Sízzünk Erdélyben!

h i r d e t é s

Erdélyben a hazainál jóval magasabbak a hegyek, nem hiába hívjuk őket havasoknak. Ott is egyre több a felvonóval rendelkező sípálya, kényelmes vendégházak vannak a síterepek közelében, az árak pedig egyelőre még kedvezőbbek az itthoniaknál, nem is beszélve az egyre drágább Alpokról.

A korábbi évekhez hasonlóan egy kis baráti társasággal február második felében fölkerestem az idei meleg télben is havas Erdélyt. A Kalotaszeg nyugati peremén fekvő Havasnagyfalu (Marisel) nemrég elkészült függőszékes felvonós, mintaszerűen kezelt síterepén (kék és piros pályák) február 22-én friss hó fogadta a szépszámú közönséget. Szombat délelőtt azonban még nem kellett várakozni a három felvonónál.
Estére a Görgényi-havasok keleti részén, a Bucsin alatti Borzontba érkeztünk. A 900 m magasságban elterülő gyergyói medencében – a hómotorozásra érkezők bánatára – nem volt semmi hó. Vasárnap Gyergyócsomafalva 2000 méter hosszú, mesterséges hóval borított, szépen kezelt piros-kék pályáján viszont remek volt a lesiklás 1200 m magasságból. Éjszaka azonban a viharos szél esőt hozott, ezért fölmentünk az 1300 m fölötti Bucsin-tetőre. Itt a Havas Bucsin és a Bujdosó egymáshoz kapcsolódó pályáján 15 cm friss hó takarta a jó fél méteres régit, viszont sízni rajtunk kívül csak egy kolozsvári magyar család akart. A bucsini terepek hétvégeken kívül csak elegendő előzetes jelentkező esetén nyitnak ki, így meg kellett elégednünk egy jó havas túrával a viharos szélben. Egy Magyarországról érkezett kutyaszán-fogat láthatóan nagyon élvezte a friss havat.
A Gyergyószentmiklóstól pár kilométerre, a Pongrác-tető, közel 1500 m magasságban,egy helyi síterep-fejlesztő, Nagy János, megmutatta nekünk az ott készülő új síközpontot. Egy pálya már kész van, felvonóval és egy varázsszőnyeggel, a tervezett pályarendszer és szálloda létrehozásához befektetőt keres.

Kedd reggel fölmentünk a Madarasi Hargita 1600 méteren fekvő telepére. Lendületes vezetéssel még hóláncra sem volt szükség, hála a jeges útra az előző nap esett hónak, de azért mindenkinek azt ajánlom, hogy az Ivóban, a fölvezető út kezdetén tegyen föl hóláncot. Szerdán, lefelé jövet sok, az úton elakadt autóval találkoztunk, amint a hólánc fölrakásával küszködtek.
Évek óta ilyen jó havon nem síztem a Hargitán. A ratrakolt friss hó még délután is egyenletes, jól fogható volt. A két új tárcsás felvonó kényelmes, a két csákányos is megteszi. Függőszékes felvonóra persze nagy szükség lenne. A Szentegyházáról induló út végi szerpentinek előtt, a borvíz-forrásnál kialakítandó parkolótól jöhetne föl a hegycsúcs alá, a Pethő-panzió fölé. Ez esetben nem kellene autókkal fölkapaszkodni az 1600 méteres szintre, és lenne egy 400 méter szintkülönbségű pálya is.

A felvonók délutáni zárása után átváltottam túra-lécre, fókával, és így jó háromnegyed órás mászás után 200 méterrel magasabbról, az 1801 méteres csúcsról tekinthettem körbe. Délen a Kárpátok havas vonulata, északkeleten pedig a Nagyhagymás-hegység fehér sziklái tündököltek a nyugvó Nap fényében. A kopjafa-erdő és a sok nemzetiszínű szalag jelezte, hogy a magyarok által lakott vidékek legmagasabb pontján, némi túlzással a Magyar Himaláján vagyunk. Noha hétköznap volt, de legalább ötvenen gyönyörködtünk a panorámában. A megkeményedett, de nem jeges havon öt percet sem igényelt a lesiklás szállásunkhoz, a Súgó Vendégházhoz. Itt a síző kényelmes, fürdőszobás szobák és kitűnő konyha mellett síléc-tárolót és a sícipőket melegítő tartóállványt is talál, ennél jobb pályaszállást elképzelni sem lehet.

A még a magyar időkben épült első menedékház és a Súgó Panzió mellé az elmúlt években valóságos telep nőtt, számos további fogadó épült. A mostaninál jobb teleken pompás erdei utakon lehet lesiklani a jó hatszáz méterrel alattunk folyó Ivó-patak melletti házakhoz. Szerdán délig síztünk, Udvarhelyen megebédelve és székely különlegességeket bevásárolva Segesvár és Medgyes érintésével a már majdnem teljesen kész déli autópályán este 10 előtt Budapesten voltunk. Ha egyszer meglesz az észak-erdélyi autópálya, akkor 6-7 órára fog csökkenni a Hargita-hegységbe az utazás. De addig is érdemes a Hargitán és a többi erdélyi havason sízni.

A cikkben megjelent képeket Kalmár Béla készítette.