Élménybeszámolók

Sziasztok!
Nagyon sok beszámolót olvastam 3 Völgyről, mielőtt mentünk, most gondoltam megosztanám a saját tapasztalataimat is, dióhéjban, pontokba szedve. :) (2024.01.13 - 2024.01.19 közötti 6 napon volt lehetőségünk kint síelni, szállásunk Les Menuires-bn volt.)

Pros:
- a sí terep hatalmas
- hó biztos
- rendkívül jó, up to date alkalmazás a síterephez
- ár/érték arányban nagyon jó szállásokat lehet kifogni (Les Menuires)
- vannak normális méretű boltok (Les Menuires)
- modern felvonók
- ingyenes sí busz nagyon könnyűvé tette a közlekedést lakhelyen belül (Les Menuires). ~20 percenként jár.

Cons:
- a sí terep hatalmas: még térképpel is könnyű rossz irányba csúszni, ha épp belefeledkezel a síelésbe/panorámába! ahol több pálya ér össze, előfordul hogy valamelyik irányból érkezve az irányjelző táblák egyáltalán nem, vagy csak részlegesen láthatóak

- térképen/applikációban más a teljes neve 1-1 felvonónak, mint ami a felvonóra ki van írva, ami először iszonyatosan össze tud zavarni, ha nem hívják fel rá a figyelmet (Val Thorens)

- viszonylag könnyen tud tömeg kialakulni: időjárás, hazasíelés.

- time pressure hazasíelésnél: Les Menuires <—> Courchevel viszonylatban (két legtávolabb lévő völgy egymástól, Orelle-t nem számolva) mire odaérsz marad kb. 1-2 órád az adott völgyben síelni, utána érdemes visszaindulni (ezt 45-60 km/h tempóval, pisi-kaki-ebédszünet kombóval számoltam)

Amire nem biztos, hogy gondolnál:
- Ha rossz völgyben ragadsz, mert pl. lekésed az utolsó felvonót készítsd a pénztárcád: Meribel - Les Menuires viszonylatban hazajutni CSAK TAXIVAL lehet, ami 2024 januárjában 200 euró lett volna 2 főre!

- A teljes síterep besíeléséhez javasolt az erős középhaladó tudás (értsd. minimum magabiztos párhuzamos síelés. A völgyeket összekötő hegyekről ugyan vannak kéknek jelölt pályák, de ezek majdnem minden esetben tartalmaznak francia viszonylatban IS simán piros szakaszokat akár több száz méteren keresztül!!!)

- Ha rossz az idő, a 3 Völgy iszonyatosan nagy büntetés: Ilyenkor beragadsz abba völgybe, ahol éppen vagy, a 600km-re szánt embermennyiség pedig konkrétan pár km-nyi pályára tömörül, amíg ki nem tisztul az idő.

- Magas fekvésű települések: 5. nap jelzett az órám, hogy alacsonyabb a véroxigén szintem a szokottnál. Ez ilyen magasságban teljesen normális és nálam nem okozott semmilyen tünetet, viszont az erre érzékeny személyeknél ez okozhat orrvérzést, rosszullétet, stb.

Utolsó gondolataim: 6 napot voltunk kint, az időjárás miatt ebből 2 nap volt szépen síelhető, 2 nap teljesen kuka az időjárás miatt, 2 nap pedig so-so (kb. fél napot lehetett síelni, időjárás miatt). A táj gyönyörű, hihetetlen mennyiségű és minőségű hó volt, nagyon jót pihentünk itt, viszont ha csak a síterepet nézem, eléggé felemás szájízzel távoztam. Ha valaki még nem járt itt, de általában véve hozzá van szokva hogy a francia pályákon kb. embert nem lát, annak egészen biztosan nem ajánlanám ezt a helyet.

Ma hajnalban értem innen haza, gondoltam, írok valami értelmeset, hátha tudjátok használni. A Doron épületben laktunk ketten a párommal – hogy pici, azt tudjátok, a franciák szerint egy 15 nm lakás kétszemélyes, sőt volt egy harmadik felhajtott ágy is a falon, szerencsére ott nem aludt senki. A teljesen kifeküdt összecsukható franciaágytól (amin az alvás középkori kínzással felért) eltekintve a szállás rendben volt, néhány bosszantó apróság azért színesítette ottlétünket. Lehetne a földszinti sítárolóban egy pad, a cipő cseréjéhez, az én komfortérzetem 18 foknál többet szeretne a szobában éjszaka, amire nem volt lehetőség, nem volt free net, a házban sem, a környéken sem. Az irodában a páromnak 40 euróért akartak adni egy hét netet, ez nem kellett. Kb. 3-4 napba telt, míg rájöttünk, hogy az érkezési helye (a Menuires, Roc1 felvonó aljánál) az összefüggő házak első emelete egy bevásárló utcát alkot és ennek a közepén van LES MENUIRES FREE NET, ha regisztrálsz, kapsz egy hetet, ennyi elég is. Lehet venni Ici les menuires mobilnetet, ez 7 napra 10 euró, ezt sajnos csak későn tudtuk meg. Azért jó lenne tudni előre az időjárást, mert – becsszó így volt – egyik nap +5 fok meleg volt és eső esett, egy napra rá – 5, -9 és ami víz volt kint, minden megfagyott. Néha olyan érzésem volt, mintha egy jéghegyen, jégdombon síelnék – nem kedvencem. Gyakran volt eső is, köd is, na ezek sem kedvenceim.
A fenti hütték jók, jó behúzni, mikor kint vízszintesen viszi a havat a szél, az árak elsőre meglepőek (egy sör 10,5, forrócsoki habbal 5-6, palacsinta 5,5-7) de ugye tudjuk, nem itt kell háromfogásos ebédet enni.
Át lehet síelni fent Val Thorensbe, ott le a nagypályán, aztán egy kacskaringós kéken haza Menuiresbe, jó nagy kör, de megéri. Ha átmész, és busszal akarsz visszajönni (ez ingyenes) Menuiresbe, akkor nagyot kell küzdened a 17.10-es buszra, kb 100-an szeretnének 50 helyre beférni. A következő 18.15-ös már nyugisabb, ott van hely, nekünk csak ez sikerült.
Összességében a 6 napból 2 nap volt jó az időjárás, 4 napon pedig el lehetett csípni fél-fél nap elfogadhatót. Mindenki döntse el, megéri-e ezért utazni 1400 km-t oda, ugyan ennyit vissza és elkölteni fejenként kb. 290 000 forintot (utazás, szállás, síbérlet, kinti kaja és biztosítás.)

Sok újat nem tudok hozzátenni Andrea leírásához, de néhány sorral azért én is szeretném dicsérni a síterepet.
Vasárnaptól (!) vasárnapig tartott a hetünk. Nagy hóesésben érkeztünk Les Menuires-be, de másnap ragyogó napsütésben kezdhettük meg a 3 völgy meghódítását. Egészen elképesztő a pályarendszer. Alig volt olyan pálya, amin többször is lecsúsztunk volna, és biztos maradtak még olyanok, ahol nam jártunk. Lehetetlenség besíelni 6 nap alatt 600 km-t. A 3 vallées app szerint -ha jól számolt- 480 km távolságot tettünk meg. Szerintem számolta a lifteket is. A liftek zöme modern, gyors, és kevés a húzós. Úgy érzem minden csúcsról lecsúsztunk. A pályák hosszúak, lendületesek, csak ritkán keveredtünk lökdösős zöldre. Nem is tudnék kedvenc pályát említeni, annyira változatosak a lejtők, hogy mindegyik nagyon tetszett. Sajnos a versenypályák zárva voltak, pedig nagyon számítottunk egy-egy ottani csúszásra is.

Les Menuires település jó helyen van, mert a többi völgy is könnyedén elérhető innen. Igaz, építészetileg ez a legkevésbé barátságos település a hatalmas házaival. 5 része van, de jár az ingyenes navette, ha éppen nem lenne az embernek kedve sétálni egy fárasztó nap után.
Pályaszállásunk olyan volt, hogy szinte a lakásba csúsztunk. Nem lehet panaszunk a lakás felszereltségére sem: indukciós főzőlap, sütő, társasjáték, raclette készlet, stb.
A helyiek igyekeznek sok programmal szórakoztatni a népet, láttunk tűzrevüt, hatalmas tűzijátékot. Rengeteg játékos lehetőség áll a gyerekek rendelkezésére.

Az árak eléggé felmentek 4 év óta, főleg a hegyi "pihenőkben". Kávé:2,50-3, sült krumpli: 7-8, a fő ételek 20-30 euróba kerülnek.

Covid helyzet: Szinte semmit nem éreztünk belőle. Talán kétszer kérték reggel kezdéskor az igazolást. A lifteknél figyelmeztetnek, ha nincs rajtad maszk, vagy bármi, ami takar. A hangulaton viszont nem látszott, tele voltak az éttermek is, főleg Courchevel-ban.

Még sokat tudnék ömlegeni a helyről. Aki teheti, egyszer menjen el az életben. Fantasztikus élmény.

Tényleg jókor voltunk jó helyen, tényleg minden túlzás nélkül TÖKÉLETES 3 nap volt. Szikrázó napsütés, nagy hó, fantasztikusan jól kezelt pályák, eszményi csúszások, gyors liftek. Nem volt sehol tömeg, de volt sok boldog ember a pályákon és a hüttékben, még élő zene is szólt több helyen dj-vel, szóval visszajött a covid előtt annyiszor megélt all-in síélmény végre!

Az utolsó napon Saint Martin de Belleville-t néztük meg: ezt ajánlom MM-nek, aki nem szereti a "panelrengeteget". St. Martin (ejtsd kb: szanmartan) a 3-völgy régió egyetlen olyan települése, ami nem mesterséges síváros, hanem egy igazi, élő francia hegyi falu, farmerekkel, állattenyésztő gazdaságokkal, családi sajtüzemekkel, autentikus éttermekkel. Romantikus utcákon lehet sétálgatni, itt nincsenek modern épületek, csak fából és kőből épült házak, sok a bérelhető rusztikus chalet apartman közvetlenül a sípálya mellett. Van néhány gyönyörű szálloda is, de azok is hagyományos stílusban épültek.

Néhány tegnapi fotó:
https://sielok.hu/fotoalbum/st-mart...in-de-belleville-2022/gal...

Ez a falu csatlakozott utolsóként a 3-völgy régióba. Azoknak ajánlják, akik szeretik a nyugodt, békés, természetes környezetet és a csendesebb családi vagy gasztro programokat. Bulizni nem ide kell jönni, arra ott van a Val Thorens, ami egyébként szintén nagyon szép hely, de teljesen más a hangulata. Abba is belekóstoltunk, majd lesz róla beszámoló.

Tegnap délelőtt hívtak egy interjúra a Jazzy rádióból, élő interjút műsorba kapcsoltak.
Itt lehet meghallgatni:
https://millasreggeli.hu/eletmod/ep...-testben/sieles-kulfoldon...

Igyekszem válaszolni minden kérdésre.

Mi repülővel utaztunk Genfig és onnen kisbusz transzferrel érkeztünk Les Menuiresbe, ezért az olaszországi tranzit témában nincs tapasztalatom.

3 nyugati oltásról szóló igazolással teljesen simán ment minden, de az uniós védettségi igazolást mindenhol kérték: a repülőtéren, a szálláson, bérletvásárláskor és az egyik étteremben is csippantották a qr kódot. Jó a kinyomtatott igazolás és az applikáció is, ha lemerülős a telefonod, akkor legyen a kabátzsebedben egy printelt verzió!

Itt a 3-völgyben teljesen mindegy, hogy milyen maszkod van, textil maszkot is elfogadják, orvosi is jó, de a nyaksál is elég, a legtöbb síelőnek az van. Minden felvonón kell hordani beszálláskor, a nyitott ülőlifteknél is. Táblákon ki van írva mindenhol angolul és franciául is, hogy kötelező és a személyzet ellenőrzi szinte minden beszállónál, és rászólnak arra, aki elfelejti feltenni.

Plusz, az itteniek elmondása szerint naponta valamelyik lift aljában megjelennek a szigorúbb ellenőrök, sorfalat állnak és megnézik + csippantják mindenkinek a védettségi igazolását, de ez csak szúrópróbaszerű ellenőrzés, mi 3 nap alatt egy ilyen szűrőn mentünk át.

Ma eltávolodtunk Les Menuirestől és eljutottunk innen jó messze: Meribelbe, Courcevelbe és Val Thorensba is. Végtelen hosszúakat csúsztunk és élveztük a változatos panorámát. Elképesztő tényleg, amerre nézel, mindenhol sípályák és síelők kanyarognak. Fantasztikus a táj, a lejtők parádésak, a felvonók többsége ultramodern, ennél magasabb színvonal síelésben számomra már elképzelhetetlen. Nonstop tűzött a nap ma is és továbbra is igazi télies idő van, a hó sehol nem veszített a tökéletesnek nevezhető minőségéből. Előrejelzések szerint még egy hétig várhatóan marad ez az időjárás, aki a közelben él vagy bárhonnan van lehetősége eljönni ide, ne hagyja ki az élményt! Január itt még nem számít főszezonnak, egyáltalán nincsenek sokan a pályákon, csak a frekventáltabb részeken kell embereket kerülgetni. Napközben többször is volt "privát pálya" élményünk. Felvonóknál egy percnél többet sehol nem álltunk többet sorban!

Itt vannak a mai képek:
https://sielok.hu/fotoalbum/troisva...llees-2021-januar/galeria...

Itt vagyunk jelenleg a világ legnagyobb síterepén, a 3-völgyben. Les Menuiresben lakunk, és innen igyekszünk bejárni a gigantikus síparadicsomot. Fantasztikus hóviszonyok vannak, érkezésünk előtt rengeteg hó esett, és így nem csak a pályák, de a környező hegyek és a háztetők is vastagon fehérek. Kedd óta szikrázó napsütés van egyetlen felhő nélkül és közben szerencsére szélmentes mínuszok, ezzel együtt tökéletes hóminőség.

Igazi békebeli síélet és hangulat van a pályákon, a covid hatását csak abban érzékeljük, hogy a felvonókon megkövetelik a maszk használatát és ezt következetesen ellenőrzik is. Viszont elfogadják a csősálat is, ami nagy könnyebbség, mert csak felhúzzuk az orrukra a lift bejáratánál és kész. Egyszer belefutottunk covid-igazolvány ellenőrzésbe is, de hát oltási papírok / zöld pipás app nélkül el sem jutottunk volna ide, ez most alapkövetelmény, ha síelni, utazni szeretnél.

A vadonatúj La Masse felvonóval kezdtük a síelést: ez a 10 személyes ultramodern kabinos most a síterep új büszkesége: 8 perc alatt repít fel a 1800 méterről a 2800 méteres csúcsra. Innen szédületes panoráma tárult elénk a high-tech hegyállomáson. Les Menuires völgyébe „sohavégetnemérős” csúszással lehet több útvonalon is visszajutni. Óriási élmény, jó kondival érdemes érkezni! A látvánnyal és a hosszú csúszások élvezetével nehéz betelni, mindenesetre segít valamennyire kárpótolni a tavaly kimaradt síszezont.

Szinte az összes lift működik, mindenhova el lehet jutni, a cél, hogy 3 nap alatt a 3-völgy minden településére eljussunk, nem tűnik lehetetlennek. Les Menuires és St. Martin környékét már egész jól bejártuk, Val Thorensba is eljutottunk. Ma célozzuk meg Meribelt és Courchevel pályáit. Gyűlnek az élmények és a képek. Részletesebb beszámolóval majd a túra végén jelentkezünk, addig is feltöltöttem néhány fotót:
https://sielok.hu/fotoalbum/lesmenu...ires-3volgy-2022/galeria/

2020.01.25-2020.02.01 voltunk itt síelni a skilines szervezésével.

