84 millió forintba kerül egy nap a svájci síterepen
2015.02.18.
Bata Attila
Sokan elgondolkoztak már azon, hogy mekkora üzlet egy síterep üzemeltetése? Mennyibe kerül a hóágyúzás, vagy a liftek üzemeltetése? Mennyi bérletet kell eladni egy nap, hogy az a nap ne legyen veszteséges. Az egyik legjobb svájci síterep közzétette a napi költségeit. Hát, nem olcsó az élet…
Arosa-Lenzerheide
290 ezer svájci frank, vagyis körülbelül 84 millió forint. Átlagosan ennyibe kerül egy nap üzemeltetés a svájci Arosa-Lenzerheide síterepén. A helyi SRF tudósítása alapján végigjárjuk, miből jön össze ez a hatalmas összeg.
A legnagyobb tétel a liftek üzemeltetése. Főszezonban 40 lift üzemel, megállás nélkül, napi nyolc órán keresztül. A teljes napi rezsinek körülbelül a felét viszi el a liftek üzemeltetése, a síterep adatai szerint ez az összeg 140 ezer svájci frank.
Ha már behavazták a pályákat, akkor mehetnek a ratrakok. A ratrakok pedig zabálják az üzemanyagot. A dízelfogyasztás napi költsége 43 ezer frank.
Külön kell még költeni a pályakarbantartás egyéb elemeire, a lavinák elleni védekezésre, a pályák biztonságának fenntartására, ez napi 25 ezer frankot visz el.
Ezen kívül felmerülnek marketing és informatikai költségek, valamint a sípályák bérleti díjának kifizetése a tulajdonosok felé. (A legtöbb síterep csak bérbe veszi a pályákat télre a tulajdonosoktól, többnyire a helyi gazdáktól, ezek a pályák nem a síterepek tulajdonában állnak) Erre naponta 52 ezer frankot számol a síterep.
A síterepen a legdrágább napijegy 69 frankba kerül, egy hatnapos bérlet fajlagosan 55 frankba kerül naponta. Ha az egyéb kedvezményes jegyekkel (nyugdíjas, diák és gyermek) ellensúlyozott átlagárat vesszük, pl. körülbelül 50 frank/nap, akkor körülbelül 5800 vendégnél lehet nullszaldós a síterep. Ez természetesen csak játék a számokkal, csak becsülni lehet az arányokat.
A legnagyobb tétel a liftek üzemeltetése. Főszezonban 40 lift üzemel, megállás nélkül, napi nyolc órán keresztül. A teljes napi rezsinek körülbelül a felét viszi el a liftek üzemeltetése, a síterep adatai szerint ez az összeg 140 ezer svájci frank.
Sok pénzt visz el a síterep üzemeltetése
A legfontosabb tétel a hóágyúzás. Nem ez viszi el a legtöbb pénzt, de ezen nem lehet spórolni. Hóágyúzás nélkül már itt is csak korlátozottan lehetne síelni. A hóágyúzás becsült napi költsége (energia, víz, stb.) 25-30 ezer frank naponta. Ha már behavazták a pályákat, akkor mehetnek a ratrakok. A ratrakok pedig zabálják az üzemanyagot. A dízelfogyasztás napi költsége 43 ezer frank.
Külön kell még költeni a pályakarbantartás egyéb elemeire, a lavinák elleni védekezésre, a pályák biztonságának fenntartására, ez napi 25 ezer frankot visz el.
Ezen kívül felmerülnek marketing és informatikai költségek, valamint a sípályák bérleti díjának kifizetése a tulajdonosok felé. (A legtöbb síterep csak bérbe veszi a pályákat télre a tulajdonosoktól, többnyire a helyi gazdáktól, ezek a pályák nem a síterepek tulajdonában állnak) Erre naponta 52 ezer frankot számol a síterep.
Itt a számla tételesen... (Kép: http://www.srf.ch)
0 cm
Az egyik legnagyobb tétel, ami itt nem szerepel az a beruházások visszafizetésének költsége.
Egy síterepnek folyamatosan fejlődnie kell, különben lemarad a versenyben. Új liftek, új pályák, új attrakciók. Ezekre a beruházásokra vagy hitelt kell felvenni, és akkor kamatostul vissza kell fizetni, vagy saját pénzből kell megvalósítani, de akkor meg kell rá termelni a pénzt.
A gépek berendezések amortizációjáról ne is beszéljünk...
Szóval a cikkben szereplő költségek szerintem csak a felét teszik ki a költségeknek.
A cikkíró viszont nem számolt az egyéb bevételekkel, amik a fogyasztásból jönnek (étel, ital, stb.). Ezek legalább annyit, ha nem többet hoznak a konyhára, mint az eladott bérletek.