Élménybeszámolók

Vasárnap (02.25.) megint csúsztunk itt egy napot a gyerekekkel.
Tanulva a legutóbbi esetből, az úton is szorgalmasan nézegettük a jasna.sk-t a liftek státuszával kapcsolatban, és jól tettük, mert míg korán reggel azt írta az oldal, hogy minden lift menni fog aznap, 7.30 magasságában a déli oldali csúcsra menő kabinost átállították "zárva" státuszra (pedig erre a napra nem mondott erős szelet a meteo), és valóban nem is járt egész nap. Így szerencsére még időben újra tudtunk tervezni, és bevállalva a plusz 45 perc utazást, körbe mentünk az északi oldalra. 9.40 magasságában még találtunk parkolót Biela Put-nál - a sáros talajból és kivágott fákból ítélve az ottani önkormányzati parkolót bővíthették nemrég -, ahol 15 EUR-ért parkolhattunk (ez nem a TMR / Gopass parkolója, így nem 7 EUR / nap :-( ), amit érdemes a parkolóautomatánál kifizetni, mert aki nem tette, arra kerékbilincset raktak. Azért ez az északi oldali parkoló helyzet elég siralmas, fejlesztések ide vagy oda, pontosabban az érkező vendégszámhoz képest kevés a parkolóhely - ebből a szempontból a déli oldalon Krupova szerintem kulturáltabb.

A terepen az embermennyiség elviselhető volt: egyetlen alkalommal álltunk sorba a csúcsra vivő A1 kabinosnál 6-8 percet, ebéd után pedig minden liftnél elfogytak a népek.
Az időjárás klasszik Chopok volt, a hegy csúcsa felhőben egész nap kb. 1700 m-ig, időnként széllökések, lentebb jó látási viszonyok, az alsó részeken tavasz.

A pályák gyorsan buckásodtak, kb. 11-re már kialakultak a tavaszi kásabuckák - legjobban talán a 7-es fekete tartotta magát azok közül, amelyeken jártunk -, de ezt annyira nem bántuk, mert elsősorban freeride céllal mentünk. A legfelső részt a limitált láthatóság miatt nem erőltettük, de a B7-es régi kettes ülős (Rovna Hola - Kronsky Grun) két oldalán még nagyon jó volt a lejtő - köszönhetően a péntek-szombati hóesésnek is -, főleg miután egy kicsit megolvadt a teteje, így legtöbbet itt csúsztunk. 1500 m alatt viszont egyre jobban összejárt-összefagyott, kemény volt a hó pályán kívül, ami már kevésbé volt élvezetes.

Összességében kellemes napot sikerült összehozni, de jót tenne a terepnek egy kiadósabb hóesés - reméljük, a március jobb lesz ilyen szempontból.

