Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM

Beltéri sípályák: Ha a hegy nem megy Mohamedhez

2005. október Ludmann László

A legelső fedett síközpontok a 80-as évek végén, Ausztráliában és Belgiumban nyíltak. A lelkesedés azóta is töretlen: szünet nélkül mintegy száz újabb központ építése van tervben, igaz, ennek végül mindig csak egy kis része valósul meg.
h i r d e t é s
Ma a világ 18 országában 50 beltéri síközpont működik A legnagyobb snowdome, azaz "hócsarnok" közöttük ma a holland SnowWorld (lásd keretes írásunkat), melyben hatüléses felvonó működik, és ahol 2004-ben FIS minősítésű szlalomversenyt is rendeztek. A listát egyébként 2003-as lebontásáig - egy jó évtizeden keresztül - a tokiói csarnok vezette. Az igen látványos, földrengésbiztos, 13 meletes SSAWS központ azonban mindvégig csak a veszteséget termelte tulajdonosai számára, akik aztán a területet az első japán IKEA áruház számára adták el.

A beltéri síközpontok tervezőit a japán megaközpont csődje olyannyira nem bátorította el, hogy egyre komolyabb sícentrumokat építenek. Ilyen, hatalmas bevásárló- és szórakozóközpontban működő sípálya a madridi Xanadú vagy a közelmúltban átadott új központ Dubaiban. Furcsamód szintén csak a közelmúltban adták át az első ilyen létesítményt az Egyesült Államokban is, New Jerseyben.

Persze nem minden új beruházás több százmillió dollár költségvetésű. A beltéri síközpontok technikai berendezéseit szállító cégek közötti verseny az elmúlt években lenyomta az árakat, így az idén több "olcsóbb" központ is nyílt Új-Zélandon, Indiában, és az újabban síőrült országgá váló Kínában.

Érdekesség, hogy az olyan trópusi éghajlatú országokban, mint Malajzia vagy Thaiföld, az emberek elsősorban nem a síelés iránti érdeklődésből váltanak jegyet a sícsarnokokba, hanem azért, hogy életükben először láthassanak és érinthessenek havat.

A legújabb trendek

Felismerve, hogy a haladó sízők hamar ráunnak a 200 méteres lejtőn 45 másodpercig tartó siklásra, és az újdonság ereje - miszerint a nyár közepén egy külvárosi csarnokban síelni lehet - szintén gyorsan elmúlik, a legújabb kezdeményezések az egyéb havas örömökről szólnak inkább. A freestyle deszkások és sízők számára épített funparkok például szinte ugyanúgy megállják helyüket a négy fal között, mint a szabadban.

E területen - ha megvalósul - a holland Unlimited Snow járhat majd az élen. Az úttörő vállalkozás terveiben szerepel elsőként egy téli vidámpark, a "The Arctic" megnyitása Amszterdam mellett, 2007-ben. Itt a látogatók egy sor programból választhatnak, így motoros szánra vagy a hidakkal és alagutakkal színesített pályán bobba ülhetnek, de akár kutyaszánt is hajthatnak és sífuthatnak is. Akik több izgalomra vágynak, a csúszdaparkot vagy a hócsaták helyszínét is választhatják a többi hi-tech terület mellett. A helyet speciális effektusok teszik valósághűvé, így a levegőben fenyőillat száll, belépéskor pedig a központ vendégei a hangszórókból saját lépéseiket hallhatják a ropogó havon.

Az Unlimited Snow már egy hasonló project kivitelezésében közreműködött Indiában. Az ottani Snow Worldben havas hegycsúcsok és kék ég keretezik a látóhatárt, mesterséges fenyők, hegyi kunyhók és állatok - köztük pingvinek(!) - teszik teljessé a látványt, amelyet a vendégek a központ egy magasabb pontján megnyitott étterméből is élvezhetnek. A Hyderabadban létrehozott központ nagy siker - az akár 45 fokos hőséghez szokott - helybeliek körében.