Utazás: végig autópálya, a Les Menuires-i emelkedőt leszámítva. Este 7 körüli indulás és délután 3-ra érkezés. Vissza hasonló reggel 9-es indulás hajnal 2-kor érkezés. Vásárlási lehetőség volt oda-vissza is Albertville-ben, vagy ahogy a buszon hallottam "Albertfalván" :) Szokásos megállókkal.

Szállás: Mi egy 3 fős apartmanban voltunk ketten (Reberty negyed, Median hotel). Több kiszállási pont is volt, így a kipakolások és kulcsok átvétele 2 órát vett igénybe. Kis hűtő, mikró és mosogatógép volt. Ehhez kezdéskor elfelejtettek tablettát adni, de amikor jártam az irodában és rákérdeztem a tisztító eszközökre, akkor a kezembe nyomtak egy kis csomagot, amiben volt 3 tabletta, mosogatószer, szivacs, meg tisztítószer. Azt néztük, hogy ezt a franciák símán kiadját 4 főre is, de 2-es elegen voltunk.

Pályák: Teljes bérletünk volt és ezt többször (amikor az idő is úgy akarta) kihasználtuk. Nem síeltünk minden pályán, de bejártuk a területet. Tulajdonképpen a 6 napból 2 tökéletes, 2 elfogadható és 2 "havazós" volt. A 2 említett napon olyan 50 cm hó biztos esett, ami kellett is a pályáknak. Amit a hójelentések írnak, szerintem nem fedik a valóságot. A havazás előtt több helyen látszott a föld, voltak kövek. Utána jobb lett a helyzet. De 1,5 m hó nincs a pályákon, ahogy kb. írják pl. a bergfex-en is...
Meribelben a Saulire exp alatti pályák hosszúak, dinamikusak, többször köröztünk ott. Lehet kombinálni kék-piros-zöld részeket. Több variációban is le lehet csúszni. Itt a felvonó és lesiklás aránya 1/3 - 2/3. Ezt vettük észre. A többi helyeken fordulhat az arány, mert vannak rövid pályák is. Egyszer az utolsó napon fel tudtunk menni (30 perces sorbanállás árán) Val Thorens-ben a 3200m-es csúcsra. Megérte ennyit várakozni. Nagyon szép kilátás volt. Többször nem erőltettük, inkább csúsztunk. Pályákat nem tudok kiemelni, sok pályát kipróbáltunk. Jól ki van táblázva a terep, sítérkép nélkül is boldogul az ember a 2. naptól. A szállásra egyébként vissza lehetett csúszni. Nem igazi "pályaszállás", mert reggelente egy kb. 2-300m-t sétálni kell a pályára. Ez amikor leesett a hó, bemelegítésnek is jó volt. Visszafelé lejtett a pálya, így a hátsó bajáratig csúsztunk. Amúgy a Sunny és a Bruyeres felvonóhoz lehetett közvetlenül csúszni. Ez a 2 felvonó 9:10-kor nyitott, nem előbb, sőt volt hogy 10 perccel később is pl. a Bruyeres.
A pályák jó kezeltek, de pl az utolsó napon 2000m felett is 10 fok volt, ami nem tett jót a pályáknak. Buckásodás volt délután, de addig nagyon jó minőségben kitartottak. A 2 hóeséses napon korlátozottan menten a felvonók, így tömegeket koncentrálódtak kis helyen, ez azért eredményezett többször veszélyes helyzeteket. De amikor jó az idő, a felvonóknál a sorok gyorsan haladnak, ha ki is alakul valamennyi. Ritkán kell sokat sorban állni. Reggel persze, amikor mindenki első akar lenni, akkor előfordulhat hosszabb pause. :)

Összességében azt mondhatom, hogy itt mindenki megtalálja a saját pályáját, ha jó az idő sokat lehet csúszni és a szomszédos falvakba is könnyen, gyorsan át lehet jutni. Az időjárás előrejelzésket fenntartással érdemes kezelni, mert egy helyi oktató szájából hallottam felvonozás közben, hogy itt gyorsan változhatnak a viszonyok.
A Les Menuires-i szállás jó választás, persze az sem minden, hogy pontosan hol helyezkedik el. Innen gyorsan el lehet indulni különböző irányokba.

Vasárnap hajnalban értünk haza 3 Vallées-ből, Les Menuires-ből. Röviden összefoglalva: fantasztikus, gyakorlatilag felülmúlhatatlan síterep, ahol még a hatodik napon is teljesen új, remek pályákat lehet felfedezni, és két, de talán három hét alatt se lehetne megunni. Mindenképp ajánlom a teljes terepre érvényes bérletet, azért egy völgyet 2, max 3 nap alatt be lehet járni, és nagyon megéri a tejes bérlet, mert akárki akármit mond, igenis be lehet járni a teljes rendszert hat nap alatt (ha minden egyes pályát persze nem is, de minden „tájegység” legjobbjait igen). Aki még nem járt itt, mindenkinek, de tényleg mindenkinek ki kéne próbálnia, kihagyhatatlan. (Bár a globális felmelegedés ellen persze itt sincs mit tenni: nekünk totálisan abszurd módon két napot a brutális hóvihar tett tönkre, majd rá egy nappal már a dögmeleg, 15 fokkal és néhol gusztustalanul latyakos pályákkal.)

És akkor a részletek.

A kiút a szokásos volt (busszal péntek esti indulással már szombat kora délután a központban voltunk), Les Menuires-ben szálltunk meg, szokásosan nem tágas, de a célnak tökéletesen megfelelő apartmanban. És mindenkinek azt ajánlom, hogy Les Menuires-ben vagy Meribelben szálljon meg. Az időjárás bizonyította, hogy ez a két tereprész a legjobb: amikor hóvihar miatt le voltak zárva a hegyek közti átjárások és a csúcsközeli pályák, Menuires-ben gond nélkül elsíeltünk unatkozás nélkül két napot még így is, annyi pálya maradt pusztán csak az alsó részeken nyitva, amennyi simán kitenne önmagában is egy teljes kisebb síterepet. Ugyanezért NEM ajánlanám viszont a talán legnépszerűbb sífalut, Val Thorenst: mivel ez nagyon magasan van, itt, ha jól láttam az interaktív térképen, alig voltak nyitva pályák, aki itt szállt meg, valószínűleg elég rosszul járt rossz időjárási körülmények között. Menuires-ből és Meribelből viszont egyetlen felvonózással át lehet csúszni Val Thorensbe, szóval semmit nem hagy ki, aki itt száll meg.

Ez, az átcsúszás egyébként 3 Vallées egyik legnagyobb előnye: rengeteg az összeköttetés a (valójában nem három, hanem) négy völgy között, így itt szinte egyáltalán nem kell számolgatni a nap végén, hogy mikor kell hazaindulni egy messzebbi pályarészről, a legtávolabbi részről is haza lehet csúszni akár három felvonózással, de pl. a terep leges-legszélső csúcsáról, Orelle-ből egyetlen 9 kilométeres lesiklással be lehet jutni a terep egész másik részébe, Menuires-be. (Szemben mondjuk Paradiskivel, ahol csak a Vanoise Express köti össze a két völgyet, és akár már 3 órával zárás előtt el kellhet indulni hazafelé.) Ezért is jó Menuires vagy Meribel: akár már a reggeli első felvonózás után azonnal át lehet menni a másik völgyekbe, jobbra és balra is.

A másik, talán ennél is nagyobb előny értelemszerűen a méret: mivel 600 kilométernyi rendszerről van szó, természetesen MINDENKI megtalálja a neki való pályákat, ez egészen biztos. Vannak tanulóknak való zöld pályák, egészen remekek a kék pályák: bár mi alapvetően a pirosakat szeretjük, első nap bemelegítésképpen csak kékeken mentünk, és ez is szenzációs volt, hosszú, 7-8 kilométeres, megszakítás nélküli lesiklásokkal, széles, és a kékség ellenére azért kellemes meredekségű pályákkal, amiken a kezdőbbek gyakorolhattak, a haladók viszont akár rendesen be is gyorsulhattak. 3 Vallées-ban teljesen alapvető, hogy 3-4 kilométernél nem kell kevesebbet siklani megszakítás nélkül, ilyen hosszú egybefüggő pályákat mindenhol lehet találni, de nem ritka ennek kétszerese sem. És ennél nagyobb dicséretet én nem is tudnék mondani egy síterepre sem.

A harmadik legnagyobb előny is összefügg a mérettel: egy ekkora terepen nagyon jól eloszlik a hatalmas embertömeg is, így a legtöbb pálya abszolút kényelmesen járható, a legtöbb felvonónál szó szerint semennyit nem kell sorban állni; egyedül a terep legszebb kilátójához, a 3200 méter magas Cime Caron csúcsra felvivő, azonos nevű felvonóhoz kellett 20-30 percet sorban állni, ezen kívül a pár legfontosabb, völgyeket összekötő felvonónál (Pas du Lac, Plain des Mains, reggeli első felvonózáskor a Bruyeres) néha felgyűlt, nagynak tűnő tömegek is lementek maximum tíz perc alatt. És ez nem tudom, hogy lehet, de valamiért itt minden eddigi terepnél jobban azt éreztem, hogy az adott pályákon tényleg a megfelelő tudású emberek síelnek, és csak nagyon ritkán találkoztunk másokat veszélyeztető vagy csak másokra odafigyelni nem tudó síelőkkel/boardosokkal.

A negyedik előny az átláthatóság: hiába van szó 600 kilométernyi pályáról, mind a térkép, mind pedig a táblázás tökéletesen logikus, átlátható és gondos: minden elágazásnál minden információ táblázva van, sokszor még ezen felül is kitesznek hatalmas molinókat, amiken már több száz méterről látszik, hogy a kanyarban merre lesz mondjuk a piros, és merre a kék pálya. Ez alól egyetlen kivétel van: a terep Courchevel része. Nem tudom, miért, talán itt más a fenntartó, de ennek az átláthatóságnak ott nyoma vész, hanyagul van táblázva, több elágazás van, amelyben egyáltalán nincs tábla. Ez dühítő, de mi egyébként se szerettük meg a luxusról elhíresült, saját reptérrel és helikopterfelszállóval rendelkező Courchevel részt: itt sokkal rövidebbek az egybefüggő pályák, eleve kevesebb a piros, és igazán hosszú piros nem is nagyon van, és itt szerencsétlenebbek is a hegy adottságai, nagyon szerteágazó a pálya, nehezebben bejárható, sokat kell felvonózni a többi tereprészhez képest, ha át akarunk jutni máshová.

A pályarendszernek egyetlen olyan jellemzője van, amit talán negatívumként lehet nevezni: a hatnapos ottlétünk harmadik-negyedik napján szakadt a hó, és a legtöbb, magasabban lévő pályán ezt a havat már nem ratrakolták le az ötödik-hatodik (és persze a harmadik-negyedik) napon sem, pedig akkor már nem esett hó, így hatból négy napon keresztül a fentebbi részeken gyakorlatilag csak buckákon tudtunk síelni. Ez minket nem zavart különösebben, szeretjük a buckás pályákat is, de azért a „ratrakolt pályákon hasítunk nyílegyenesen”-érzést idén csak ritkán tudtuk kiélvezni, és ez kicsit hiányzott.

Mondok néhány szót a pályákról, de az az igazság, hogy ez szinte felesleges: több más tereppel ellentétben itt nem nagyon volt olyan, hogy bármilyen, a térképen jónak tűnő pálya csalódást okozott volna. Ha azt látod, hogy valahol van egy hosszú kék vagy piros pálya, menj le bátran, 99%, hogy nem fogsz csalódni. Egyedül a Boulevard (Bd.) nevű pályáktól érdemes ódzkodni: ezek csak átvezető pályák, inkább több, mint kevesebb vízszintes, botozós/gyaloglós résszel – ezekre élvezetből nem érdemes felmenni, csak szükségből, felvonók közötti átsikláshoz.

Val Thorens és Orelle:

Egyszer mindenképp érdemes kiállni a sort a Cime Caron felvonónál, nemcsak a csodálatos kilátás miatt, de az onnan induló piros pályák miatt is, amelyek aztán belefutnak a kék Gentiane-ba, hogy a csúcstól egészen a völgy legaljáig lehessen siklani.

Érdemes felmenni a valóban legmagasabb, 3230 méteres Sommet de 3 Vallées csúcsra is a Peyron és Bouchet felvonókon, itt talán még szebb a kilátás, noha kevesebb az ember, és mindkét piros pálya (Coraia, Bouchet) remek, és folytatódnak még tovább is kéken, de amíg ide eljutunk, az is élmény, a Rosael felvonó alatt húzódó Mauriennaise hosszú piros pályán.

Ugyanitt nagyon jó az összes, a hegylánc szélére felvivő felvonó alatti hosszú piros, majd sokszor kékben folytatódó pálya (a Masse 1-2, a Boismint és a Plan de l’Eau felvonók alatt).

Les Menuires:

A Bruyeres felvonó alatt végig lehet jönni akár kék, akár piros pályákon, rettentő hosszan, és mindenképp érdemes is. Itt is olyanok a kék pályák, hogy haladóként is imádtuk azokat is. A legjobb pálya talán az egész rendszerben az Alpage, egy meredek, de széles, ráadásul ratrakolt piros.

Bár kék, azért haladóként is érdemes egyszer a pálya hossza miatt végigmenni a Roc 2 vagy a Granges felvonó tetejétől le St. Martinig, ez legalább 8 kilométer, és végig jók a pályák.

Meribel:

Nekem ez a rész a kedvencem, itt a legtöbb egybefüggő, hosszú piros pálya. A Mont Vallon csúcs tetején nemcsak a kilátás csodás, de mindkét innen induló piros is. A Combe de Vallon után akár tovább is lehet menni, de az Ours pályát nem ajánlanám senkinek, rengeteg a szinte vagy szó szerint vízszintes rész.
Szuperek a Pas du Lac és a Sauliere felvonók alatt lévő piros pályák, ezeken akár egy napot is el lehetne lenni unatkozás nélkül. Ezek szerintem a terep legjobb pályái az Alpage mellett.

Courchevel:

Ahogy már írtam, ezt a részt nem kimondottan ajánlom. De azért itt is találni jó pályákat persze.

Egy tipp: már rögtön az átsikláskor kezdődik a rossz táblázás: a Sauliere csúcs innenső oldalán tábla nélkül kettéválik a pálya, így mindenki a bal oldali pályarészen csúszik, amitől az a pálya brutálisan buckás és zsúfolt, pedig ha az elágazásban jobbra továbbcsúszunk pár métert, egy másik, sokkal jobb lejtő belevisz ugyanabban a pályába. (A pályáról leágazik egy kis fekete, a Telephone, erre nyugodtan menjen fel bárki, őszintén szólva nem értem, mivel feketébb ez bármelyik pirosnál.) Sajnos utána Courchevel központjába már egy rettentő lankás zöld visz tovább.

Érdemes lemenni a La Tania részbe, ott bár nem nagyon hosszú, de jó pirosokon lehet csúszni.

Ezen kívül is mindenről csak jókat tudok mondani: rengeteg a hütte, a vécé, az étterem, a bolt, a síkölcsönző, jó az ingyenes buszjárat a falu részei között (illetve ezt csak Menuires-ben használtuk, erről tudok nyilatkozni). Egy étteremajánlat: Les Menuires központjában a Hacienda nevű tex-mex étterem érthetetlenül olcsó, és nagyon finom. A hüttékben a kávé, tea, forraltbor, forrócsoki talán valamivel drágább, mint más terepeken (akár hat eurót is elkérnek egy pohárért), de annyi baj legyen.

Ezen kívül még az volt rettentő szimpatikus, hogy a rettenetes időjárásban is érződött, hogy igyekeznek a síelők kedvére tenni: folyamatosan jelezték, hogy mely felvonókat, pályákat tervezik még a nap során kinyitni, és valóban óráról órára, ha csak megengedte az időjárás, újabb lehetőségeket nyitottak – pedig megtehették volna, hogy azt mondják reggel, bocs, ma ezeket lezártuk, majd holnap. Illetve nagyon sok a hóágyú, bár ezeket mi a két méteres hó miatt sose láttuk működésben, de látszott, hogy hóhiány esetén is rengeteg pálya lenne használható, és nem csak az alacsony részeken.

Én eddig mindig azt mondtam, akármilyen jó is egy síterep, minek mennék vissza, hiszen annyi másik van még, amit nem láttam. De 3 Vallées lesz az egyetlen kivétel: ez a rendszer annyira jó, hogy már most biztos vagyok benne, ide mindenképp visszajövünk még.

2020. január 04 és 11 közt élvezhettem a "Síparadicsom" minden csodáját. Negyedik éve járunk Franciaországba, jobbnál jobb terepekre, de a 3 Völgy volt az, ami miatt az összes eddig általm meglátogatott terület értékelését át kellett alakítanom. Off: Ha 10 ponttal lehetne értékelni a terepeket szerintem igazságosabban lehetne különbségeket tenni.
Val Thorensben foglaltunk szállást, kifelé a már unalomig ismert Frejus alagút helyett az Aosta völgyön át a Mont Blanc tunel felé vettük az irányt és Megevé szerpentines kis útjain értünk Albertville-be. Csak az válassza, aki 13 óra autózás után is bírja hányás nélkül...
Bevásárlás a La Bathie melletti U-ban, ahol találkoztunk az egy hetes „intenzív síelésre” érkező angol fiatalokkal, akik aztán egész héten ittak és ittak… Felfelé tartva, kissé idegesített, hogy a kocsi hőmérője +9-ről csak +3-ig csökkent mire felértünk a 2350m-en fekvő Les Balcons negyedbe. Később azonban kiderült, annyira profi a pályakarbantartás, hogy nagyon hosszan képesek elkezelgetni a karácsony előtt lehullott méretes havat.
A hatnapos bérlet minden percét igyekeztünk kihasználni, hiszen végig szikrázó napsütésben szeltük a havat. A rendszer óriási az élmény szuggesztív. Egyszerűen nem tudok negatívumot találni. Akár kezdő, akár profi vagy óriási mennyiségű pályán tudsz síelni. Egy perc sorállás nem volt a felvonóknál. A pályák egész nap szuperül bírják a használatot. A panoráma elképesztő, Mont Blanc látványa csúcsonként változik. Sokan írták, hogy egy hét alatt nem besíelhető, nem értek egyet, igenis jól megismerhető az egész rendszer. Persze ehhez kellett a 4. napom is, de erről a legvégén….
Val Thorens – Orell: A síelés Mekkája, 3000 feletti felvonók sokasága, kellemes esésű pályák, átlátható rendszer… Áhhh, ha lehet inkább ki kell próbálni! Nincs olyan nyomvonal, amit ne ajánlanék, ezért mindenki próbálja ki melyik esik hozzá legközelebb. Tipp. a Yannick Richard pályán minden délután 16 óráig edzenek, aztán megnyitják érdemes itt befejezni a napot. Erről jut eszembe egy ici-pici hiány, kevés a fekete…
Les Menuires – St. Martin: Zárásig tökéletesek a pályák, de a Masse-ről történő kora reggeli lesiklásokat semmi nem múlja felül! Az 3völgy szempontjából a második legjobb helyen elhelyezkedő település, hiszen Thorens és Meribel is pikk-pakk elérhető. Most így utólag feltűnik, hogy itt sem volt gyakori a fekete pálya.
Meribel: A legtökéletesebb szállás helyszín, hiszen minden tereprész felé van kapcsolata. Pályái talán kevésbé változatosak és a Saulire oldal, de méginkább a Thorens-i átkötő pályái korán viseletesek kezdenek lenni. A Mont Vallon lesiklói kihagyhatatlanok, mint ahogyan a völgy bármelyik piros nyomvonalának nagytempójú megsíelése hatalmas élmény a délelőtti, még friss havon.
Courchevel: Mit is írjak? Ezt (is) látni kell! Nem, a nem a síelést, a körülményeket. A lesiklópályák aljában lévő csilliárdos boltokat, a szőrmébe burkolt hölgyeket, a pálya mellett tollseprűvel tisztogatott Merciket, a csillogást. A gagyit…….. Jah, meg a reptér! Egyébként nagyszerű családias pályák, gyönyörű környezet, egyedi hangulat.

Escapade in a Day: A negyedik napon egyedül síeltem és teljesítettem a kihívást, tulajdonképpen besíelve a 3 völgyet, tisztán 96km lesiklás, közel 15000m lefelé irányú szintkülönbséggel. Szerintem a nagyon szépen megismerhető a terep szinte minden arca. Muszáj nyitáskor kezdeni és nem vagyok benne biztos, ha valahol sorállás van akkor teljesíthető. Pályatérkép a galériában.
https://www.latania.co.uk/blog/2020.../01/13/escapade-in-a-day-...

https://sielok.hu/fotoalbum/21761/k...ep/1/

Tegnap értünk haza 3 völgyből, hozta a szokásost, remek idő volt bőséges hóval, utolsó napra kaptunk szelet meg ködöt de azért kimentünk, igazán az alsó pályák jól síelhetőek voltak akkor is, a jó oldalát néztük, nem volt tömeg szinte üresek voltak a pályák :) Egy napunk volt ezen kívül csak kicsit rumlis, éjjel 40 cm hó esett és reggel később nyitottak, azért megpróbálták a pályákat rendbe tenni, elég jól sikerült nekik, csak a lifteknél összejött kis tömeg, kb fél óra múlva mikor sorban nyitották a felsőbb pályákat el is oszlottak szépen, összegezve... a szállás ugyan az mint múlt évben, (Les Melezes) nagyon közel minden, közvetlen mellette a Sherpa kisbolt, 2 síkölcsönző, olasz étterem, kévézó, a buszmegálló az apartman előtt, ingyen busz 20 percenként közlekedik 3 megálló a központ, a pályáról a bejáratig be lehet csúszni, a terepet fejlesztgetik, több lift, kabin is szépen felújítva, teljes 3 völgy bérletet vettünk volt egy srác aki először volt , neki megmutattuk meribelt, val thorenst, szerelembe is esett a terep iránt, szombat este indultunk vissza, a centerben az élményfürdő recepcióján van csomagmegőrző, ott lehet hagyni a cuccot és ki lehet használni még az utolsó napot is, a jegyet úgy érdemes venni hogy 6 napost és a szombatot külön akkor az csak 25 euro arra a napra (szombat olcsó a turnusváltás miatt) így meg van a 7 teljes nap síelés , idén először mentünk busszal, nekem bejött , skóciából les menuiresbe 2000 km, busszal edinburgh-london onnan a snowexpressel egyenes les menuires turista iroda, ahol a kulcsot megkaptuk, kényelmes volt ,a snowexpress emeletes luxusbusz mindennel felszerelve, olcsóbban kijöttünk fejenként mint mikor autóval mentünk. Sílécet most nem vittem hanem béreltem, előre neten foglalva 75 euro volt a dinamic package, de simán lehetett cserélni akár naponta a lécet a csomagon belül, nagyon jó fejek és segítőkészek a srácok, 6 napot fizetve a 7.-ik nap ingyen volt, a cég ajándéka , szép volt, jó volt, jövőre ugyan itt :)

Ma volt az utolsó napunk, holnap reggel indulunk vissza, összegezve jó volt minden, a Les Melezes ben voltunk, öt fős apartmanban hárman, így kényelmes volt, mi az Interhome on keresztül foglalunk mindig, (ötödször voltunk itt) mert a többi nem nagyon enged 10 napot foglalni,teljes hétre akarnak vagy 1, vagy 2, próbáltuk, 1 hét kevés, 2 hét sok...ez a 10 nap ami legjobban bejött. Mivel már keresztül kasul besíeltük a 3 völgyet, idén csak les Menuires bérletet vettünk, és a kedvenc pályákat nyüstoltük, a Becca piros, a Mont De La Chambre ról lefelé az összes piros,és kék a Sunny express lift alatti fekete, a túl oldalon a Pointe De La Masse tól a nagy kedvenc a Fred Covilli, jó hosszú piros, a Masse kezelt fekete és a Lac Noir fekete, mikor meg már szóltak a combok hogy nyugi akkor le a centerbe a jó széles kellemes esésű kék pályán a Menuiresen mentünk párat.A szállás elég jó pályaszállás, 2 perc volt a pályától a bejárat, buszmegálló, bolt minden közel, Az Adonisban mi is voltunk 2013 ban akkor le lehetett csúszni közvetlen a Bruyeres kabinhoz, vissza kellett kicsit sétálni de nem volt vészes . Mi kicsit később mentünk ki mire a tömeg eloszlik, sehol nem kellett várni kabinra vagy liftre, és a pályák is szinte üresek voltak, az átkötők a völgyek közt amik általában rumlisok, igazából aki látta az egész síterepet annak nem érdemes ide oda menni, Val Thorens, Meribel, és les Menuires külön külön rendelkezik bőven remek pályákkal, mondjuk Courchevel nekem sem mozgatta meg a fantáziám :) A hóviszonyok mondhatni tökéletesek voltak talán a legjobb volt most az 5 alakalomból. Jövőre is ide jövünk, itt nehéz csalódni, bár láttam pár embernek azért sikerült :)

Orelle után pár évvel visszatértünk, egy központibb helyre foglaltunk szállást Les Menuires-be.

A szállás neve Adonis, 5en voltunk a 6személyes apartmanba és kényelmesen elfértünk. 2 háló, a konyha teljesen felszerelt (mosogatógép, tv, mikró, stb.) és erkélyünk is volt. Alul wellness rész, a ház aljában pedig volt síbolt és egy kis abc, ahol pizzát is sütnek. Minden nap hazacsúsztunk, és a felvonóhoz is lecsúsztunk, de nem könnyen, ez így nem teljesen pályaszállás.

Az időjárás: első nap iszonyat hóvihar, második nap felhős és havas/esős nap volt, az utolsó négy nap pedig napsütéses, néha kevés felhővel. Néha ugyan olvadt, meg plusz fokok voltak, de hó az van bőven.

Árak: a hüttében szendvics 11 eur, cola 6 eur, hamburger+üdítő 21 eur, a városban a sherpában a hazainál kicsit drágábbak a dolgok, de nem vészes.

Les Menuires jó választás annak, aki be akarja járni a teljes 3völgyet, de 1 hét azért nem elég rá 
Mi vettünk 3völgy bérletet, ami +20ezer volt.

Az Orelle-i és Val Thorens-i részről már írtam pár éve, ezekre nem is mentünk át, ezeket anno egész jól becsúsztuk.

A Les Menuires-i rész jó, kb. 180km pálya, a felvonók egész jók, de azért van 1-2 lassú. Sokat csúsztunk a központi részeken, lementünk St.Martinba, ahova egy hosszú kék pálya visz amin kevesen vannak és jó lejtésű. A Bettex pálya is jó, ez végig megy a faluban, alagutakkal és házak között.

A Méribel-i rész tetszett nekem a legjobban, mondjuk az átcsúszásnál sokan vannak, de aztán eloszlik a tömeg. Sokat voltunk a DC Area 43-ba, tetszett a Mont Vallon piros pályája, a Pas du lac 2 tetejétől levezető kék, ami egészen Méribel Village-ig levisz.

Courchevelben én nem voltam, a többiek annyit mondtak, hogy kezdő pályák vannak és hogy kevesebb az ember.

Az egyetlen negatívuma talán a 3völgynek, hogy nagyon sokan voltak. Amikor napos idő volt, sokan voltak a reggeli felvonóknál, sokan voltak a Les Menuires-Méribel átvezető pályákon, és a központban is.

Egy hétre még visszajönnék pl. egy Méribel-i szállással...

Helyzetjelentés 3 völgyből :) tegnap érkeztünk Les Menuiresbe hatalmas a hó, és azóta esik, mi még simán feljöttünk kora délután de később már a hólánc játszott, találkoztunk is egy Magyar rendszámos busszal épp akkor csúszott vissza az úton .A pályák csak a középső állomásig vannak nyitva de a hó nagyon jó, holnapra még ilyen időt mondanak, utána 3 nap napsütést majd megint hó 10 napot vagyunk minden kijut , annak ellenére hogy friss hó van és mindenki a fél terepet használja nem buckásodik és a tömeg sem vészes, a többi völgybe ma nem lehetett átjutni.

3 völgy már megint. Tavaly közel tökéletes volt, így a hosszú út ellenére ismét ide mentünk. Most pár kiegészítő tapasztalat:
Most is észak felé mentünk, kb 2 órás késést a dugók miatt bele kell kalkulálni. Salzburg után a határon, Svájcban Zürich-Bern közt, illetve Annecy-Albertville után Moutiers-ig. Utóbbiak egyértelműen a hegyekbe igyekvő turnusok miatt vannak, visszafelé jó korai indulással elkerülhető. Ide csatlakozik be ugyanis Tignes, Val Disere, La Plagne is. A Chanteneige-ben (les Menuires) többek közt a kiváló fekvés mellett ez is előny, akármikor elindulhatsz reggel, nem kell a szállásátadást megvárni. Oda 1280 km volt 16 óra alatt, vissza csak 14 kellett. Érdemes a sebességhatárokra figyelni, újabban mindenhonnan(!) megérkeznek a drága fotók a nemzetközi egyezmények változása miatt.
Hülye egy tél volt a francia alpokban is. Január extrém hideg, február enyhe, csapadékszegény. Március elején már nagyon hiányzott a hó, mielőtt mentünk egy 10-20 centi esett is. Ennek ellenére nagyon látható hóhiány volt, a déli oldalakon kivolt a föld, az árnyékos helyeken meg a rögös-összesíelt pályánkívüli viszonyok vártak. A pályán változó volt a minőség, de látszott hogy nem a mindennapos hóágyúzásra vannak berendezkedve mint pl az osztrákok, a szűkebb helyeken inkább jég volt mint buckák. Na mindenesetre első nap bemelegítettük, éjjel 4-5 cm hó segített de így sem voltunk eufóriában. De legalább délutánig sütött a nap. Utána két napig egy nagyon durva viharciklon vonult át, amiből esett vagy 60 cm, de brutál széllel járt így nem mindig oda jutott ahova kellett volna, illetve 2400 m felett semmit se indítottak el a köd/szél miatt. Utólag belátom, jogosan. Csakhogy emiatt a síelésre kiéhezett tömeg nem tudott eloszlani, gyakorlatilag a síterepek alsó fele működött midegyik völgyben, átjárás pedig nem volt. Ez elég csúnya sorokhoz vezetett, de igazán motiváció sem volt az összetúrt kék pályákon botladozni nulla látási viszonyok közt. Mindkét nap korábban bejöttünk emiatt, a második nap legalább átjutottunk Meribelbe egy alacsonyabb (zsúfolt) összeköttetésen keresztül. Ott az erdősebb részen jót lehetett pálya mellett is menni, bár elég vizes volt a hó. Az utolsó három nap aztán már naposabb volt, de elég enyhe, még éjjel sem fagyott így a hó gyorsan olvadt. Besíeltünk mindent, amit lehetett, és ismét bebizonyosodott mennyire szerencsénk volt egy éve. Most több volt a sorbanállás, sokan voltak a pályákon is, valahogy nem volt az igazi. A couloir-ok le voltak zárva, kövek és 60 cm vastag lavinatáblák csúsztak ki belőlük, szóval nagyon meg kellett nézni hol megy az ember pályán kívül. Még szerencse hogy tavaly mindegyikkel alaposan megismerkedtem, most nem kellett emberkedni felesleges kockázatot vállalva. Általában a szóba jöhető offpiste lehetőségeket a kiéhezett közönség extrém gyorsan összekarcolta, egy nap egy völgy jutott, mire átmennél a másikba ott már csak használt terep fogadott. Fel is tűnt, hogy a lécek 50%-a freeride léc volt a sorban, ezek itt nem pályasízésre készültek.
Utolsó nap már látszott hogy a stabil 8-10 fok megteszi hatását, barna foltok is voltak a pályán az alacsonyabb részeken. És a jövő héten se fog fagyni, tényleg kifogtuk az egyetlen használható hetet a télen. 10-es skálán 6-7-es osztályzat. Tavaly 9-es volt.
Szóval mindenféle összebeszélés nélkül családilag arra jutottunk, hogy jövőre már nem ide jövünk, nem rontjuk tovább a 3 völgy szép emlékeit. Csak még azt nem tudjuk, akkor hova...

3 völgy- Franciaország (2017 jan.21-27)

Csak nem 20 év elteltével visszatértünk a 3 völgyben található Les Menuires-be. Kíváncsian vártuk milyen lesz ennyi év múlva újra látni ezt a gigantikus síterületet. Az utazás szerencsére ismét probléma mentesen rendben sikerült, Unitravel szervezésben. Miskolcról 21 óra egy Albertville-i vásárlással kiegészítve. Gyorsan átvettük szállásainkat a Medianban melyek ugyan szűkösek, viszont szerintem megfelelően felszereltek. Természetesen drágábban van ezektől nagyobb is, jobb is. Les Menuires infrastruktúrája szerintem jónak mondható. A központi részben, mely a település szinte bármely részéről elérhető vagy felvonóval vagy síbusszal szerintem minden szükséges rendelkezésre áll.Zegzugos fedett folyosórendszer boltokkal, éttermekkel, wellness, és egyéb szórakozási lehetőségek, +több helyen ingyen wi-fi. Les Menuires nem a leghangulatosabb település a 3 völgyben, de megfelelő az elhelyezkedése ha az egész rendszert síelni akarod, és az árfekvése is olcsóbb…..

Ami szembetűnő volt egyből a síelésnél, hogy nem vagyunk kevesen. A központi részeken, ahol összefutnak a pályák, sokan vannak. Hozzáteszem, ha üzemelnek a liftek akkor a jelentős sorok is csak néhány percet vesznek igénybe, mivel nagyok a lift kapacitások. Itt végre találkoztunk több buborékos ülőszékes felvonóval is, ami nem túl gyakori a franciáknál. Azért nyitottból még mindig több van….
Sajnos elég csapadék szegény idáig ez a szezon. A korán jött első nagyobb novemberi havazást , csak január második hetében követte a második jelentősebb hullám (kb. + 50cm), melynek természetesen nagyon örültünk, de tudtuk hogy ennél több kéne. Érkezésünk előtti napokban ennek hatására 300km-ről 510-540km-re emelkedett a síelhető pályakilométer, ami már nem hangzott rosszul….. A területet szerintem 3 részre tagolhattuk: (1.)Az alsóbb részekre, melyeket korábban már hóágyúzva megnyitottak, így jelentős műhó alappal rendelkeztek. ( 2.)Amelyeket a most esett kb. fél méter hó eredményeként nyitottak meg, jelentősebb műhó alap nélkül, és (3.) azokat a részeket, ahol már korábban is elfogadható mennyiségű és minőségű többnyire természetes hótakaró borította a pályákat.

Ebből következett, hogy a meredekebb, és sok ember által használt műhavas alapú részek kijegesedtek több helyen, a műhó alap nélküliek, pedig igaz puhábbak voltak de időnként kavicsosak, kövesek , és ratrakolni sem lehetett őket mindenhol a megfelelő hómennyiség hiányában…. Szerencsére azért volt a 3. rész ahol jó minőségű természetes hóval találkoztunk. A pályakarbantartás megfelelő, mivel szerintem szinte minden kellő vastagságú hóval borított részt ratrakoltak ahol szükséges volt. ( Franciaországban sok pályát hagynak kezeletlenül, mert van rá igény, de mellette mindig van ratrakolt alternatíva)

Az előbb leírtak miatt jelentősebb minőségi különbségek alakulhattak ki a pályákon,ezért nem volt mindegy, ki, mikor, merre csúszott…….

Mi 9.00-kor, (főleg napsütésben) kezdtünk a Masse 1-2 vel, melyet reggel már nyitáskor süt a nap. ( Az alsó része délre már jelentősen romlik)
Utána, még kora délelőtt csúsztunk a Bruyeres 2 kabin melletti kéken a közép állomásig néhányat.(ez volt az egyik kedvenc) Volt hogy lementünk teljesen az alsó kabinállomásig, de alul néhol köves volt, és reggel a kabinnál sorban is kellett állni. Mi inkább sokat pörögtünk a fenti részen a jó havon nulla sorakozással…… Senkit nem akarok meggyőzni, de sokszor ez az első 2 óra a nap csúcspontja, szerintem érdemes korán kimenni, mint később azon tanakodni hogy melyik pálya miért nem volt ratrakolva….....
Ezután indultunk vagy Val Thorens, vagy Meribel-Courchevel irányába.
Aki "kisbérletes", az csúszhatott a Becca vagy Rock 2 melletti pirosokon , vagy a kissé lankásabb grand lac nevű pályán, melyeken a hóminőséggel nem volt gond. Mi a lentebb vivő pályákat normál esetben nem használtuk mert a központ felé sokan voltak rajtuk és emiatt a hóminőség is gyorsabban romlott ….

Amint gondoltuk Val Thorensben több és jobb a hó. Az átcsúszásnál rengeteg az ember, és a központi részen is sokan vannak, de a lifteknél nincs jelentősebb sorakozás. Általában várakozás nélkül mehettünk. Néha 1-2perc volt a sor, ritkábban a kabinoknál 2-5 perc. A legtöbbet a Peclet kabinnál sorakoztunk, de az is csak max 6 perc volt…. Ott jártunkkor a lac blanc nevű piros pályán szenzációs hó volt, ezért a sor ellenére többször mentünk rajta. A Caron pályályán is jó most a hó, (a szeles nap előtt jártunk ott..) így nem csak a látvány a kilátóból, de a csúcsról csúszás is élmény volt. Nekünk nagyon tetszett az Orelle-i rész is, ahol kevesen voltak a szerintünk szenzációs hóminőség ellenére…… Val Thorens nagyon hangulatos, nyüzsgő település. Jó lehet ott lakni ilyenkor….

Aki Meribel felé indul Les Menuires-böl, és nem szereti a tömeget, jobb ha nem a MONT DE LA CHAMBRE csúcsról kezdi, hanem valamelyik lejjebb lévő átkelőn. A Mottaret-be vezető pályán egyébként jó volt a hóminőség. A szemközti Vallon kabint és pályáját mi kihagytuk, mert társaink panaszkodtak hogy néhány letörés nagyon köves volt… A Meribel Centre- be vezető szakasz legutolsó letörése mindig erősen használt, jeges volt, addig azonban hosszasan jó havon lehetett csúszni. Mi onnan a SAULIRE EXPRESS nevű kabinnal mentünk Courchevel felé. Az egész sírendszert véve itt találkoztunk a leghosszabb sorral, ami közelítette, vagy meg is haladta a 10 perces várakozást…. A Saulire csúcsról Meribel felé vissza induló piros és kék pályák nagyon jók voltak.

Courchevel-be tovább mi a SAULIRE csúcsról indultunk a kellemes jó minőségű kék Creux-on. Az itt található fekete és piros pályákon sajnos még több hó kellene, ezért néhány letörésnél viszonylag sok követ lehetett látni. A CHANROSSA-ról induló roc merlet piros, majd az alatta lévő kékek nagyon jó állapotban voltak, és ezek folytatásaként a piros roc mugnier nevű piros pálya is tetszett nekünk. A chapelets ülőszékes piros pályája ugyan nyitva van de kevés rajta a hó. A VIZELLE csúcsról induló piros és fekete pályákra is elkelne még egy havazás.Itt több olyan pálya lett megnyitva ahol nincs műhó alap. Ezek puhábbak, jó rajtuk síelni, de több helyen füves, köves részek is vannak. Alatta a reptér magasságában jó a hó, mivel nem túl meredekek a pályák… Még felszálló kisgépet is láthattunk, igaz nem közvetlen közelről. A Courchevel 1850 re vivő pályák is jó állapotban voltak. Mi lejjebb ott nem mentünk. A központ lüktető, de mégis nagyon hangulatos szerintem. Itt sokkal jobb minőségűek voltak a pályák, mint pl. a Les Menuires-be vezető alsó részeken.

Négy síelt nap után következett egy szeles nap, amikor Les Menuires-ben nem járt több felső lift. Így sokan használták a központi rész alsó pályáit, kabinjait . Ekkor Les Menuiresben síeltünk pedig Meribel felé szabad volt az átjárás a Becca lifttől. Igaz vissza Les Menuiresbe csak a Tougnete csúcson keresztül lehetett visszatérni, egy hosszú kék-zöld turista pályát használva…. Akik Meribelt vagy Courchevelt választották jobban járhattak….. De ez számunkra csak másnap bizonyosodott be……. Ekkor is végig síeltük a napot, de azért nem ezt várjuk egy francia síeléstől……A Becca felvonó üzemelt, és a mellette lévő felső rész jó állapotban volt, mivel kevesen használták.…A központba vezető pályák zsúfoltabbak és lestrapáltabbak voltak, mégis itt voltak többen a kabin és a gyengébb légmozgás miatt....Közben változó intenzitással végig fújt a szél, mely estére, éjszakára tovább erősödött.

Az utolsó nap reggelén fent még mindig fújt a szél, de szerencsére már gyengébben, ezért újból jártak a felső liftek. Döbbenten láttuk , hogy rengeteg havat elvitt a szél a pályák mellől, és sajnos a pályákról is. Ezért mi Meribel-Courchevel felé vettük az irányt.
Nagyon jó döntés volt. Ott a legfelső részeket kivéve szinte szélcsendes idő volt, sokkal jobb hóviszonyokkal. Amíg Les Menuires-ben az alsó pályákon már rég előkerült a műhó alap, addig Courchevelben a fenyőfahatár környékén tökéletes pályákon lehetett csúszni, kiváltképp a lankásabb pályákat kedvelők számára. Visszafelé Meribelben a SAULIRE alatti rész is nagyon jó volt még 15 óra környékén is!! A Meribel 1450 környéke, természetesen már lehasznált volt ekkor. Les Menuiresbe visszatérve még csúsztunk a BECCA és ROC2 mellett 3 kört, majd hazaérve nyugtáztuk, hogy jó döntés volt a mai átmenetel.

Sajnos a hóviszonyok a pályán kívüli csúszást erősen korlátozták ezen a héten, bár több helyen azért volt rá lehetőség.. A pályában csúszás is sokféle arcát mutatta. Bebizonyosodott most is, hogy a 3 völgy egy nagyon sokrétű sírendszer, melyben mindenki keresheti a neki leginkább megfelelő feltételeket. Szerintem ha valaki ide jön, célszerű 3 völgy bérletet váltani, főleg ilyen hóviszonyoknál, és időjárásnál.
Persze + 100 cm hó esetén Les Menuires-ben is új dimenziók nyílhatnak meg előttünk. Val Thorens „hósivataga”, vagy Meribel-Courchevel fenyvesei teljesen mást tudnak nyújtani nekünk. Nehéz választani közülük. Az időjárás néha segít ebben is…. Óriási , változatos sírendszer, igaz néhol kimondottan zsúfolt, de elhagyatottabb részek is vannak bőven. Repterek és buli- helyek a pályán, fényűzés, csodás éttermek, rengeteg különleges fotópont, sok minden amit el sem tudtunk képzelni. De ha valakit zavar a tömeg, vagy nem elég gyakorlott síelő vagy deszkás, hogy különböző minőségű pályákon csússzon az tényleg ne jöjjön ide, mert nem fog neki tetszeni. Itt néha elkerülhetetlen hogy 2 szuper pálya között egy buckás, esetleg jeges pályán haladsz keresztül, mert nincs más alternatíva. De síelés közben azt veszed észre hogy már délután van, és még meg sem álltunk. Szinte repül az idő. Ha akarod mindig másik pályán mehetsz,vagy ha valamelyik nagyon tetszik ott ragadsz. Szerintem érdemes megnézni. Nekem most is bejött, már jövő héten vissza mennék. Bár további friss hó jól jönne...…….

Az elmúlt napokban, dec. 16-18 között 3 völgy síterepén síeltünk egy kis csapattal. 8 éve már jártam ezen a síterepen, akkor is elvarázsolt. Most az előszezonban a pályarendszer kb. fele volt üzemben, az alsó részeken még csak műhó volt és nagyüzemben folyt a hóágyúzás, hogy a karácsonyi szünetre még több pályát meg tudjanak nyitni.
Távozásunk napján, hétfőn reggel meg is érkezett a havazás (ld. az alsó képen), de addig 100% ragyogó napsütés kényeztetett minket 3 napon át.

A Les Menuires feletti széles pályákon síeltünk leginkább, itt a kedvenc a hosszú kék Grand Lac pálya lett, ide többször is visszatértünk, mert nem tudtunk vele betelni. Széles, izgalmasan lankás, hullámvasutas pálya, az alsó része Saint Martin de Belleville felé közeledve pedig olyan kirándulós-lesiklós. A Saint Martinból induló kabinos lift tetejéig lehetett csúszni, a legalsó rész még nem volt síelhető.

A Val Thorens fölötti legendás Caron pálya viszont gyalázatos volt, köves, jeges, a lejutás nem okozott élvezetet, max. a túlélésnek örültünk, de annak nagyon.
Gyorsan vissza is tértünk a Menuires feletti pályarendszerre, ahol időnként teljesen egyedül csúsztunk egy-egy pályán, mintha nekünk zárták volna le. Mesés volt az idő, hiába sütött a nap, a pálya sehol nem volt olvadt a hó. Fantasztikus volt a panoráma, a Mont Blanc is élesen látszott több csúcsról. A három nap alatt nem láttunk sem felhőt sem húzóliftet, szinte csak ülőlifttel közlekedtünk napozgatva.

Részletes beszámoló hamarosan, addig néhány friss saját fotó:
https://sielok.hu/fotoalbum/les-men...uires-valthorens-2016dec/...
https://sielok.hu/fotoalbum/les-men...uires-2016-december-16/ga...