Tegnap a fiammal megjártuk Chopokot egynapos csúszásra - ténylegesen és egy kicsit képletesen is. Viszonylag erős szelet mondott az előre, de bíztam benne, hogy azért fog járni mindkét oldalon a csúcsra vivő kabinos, mert előtte nap hasonló szél értékeknél működtek. Így szokásos módon délről támadtunk, és még reggel 7.00-kor is azt írta a jasna.sk, hogy működni fog szinte az összes lift. Ezt azonban sajnos 8.30-kor aktualizátlák arra, hogy a felső liftek egyik oldalon sem járnak - és ez így maradt egész nap. Mivel ekkor már túl sok idő lett volna körbe menni az északi oldalra, maradt az eredeti terv, és 8.45-kor meg is érkeztünk a parkolóba, ahol kb. 1/3 ház volt. Mivel alapvetően freeride céllal mentünk, így a napunk viszonylag kompromisszumos lett: a déli oldalon csak az alsó kabinos és a 4-es ülős működött (plusz a C4-es tányéros), ami így gyakorlatilag 3 pályát jelentett - 31-es és 36-os piros, 34-es síútszerű kék -, ez a 60 EUR-os napijegyért cserébe annyira nem esett jól. Ebéd után Kosodrevinától egyszer felsétáltunk a kék összekötőn a 33-as piros pálya tetejére (10 perc felfelé gyaloglás), ami még - lévén csak a sítúrázók tudtak csúszni rajta - ekkor is ratraknyomos volt, így ez lett a nap egyik legjobb csúszása.
A pályákon - szombat ellenére - nem voltak sokan, de a tavaszias időjárás miatt azért dél körülre rendesen túrt-buckás volt mindkét piros, és a jeges pályaalap is sok helyen előjött. Kicsit a pályák mellett is tudtunk menni a lenti részen is, de ott is elég tapadós volt a hó.
Ebédelni a Kosodrevina étterembe tértünk be, a kaja rendben volt, rántott hús sültkrumpli 13 EUR, nem túl nagy adag sztrapacska 11 EUR, pohár csapolt Kofola 2.5 EUR.
Továbbra is tartom, hogy egynapos csúszásra budapesti indulással Chopok a legjobb úticél, amióta össze van kötve a két oldal (Krupova parkoló nekünk Észak-Pestről 3 óra és ~200 km), de várható erős szél esetén biztos ami biztos érdemesebb kerülni, ha számít a bejárható pályák mennyisége (az északi oldalon a fő liftek az A1 Funitel kivételével mentek egész nap) - mi legalább is legközelebb ezt tesszük.
A déli oldalon ha csak a középállomásig, Kosodrevináig lehet felmenni, akkor azért a pályák nagyja (és a jó freeride részek) kiesik, ilyenkor még a kedvenc C6-os Deres lift sem működik, mert nem lehet odacsúszni az aljához.
Összességében persze jól éreztük magunkat, és kellemesen elfáradtunk, úgyhogy mindenképpen ismétlünk még a hónapban, ha tudunk.

Mi tavaly voltunk itt a gyerekekkel talán 4 napot. Nekem is nagy kedvenc és titkos tipp Planneralm, és megfelelő hóviszonyok esetén tényleg az egyik legbiztonságosabb - és még megfizethető árú - terep a freeride-dal való ismerkedésre, gyerekek bevezetésére az erdőben csúszás élményébe. Annak ellenére, hogy itt nincs nagyon sok pálya és lift, én nagyon szeretem az atmoszféráját, még vissza tudja hozni a régebbi időket, amikor a síelés nem volt ennyire "tömegsport".

Én is csúsztam itt a gyerekekkel január 3-5. között. Tapasztalataim hasonlóak voltak, főleg az első 2 nap tekintetében, rendes tél volt odafent, viszont a friss hó miatt egész jó freeride részeket lehetett csúszni. Pénteken (január 5.) valóban megnőtt a tömeg, lévén péntek meg napsütés és jobb idő a korábbi napokoz képest, de szerintem ennyire nem volt vészes a helyzet, mint írod, én max. 10 perces sorbanállásokat mértem, és mi sem tolakodtunk. A karácsonyi-téli szünet végén számítottam arra, hogy nem egyedül leszünk a terepen, a pályákon viszont nem voltak sokan.

Szerintem ne írd le Hochkar-t, csak ha kisebb népsűrűséget keresel, akkor karácsony előtt (ha már van elég hó), január 10-31. között vagy márciusban - és hétköznap - kell jönni. A Budapestről gyorsabban, max 3-4 óra alatt, akár 1 napos csúszásra is elérhető terepek között még mindig az egyik legkomplexebb Hochkar - szerintem csak Chopok jobb nála, de ott sokkal gyakrabban van tömeg. A bérletárak pedig még mindig egész barátiak: időben megvéve akár 40 EUR alatt is lehet egy napnyi felnőtt bérletet kapni, ami azért már igen ritka Ausztriában, de lassan más környező országokban (SK, CZ, PL) is.

Péntektől vasárnapig itt ejtettük meg a hagyományos éves alpin snowboardos hosszú hétvégénket a baráti társasággal. A szállásunk Fieberbrunn-ban volt, egy korábban családi házként funkcionáló "chalet" sikerült foglalni korrekt áron 4 hálószobával, hatalmas konyha-étkezővel, kandallós nappalival.
Bár a tulajdonos elmondása szerint az összekötés óta ebben a faluban is jelentősen felmentek az ingatlanárak (2-3x), és így a szállás árak is, még mindig költséghatékonyabb alternatíva, mint a központi, salbaach-hinterglemmi részen foglalni, én legalább is oda már nem igazán találtam 7-8 főre a mi pénztárcánkhoz illeszkedő opciót (6 éve, amikor legutóbb itt voltunk, ez még működött).

Az időjárással nagy szerencsénk volt: 3 nap zavartalan napsütés, minusz néhány fok (bár reggelenként azért befigyelt a -10 is), a pályákon a pár nappal korábban esett 20-30 cm hó bedolgozva, így jegesedéssel csak a frekventált részeken találkoztunk a napok második felében.

Első nap az itteni, legközelebbi kabinos lifttel csatlakoztunk be a pályarendszerbe. Aki szereti a "túrázós" síelést, innen egész délelőtt mehet úgy a rendszer másik végéig, hogy nem csúszik kétszer ugyanazon a pályán. Ezen a fieberbrunni részen is van 1-2 kellemes pálya, ráadásul itt jellemzően kisebb a népsűrűség, az összekötő TirolS lift környékének és az odavezető pályáknak pedig van egy "semmi közepe" érzete (ebben a völgyben nincs település, csak 1-2 ház meg egy hütte). Ezen a részen, főleg a Henne csúcs alá vivő liftek (E3, E4) tetejéről hosszú freeride meneteket is lehet csapni sok száz méter szintkülönbséggel, túrasí útként jelölt pályákon / azok mellett (amik most már elég összejártaknak tűntek).
A Saalbach és Hinterglemm közötti, Reiterkogel csúcs alatti részen is jó pályák vannak, de mi innen mentünk tovább Hinterglemm felé, a hochalmi 2 felső lifthez (Hochalm 6er, Splieleck 6er), amely mellett szerintem az egész terep legjobb carving pályái találhatók (52-es, 54-es piros, 55-ös fekete), jó és többé-kevésbé egyenletes lejtéssel, brutál szélességgel, és - legalább is most - vállalható népsűrűséggel. Most sem csalódtunk ezekben.

Második nap átautóztunk Leogangba, és onnan indultunk el, az érintett cimbora részvételével meglátogatva azt a pályát is, ahol 6 éve sajnálatos, helikopteres mentésben végződő lábtörése volt. Most szerencsére nem kellett ilyet megtapasztalnunk. Ezen a részen a fenti pályák kicsit rövidebbek, de az L6-L7-es liftek környékén szintén lehet jó carving pályákat találni (218, 220, 221). Egy idő után továbbmentünk a saalbachi oldalra, ahol legjobban az I3-as Schonleiten 6er lift melletti 161-es pályát élveztük, ezen is szuper íveket lehetett húzni.

Az utolsó nap biztosra mentünk, és egy korai keléssel átautóztunk az első napi, hinterglemmi hátsó részre (50 perc), hogy kb. nyitásra ott legyünk a nekünk legjobban tetsző carving pályákon, ahová innen egy kabinos lifttel lehet feljutni a völgyből. Ezt az oldalt végig süti a nap, így ha kellően hideg van, akkor a reggeli kifagyott, csíkos pályák körröl körre puhulnak nekünk optimális sebességűre, és mivel ez a rendszer egyik széle, kb. 10.30-11.00-ig nincs is tömeg, utána pedig 12.00-13.00 között az emberek egy része beül hüttézni, ami szintén segít. Talán az egész túra legjobb meneteit ezen a délelőttön sikerült összehoznunk. 14.00-kor kellemes fáradtsággal a lábainkban indultunk haza.