Ügyes marketing

Néhány előrelátóbb hagyományos síközpont megpróbál tőkét kovácsolni a mesterséges pályák forgalmából. Több nagyobb sícsarnokot szponzorál neves téli üdülőhely, ahova a beltéri sízők kedvezménnyel válthatnak síbérletet. A német Allrounder csarnok építésébe például Salzburg tartomány közvetlenül be is fektetett. Cserébe az itt tanulókat várják az első havas próbára a helyben működő utazási irodán keresztül.

A jövő

A legizgalmasabb sícsarnoktervek hatalmas, körben forgó hegyekről szólnak, ezáltal a "világ leghosszabb sípályáját" előállítva ebben a havas mókuskerékben. Az ötlet az, hogy a terep folymatosan suhan el léceink alatt, amíg elé nem fáradunk, vagy áramszünet nem következik be - éppen, mint a futószalagon. Igen találékony módon a körben forgó pálya rendszeresen elhalad egy "hókamra" alatt, melyből friss porhóutánpótlás érkezik. Az ötletgazda az ausztrál Ski-Trac, amely már a 90-es évek óta próbálkozik terveinek megvalósításával. Egyszer már az észak-walesi Snowdonia esetében úgy tűnt, hogy az ötletből valóság lesz, most azonban inkább a Távol-Keleten, valószínűleg Kínában találtak ígéretes helyszínt és lehetséges vevőt.

Ha a körben forgó beltéri sípálya ötlete nem lenne elég magával ragadó, Edinburghben a SnowVolution elképzelése talán izgalmasabban hangozhat. Eszerint öt-hat, koncentrikus, 10-20 méter széles, 20-35 fokos lejtésű körpálya készülne a sízők szórakoztatására. A tárcsák eltérő sebességgel forognának, különböző nehézségű siklást kreálva a sízőknek és a snowboardereknek. Az optimista elképzelések szerint 2007-ig 12 ilyen rendszerű pálya épülne a világban.

SnowWorld - a világ legnagyobb beltéri síterepe

A holland vállalkozás, a SnowWorld két központot is üzemeltet. Ezek közül a nagyobb a 3 éve megnyílt landgraafi, amely három pályájával és nyolc felvonójával egyben a világ legnagyobb fedett sícsarnoka is. A leghosszabb lejtő 520 méteres, a legrövidebb a gyerekek és kezdők számára kialakított 100 méteres gyakorlópálya. 2003-ban adták át a harmadik lejtőt, ez fél kilométer hosszú. Nyaranta a rutinosabb deszkások külön ugratón trükközhetnek. A létesítmény legmagasabb pontja 80 méter. A 35 ezer m2 alapterületű létesítményben éttermek és sportboltok is működnek.

Az első SnowWorld centrum 1996 óta fogadja a sízőket a szintén holland Zoetermeerben, ugyancsak három lejtővel, egy gyerekpályával és nyolc sílifttel. A leghosszabb pálya itt 210 méteres és 20% esésű. A két másik terep 160 méteres. Hasonlóan a nagyobb testvérhez, a lejtők szélessége itt is 30 méter. A snowboardosok és a freestyle sízők számára mindkét helyen funpark működik.

A csarnokok hőmérsékletét állandóan -4 és 8 °C között szabályozzák, így a hóágyúkból permetezett hó a külső időjárástól függetlenül, valóban az év minden napján élvezhető. A naponta egyszer működésbe hozott hóágyúk által készített 40-100 cm vastagságú hóréteget Ausztriából vásárolt ratrakok egyengetik. A felnőttek nyolcórás napijegye 27,5 euróba kerül.

KOMMENTEK

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
h i r d e t é s
h i r d e t é s
h i r d e t é s
KIEMELT SÍTÁBOROK
UTASBIZTOSÍTÁS 10% KEDVEZMÉNNYEL
KIEMELT SZÁLLÁSAKCIÓK
SZAKÜZLET AJÁNLATOK
KIEMELT APRÓHIRDETÉSEK
Havazás Előrejelzés
FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE