Vasárnap délelőtt stílusosan a Normafán jöttek össze a hazai sísport képviselői, hogy javaslataikkal segítsék a Normafa Park projektnek hívott elképzelést, amely a Normafa rehabilitációját célozza meg. A négyévszakos tömegsportágak helyi feltételeinek javításával egy egészéves pihenőközpont éledhet újra.
Fehér Gyula síoktató, tavaly a gyermekek biztonságos síeléséről rendezett konferenciát, idén a sajtóban is egyre több nyilvánosságot kapott, a budapestieket és nem fővárosiakat is egyaránt érdeklő Normafa Park tervei kerültek a középpontba.
Bár a jelenlegi tervezet a Normafát több évszakos szabadidőközpontként vázolja fel, ahol a túrázók, futók, túrakerékpárosok, downhill biciklisek, vagy csak a sétálni vágyók is a jelenlegi viszonyokhoz képest rendezettebb körülmények között tudnak hódolni Normafa szenvedélyüknek, vasárnap délelőtt mégis inkább a havas sportok képviselői találkoztak és természetesen főként a téli sportolás feltételeinek megbeszélése volt terítéken.
Interjúnk Fehér Gyulával, a konferencia szervezőjével
Vincze P. Márton, a Normafa Park fejlesztésének miniszterelnöki megbízottja tartotta a bevezető előadást, amelyből kiderült, hogy ő is egy ehhez hasonló konferenciát szeretne majd tartani – másfél év múlva. Körülbelül akkorra kerül az egész elképzelés abba az állapotba, hogy elkészülnek a környezeti hatástanulmányok, majd ezek alapján a megvalósíthatósági tanulmány. Körülbelül 18 hónap múlva, a tervezett népszavazás előtt, ismét lehet egy ilyen megbeszélést tartani, de akkor már a nyilvánosságra került szakértői anyagok alapján.
Vincze P. Márton, a Normafa Park fejlesztésének miniszterelnöki megbízottja
A konferencián részt vettek a XII. kerület önkormányzatának képviselői, a hazai havas szervezetek (síoktatók, snowboard, sífutók, sí szövetség, hazai síterepek) képviselői, még a közismerten nagy síelő dr. Jeszenszky Géza is bejelentkezett egy előre felvett videóban. Oslói nagykövetünk a norvég főváros egyik hasonló adottságú síterepről drukkolt a Normafának.
Számos érdekes hozzászólás között megismerhettünk egy korábbi, nyolc éven át építgetett magánkezdeményezést, akik csak a Kis-Normafa részen építettek volna egy liftet sípályával, amelyet vállalkozásban, üzleti alapon működtettek volna. Hasznos tanácsok érkeztek a már üzemelő hazai síterepek részéről és szembesültünk a jelen gondjaival, többek között a szabályozatlan körülmények között szánkózókról. A munkájukat társadalmi munkában végző alapítvány képviselője szerint a legnagyobb számban a szánkósok szenvednek sérüléseket telente.
A nagyközönség kérdéseket tehetett fel, de a már gyakran részletekbe menő kérdések (hol lesznek a pályák, liftek, milyen vízzel hóágyúznak, mennyi lesz a sípálya kapacitása, stb.) megválaszolásához szükség lesz még az előbb említett másfél évre, amire az összes tanulmány elkészül. Addig valószínűleg nem sokat tudunk majd meg a projekt részleteiről, így a következő időszak vitái, az eddigiekhez hasonlóan, inkább politikai síkon, mint szakmai vonal mentén zajlanak majd.
A tanácskozás záróokmány elfogadásával zárult, amelyet 12 hazai szervezet írt alá ünnepélyesen. A szervezők más, a Normafa Park rehabilitációját támogató szervezetek utólagos csatlakozását is várják.
Sziasztok!
Nekem egy (félig)szakmai kérdésem lenne: egyáltalán klimatikusan alkalmas lehet a Normafa egy hóágyúzott síterep szerepére? Ugyanis Eplény és Mátraszentistván is a hazánkban extra hideg klímájának köszönheti sikerét, amivel szerintem a fővárosi, alacsony fekvésű Normafa nem rendelkezik.
Márpedig ha így van, akkor rossz ötlet az egész. SZERINTEM.