Ami még nagyon tetszett, és most tűnt fel, az a tájékozódást segítő kitáblázások, meg az egész logikája: a terep szektorokra van osztva, azok az ABC betűivel jelölve, azon belül a liftek számozva (pl, A1, B2), a pályákon és főleg az elágazásokban-kereszteződésekben pedig méretes táblák mutatják, hogy melyik irány melyik szektorhoz és liftekhez vezet, a táblák kék-piros(-fekete) színe megadva adott pálya nehézségét. Ha az ember tudja, hogy merre tart, alig kell a térképet elővenni a zsebből. Bár azt többször megállapítottuk, hogy a pályák színjelölését mintha egy fél számmal letekerték volna, legalább is nem egy kéknek mondott pálya máshol simán piros lenne szerintünk.

Nekem az elmúlt kb. 20 évben ez volt a negyedik saalbach-hinterglemmi snowboardozásom, de mindig megállapítom, hogy gyakrabban kellene ide járnunk. Szerintem ez a Magyarországhoz egyik legközelebb eső, valóban 5*-os pályarendszer, ami minden igényt és tudásszintet kielégít. Jövőre FIS VB-t rendeznek itt, ami bizonyára újabb lendületet ad a fejlesztéseknek, úgyhogy reméljük, azt követően még profibb lesz a terep. De addig is csak ajánlani tudom mindenkinek.

Október 31-én és november 1-jén itt indítottuk a szezont a gyerekekkel. A hétfőről keddre virradóra esett kb. 40 cm hó mindenképpen jót tett a pályáknak, így a jég csak itt-ott bukkant elő, főleg a meredekebb részeken. Cserébe viszont már 10 óra magasságában jött a buckásodás ugyanezeken a helyeken - a lankásabb részek jól tartották magukat tovább is.

Összességében jól éreztük magunkat, de arra jutottunk, hogy nekünk ezt az őszi gleccsersíelést nem kell erőltetni (és rájöttem, hogy 15 évvel ezelőtt a haverokkal miért hagytuk abba az okt. 23 / nov. 1. körüli szezonindítást):
*zsúfoltság a lifteknél, főleg reggel a kabinosoknál, de a szerdai napsütéses, munkaszüneti napon kora délutánig 5-10 perc sorbanállás fent is, köszönhetően elsősorban a mindenféle nemzetiségű felnőtt és junior sícsapatoknak / síkluboknak, akik számolatlanul voltak mindehol a hatalmas táskáikkal (+ tolakodás)
*zsúfoltság a pályákon, és mivel az átlagos tudásszint magas, ezzel együtt a többség pályán mutatott sebessége és bátorsága is az, úgyhogy nagyon kellett figyelni
*zsúfoltság a hüttében, 11.30-13.00 között vadászni kellett az asztalt mindkét nap ill. odakéredzkedni másokhoz , elsősorban megint csak a sícsapatok miatt, akik mindent befoglalnak
...mindezt 70+ EUR-os felnőtt napijegyért (+ még a szállás is legalább ennyi / fő / éj).
Az tetszett, hogy belekóstoltunk az igazi télbe, meg a gyerekek is "kipipálták a bakancslistán" a gleccsersít, de mi inkább várunk még 2 hónapot, és megyünk kisebb terepekre ugyanennyi költségért ~2x annyi időt.
(A parkolás a terep aljában viszont profi az ingyenes mélygarázsokkal.)

Ma (03.23.) voltunk egy szezonzáró egynaposon. Reggel 9.00-kor Krupován 8 fok és kb. 50 autó. Időjárás felhős-napos, a csúcs felé inkább csak felhős, 0 fok és széllökések, de most nem volt annyira rossz a láthatóság. Pálya már az első körben is elég puha, olyan igazi tavaszias, aztán körről-körre egyre buckásabb mindkét oldalon, a viszonylag kevés ember ellenére. Alpin snowboarddal történő carvingra kevéssé ideális, de ilyen is van, kerestük (és megtaláltuk) benne a jóérzést okozó elemeket. Ebédidő magasságában kitisztult az idő és kisütött a nap. 14.00 órára elfáradtunk, utolsó csúszás a csúcsról vissza a parkolóba, bevállaltuk pályán kívül a felső részen, az meglepően jó volt (megpuhult felső réteg, mintha vajon csúszna az ember).
Szezonzárónak megtette, de tanulságul levontuk, hogy jövőre március második felében puha cuccal jövünk, és napsütés ill. megpuhuló hó esetén csak a freeride, amire Jasna Bp. 500 km-es körzetében szerintem messze a legjobb "játszótér", amit talán a képek is visszaadnak.

