebbé a sisakokat, sokszor optikailag tovább nyújtva a beépített napellenzőkkel.
- Egyre több gyártó jön ki "Visor" vagy rostélyos sisakkal, ami jó esetben szinte teljes értékű síszemüveg pótlékként funkcionál. Szemüvegeseknek, illetve fullkomfortra vágyóknak ideális. Fontos tisztában lenni azzal, hogy egy torzításmentes, és tartós UV-védelmet adó lencse nem olcsó mulatság, így ha olcsót látunk ilyen sisakból, inkább ne vegyük meg.
"Visor"
- Egyre népszerűbbek a "pumpás" sisakok: a fej hátsó részénél egy felfújható párnarész helyezkedik el. Így a sisak tökéletesen hozzáidomul a fejhez, illetve a tarkó felől érkező ütések ellen légzsákként működik.
- Idei fejlesztés pár gyártótól, de Schumacher balesete miatt tuti erre mozdul majd a trend: a ferde és csavaró irányú erőhatások a felelősek a legtöbb agyi traumás sérülésért. A fej és a külső réteg között egy csúszó réteg helyezkedik el, így a csavaró igénybevétel sokkal kisebb mértékben hat a fejre, így a trauma kialakulása is sokkal kisebb. Jelenleg szinte aranyárban vannak az ilyen sisakok, de ne vegyünk fel hitelt, nyugodtan megbízhatunk az eddig bemutatott technológiákban is.
Pumpás Salomon sisak
Frissen megszerzett tudásunkkal már csak a
méret választás a kérdés: a bukósisakok méretét cm-ben adják meg (pl. 55-56). A szükséges méret meghatározásához mindössze egy szabócenti (mérőszalag) kell. Mérjük le a fej átmérőjét (körfogatát) cm-ben úgy, hogy a mérőszalagot a szemöldök és a fül felett vezetjük. Az így mért méret alapján (pl. 55 cm) válasszuk a megfelelő méretű bukósisakot (pl. 55-56).
Nem árt persze ha élőben is felpróbáljuk a sisakot: a sisakot felvéve kérjünk meg valakit (pl. a boltost ha már ott van), hogy velünk szemben állva fel-le, és jobbra-balra mozgassa a sisakot. Ha fejünk nem mozog külön a sisaktól, akkor megfelelő. Meg persze ha kényelmes és tetszik is, ld. mottó.
Minőségi megfelelésre szimplán a CE jelölés hivatott, persze önmagában ebben ne bízzunk. Nem száradt még le egy távol-keleti bárka tulajdonosnak a keze attól, hogy CE matricát tett olyan sisakra, ami tesztet még TV-ben sem látott.
Senkit ne riasszanak meg a balesetek, a sízés több hétköznapi sportnál is sokkal kevésbé veszélyesebb. Egy osztrák statisztika szerint az adott évben a sízők kevesebb mint 1 százaléka (0,75%) sérült meg, és csak minden 533.000-ik síző (0,000188%) szenvedett halálos balesetet. Magyarországon egyébként kb. ennyi síző van, azaz magyar viszonylatban évi 1. Így a sízés az autóvezetésnél pl. 60-szor biztonságosabb, de úgy tippelem a biciklizés előtt is jóval vezet.
Végül a hordom-nem hordom kérdés: szerencsére a síoktatók között is egyre terjed a sisakviselés, ami példakép státuszukat tekintve mindenképp üdvözlendő.
Ciki-nem ciki: a mobil is az volt, amíg nem volt mindenkinek, utána az lett a ciki, ha nem volt valakinek.
"Én se hordtam soha, mégse lett bajom": én se hordtam gyerekkoromban bicajos sisakot, de egy sebességnél több nem is volt a bicajon. Most kitekerem az 50-et sík úton belőle, ezért hordok. Síléceknél a carving óta kb. ugyanez mondható el, megspékelve azzal, hogy a léc mozgása még kiszámíthatatlanabb lett.
"Gyereknek jó lesz az olcsó is": Nem. Legyen az a szabály, hogy ha nekünk van egy középkategóriás sisakunk, akkor neki vegyük meg a legdrágábbat, és nem lesz lelkiismeret-furdalásunk, ha balesetet szenved. Aki pedig látás-hallás-súly problémákra hivatkozva beszél le másokat a másokat a viselésről, az úgy gondolom nem próbált még az utóbbi 5 évben sisakot.
A cikk szerzője Bartus Péter, a Síelők.hu síszerviz szakértője, a Bartus és Fiai" Síszaküzlet és Szerviz üzletvezetője