A síterep hivatalos fotóiból pedig néhányat ide válogattam:
https://sielok.hu/nagykep/les-menui...res-valogatas/ - de ezek a képen nem a jelenlegi helyzetet tükrözik, hanem az előző szezonban készültek.
...
Időközben a beszámoló is elkészült (a szerk.)
https://sielok.hu/rovat/utazas/cikk.../les-menuires-repulovel/

Március 5-12 közt voltunk a 3 völgyben. Nem vagyunk kezdő utazók,legalább 10 francia terepet bejártunk már, de azt hiszem ez tette rám a lemélyebb benyomást (a második Alpe D`Huez lett, az kicsit olcsóbb és könnyebben elérhető). De ez az élmény, ez brutál volt. Hideg március északi áramlással, sehol kásás hó, 2 nap porhó a többi nap is freeride léccel offpiste állandóan! Les Menuiresben laktunk a Chanteneige apartmanházban, francia mértékkel tágas, kiváló helyen van és a 3 völgy minden pontja gyorsan elérhető innen. Orelle-t emiatt nem ajánlanám azoknak, akik mind a 600 km pályát ki szeretnék használni, sőt, rossz időben nem tudnak 2600 méter alá jutni. A pályarendszer karbantartott, a felvonók jók, egy-egy lassabb székes megy a magasabb csúcsokra illetve Meribel 1750-nél lehet kicsit bedugulni, lejjebb kell csúszni 1400-ra a Saluire Expresszhez, ott nincsenek sokan és Schumacher balesetének (egyébként megdöbbentően banális) helyszínét is meg lehet fentről nézni. Egyébként mindhárom völgy csaknem teljes egészében offpiste is síelhető, 1-2 nap alatt mindenhol összekarcolják a hegyet. Persze mindezt ésszel, mert sziklák bizony vannak, egyszer vissza is kellett másznunk 3 ezer méteren egy keveset egy kanyonból, ott volt lihegés rendesen. A legjobb pályák szerintem:
Jobbra Point de la Masse csúcsról piros és fekete, kevesen vannak és reggel már napos.
Val Thorens Funitel Grand Fond alatti piros pályák (falaise/chamois) kanyarjait le lehet vágni, extrém meredek de rövid és könnyen síelhető szakaszok vannak.
Meribelben a Pas du Lac felvonó alatti fekete/piros illetve a Saulire csúcsról lejövő couloir tournier (csak jó síelőknek, jó hóviszonyokkal, fent köves)
Courchevelben a Saulire csúcsról lejövő többi couloir (extrém fekete pályák, jó hó kell és biztos offpiste tudás).
A Vizelle és Suisse alatti feketék, bár utóbbit buckásan hagyják.
Balra a Chanrossa alatti piros/fekete, széles offpiste tereppel és napsütéssel.
Ezenkívül meg lehet nézni Courchevel 1850-et, rongyrázás, paparazzik, pár ötcsillagos szálló (a földön találtunk véletlenül egy 3700 euros blokkot, valaki síelés helyett vásárolni ment), illetve a repülőteret, bár én sajnos csak helikoptereket láttam mozogni, hiába figyeltem a James Bond filmben is szereplő leszállópályát.
Szóval kiváló hét volt, szerencsénk volt az idővel is, a pályarendszert pedig nehéz lesz a jövőben túlszárnyalni.

január utolsó hetét a 3 völgyben töltöttük.
szállásunk les menuires-ben volt az adonis apartmanházban. jó helyen van, a breyerees kabinos felvonó mellett található. 8 fős szállást béreltünk, egész kényelmes volt, egyedül a matracok voltak kicsit kemények.
maga a pályarendszer kellemes, giga km-ekkel. az egész terepre érvényes bérletet vettünk. volt aki nem, ők csak les menuires és sain martin (legalábbis valószínű) terepét tudták használni.
a liftek rendben voltak, többnyire modernek.
amennyiben legközelebb erre vetődünk, meribel-ben fogok szállást keresni, mert onnan lehet a legkönnyebben elérni az összes számomra szimpatikus hegyoldalt és nem kell órákat utazni a terep egyik széléről a másikra.
az időjárás végig kegyes volt hozzánk, napsütés egész héten. cserébe a friss hóért sokat kellet kutakodni. az utolsó nap sikerült (előzetes tájékozódás nélkül) elindulni val thorens-ből néhány nyomot követve egy szimpatikus völgybe. egyszer csak találkoztunk egy kezdő freeride csapattal, akik guide-dal ereszkedtek lefele. nemsokára láttuk őket, ahogy jön értük egy helikopter és szépen felszáll velük. ekkor konstatáltuk, hogy innen valószínű már nem lesz olyan könnyű a terep. szerencsére ez csak a meredekségben nyilvánult meg, aminek egy 20 km-es túra lett a vége, számtalan menedékház és lankás hegyi szerpentinen keresztül. pont elcsíptük az utolsó felvonókat saint martinban, így vissza tudtunk csúszni a szálláshoz.

Helyzetjelentés 3 völgyből... 3 napja vagyunk itt, valami hihetetlen szép idő van, minden nap ragyogó napsütés, nem tudom milyen felhőkről irkál az időjárás előrejelzés ....egy darab felhő nem volt szombat óta, szombaton mikor jöttünk esett lent azóta semmi... a hó fent szuper, lent délutánra kicsit kásás de csak hazafelé jövünk le, Brides les Brainsban van a szállásunk, (eddíg Les Menuiresben voltunk mindíg) Brides klassz kis hegyi falu, hihetelen barátságos emberekkel, ingyenes síbusszal, a sofőr hatalmas arc, pár nap után mindenkit ismer tudja hol lakik, ajtóig visz, ami kicsit rumlis hogy a síbusz a kabinig visz, elég pontos ahogy ki van írva úgy jön, a kabinnal meg kb 25 perc fel Meribel centerbe , de ha az ember kitapasztal mindent szuper... jóval olcsóbb mint fent, viszont sokkal szebb, olyan kilátásunk van reggelente úgy kell elrugdosni az erkélytől...de mindennek ára van így a februári síelésnek is, telibe kaptuk a suliszünetet mixelve a csúcs szezonnal de azt mondom megérte, ha az ember az első lifttel felmegy szinte mindenhol frissen kezelt üres pályákon lehet döngetni, utána mire mindenki magához tér és elözönli a hegyet, mi kiszállunk kicsit kajálni akkor minden piknik terület kajálda szinte üres, aztán mire a tömeg megéhezik mi megint csapatunk és korán lejövünk mielőtt szétcsapják a levezető pályákat és megősszuk a lefelé tömegnyomort így tisztán van kb napi 5 óra síelésűnk ami bőven elég 10 napra jöttünk.. a legjobb... 1 hét kevés, 2 hét meg sok teszteltük... :)

Üdvözlöm a fórum olvasóit.
2015.január 10-17 között voltunk a Travellines irodával Les 3 VaLLées-ben, tapasztalataim, és jó tanácsaim ezúton közzé teszem. Az iroda szokás szerint korrekt, jó minőségű utat szervezett, felkészült csoportvezetővel és minőségi szállással, mindössze a buszos utazás volt az átlagosnál kényelmetlenebb, mivel a busz utolsó sorában, rendkívül szűk helyen gyakorlatilag ülő (pi-fél) helyzetben töltöttük a hosszú utat.
Szállásunk Les Menuiresben az Olympia apartman házban volt, öten foglaltunk hatszemélyes apartmant, de ellentétben más francia sítereppel, itt hatan is kényelmesen elfértünk volna. Az apartman jól felszerelt volt, az amerikai típusú konyha-étkezőben TV, rádió, video,hűtő, elektromos főzőlap, mikro, grillsütő, mosogatógép, botmixer, edények (fondü-edény is) volt. Az apartmanunk a földszinten volt, így a teraszon keresztül azonnal elérhető volt a ház előtt vezető síút, melyen a völgytalpon elhelyezett felvonóhoz tudtunk lecsúszni. A településen belüli síutak megfelelő kialakítása miatt a haza sielés is 20 m közelségig lehetséges volt.
A település teraszosan kialakított, gyalog meglehetősen kacifántos az egyes teraszok között felfelé haladni, de erre nincs is szükség, mert több (3-4?) felvonó működik folyamatosan (1-2 percenként) este 10 ig, a személy forgalom bonyolítására. A síközpont egy tágas udvar, innen indul a keleti hegyoldal felé 3 felvonó. Az udvart szegélyező épületben vannak elhelyezve a szolgáltató egységek, ez az esti fórum helyszíne.
Közhely, hogy a francia pályák szélesek, jó ritmusúak, ezt megerősítem. Bár az átlagosnál itt nagyobb a tömeg, de ez csak a csomópontokban (hegycsúcsokon) okoz némi torlódást, a pályákon a tömeg eloszlik. A 3 völgy síterep sípályáit 4 részre osztották, a mi bérletünk Les Menuires-Sant Martin régióra volt érvényes. Ez a bérlet kényelmes öreguras sieléssel bőven elégséges a 6 sínapra. (Igaz 2 nap nagyrészt a ködbe veszett) A napos napokon átcsúsztunk egy kávéra Val-Thorensbe és Saint Martinba is. Ez utóbbiban érvényes a bérlet, így síliftekkel jöttünk vissza, míg Val Thorensbe a Mont de la chambre csúcsától (pluviometre pályán) csúsztunk le, majd a bd cumin pályán a Les Meniuresbe vezető völgyben, egy kényelmes kék pályán jutottunk vissza. A kedvenc pályám a Saint Martin-ba vezető pelozet nevű pálya, mely egy kellemesen ritmusú, kis esésű de mégis megfelelően gyors pálya (szekérút) sok bukkanóval.
Boltok, éttermek,kínálat dögivel, de nekünk, magyaroknak drága. A románoknak és oroszoknak nem. E két nép polgárai sokan voltak és sokat költöttek.
Amit azért ajánlok mindenkinek megkóstolni, az a sajt. Mivel volt az apartmanunkban fondü készítő eszköz, ezért elindultunk beszerezni a megfelelő minőségű alapagyagot. Előre csomagolt fondü sajtot minden boltba lehet kapni, de igazán minőségi sajtot célszerű a termelőtől vásárolni. Kiderítettük hogy minden szerdán és péntek a Skipass iroda előtt piac van. Ott aztán módunk volt választani a jobbnál jobb sajtok közül. Az egyik termelő (meglepő módon jól beszélt angolul) a fondühöz 3 féle sajt reszelt keverékét ajánlotta. A recept: ABC. A= abandance B=beaufort C= combe (ez utóbbi csodás ízű csemege). Ezek ára igen húzós, évjárattól függően akár 40-60 EU/kg is lehet. (Megjegyzem, hogy a recept könyvek idehaza Vacherin fribourgeois sajtot ajánlanak). Egy főre 20 dkg-ot lehet számolni. A készítéshez és tálaláshoz még száraz fehér bor (mi 2014 évi Heur Blanche bort választottunk) és száraz kenyér szükséges, ami csomagban szintén bármelyik boltban beszerezhető.. A bor mennyisége 24 cl/1 kg sajt keverék. Jó étvágyat.
Még néhány információ:az apartmanokban nincs recepció, WIFI-t nem találtunk (állítólag csomagban lehet előfizetni), a járdák csúszósak, jegesek, TV kb. 20 csatorna, mind francia, bérletre nincs kaució, eldobandó.
Jó sielést
Dodó

Sziasztok
Mi január közepén (19-24ig) voltunk a 3völgyben.
Az utazás 16-17óra busszal, kibírható, közel van az olasz határhoz.

A szállásunk Orelle-ben volt a Hameau des Eaux apartmanházban. A szállás jól felszerelt, van mosogatógép, mikro, TV, méretre is jó volt, igaz mi mindig +1 fővel nagyobbat foglalunk, hogy kényelmesen elférjünk. Aki ide megy, készüljön fel, mert nincs semmi a faluban. Amikor mi voltunk nyitva volt egy kis közért, de szinte üres volt, lent a felvonónál pedig egy bár, és egy sportbolt és ennyi. Szóval kaját érdemes vinni, szórakozási lehetőség nagyon nincs. Gyalog a felvonó szerintem legalább 20 perc, így marad a síbusz, ami ha jól emlékszem negyed óránként jár (kivéve délelőtt 10:30-11:45). A szállásunktól a pályákig kb. 45 perc, nem vészes, de következőre maradunk a pályaszállásnál. Többekben felmerült a hazacsúszás, nos elvileg van valami erdei út az Orelle Expressz felvonó alatt, amin ha nagy hó van, el tudom képzelni, hogy haza lehet csúszni, de helyismeret nélkül én nem próbálnám meg.

Az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, a 6 napból csak 1,5 nap sütött a nap, a többi nap óriási köd, szél, van mikor az orrunkig sem láttunk. Utolsó nap napközben esett vagy 30cm hó, az mondjuk jó volt, de összességében elég rossz időt fogtunk ki. Volt mikor olyan érzésem volt, mintha tejben kéne egyensúlyoznom, olyan fehér volt minden.

Az árak a kisközértben nem vészesek, pl. a bagett 1 eur, és mindig friss volt. A pályákon viszont drágaság van: pizza 15 eur, hamburger+sült krumpli 18 eur, panini 8 eur. (mondjuk nagyon finomak voltak)

A pályákról: fontos megjegyezni, hogy ha Orelle-ben laksz, a hazafele vezető úton a felvonókat el kell érni, mert ha nem, kellemetlen lehet. Voltak a csoportban, akik Val Thorens-ben ragadtak, a taxi Orelle-be 250 eur állítólag, volt aki szintén ottragadt, igaz saját hibáján kívül, ő 103 eur-ért kapott szállodai szobát. Amúgy a bérlet nekünk a Val Thorens-Orelle-i részre volt érvényes, ez normál tempóban-jó időben 3-4 nap alatt besíelhető, de egy hétre is jó. A rossz idő miatt nem kockáztattuk meg a kiegészítő jegyet a teljes 3 völgybe, ez ha jól hallottam 30 eur/nap.
A pályák közül kiemelném az Orelle-i oldalon a Rosael felvonó alatti piros pályát, és a kék Peyront. A Caron csúscsáról is nagyon jó piroson lehetett lejönni egész hosszan. Mi nagyon sokat használtuk a Portette-Grand fond felvonók körüli pályákat is, itt van a snowpark, és innen lehet lecsúszni Val Thorens-be, ahol nagyon széles, lankás pályák is vannak, kezdőknek szerintem kiváló ez a rész. Innen indul a Peclet, aminek a tetejéből 1-2 jó piros pálya szintén indul. Sőt az egyik legjobb rész, ha a Glacier felvonóval felmegyünk a tetőre, innen vezettek le nagyon jó pályán kívüli részek a baloldalon. Egy rész még nagyon tetszett mindenkinek, a falu mögötti, ahonnan át lehetne csúszni Meribel-be. 3 Valles 1 és 2 felvonókkal felmegyünk a tetőre, itt azért érdemes figyelni nehogy rossz irányba induljunk. Innen nagyon hosszú és széles kékek jönnek le. Itt van a La folie douce hütte is.

Jó volt ez az egy hét, visszajönnék még, de egy központibb pályaszállással…

Sziasztok! Múlt héten értünk haza Orelle-ből. Vegyes érzelmekkel tértünk haza de sajnos több a rossz mint a jó.
Utazás a Francia utak közül talán a legrövidebb volt végig autópálya de azért most is belecsúsztunk a 15.órába! Az indulás eőtt egy héttel közölte a szervező hogy nem lesz az apartmanházban wellness részleg a tulajdonosok vitája miatt vagy valami pénzügyi probléma miatt így az iroda kompenzálta a hiányosságot egy 5000forintos visszatérítéssel. Alapvetően ezzel nem is lett volna probléma mert hát az ember síelni megy de más problémák is adódtak.
Az utazás hosszú volt és persze sokszor kényelmetlen de a buszos utak sajnos ilyenek.
Szállásunk a Hameau des Eaux apartmanházban volt
Megérkezésünk után egy órával nehézkesen de megkaptuk a kulcsokat és megkerestük az apartmanunkat. 6fős 3 légteres apartmant ígértek hatan voltunk így tisztában voltunk vele hogy kicsit szűkösek a Francia szállások de ilyet még sehol nem tapasztaltunk. Az apartmanban volt egy háló egy francia ággyal, fürdő,wc,nappaliban kihúzhatós két személyes kanapé,konyha,asztal 3 székkel és olyan elrendezéssel hogy az asztaltól a kanapét nem lehetett kihúzni!!! A 3.légtér az előszoba volt vagy előtér, egy kis lyuk ahova egy emeletes ágy volt berakva.6ember számára teljesen lakhatatlan volt az apartman. Gyors megbeszélés és egy másik 6 fős apartman megtekintése után visszamentünk a recepcióra ahol még mindig a szobák átvételéből adódó káosz uralkodott.Szóvá tettük az apartmanunk méretét és egy normál méretű 6fős apartmant kértünk már kissé feszülten.Hozzátenném hogy a recepción nem beszéltek a hölgyek semilyen nyelven csak Franciául. Több panasz érkezett a lámpákat illetően amiket szerintem egy hét alatt sem sikerült kicserélni az egyszemélyes "karbantartó" brigádnak.Egy fél órás várakozás után nagynehezen találtak egy másik apartmant amibe be tudtunk költözni persze itt a kilátás nulla, fűtés teljesen kikapcsolt állapotban volt. A konyha üres volt -mikró-vízforraló-edények-evőeszközök semmi.Az apartmanban nem volt TV sem.Ez az apartman viszont normális méretekkel rendelkezett két háló tágas nappali konyhával fürdő wc tökéletes volt.Megkértük az egyik munkatársat hogy töltse fel a konyhát legyen mikró vízforraló és ha lehet TV.Sajnos tvt nem tudtak adni de egy kis hifivel ki tudtak engesztelni minket.