Mi is ma (02.25.) voltunk egy egynaposon a gyerekekkel, ahogy én láttam: előrejelzés mondta az erős szelet, így gondolkoztam, hogy körbe menjünk-e az északi oldalra Bp-ről, de végül 7.45 magasságában Besztercebányánál a jasna.sk friss infóként azt írta, hogy menni fognak a csúcsra járó liftek, így bevállaltuk a délit.

Ez be is jött, járt mindkét oldal végig. 8.30-kor Krupován még bőven volt parkoló, az enyhe hóesés valamennyire riasztóan hathatott, a kabinos alsó állomásán is jelentősen kevesebben voltak, mint két hete szombaton, mivel most nem volt sor.

Déli oldal felétől full felhő és szakadó hóesés, így egyből mentünk át az északi oldalra és az alacsonyabb részekre, gyakorlatilag egész nap ott csúsztunk. 1c felejtős, már 9.15-kor is igen jeges, fújta le róla a havat. A 11a pályától fentről nézve jobbra a freeride viszont nagyon finom, az éjszaka esett kb 10-15 cm hóban - amit az erdőben lerakott a szél - mentünk pár szuper élvezetes kört. Zahradky-nál a B1 ill. B2 lifteknél folyamatosan 5-10 perc sorbanállás, illetve az A1-es kabinosnál egyszer láttuk, hogy egész felgyűlt a tömeg, de mi azt csak a nap végén használtuk.

A szélső Grand kabinosnál (A3) volt még 3-5 perc, ezen kívül a többi kabinos és ülős lifnél minimális. A pályákon a hó állaga érdekes volt, mintha fagyott-olvadt-fagyott volna az elmúlt napokban, és erre esett rá a friss hó, amit értelemszerűen mára nem tudtak bedolgozni, egyszóval nem volt az igazi, de azért használható. 10-es, 13-as ill. 5-14-es pályák elég zsúfoltak voltak, és sokan cikáztak nagyobb sebességgel (sielők és boardosok egyaránt) a kezdők között, szerencsére mi ütközést nem láttunk. 3-as fekete pálya környékén is jó volt még a freeride / erdő, meg lentebb a letarolt erdős rész.

3 óra körül elindultunk visszafelé, fent továbbra is felhő és erősebb szél, így a délin is lementünk kabinnal a közepéig (két hete hasonló körülmények között csúszva mentünk, az teljesen értelmetlen menet volt számunkra), onnantól pedig lécen / deszkán, ahol már lehetett látni.

A korai (11.45) ebéd Biela Puton a Happy End étteremben jó döntés volt, 30-40 perc múlva már igen hosszú sor alakult ki a pultnál. A kínálat és a minőség elment, bár ár-érték arányban - hármunknak 1-1 főétel ill. ital 50 EUR - azért határeset.

Mindent egybevéve mi élveztük a napot.
Chopok vs. Katschberg lenne jobb kérdésre szerintem attól függ, hogy mit kerestek: Chopok biztosan zsúfoltabb lesz még jövő hét végén is, mint Katschi, így a pályasíelés is vszeg komfortosabb az utóbbin, freeride szempontjából viszont egyértelmű Jasna előnye (ha lehet látni :-).

