A kanadai Calgary városa a héten szavazott, és a szavazók 56%-a úgy gondolta, hogy nem akarnak téli olimpiát rendezni 2026-ban. Újabb visszalépés, újabb pofon a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB). Lassan már lasszóval kell fogni azokat a városokat, amelyek hajlandóak (téli) olimpiát rendezni.
h i r d e t é s
Az egész 2014-ben kezdődött, amikor a tengerparti, mediterrán klímájú Szocsi megrendezte a téli olimpiát. Pontosabban kissé korábban, amikor az egész világot bejárták a hírek, hogy minden idők legdrágább olimpiája készül. Az oroszok szinte mindent a semmiből építettek fel és a végén több mint 50 milliárd dollárba került az egész. Az egész világ hüledezve fogadta a híreket az értelmetlen költekezésről. A dolog azért is különösen káros volt, mert akkor kellett pályázni a 2022-es olimpiára és a közhangulat igazán olimpia ellenessé vált a világban, sorra léptek vissza a városok.
A pályázatok egy része már az önkormányzatok szavazásain megbukott, a többit a népszavazások söpörték el. Így lépett vissza pl. Barcelona, München, két svájci város St. Moritz és Davos közösen, Oslo, Stockholm, Lviv (politikai okok), Krakkó (Popráddal közösen), így a végén a rendezés Peking ölébe hullott, hiszen a kazah Almati nem volt igazi konkurencia.
Euronews magyarul
Négy év eltelt és most már a 2026-os olimpiára keresnek rendezőt. Szapporó és Sion visszalépett. Ausztriában, Tirolban elbukott a népszavazás, a másik osztrák pályázat (Graz-Schladming) már odáig sem jutott el. A törökországi Erzurumot a NOB zárta ki a rengeteg hiányosság miatt.
Maradt három város: Calgary, Milánó (+ Cortina d'Ampezzo) és Stockholm. Calgary szavazott a héten. Bár a népszavazás nem kötelező jellegű az önkormányzat számára, nem valószínű, hogy szembemennek a népakarattal.
Az olaszoknál az a helyzet, hogy az állam eddig nem támogatja pénzzel a rendezést. Leegyszerűsítve azt üzente a rendezőknek: ti vagytok a leggazdagabb olasz tartományok, oldjátok meg állami pénz nélkül. Az ilyen döntés legtöbbször a pályázat halálát jelenti, most azonban vészhelyzet van, és az olaszokat még továbbra sem zárták ki. A múlt héten már mintha változott volna az olaszok álláspontja, egyre több kormánytag beszélt arról, hogy ha kell beszállnak a költségekbe.
Stockholmban is az adófizetői pénzek miatt aggódnak. Itt is hamarosan szavaznak és itt sem biztatóak az előjelek. Egyrészt erős a rendezés elleni hangulat, másrészt már négy éve is elutasították. Lehet, hogy az sem segít, hogy túl sokat itt nem kellene költeni. A létesítmények 90%-a már kész. Sőt, a svédek egy ügyes ötlettel a szánkó, bob és szkeleton versenyeket Lettországban rendeznék meg.
Közben a színfalak mögött a NOB is mozgolódik. Az amerikaiakat is megpróbálták beszervezni, de ők inkább 2030-ra mozdulnának rá.
Az argentinokra hatottak, hiszen elgondolkodnak a rendezésen, most éppen hatástanulmányt készítenek, és esetleg utólag(!) neveznek. Mindenesetre az elképzelés, hogy Buenos Airesben és a tőle 3100 kilométerre található Ushuaia síterepén rendezzenek olimpiát kissé szokatlan a távolságok miatt.
A 2022-es olimpia rendezéséről 2019 júniusában döntenek.
Egyre inkább olyan országok fogják rendezni az olimpiákat ahol 1. A lakosság véleménye nem számít 2. A befektetés -megtérülési mutatókkal nincsenek tisztában. Nálunk is az volt az erről folytatott vitában valami magánrendezvényen (tecsőn kikereshető a Pogátsa Zoltán volt az egyik fél) hogy bár állítólag egy csomó olyan beruházással lett volna egybekötve amit amúgy is meg kellett volna csinálni,a beruházásért felelős ipse nem tudott egyetlen példát sem felhozni, ami elég vicces volt.
Az oroszoknál amúgy olyan drága Szocsiban síelni, hogy még négycsillagos szállóval is olcsóbban jönnek ki mondjuk Obertauernban mindenestől.