Az első síeléssel töltött napon esett 10-15 centi hó még Orelle-ben is ami lehetőséget adott volna a felvonóig csúszásra de sajnos ott az utakat takarítják így ez lehetetlenné vált.Felszálltunk a síbuszra és kb. 3-4 perces utazás után már be is tudtunk szálni a kabinba. Az Orelle expressen olyan 15 perces menetidővel kell számolni.Felértünk, viharos szél köd és hószitálás fogadott látótávolság nulla. A rosael felvonó hegyállomásánál már ki is volt írva hogy Val Thorensbe nem ajánlott átmenni mert a lifteket bármikor lezárhatják a viharos szél miatt.
A pályák jól kezeltek voltak de a szél tönkretett mindent.Az első 2 napunk többnyire így telt 2 nap már néha néha kisütött a nap de a szél változatlanul hordta a havat.

Szerdán egész nap napsütés Val Thorensbe is átjutottunk teljesen biztosan és nyugodt szívvel mentünk át nem kellett félni a felvonók lezárásától.A hely gyönyörű tényleg olyan amilyennek mondják, írják több helyen, nagyon jó piros és kék pályákkal rendelkezik a terep pontos neveket nem írok mert így is hosszú a levelem.Meglátogattuk a La Folie Douce hüttét, party zónát is de csak sznob milliomos Orosz Német stb. embereket láttunk és sikerült otthagynunk pár darab 10 euróst :D A hely tökéletes, a hangulata is megvan csak ottartózkodásunk alatt nem volt egy partyban sem részünk.
Thorensben normálisan síelni/boardozni nem lehet nagyon sok az ember és persze a kezdő.
A város maga gyönyörű igényes kényelmes lehet, következő 3völgybe látogatásom célpontja lesz.
Sajnos Orelle elhelyezkedése nem méltó a 3völgyhöz, nem pályaszállás és nem síelhető be biztonságosan Val Thorens.
Az utolsó napon reggel szakadt az eső a kabinos tetején pedig a hó.Egész nap 30cm-es szűz hóban lehetett csapatni a pályákon.ValThorensbe nem lehetett átmenni de az orelli pályák is kielégítőek voltak mivel szinte senki nem volt a pályákon az extrém havazás miatt.
Összességében jó volt ez az egy hét de Orellbe soha többet érzésekkel tértünk haza!

Sziasztok!

Most értünk vissza erről a helyről.
Röviden, csodás volt.
Kicsit hosszabban:
Szállásunk Les Menuires településen az apartman L'Adonis volt.
Itt végre 2fő volt elhelyezve egy szobában és az ágyak franciaágyak voltak, tehát senkinek nem kellett éjjel felmásznia a "második emeletre". A szobák tágasak voltak, szekrényekkel felszerelve, így a bőröndöket ki lehetett pakolni. Persze itt is érvényes volt, hogy 6-an voltunk egy 8 fős apartmanban, így a nappalit tényleg csak nappalinak tudtuk használni. TV, DVD, internet adott volt. Konyha teljesen felszerelt.

Boltok a szokásos Sherpa jellegűek, reggelire való bagett a szállás 0. szintjén is beszerezhető volt.

A pályarendszer tényleg hatalmas, nem kívánom részletezni, mert a kollégák elég jól leírták már előttem. Lényeg, hogy ha egyik terep nem tetszett, pikk pakk át lehetett síelni/felvonózni egy másikra ahol több hó, több napsütés vagy épp kevesebb szél fújt. Volt, hogy én is kicsit nyomtam "off piste" és beleszaladtam egy sziklába, de este leadtam az alattunk levő szervizbe a léceimet, és reggel 8:30-ra újjávarázsolták őket.

A "hütték" árai kettősek. A csillivilli éttermekben 40 euró illetve afeletti volt egy fogás ára (persze nagyon finomak voltak), de a snack bárokban, büfékben a napi menükhöz 13-20 euróért már hozzá lehetett jutni, amit szintén alig tudtam mind megenni.
Talán Courchevel síterepén volt picit magasabb az árszínvonal, de az amúgy is a gazdagabb réteg számára készült település teli Hotelekkel.

A héten mindenféle időjárás kijutott (nap, hó, köd, szél, stb), így minden nap másféle jellegű pályákon mehettünk. Nekem természetesen a napos időjárás tetszett, illetve az utolsó napon hóesésből napsütésre átváltó időjárás, ahol rengeted szűzhavazás is kijutott. Nagyon sok snowpark van, ahol tényleg a kezdők is elkezdhetik tanulni a különféle ugratásokat. Nekem is sikerült egy "emlékezeteset" csinálnom, de inkább nem osztom meg veletek :) Meglátogattuk azt a szakaszt is, ahol Schumit baleset érte, de semmi nem látszik szerencsére, csak a kiálló sziklák a pályán kívül. Azt kell írjam, nagyon szerencsétlenül eshetett.

Síelés végén a szállásnak a tárolójába tudtunk besíelni, majd (ha akartunk) a fáradt izmainkat a hammam gőzében tudtunk ellazítani majd a medencébe lubickoltunk.

Azt kell így utólag mondanom, hogy egyszer ide mindenkinek el kell jutni (persze a teljes 3 völgyre érvényes bérlettel).
Ezek után nehéz lesz hasonlóan nagy élményt adó pályát találni márciusra vagy jövőre. :)

Kinek a pap, kinek a papné.... Ausztria számos terepén megfordult barátaink tartottak velünk idén, s külön kiemelték ők is, hogy egy egész éjszaka tartó havazást követően ők az osztrákoknál nem láttak már aznap reggel mozgolódó ratrakokat. Persze az időjárással, s a természettel senki nem veheti fel a harcot, egész éjszaka, s egész reggel tartó intenzív havazást követően senki ne várja, hogy tükörsima pályákon fog síelni. Egyébként aznap mentünk mi is azon a pályán, s kifejezettem élveztem a fiss hóban a rövid lendületek gyakorlását :)Tavaly Saalbachban előző esti pár cm-es havazást követően hasonló kép fogadott, pedig ott lett volna idő jobban eldolgozni. Erre persze nem panaszkodtam, alkalmazkodtam az időjárási körülményekhez és fantasztikus sínapot töltöttünk ott el. A 3 Völgy egyébként a világ egyik legnagyobb ratrak flottájával is rendelkezik, csak az Orelle-i pár km-es szakaszon láttam 4-et....Amikor a havazás intenzitása alább hagyott frissen ratrakolt, finom hóban húztuk az íveket :)A 80-as évek Jahorinai pályáihoz hasonlítani a 3 Völgyet kissé túlzó, s akkor finoman fogalmaztam...Nem véletlenül lett gondolom 2013-ban a világ legjobb síterepe:
https://sielok.hu/rovat/hirek/cikk/...csutortokon-nyit-a-vilag-...
s ezen szavazás eredménye, gondolom nem hozzám hasonló laikusok szubjektív véleménye alapján alakult ki...
Nem tisztem senkit meggyőzni a 3 völgy szépségéről, csak a saját szubjektív élményeimről írók. Nekem hatalmas élmény több 10 km-es pályákon csúszva, völgyeket átszelve hatalmas sítúrákat tenni :)persze aki egy osztrák hüttében Leberknödel suppet szürcsölgetve, kisebb pályaszakaszokon gyakorolgatva(némi sorban állással, pihenéssel a felvonóknál)szeretné idejét tölteni, annak tényleg fölösleges ilyen nagy távot megtenni. Remek helyek vannak Ausztriában is, melyeket én is szeretettel látogatok minden évben, de nekem a 3 Völgy, Paradiski és Tignes más dimenziók.
Van egy pár pálya, amit jövőben ide látogatók számára feltétlenül tanácsolok,hiszen a 600 km-t egy hét alatt értelemszerűen nem lehet besíelni. Elkerülhetjük így, hogy időnket a keskenyebb, zsúfoltabb pályákon pazaroljuk el :)

Val Thorens:

-Moraine felvonó melletti Moraine és Genepi pályák
-Cime de Caron(eszméletlen panoráma)s az onnan levezető piros majd kék pályák
-Orelle-be a Rosael felvonó alatt vezető kék és piros pályák
-Orelle-ben a Peyron nevű kék pálya

Les Menuires:

-Mont de la Chambre(vagy végig, vagy középtávon vissza VT-be)
-Becca és Roc de 3 Marches felvonók mellett levezető kék és piros pályák
-Roc de 3 Marchesről levezető Grand lac, Pelezolet, majd Biolley pályák egész Saint Martinig, 8,7 km!!

Meribel

-Col de la Chambre-ról levezető piros(Lac de la Chambre, majd Ours nevű kék egész Mottaretig(1750), s onnan opcionálisan tovább lehet még csúszni egész Meribelig(1450) egy gyönyörű fenyőkkel határolt enyhe lejtésű pályán(Truite) Ez is legalább 8-10 km
-Plattieres kabinos felvonó mellett levezető hosszú kék(Sitelle, majd Martre) szenzációs, igazi carving pályák :)
-Tougnette-ről vezető Crétes, Choucas majd Gelinotte nevű pályák(ez is legalább 8 km)
-Tougnette-ről a másik irányba a Faon majd Liévre pályán át Meribelbe
-Saulire-ről vezető hosszú piros és kék pályák kihagyhatatlanok(Schumacher itt szenvedett balesetet :( )
-Altiport részen széles lankás gyakorló pályák gyönyörű környezetben

Courchevel:

-Saluire-ről a kabinos alatt egy katlanban vezető Saulire nevű piros szenzációs, majd innen tovább kék pályákon egész Courchevel 1550-ig
-Col de la Loze-ról Anemones pályán Courchevel 1850-ig
-Biollay felvonó tetejéről induló Biollay nevű pálya...
-az egyik legszebb rész a Courchevel 1650 felett elhelyezkedő rész ahová a repülőtér alatt közvetlenül vezető pályán lehet átcsúszni

Véleményem szerint ezeket a pályákat feltétlenül meg kell nézi :)

További síelésben gazdag szezont kívánok mindenkinek, üdvözlettel!

Január 11-18 ig voltunk ott, az elején kisebb gondok akadtak a hómennyiséggel, több helyen apró kavicsok voltak a pályán, ami ezidáig a 3 Völgyben számomra szokatlan volt, de tudjuk, hogy egész Európát hóhiány sújtotta mostanáig. A 3. napon viszont esett rá egy jókora friss réteg, onnantól kezdve csak szuper latívbuszokban tudok szólni a pályákról :) A Meribelbe, St. Martinba levezető hosszú kékek fantasztikusak voltak :) besíeltük Courchevelt is, ott is fantasztikusak voltak a pályák... a korábbi hozzászólok által említett kezdők tömkelege csak Val Thorens központi részére korlátozódik, ilyen tömeggel más részeken nem találkozol, sőt lézengenek a síelők a pályán... Felvonónál sorban állás továbbra is ismeretlen fogalom, leszámítva a Funitel Peclet-et Val Thorens központjában, viszon 4 percnél tovább ott sem álltam egyetlen egyszer sem a sorban :)Val Thorens-ben most először szálltunk meg, pezsgő az élet, viszont a jövőben nem fogok ehhez a településhez ragaszkodni... Les Menuiresben, St. Martin-ban, Meribelben jobb áron meg lehet szállni, s a tömeg is ismeretlen fogalom :)

Mi is hazaertunk 3volgybol. Szep volt, jo volt, de ugy igazabol azt kell mondjam, hogy nagyobb a fustje mint a langja. Talalkoztam mar jobb minosegu palyakkal sok helyen,de ami a legzavarobb volt, hogy rengeteg a kezdo sizo, aki itt akar megtanulni, nem gyozod oket kerulgetni barmerre is mesz. Es nem a gyerekekre gondolok itt, akik rendezetten,sioktatokkal tanulnak hanem a felnottek akik eppen ott pihennek meg ahol kedvuk tartja, nem szamit hogy a palya kozepe vagy szele vagy epp egy meredekebb resznel, hogy utolso percben vedd eszre oket.
Persze nem volt ez csalodas, sem olyan nagy gond, de nagyon feltuno volt mas siterepekhez kepest. Ha vki ezutan megy es kerdese van majd megprobalok valaszolni ra ha tudok.
A szallasunk Val Thorensben volt, es a siberletet 30% kedvezmennyel vasaroltuk meg, ezt a lehetoseget nem lattam mas telepuleseknel a 3Volgyben.

Én 2013. december 11 és 25 között voltam Courchevel-ben dolgozni. Síelésre nem túl sok időm volt, (mondjuk hó sem nagyon volt..) de a két hét alatt sokat jártam a környéket és érdekes összkép alakult ki bennem. Egyik helybéli fogalmazta meg nagyon frappánsan az egész "feeling"-et: a táj, a síterep máshol is pontosan ugyanilyen szép és jó, csak ez olyan, mint St Tropez, (ld. máshol is van szép tengerpart stb.) de aki meg akarja mutatni magát, hogy számít, az idejön. Az árak ennek megfelelően szinte nevetségesen magasak, ergo - nem magyaroknak való. (Természetesen mondták, hogy vannak visszajáró magyar vendégek - pont a tetején, 1850-en! - de kizárt, hogy ők itt fórumoznának. :))

Szóval Courchevel három része szinte egymás fölött van egy hegyoldalban hatalmas hajtűkanyarok mentén. Este az egész terület fényárban úszik. Minél feljebb megyünk, annál gazdagabb vendégeket látni. A sokszor szinte teljesen egymás mellé épült sokcsillagos szállodák nyilván teljesen alkalmatlanok a pihenésre, ezért is egyértelmű, hogy ide másért jönnek az emberek.

Jól látszott ez a sípályán is, ami most 9 órakor nyitott és 10 órakor a hütték már tömve voltak a napozó-eszegető "síelőkkel". Én örültem, mert így kint nem voltak sokan. A pályák minősége azonban hatalmas csalódás volt. Az rendben van, hogy nagyon kevés hó esett, de az ember ilyen terepen szerintem azt várná, hogy ennyi pénzért odateszik magukat. Rengeteg helyen kilátszottak a kisebb sziklák, fűcsomók és ez ellen persze nem lehet mit tenni, de akkor miért nyitják meg a pályát?? A völgyesebb részeken, ahol volt elég hó, azokat meg nem takarították minden nap, hanem kiírták, hogy "deep snow" és csókolom. Ez az egész courchevel-i völgyben így működött. Sok síterepen talán ez elmegy, mert mindenhol rengeteg a hely meg tényleg olcsó a bérlet stb. na de itt szerintem mást vár az ember. Az biztos, hogy pályákból hatalmas a választék és a terep egyértelműen le van osztva -fönt a profik, lent a hepizők - így aztán nem zavar senki senkit.

Összességében szerintem Courchevel elsősorban a gazdag franciák és emellett a gazdag oroszok és angolok terepe és az árakkal gondoskodtak arról, hogy az is maradjon. Annyit természetesen megér, hogy 3 völgy bérlettel az ember átsíeljen és megnézze mondjuk a Mont Blanc-t erről az oldalról is.