Tegnap (01.27., péntek) csúsztunk itt egy napot. 6 órás dunakeszi indulással 9.10-kor voltunk Krupován, ahol a parkoló kb. 50%-os telítettségen volt. Alapvetően freeride céllal mentünk, így első körben megnéztük a déli oldal pályán kívüli részeit, amin bár lehetett csúszni, de már nem volt az igazi, kicsit kemény volt és darabos. Következő menetben átmentünk az északi oldalra hasonló szándékkal, ami egy kicsit jobb állagot mutatott, főleg a Rovna Hola kétüléses alatti-mellett rész (ez a lift nem ment), meg tovább a régi, már használaton kívüli Poma nyomvonala körül, itt még találtunk kellemes szakaszokat, meg az erdő is ok volt. A pályákon a hó viszont igen jó állagú volt, csak minimális jegesedéssel a szokásos, meredekebb helyeken (1c felső része stb.). Tömeg még elfogadható sűrűséget mutatott, a nap során egyedül a B2-es 6-os ülősnél (Zahradky-Priehyba) álltunk sorba kb. 10 percet - ez a lift tűnik az északi oldalon a szűk keresztmetszetnek, itt végig sokan álltak, így hanyagoltuk -, a többi liftnél 2-5 perces várakozások voltak. Az új kabinos (A6, Biela Put-Priehyba) meg a kapcsolódó facilitások nagyon szuperek. A pályák és liftek többsége ment, kivéve a B5-ös ill. B7-es ülősök illetve néhány húzólift, meg a 3-as és 7-es feketék, de ezeket már készítették elő. Kissé meglepő volt, hogy a fő kabinosok csak 15.30-ig járnak - így 3 óra magasságában visszaindultunk a déli oldalra, és elkerültünk a deresi Poma felé (C6), de pont lekéstük, már nem engedtek fel. Viszont az a rész is nagyon hangulatosan nézett ki (csúszás a törpefenyők között), legközelebb tutira kipróbáljuk a felvonót. Szuper, hogy ezt a liftet újra beüzemelték, az északin is van 1-2 régi húzós (pl, a szélső kabinos - Grand - hegyállomásától balra sréhen felfelé), amikkel emlékszem, hogy gyerekkoromban, 35-40 évvel ezelőtt sokat csapattuk, ezeket is feléleszthetnék :-). Az időjárás a "szokásos" chopokos arcát mutatta: reggel egész tiszta, még egy kis napsütés is volt, az északi oldalon a völgyben felhőtenger, aztán időnként ködösebb lett, majd újra tisztult, a végén pedig elkezdett esni a hó (a szél szerencsére nem volt vészes). Összességében nagyon élvezetes napot töltöttünk itt. Jövő hétre az előrék elég sok havat mondanak, ha bejön, megpróbálunk következő hétvégén is menni egy igazi freeride napra, combközépig érő hóval (reméljük :-).

Lengyelországi túránk utolsó napján tegnap itt síeltünk, 2 nap Bialka után. Két okból választottuk: egyrészt a gyerekek snowboardozni akartak, amiben még csak erős kezdők, így lankásabb és kevésbé zsúfolt pályát kerestünk, amit ülős lift szolgál ki. Másrészt január 6. a lengyeleknél munkaszüneti nap, ráadásul reggelre elállt a tegnapi eső és a nap is kisütött, így valószínűsítettük, hogy Bialkán nagyon sokan lesznek ismét, amit el akartunk kerülni. Ez a terep a célnak megfelelt: ment mind a két pálya, bár a 6-os ülős pályájának szélességben csak a negyedét sikerült korábban megcsinálniuk, az így egy kicsit szűkös volt, főleg a sok tudása felett síelő miatt, ezt egy csúszás után hanyagoltuk is. A 4-es ülős pályája viszont egy jó tanulópálya mind lejtése, mind szélessége szempontjából, ez látszott a rajta csúszó csoportok számán is. Itt sem voltunk kevesen, de még vállalható volt a tömeg, 3-5 perces sorbanállással. A pálya a gyenge hóhelyzet ellenére jól tartotta magát, még 16.00 körül sem buckásodott.

Vendéglátóipari egységet kettőt találtunk (plusz van pár foodtruck szerű fent a parkolónál), a 4-es ülős pályája közepénél lévő aranyos faház kandallóval, viszont csak kp-t fogadnak el, a lift tetejénél meg van egy óriási rönkház-hütte, sok-sok asztallal, széles, önkiszolgáló választékkal, elfogadható árakkal.