Ezt rosszul gondolod. Egy átlagos télen Bp-en 30-40 nap a hóval borított napok száma, ez a Normafánál 50-60 nap közé tehető, de hóágyúzással 70-100 is elérhető. A város közelségének köszönhetően - óvatosan becsülve - naponta 5-6-szor annyian mehetnek majd síelni, mint Eplénybe vagy Mátraszentistvánba, így sokkal kevesebb havas nappal is rentábilisabb lehet, mint az említett két helyszín.
Ez akkor is igaz, ha mire elkészül, várhatóan meleg ciklusba kerülünk, és az említett számoknál kevesebb is lehet a hóval borított napok száma. Hosszútávon azonban ezek a számok reálisak.
A magasság csupán egy dolog, klimatikusan Eplény fekvése kedvezőbb, mert mediterrán ciklonok esetén télen keletről nyugat felé haladva nő a gyakorisága, hogy a hideg, így havas oldalra esik az adott terület. Leggyakrabban éppen a főváros (Dunántúli-középhegység) térsége a határvonal.
"Egy átlagos télen Bp-en 30-40 nap a hóval borított napok száma,"
ez tuti ? a reggel esett 1 cm és 11re elolvadt is havas napnak számít ? :)
//egy átlagos télen szerintem az Alpokalján sincs nagyon 30-40 havas nap, nemhogy Pesten//
végülis mindegy, mert hóágyúzással csodákat lehet művelni ;)
A konferencia sok mindenre nem adott választ, de kérdések fogalmazódtak és a nyitottság a szavak szintjén tetten érhető volt. Továbbra is szkeptikus vagyok a politika jelenléte miatt, de bízom abban, hogy kivételesen nem darál be mindent és mindenkit.
Valóban a reggel 7 órás (6 UTC) a mérvadó, de ezért találták ki a hóágyúzást. Mivel egy tömörített havas pálya jelentősen képes megnövelni a hasznos napok számát.
Mátraszentistvánban nem egyszer fordult elő, hogy karácsonykor természetes hó még nem volt, de a pályán 50-60 cm tömörített hó volt.
Az 59 napos adat nyilván arra vonatkozott, hogy annyi napon tudtak síelni, hiszen hóágyúk nélkül az 10 cm-nél kisebb hó csak hógolyózásra alkalmas.
Viszont az elmúlt 30 évben lőrinci hivatalos adat szerint is 4 olyan év volt (1984-85, 1986-87, 1995-96 és 2002-03), amikor 60 nap felett volt a síkvidéken mért hóval borított napok száma. (Ne a havas napok számát használjuk, mert az arra vonatkozik, amikor havazik. Ráadásul, ha az eső közben átmenetileg van havazás, az is havas napnak számít.)
Éppen ezért talán fontosabb az átlaghőmérséklet alakulása, amely 2001 óta az elmúlt évszázad átlaga alatt maradt. Lőrincen 0,3 fok volt, és mivel a Normafánál 0,5-1 fokkal hidegebb lehetett, így szinte biztos, hogy a 12 szezon átlaga negatív volt, azaz hóágyúzással kiváló lett volna, 60-80 napos síszezonokkal, de legutóbb például akár többel, hiszen március végéig tartott volna a szezon.
Én leginkább attól félek, hogy mire beindul a fejlesztés meleg periódusba kerülünk, és ha 2-3 szezonban még a 30 napot sem éri el a használható napok száma, akkor beindulnak a károgók, hogy felesleges beruházás volt. Az időjárásnak van egy ciklikussága, amely természetes, de kevesen vannak vele tisztában.
Az idei tél akár nagyon hideg is lehet még. A december az átlagosnál legalább 1,5-2 fokkal hidegebb lehet, és vannak arra utaló jelek, hogy az egész tél jelentősen hidegebb lesz az átlagosnál.
Jó konferencia volt. Csodálkoztam, hogy milyen kultúráltan lezajlott, ez nagyban köszönhető a Gyula által végzett szervező munkának.
Kicsit(?) még a dolog elején járunk, talán másfél év múlva okosabbak leszünk.
Azért az érdekelne, hogy annak ellenére, hogy a beruházás határozottan négy évszakos működésre törekszik, miért főleg a síelést támadják az ellenzők?
a jelentős plusz fokokban való hóágyúzáshoz már elég modern hóágyú szükségeltetik, pl technoalpin legújabb darabjai. Továbbá igen száraz levegő, azaz alacsony légnedvesség-tartalom.