Mi tavaly voltunk Orelle-ben. A korábbi kérdésedre válaszolva az apartmanokhoz tartozó központi épület aljában van bolt, ott majdnem mindent meg lehet venni, de volt olyan nap, hogy val thorensben bevásároltunk cidréből meg egyebekből és még éppen az utsó felvonókat elkapva teli hátizsákokkal értünk haza mindenféle jóval. Szerintem jó választás Orelle-be menni, nagyok és kényelmesek az apartmanok, és nem kell nagyon sokat utazni a felvonókkal sem. Mi is terveztünk egy ottmaradós bulit, volt egy ismerős, aki végül nem tudott elszállásolni, ezért nem vállaltuk be a Thorens-i éjszakát. Elvileg ki lehet húzni az éjszakát, 6ig van buli. A folie douce-hoz egy 6üléses felvonóval lehet feljutni, nem hiszem, hogy nyitva marad, szerintem sötétedéskor a party over. Orelle-i apartmanegyüttesnek van egy bárja, ahol tartottuk 1 v 2 bulit a lengyelek és a szerbek, de azokról sajnos lemaradtunk, mert valahogy mindig másnapra estek ezek az event-ek. A faluban lent a kabinos aljában van egy ír pub, ott is vannak hirdetett akciók, viszont korán zár

A hétvégén értünk haza Orelle-ből.
A szállás nekünk tetszett, nem vagyunk nagy bulizós társaság, így örültünk is neki, hogy nincs hangos szórakozóhely a környéken :). A boltban nagyjából mindent lehet kapni, a péksüteményeket rendeltük csak meg, hogy biztos jusson nekünk is, de aki nem rendelt, az is tudott vásárolni.
Az apartmantól a síbusz a menetrendtől eltérően közlekedett, nem 15 percenként, hanem folyamatosan járt a kabinos lift és a ház között.
A pályák állapota elég változó volt, több éjszaka is esett a hó, így következő napon elég hamar buckásak lettek a pályák. Alapvetően látszott rajtuk, hogy próbálták rendbe hozni őket a nap végén, csak sajnos ez nem mindig sikerült teljesen. A csúcsokra még úgy is nagyon megéri felmenni, ha tudjuk, hogy buckás a pálya lefelé, mert gyönyörű kilátás van fentről.
A felvonók többsége gyors, látszik rajtuk, hogy pár éve újították fel őket. Meglepő volt, hogy az egész Val Thorens-i részen 2 tányéros felvonóval találkoztunk csak :).
Mi összességében meg voltunk elégedve mindennel, ha tehetnénk már ma visszaindulnánk még egy pár napot síelni :).

Orelleben laktunk és 6 napot tudtunk síeléssel tölteni. Kicsit optimpistára sikerült ez a mondat, valójában 1 napot tudtam síelni, a másik 5 többnyire bucka kerüléssel telt. Sokszor találkoztunk még jeges pályákkal is, ami többszor is buckákkal volt kombinálva. Mintha nem egy helyen lettünk volna az előttem hozzászólókkal, én ugyanis alig láttam kezelt pályát, a legtöbb már reggel is buckásan várt. Volt egy éjszaka, amikor nem esett a hó, gondoltam de jó lesz holnap. Nem lett. Megkérdeztük az egyik kabinost, miért nincsenek kezelve a pályák, azt mondta: this is mountain. Hát köszi.
Orelle NEM pályaszállás, távolról sem lehet annak csúfolni. A buszozgatás oda-vissza kb arra emlékeztet, amikor az utolsó falat kenyérért kell harcolni egy éhező csordával. Ha nem tolongsz, akkor lemaradsz és ha a következőről is lemradsz, akkor lehet h már fél órát vártál arra a buszra, ami még csak ahhoz a felvonóhoz visz, amivel 25-30 perccel később elérheted az első felvonót, amin ha még további 15-20 percet csücsültél, utána már végre tudsz csúszni. Ráadásul a busz nem mindig jár ám (14:20-15:30 egyáltalán nem), szóval ha vk hamarabb haza szeretne menni, vagy később kimenni, akkor nem biztos h sétálás nélkül megússza. A felvonó elvileg 9kor indul, gyakorlatilag olyan franciásan. A bolt csak 8kor nyit. 10 óra előtt semmiképpen sem lehet Val Thorens-be érni, de inkább később. Cserébe 2-fél3 után már érdemes visszaindulni, mert ha valami történik a visszaúton, akkor majd 130km-t autózhatunk, ha találunk olyan rendes autóval érkezett hazánkfiát, aki értünk jön egyáltalán. Orelle-ből tehát max ezt a 2 völgyet lehet kényelmesen besíelni.
A 600km is eléggé megtévesztő, mert a pályák felét olyan utak teszik ki, amik egyik völgyből vezetnek a másikba, szóval inkább közlekedők jó kis tömeggel, mintsem sípályák.
Szerintem Franciaországban ennél csak jobb pályarendszert lehet találni. Kivéve a freeridereknek, mert nekik van ott öröm meg lehetőség bőven.

Ma értem haza a 3 Völgyből és komolyan mondom 1800 km levezetése után símán visszaindulnék ha tehetném ...
jan 26 tól febr 02 ig voltunk, gyakorlatilag 100 százalékig azt kaptuk amire vágytunk, és amiért erre a síterepre esett a választás...egy dolgon fogunk változtatni, ezentúl 2 hétre megyünk majd nem csak 1 re... :) A szállásunk Les Menuiresben volt a Chalet Adonis ban, teljesen meg voltunk vele elégedve, 4 főre vettünk ki 6 fős apartmant, kényelmesen elfértünk,a földszinten volt szauna, medence, gőzkabin,sítároló, gyakorlatilag teljesen az apartmanházig havon le tudtunk csúszni, a Bruyeres kabinos felvono közvetlen alattunk indult, de azt csak 1x használtuk reggel felmenni félutig,(kicsit lassú)onnan lecsúsztunk a 6 üléses plexis ülőlifthez ami gyors, kényelmes, és azzal mentünk fel a Col De La Chambrera 2850 re, ahonnan nagyon kellemes piros, majd kék pályákon vissza tudtunk sízni az aljáig.. A pályarendszer teljesen logikus ás áttekinthető, mindenhol térképek, táblák...aki eltéved ott fejben lehet a baj :P kisebb hezitálás után teljes 3 volgy bérletet vettünk, de legközelebb elég lesz a Les menuires -Val Thorens, szinte végig ott voltunk, Egy napot át mentünk Meribelbe, ott is jókat síelgettünk de az igazi Les Menuires és Val Thorens . A Két kedvenc pálya a Pointe De La Masse tól induló Fred Covili és a 3200m ről Crime Caron ról induló Col De Laudzin volt. A hóviszonyok...fent 205 cm, lent 100 cm..teljesen jó volt...idő...ha mozogsz elég egy vékony síkabát, emberek....sokan voltunk de nem volt tömeg, a 6 ülkésesnél bár mennyien voltak kb 5-7 perc alatt feljutottunk....persze ott is volt aki szerencsétlenkedett töketlenkedett de annak úgy kell...az emberek... síelni mentünk, közös hobbink van, min vitatkozzunk..:) nem tudok rosszat mondani, a boltokban , apartmanban beszéltek szinte mindenhol angolul, kedvesek voltak, türelmesek, barátságosak...de ez sztem ahogy viszonyulsz annyit várj.....
Pályák....a kékeket szépem kezelik, reggel mindíg friss ratrakolt pályákon csúsztunk, szélesek a pályák, hosszuak, és nem zsúfoltak.Délutánta átmentünk általában pirosakra, azok addígra jó buckásak voltak, azt meg szeressünk, nagyon élveztük.....feketékrúl nincs tapasztalatom, a csapat kedvence a meredek buckás piros, abban meg nem volt hiány :)
Üsszegzásül : Kivűló síterep, hatalmas, hosszú jól kezelt pályákkal, ha sokan vannak rajtuk is eloszlik a nép hamar,
kedves barátságos személyzet, gyönyörű kilátás a csúcsokról,áttekinthető pálya ás liftrendszer, csak ajánlani tudom mindenkinek, ezért is értékeltem 5 ösre....

Egy kis összefoglaló:

Az utazást busszal ejtettük meg, ami odafelé gond nélkül le is zajlott lényegében. A hazajutás nehézkesebb volt a havazás miatt, de tűléltük.

A szállásunk Val Thorens centrumában az Eskival-ban volt. Francia léptékben ilyen áron korrektnek mondható. Nagy előnye, hogy tényleg mindennek a közepénél volt, igazi pálya és buli szállás. A pálya az ajtóban, a Malaysia és a Sport Centre az ajtótól 50m-re, a Sherpa 250m.

Az idő az egész hét alatt játszott velünk. Szerencsére 75%-ban jók voltak a pályák állapotai, de az egy éjszaka alatt leeső hóval nem nagyon tudtak mit kezdeni sok helyen, így már 10-11 órakor is buckás piros-fekete pályákkal kellett "szórakozni".

Jobbról balra haladva megpróbálom összeszedni az említésre méltó pályákat:
-masse: Egész jó kis fekete, semmi extra
-lac noir: Hosszú fekete piros-kék szekérutas levezetővel, a barátok innen még jobbra indulva kiváló szűzhavas terepeket találtak
-col de l'audzin: Elsőre szeles-jeges majd nagyon túrt havas pálya volt, másodikra viszont kezelt isteni csapatós szakasz
-cristaux: Elsőre útálatosan buckás, nem nekem való, nem bírtam, így le is tértem róla balra az első kanyarnál keresztül a telephérique-en a caron felvonó aljáig.
-a moraine-portette-thorens felvonókról elérhető pirosak mind nagyon jók
-Béranger-les vires-goulet: Normális szélességű nagyon jól kezelt pályák, még a nap végén is lehetett végig csapni neki. Volt olyan nap amikor csak ezen az egy szakaszon több órát eltöltöttem, mivel annyira élveztem a gyakorlást. Az aljában párhuzamosan fut a tűzött pálya, az még szebbnek tűnt.
-plein sud: Utálatos gusztustalan pálya. Igaz leginkább hazacsúszásra használtuk, de annyira nagy rajta az ember tömeg, hogy képtelenség úgy elcsípni, hogy valami élvezet legyen belőle.
-Goitshel: Egy piszok jó kis pálya lenne, de a Folie Douce fölött mindig piszok jeges buckásra csúszkálták a bámészkodók, bár igazán ezt is csak hazacsúszásra használtuk.
-chardons: Ugyan az mint az előző csak kicsit szűkebb-lankásabb kiadásban.
-alpage: Egy teljesen jó piros, ami napközben sem volt vészesen elhasználva.
-venturon: Szívből gyűlöltem. Már korán reggel is embertömeg és szétcsúszkált pálya. A sok szerencsétlenkedés itt fárasztott ki mindig a legjobban.
-aigle: Hihetetlenül jó piros. Lehet bőségesen ereszteni rajta. A fölötte lévő pályákra ugyan ez igaz, amik bele csatlakoznak.
-chamois: Szintén kellemes.
-saulire-pylones: Nagyon jók.

Volt még több pálya is ahol megfordultam/megfordultunk, de ezek azok amik maradandóak voltak valamilyen szempontból. Én ugyan oda nem mentem le, de sokan szidták a La Tania-ba vezető fekete pályát. Az oda lemenő társaság 75%-a elrepült annyira jeges volt, pedig bőven haladó-profi szinten vannak.

A felvonóknál egyedül Menuires-ben kellett számottevőt sorakozni, de az is kezelhető volt.

A távolságok könnyen kezelhetőek, a Val Thorens - Courchevele távolságot 45-60 perc alatt meg lehet oldani könnyedén.

Az árak mindenhol magasak, de a Sherpak-ban kiválóan beszerezhető minden.
Ezen túl a sör 6-20€ között mozgott, egy vacsora 5-35€ között, de jellemzően mindenhol lehetett találni nagyon komoly tételeket is (Crystal pezsgő 3L 2600€).

Az éjszakai élet, a szórakozás Val Thorens-ben nagyon-nagyon pezseg. Az Aprés Ski bulik közül az itteni Folie Douce nálam viszi a prímet, bár ott van mellett Les2Alpes-ból a Pano is. Legalább 5 különböző szórakozóhelyen voltunk a faluban, de egészen biztos vagyok benne, hogy van még. A Malaysia a legnagyobb közülük, az egyik security-s emberke információja alapján, bizonyos időpont után csak ez lehet nyitva a településen. Ennek megfelelően pár ezer embert simán be lehet oda tenni. Amikor először lementünk, jól meg is leptek, a belépésünk pillanatában elhúzott fallal, amivel megduplázták a szórakozóhely befogadó képességét.

Az időjárásunk rendkívül szélsőséges volt. Akár egy napon belül is váltotta egymást a 0 fok körüli dög meleg verfőnyénnel és a -20 körüli ködös hófúvás. Az utolsó előtti éjszaka elkezdett szakadni a hó, aminek az eredménye bő fél méter friss hó lett az indulásunk pillanatáig. E mellett még a második éjszaka volt egy nagyobbacska havazás, amiből másnapra csúnyán összetúrt pályák születtek, viszont utána ismét hibátlan ratrak nyomban lehetett menni.

Akik szeretik a kiválóan kezelt piros pályákat, a nyüzsgést és a gyönyörű kilátást, annak Val Thorens-t nagyon erősen ajánlom.

Képek: https://sielok.hu/fotoalbum/297146/...galeria/

Videók:

Első csúszás:


Havazás:



Party:

Heló! Aki Les Menuires-ről, vagy a 3 Völgyről rosszat ír, hát nem is tudom......A 600 km teljesen összefüggő rendszer, modern felvonó parkkal önmagáért beszél. Les Menuires nagyon jó választás, nagyon könnyen besíelhető innen az egész rendszer. Az általad említett szállásokat nem ismerem, de az elhelyezkedését nézve nagyon jó választásnak tűnik, a Rebery régióban fekszik, totál pályaszállás. Ebben a régióban egyszer mi is megszálltunk. Az ingyenes busszal hamar eljutsz a település többi részére is, az appartmanból kilépve pedig egyből két modern felvonónál találod magadat. Les Menuiresben amúgy is ritka az ütött-kopott felvonó, mint ahogy az egész 3 Völgyben sem nagyon találkozol ilyenekkel. A Bruyeres nevű 10 személyes kabinossal a Mont de la Chambre nevű csúcsra jutsz, ahonnan egyik irányba indulva hamar Val Thorensben, a másik irányba indulva pedig Meribelben találod magad, onnan pedig irány Courchevel. A harmadik opció pedig, hogy besíeled Les Menuires pályáit. A Reberty régió mellett található még a Sunny Express nevű, nem rég épült gyors hatüléses, mellyel a Reberty régió fölé jutva, vagy Les Menuires irányába tudsz visszasíelni, vagy a Mont de la Chambre nevű buborékos hatülésessel szintén a hasonnevű csúcsra jutsz. Itt kerül idén átadásra az új Reberty nevű ülőfelvonó is, mely gyorsabb kapcsolatot jelent majd a település Bruyeres nevű része és a Reberty régió között. Egyébként a szállástól a Bruyeres régió irányába indulva pedig hamar elérhető a Masse nevű oldal, ami szintén megér egy misét :) :) A 3 Völgyben nem fogsz csalodni...

Január végén hat napot töltöttünk a síterepen. A szállásunk Orelle településen volt. Nem vitásan a megközelítés rövidebb és gyorsabb,csak pár km. az autópályától és a tengerszint feletti magassága is csak kb. 900 m. Ez főképpen rossz időben előnyös lehet. A szállásunk kb. 800 m-re volt az Orelle expressz indulási helyétől, a síbusz korrekt volt. A felvonó 9-kor indult, ami sztem kicsit késő, mivel kb. 20 perces az út. Bár lehet, hogy ez csak a "nyitástól-zárásig" embereknek gond. Mire a 9 órás síbussszal odaértünk már semmit sem kellett várni.
A bérletünk alapból Val Thorensre volt jó, úgyhogy főképpen itt síztünk. Az időjárás egy pocsék napot kivéve kiváló és jó volt, a hó bőséges. Hála a magasságnak még a legnagyobb napsütésben sem olvadt. A kék pályákat minden nap megjárták gépekkel, és többnyire a pirosakat is, a feketéket egyáltalán nem.
Néhány saját tapasztalat a pályákról felvonókról. Ahogy felér az orelle express jobbra indul a "peyron" és fölötte a "bouchet" felvonó 3200-ra. A pálya kiváló, tömeg semmi, csak éppen igen lassú a két régi felvonó,kb 25 perc a feljutás. A "rosael" felvonóval csatlakozuk be a 3 völgybe. A pályák hozzák a hírüket, itt mindenki magtalálja a magának valót, nem is szólva a pályán kívüli lehetőségekről. Nekem az egyik kedvencem a Cime Caronról vissza vezető fekete comba rosael pálya volt. Sajnos a Val Thorensbe levezető pályák mind egy nagy lapályba érnek össze, ahol rengeteg az ember és csak csúszik az ember egy kilométert.Igen nagy volt a tömeg a Méribelbe átvezető oldalon, úgyhogy ezt hanyagoltuk. Egyszer átmentünk Méribelbe, ami a sok ember ellenére is nagy élmény volt.Ahogy távolodtunk az átkelési ponttól úgy csökkent a tömeg. Visszafele Menuiresnek jöttünk. Itt sajnos előjött Orelle nagy hátránya. Már du. 2-kor el kellett indulni visszafelé, ugyanis zárásig biztonságosan el kell érni az Orelle felé vezető két felvonó - Grand Fond, Cime Caron egyikét. Ellenkező esetben a hegy másik felén reked az ember, ami kb. 130 km autózást jelent vissza. Úgyhogy aki szeretné a négy völgyet bejárni, annak semmiképpen sem szerencsés Orelle.
Mindent összevetve, egy kitűnő hetet hagytunk magunk mögött.