Snowboardot is ott kölcsönöztünk, van jópár opció, a miénk 40 PLN / fő / nap volt (szett).

Összességében egy kellemes napot töltöttünk itt, sí / sb tanulásra ajánlható.
Egyetlen negatívum szerintem a bérlet ára: több kisebb, Bialka környéki terep is a Tatry Super Ski rendszerhez tartozik Bialkához hasonlóan (ez, Koziniec, Grapa Ski, Jurgow Hawran), így ezekre az 1-2 ülőliftes, néhány km-nyi pályával rendelkező terepekre is pont ugyanannyi a bérlet, mint a jelentősen nagyobb Bialkára - nekünk, a mostani fő-fő szezonban 165 PLN / nap = 35-37 EUR volt, ráadásul 16 éves kortól csak teljes árú jegy váltható az ifjúságnak is -, ami számomra egy kicsit furcsa árképzés. Az az előnye megvan ennek a struktúrának, hogy ha valaki 4-5-6 napra megy, akkor egy több napos bérlettel nem csak egy terepen tud síelni, viszont kezdőknek tanulni nincs a "kisebb síterep - valamivel olcsóbb jegy" opció (bár lehet, hogy ez már a múlt).

Ma egész más arcát mutatta a terep: a reggeli eső és szél elriasztotta a népek jelentős részét, így 11.00 körül, amikor a javuló időben felmentünk, szinte üres és a tegnapinál jelentősen jobb állapotú, bár tavaszias állagú pályákat találtunk. Gyakorlatilag sorban állás nélkül lehetett csúszni egész nap. Időnként az eső újrakezdte, ilyenkor a buborékos ülősliftek segítettek az elázás lassításában, de azért 16.00 óra magasságára összehoztuk. A közeli Termy Bukowina fürdő termálvize kellemesen felmelegített utána - bár a pályák helyett ma itt voltak sokan, még vacsoraidőben is.

Ma délután itt síeltünk. Kemény, jeges pályaalapon kristálycukor buckák, a lankásabb kékeken kisebbek, a piroson méretesebbek. Hó gyakorlatilag csak a pályákon, de azok nagy többsége működik. Közepes tömeg, ebéd utáni időszakban 5-10 perc sorbanállás, lightos csehszlovák bukéval (visszafogott tolakodás), sötétedés után már csak 2-3 perc. A pályák jól kivilágítottak, és a tájban hangulatosan mutatnak más kisebb környékbeli pályák fényei. Vendéglátóhelyek kínálata szuper (grill kolbász, sajt stb.) és vállalható árfekvésűek. Az időszak (újévi hét, iskolaszünet) és az aktuális időjárás fényében szerintem ár-érték arányban és élvezeti értékben elfogadható, és meg lehet benne találni a pozitívumokat - de csak jól élezett léccel.