Pl. +3fok és 25% légnedvesség = -2,9 C (wt bulb temp)
Az ilyen körülmények közt előállított hó m3-je lényegesen drágább és a minőségéről is lehetne vitatkozni. Jelentősebb pluszfokoknál a vizbe speciális anyagokat kevernek, pl snowmax. Ezzel már régóta dolgoznak a síterepek, maximum nem reklámozzák.
Csabor, az utolsó kérdést már én is sokszor feltettem magamban, az ellenzők úgy tekintenek a síelésre , mint az ördögre, és kereszteshadjáratot folytatnak ellene, hogy miért az jó kérdés....
Csabor!
Szerintem nem a síeléssel van a problémájuk, hanem a hóágyúzással. Ha jól belegondolsz, van is miért aggódniuk. Ez okozza a legnagyobb környezeti átalakításokat és a működtetés során a legnagyobb környezet terhelést is.
Ez egy stockholmi városi sípálya. Az alapja nem mészkőhegység hanem kommunális hulladék... http://www.skistar.com/hammarbyback...en/
Hóban a sízőké, különben bringásoké, futóké, sétálóké.
Szorítok Normafának!
F
Ó be jó, hogy megint a csodás Budapest profitál.....
Csendben megkérdezném, hogy azok a vidéki pályák, akik mertek és akartak, nem kevés vért izzadtak, ők kapnak-e valamit?!
Soha nem az nyer aki valamit jól csinál, hanem akinek jó az érdekérvényesítő képessége!!!
Budapesten a havas napok száma 30? Max ha jó telünk van ami elég ritka itt Budapesten. Kezdjük azzal hogy Budapesten sosem szokott annyi hó esni mint máshol. Idei télen nyugaton tavaly délen tavalyelőtt meg keleten volt nagy hó míg Budapesten ha 15 centi hó esik már rekord! A Budai oldal átlag magassága 100-120m a Normafánál 400-450 illetve a János hegyen 500m. Budapest a mérsékelt kontinentális éghajlatba esik ami miatt a telek nem olyan hidegek mint például Prágában példaként ha Prágában -3C van akkor Budapesten +1. Ez persze amiatt van hogy északon az Alpok nem engedi be a hideget viszont délen nincs ami felfogja a meleget. És ha már az Oslo-i példával jönnek akkor itt egy kis adat összehasonlítás Oslo átlaghőmérséklete Dec:-3 Jan:-3 Feb:-2,5 Míg budapesté Dec:0,4 Jan:-1,6 Feb:1,1 a különbség Dec:+2,6 Jan:+1,4 Feb:+1,4. Szóval egy olyan helyen ahol a három téli hónapból kettő +-os átlaghőmérséklettel rendelkezik oda nem építek sípályát értelemszerűen. Én ezt baromságnak tartom merthogy ha Normafa 800m magas lenne azt mondom oké legyen van értelme de így sok nincs. És hozzátenném hogy a hóágyúk üzemeltetése sincs ingyen!
Itt nem arról van szó, hogy új pályát építenek! Ezen a területen 100 éve síelnek. A területen lévő káoszt kell rendezni. Az hogy gazdaságosan üzemeltethető-e, igazából nem is kérdés, mert a válasz: igen. Javaslom hallgasd végig az előadás anyagát a Skioutlet oldalán....illetve olvass vissza a bejegyzések elejére....
A mai nappal minden előadás anyaga felkerült honlapunkra.
Záróokmány is megtalálható ugyanitt.
Az eddig sajtómegjelenések szintén feltöltésre kerültek. Még várunk érdekes, más megvilágításból megközelítő sajtóanyagokat, ezeket is idővel belinkeljük honlapunkra:
Soha nem értettem, hogy ha valaki valamihez nem ért, miért ír (a szavaidat idézve) baromságot?
Ahogy korábban már elmagyaráztam, a havas napok kifejezés egészen mást jelent, mint a hóval borított napok.
De, ha nem is tudod elképzelni, a tények mást mondanak. Itt a hivatalos lista 100 évre visszamenőleg.
Tehát akkor sorban a hótakarós napok összegének átlagos szezonális értékei, évtizedes bontásban:
(1960 előtt a Kitaibel Pál utcában, azóta Lőrincen van a hivatalos mérőállomás.)
Azóta 9 év telt el. Türelmes emberek a sízők...remélhetőleg a most következő síszezonban már valóban hóágyúzott sípályán csúszhatnak a sífutók, minden feltétel megvalósultnak látszik. Folytatásban bízva: https://sieljitthon.hu/telepitesre-...kerultek-a-hoagyuk-a-norm...
Keresés
30 cm