Én is egy hosszabb hozzászólást terveztem írni, de briandrew kolléga megelőzött és nagyrészt leírta, amit én is tapasztaltam. Azért pár dologban kiegészíteném illetve a saját tapasztalataimat megosztanám veletek, hogy más is okuljon belőle. Előre bocsátanám, hogy nem lehúzni szeretném, csak tényleg tudjon mindenki erről az oldaláról is. (A pályák értékelése nagyon szubjektív dolog. Én 5*-ra értékeltem a leírtak ellenére, mert ahogy többen leírtátok, hogy kiválót síeltetek itt, úgy én is gondoltam, hogy nem mindig ez a helyzet, nem lehet általánosítani, pedig a napi síélményem nem érte el a 2*-ot sem.)
La Normából jöttünk át Orelle-ben becsatlakozni kb. 19-20€ felárat fizetve a Val Thorens-i rész használatáért (tehát nem a teljes 3völgyre kaptunk napijegyet, ha valaki így tervezné). Március 22-e keddi nap volt. Ezt azért ki szeretném hangsúlyozni, nem vasárnap, KEDD. Hétvégén én is tapasztaltam több helyen nagyobb tömeget, de egy keddi napon nem számítottam ekkora tömegre. Nyitás körül megváltottuk a jegyeinket a pénztárnál és az orelle-i kabinossal elértük a val thorens-i rész szélét. Innen újabb liftezésekkel elindultunk a központi rész felé, hogy elmegyünk a túlsó végére és majd onnan jövünk visszafelé (nem lekésve az utolsó orelle-i liftet). Az első 2 óra fenomenális érzés volt, bár ekkor még keveset síeltünk, inkább felvonóval közelítettünk Val Thorens túlsó vége felé. Ekkor (látva a rengeteg kezelt, széles pályát, aztán Val Thorens-t) mi is arról beszélgettünk, hogy ez csodaszép, ide vissza kell jönni. Ez 9-11 óra között volt. Aztán elindultunk a túlszéléről vissza VT-ba. Még vissza sem értünk, amikor hirtelen a pályán olyan zsúfoltság fogadott minket, amilyet én még nem láttam. 1-2 méterenként voltak emberek, akik nem álltak, hanem síelni próbáltak. Mint a heringek, csak nem állósorban, hanem mozgásban. Ekkor még ülősliftekkel próbálkoztunk, 5-10 perces sorbanállásokkal, de ezek a pályák rövidek voltak, így elértünk a 2 középső liftig (Caron kabinos és Boismint ülős). Amit itt láttunk, az maga volt a horror. A kabinos lift (Caron) mellett döntöttünk, mert az vitt az orelle-i lift irányába, és mert nem gondoltuk, hogy ekkora tömeg mellett a másik irányba vivő útvonalat még egyszer meg lehet járni. Kb. félórás várakozás után feljutottunk a liftre, ami felvitt egy még nagyobb kabinoshoz (Cime Caron), ahol még nagyobb tömeg volt és 3/4 óra várakozás (heringként araszolás jelentős tolakodás és lökdösődés mellett) Ezzel félóra alatt fel is jutottunk a rész legmagasabb pontjára (műszaki hiba miatt egy csomószor megállt), ahonnan nagyon szép kilátás nyílt a környező terepekre. Innen visszaértünk kb. du. 1-2 között az orelle-i liftig, ahol kajálunk egyet és az ott lévő 2-3db ülőshöz tartozó pályákon síeltünk 4-ig. Itt legalább kevesen voltak, kb. 5 perc várakozás után már a liften ültünk. De ezen a napon ezért még La Normából sem volt érdemes eljönni ide. Ahhoz képest, hogy de. 11-ig életünk legnagyobb élményét éreztük, hosszú idő után (Szlovákiában voltunk még a 90-es évek végén) az egyik legrosszabb síelős napunk volt. Kevés síelés, sok sorban állás és bosszankodás. Komolyan mondom, úgy menekültünk vissza La Normába, ott alig voltak rajtunk kívül a pályán, teljesen más érzés volt. Ilyen tömegnyomort lifteknél utoljára Ausztriában (Hinterstoder) február végén egy vasárnapi napon és Szlovákiában láttam, a pályán még soha. És mindez hétköznap. Én is azt mondogattam, hogy az nem lehet, hogy nem oszlik el a sok ember egy idő után a sok100 km pályára, de nem így történt. Nem mondom, hogy nem adok neki többet esélyt, de sokszor meggondolom majd. Egyébként széles pályák, szerintem a kezeléssel sincs gond, reggel mindenhol a ratrakolt pályán lehetett síelni, VT pedig gyönyörű látványt nyújt, főleg a liftből.
Hát mégiscsak hosszú lett, bocsánat.

Sziasztok!Kicsit hosszú leszek, előre is bocsánat, de higyjétek el, tanulságos...
Most értem haza Val Thorens-ből igencsak vegyes érzésekkel. Annyi szépet és jót olvastam erről a helyről és az egész Les Trois Valles-ről, hogy úgy gondoltam, ott a helyem. Lehet, hogy csak rossz időpontban sikerült meglátogatnom a síterepet, de kiábrándító volt már az első napon. Az egy dolog ugyanis, hogy nincs természetes hó, erről nem az tehet, aki létrehozta a síterepet. Arról már annál inkább, hogy abszolút módon nincsenek felkészülve arra, ha kevés a hó(jelzem, Val Thorens üdülő része 2300 méteren fekszik, ettől csak magasabb rész van). A pályákat pocsékul, hanyagul tartották karban, ez egyértelműen érezhető volt és hiába keresgéltem az egy hét alatt a 3 völgyben jó pályát, alig találtam a több százból(!) párat, ami élvezhető volt.
Ami még megdöbbentett, az a tömegnyomor és a tízmillió síiskola, akikkel még fekete pályákon is lehetett találkozni és ez nem vicc. Ebédidőben talán mérséklődött a tömeg, de az a városi legenda, hogy a franciáknál nincsenek sorok a felvonóknál, finoman szólva nem igazak. Már kezdéskor iszonyatos tömeg és lökdösődés ment és ez gyakorlatilag zárásig így is volt, hétvégén vagy hétköznap, mindegy.
Rengeteg felvonó is van, ez ok, viszont teljesen átgondolatlanul elhelyezve. Több ezer méter magas helyekre buborék nélküli, ezer éves vagy épp fiatalabb, sokszor csigalassú felvonókkal lehet feljutni(ez jó időben nem vészes, nade szélben,fagyban,hóban?), amelyek legtöbbször gyerekméretre vannak szabva, tehát aki 180 centinél magasabb, lesz néhány kényelmetlen élménye. A felvonók másik fele, a jó öreg kabinos, ahol ahelyett, hogy pihennél, állhatsz 10-15-20 percet, amíg felvisz valahová, mert leülni nem, vagy nehezen tudsz. Ráadásul annyian várnak rá, mint az "oroszok" és úgy ömlenek beléjük, mint a csürhe, senkit nem kímélve.
Ez volt a következő kiábrándító dolog. Az emberek viselkedése. Valahogy azt éreztem és éreztük ott többen is, hogy mintha az osztrák pályákon sokkal udvariasabb, normálisabb, intelligensebb ember síelne. Itt ezt távolról sem lehetett elmondani, sajnos. Ez megmutatkozott a liftekre várva, a pályákon síelve és a "hütték" környezetében is.
Val Thorens és környéke, beleértve csaknem az egész sírégiót, gyakorlatilag egy nagy sígyár, semmi más. Az egészet létrehozóknak nem az volt a céljuk, hogy az ember jót síelhessen, hanem egyedül a profit és ez kitűnően látszott, hiszen minden a "tömeg" igényeihez volt szabva. Több ezres, óriási szállodák sora, millió apartmanház, csak épp mindehhez még a több száz kilométer síterep sem elég, pedig az elején azzal nyugtattam magam, hogy "majd eloszlik ez".
Az éttermek, "hütték" az osztrák nyomába sem érnek, sem árban, sem minőségben. Közepes minőségű kaják, csillagászati áron, szűk időkeretben, hiszen a pályákon lévő éttermek csak 11.45-kor nyitnak és legkésőbb 15-kor zárnak is, szóval esti hüttézésnek helye nincs, mehetsz haza...
Az egész síutamat gyakorlatilag az a hotel dobta föl, ahol megszálltam. Az a hely kárpótolt minden bosszúságért, de az biztos, hogy jó szívvel senkinek nem ajánlom Val Thorens és környékét.

Nem ajánlom:
- aki szereti, ha nem kell állandóan tömegben síelnie
- aki nem szeret síiskolásokat kerülgetni egész nap
- aki nem szeret 10-20 percig vagy tovább sorban állni
- aki szeret megpihenni a felvonókon és nem akar állni
- aki normális minőségű kajákra vágyik, korrekt árakkal
- aki rosszul karbantartott, jeges pályákat akar kődarabokkal

Ajánlom:
- a tömeget szeretőknek
- a közepes minőségű, de piszok drága menzát kedvelőknek
- akik szeretnek hosszú síelés után állni a tömegben a felvonókban
- aki szereti a síiskolákat kerülgetni naphosszat
- aki szeretne egy jó kis francia biznisz részese lenni

Sziasztok!

Fájó szívvel szombaton hazatértünk a Három Völgyből. Sok síterepen volt szerencsém megfordulni, de ez lenyűgözött. Ide feltétlenül el kell látogatnia annak, aki még nem volt ott. "The world largest ski area" hírdeti magát a terep, s a pályák és a felvonók rengetege valóban lélegzetelállító. 600 km-es teljesen összefüggő pályarendszere önmagáért beszél. A szállásunk Les Menuires-ben volt a Beleville Caron nevű appartmanházban. A szállás "franciásan" szűkös, de minden igényt kielégítő volt. (A sítárolóból kilépve egyből a pályán találod magad) Les Menuires-en belül ingyenes síbuszokkal, illetve kis kabinos felvonókkal a település bármely részére könnyedén el lehet jutni. A sportcentrum kb. 50 m-re volt az apartmantól, s a 12 eurós belépő az uszoda és szauna használatot is magába foglalta (igényes környezetben) Les Menuires felvonóparkja modern, a legtöbb gyors hatüléses, illetve kabinos, elvétve találkozni egy-egy lassabb négyülésessel. A Belleville völgyet gyakorlatilag három település alkotja. 1400 m-en fekszik St. Martin, egy varázslatos kis falu. 1800 m-en terül el Les Menuires. A Les Menuires-i bérlet erre a két településre korlátozódik, de ez is 150 km pályarendszert jelent. Ugyanebben a völgyben helyezkedik el 2300 m-en Val Thorens modern liftrendszerével, valamint varázslatos pályáival. A pályák mellett számtalan szórakozóhely várja a síelés után síbakancsban mulatni vágyókat ( 360 Bar-t említeném példaként) A középső völgyben helyezkedik el Meribel, melyet a sípályákat övező fenyőerdők tesznek feledhetetlenné. Courchevel a harmadik völgy, mely maga a pompa és a fényűzés. Courchevel 1850 m-en éttermek, mozi, galéria, ponifogatok, elegáns kávézók, üzletek, cirádás-faragott homlokzatú épületek várják az ide látogatókat. Bárkinek kérdése van a tereppel kapcsolatban szivesen válaszolok rá. Idén nekem ez volt az utolsó csúszás, aki még erre a szezonra tervez, annak jó havat, a többieknek pedig a következő téltől síelésben gazdag új szezont.

Üdv: Szabolcs

Orelle a Három Vögy külső oldalán van. egy kabinos és egy ülős felvonóval lehet feljutni Val Thorens-i völgy felső peremére.
Orelle faluból még kb 1 km. távolságra van a felvonó.
Az Orellei oldalon is van egy csodálatos pálya azt reggel ki kell próbálni!
Ha egy hétre mentek érdemes megvenni a pót bérletet is. De a hamadik völgybe átmenni és vissza érni az közel egésznapos program. Ha közepes sízők vagytok akkor nagyon változatos pályákat találtok és nagy élmény lessz!
Az árak húzósak, Én Meribelben ittam egy sört 12€-ért! Jó csúszást!

Nem találkoztunk kövekkel, sem lezárt pályákkal. Rendes nagy hó van a lejtőkön, nem olvad, nem jeges. Egyedül a St. Martin de Belleville völgyben (1400 m) volt kicsit kásás, de csak a pálya legalsó része. Legjobb hóminőséget a Val Thorens fölötti pályákon (ld. Caron csúcs 3230 m) találtunk, tudod az a nyikorgós, finom, sodorható álomhó, ahol a friss ratraknyomban is hangtalanul lehet siklani. A teljes Belleville részt (Menuire környéke) amit bejártunk szuper hótakaró borította, január első felében voltak a nagy havazások.
Részletesebb beszámoló a régióról itt: https://sielok.hu/rovat/elmenybesza...molo/cikk/3volgy-2008/

Itt találsz 360' körpanorámás webkamerát:
http://livecam.valthorens.com/index....php
A "film" menüpontban bármelyik napot le lehet játszani a negyedóránként készült felvételekből, de éves film is van. El lehet vele szórakozni:-)

Ezeket a sorokat a 3 völgyben írom. Fantasztikus hely, elképesztő mennyiségű sípályával, 3 napot síeltünk itt, és csak a terep töredékét sikerült bejárni. Ilyen hosszú pályákon még nem csúsztam soha. Ráadásul egész nap ragyogó napsütésben, idális hóviszonyok között.
Bővebb infó és képek hamarosan...
-----
Elkészült a beszámoló, itt olvasható:
https://sielok.hu/rovat/elmenybesza...molo/cikk/3volgy-2008/

Stemmark!

Én háromszor voltam 3 völgyben, egyszer Val Thorensben, egyszer Les Menuires-ben, egyszer St Martin de Belleville-ben laktam.

Ha mindenképp választani kell, és a választást a 3 völgy között kell megtenni, akkor talán Courchevel a legjobb, de én inkább konkrét helyeket írnék a pályarendszeren belül, amelyek nekem a legjobban tetszettek:
- Mont Vallon
- La Masse
- a Sauliere mindkét oldala (Meribel és Courchevel felé)

Franciaországban, sőt a világon meggyőződésem, hogy a 3 völgy a legjobb síterep, ha az összképet nézzük (nekem a pályarendszer mérete a legfontosabb, utána, nem sorrendben a másik 3 fő szempont: a meredek pályák, a nagy szintkülönbségek és a modern liftrendszer).

Ha csak a meredek pályák számát, akkor pl. Val d'Isere/Tignes jobb szerintem, vagy pl. Zermatt Svájcban.

hello! tavaly mi is Menuires-ben voltunk, de 1 napra átsíeltünk Val Thorensbe.
Összehasonlíthatatlanul jobb volt az a rész, mind hóminőségben, mind változatosságban. Sajnos ez januárban volt, akkor, amikor az a nagy meleg volt és kevés hó, ezért nagy előnnyel indult a magasabban fekvő Val Thorens. Amúgy márciusban lehet, hogy jó Menuires is.
A 3 völgy többi részén nem voltunk, Tignes és Val d' Isere viszont óriási élmény!
Alpe d' Huez is még nagyon jó és változatos terep, óriási egyben síelhető szintkülönbségekkel.