Az elmúlt hétvégén Lomnic volt a cél egy kis családi csúszásra. Szombaton (02.19.) a nagy szél miatt az egész terep zárva volt (Zdiar-Strachan volt a mentőötlet, részleteket lásd a topicjában). A gopass-al előre váltott 2 napos jegyeket így kénytelen voltam aznap reggel visszamondani, amit csak -5 EUR / jegy veszteséggel lehetett. Ezt nem tartom kifejezetten fair dolognak, mert nem mi gondoltuk meg magunkat, úgyhogy küldtem ezügyben egy reklamációt, meglátjuk, mit válaszolnak.
Vasárnap (feb. 20.) csillapodott a szél, úgyhogy elindultak a liftek - völgyből nézve jobb oldali 8-as ülős kivételével, aminek a pályája is zárva volt, lévén erősen foltos -, 10-11 között a lenti 6-os ülősnél volt 2-3 perc sorbanállás, utána ill. a többi liftnél (középső kabinos, 4-es ülős, nyeregbe vivő 2-es ülős) gyakorlatilag semmi. A fenti kabinos felső részétől felfelé felhőben volt a hegy, és egész nap szépen esett a hó (kb. 10 cm friss), emiatt a nyereg fekete pályáját elengedtük. A Skalnate Pleso - Start közötti részen csak az egyik piros pálya ment, aminek a közepén gyorsan előjött a műhó alap, a két szélén viszont kellemes volt a friss, oda túrt hó. Többen bevállalták a freeride-ot is. A lenti részen (Start - Lomnic) a kék pályák már inkább a márciusi arcukat mutatták, olvadó, firnes hóval.
A fenti (Skalnate Pleso) Panoráma étterem nagyon korrekt minőséget hozott mind kínálatban, mind ergonómiában.
A kényszerből aznap online megvett 46 EUR-os felnőtt jegy a terep adottságaihoz mérten egy kicsit drága szerintem, a kb. 1.5 héttel korábban vásárolt kétnapos jegy 36 EUR / nap díját sokkal reálisabbnak érzem. Érdemes előre gondolkozni a jegyvásárlással, mert sokkal olcsóbb, és a megelőző napig 1 EUR díjon lehet visszamondani a megvett jegyet - bár az is igaz, hogy pénz nem jár vissza, hanem a gopass számlára kerül, és máskor használható fel.
A pályák melletti fő parkoló online vásárolt gopass napijeggyel "csak" 5 EUR, amúgy 10 EUR - cserébe aszfaltozott és 2-3 perc séta a liftektől a legtávolabbi része is. Én ingyenes parkolást a pályáknál nem láttam, van egy földes placc az út másik oldalán, de mintha az is fizetős lenne.
A faluban érdemes jegyet váltani a parkolóórából (1 EUR / fél óra), akár egy gyors bevásárlás esetén is, mert a városi rendőrség bőszen kerékbilincselte a külföldi rendszámú autókat.
Covid igazolványt egyedül az alsó lift előtti részen kérték a pályaterületre történő belépéskor, de ott sem vitték túlzásba az ellenőrzést: a sajátomat megmutattam, valamit mókolt vele, majd mondta, hogy mehetünk, a gyerekekét már meg sem nézte. Szálláson (apartman) semmit nem kértek, ahogy az éttermekben sem sehol. Maszkot sem kellett hordani se a liften se az étteremben, egyedül az Intersportban szóltak, hogy valami legyen a száj előtt.
A Magas-Tátrában még erősen tél van, úgyhogy összességében jó élményekkel tértünk haza.

Február 19-én csúsztunk itt egy szűk napot a gyerekekkel. Eredetileg Lomnic volt a cél szombatra (is), de a nagy szél miatt az egész terep zárva volt, így vészmegoldásként jöttünk át ide. Itt is erősen fújt a szél, de ment a 4-es ülős folyamatosan, ill. a völgyből nézve jobb oldali kis tányéros, míg a bal oldali már nem, ahogy a mellette lévő pályarész is már elég foltosnak mutatkozott.
Nálunk snowboard tanulás volt a fókusz, arra teljesen jól megfelelt: kellemes lejtésű és hosszúságú kék pálya, műhó alap, fokozatosan buckásodó minőséggel, kevés emberrel, gyakorlatilag sorban állás nélkül. 5 órás felnőtt jegy 22 EUR, gyerek 16 éves korig 19 EUR.
A pálya aljában egy nagyon kulturált étterem, tipikus szlovák választékkal, ill. aznap kint tárcsán grilleztek is húst, kolbászt.
Magas-Tátra környéki csillagtúrához egy napra, pl. első napi bemelegítésnek ajánlható.
Az út másik oldalán lévő Zdiar-Strednica is opció, de az szombaton nem nézett ki olyan jól.

Ma fent voltunk a gyerekekkel egy szezonindító :-( pár órás csúszáson.
Bár nyitás előtt terveztünk odaérni, a hajnali M3-as kamionbalesetből fakadó kerülő miatt csak kb. 10.20-ra értünk fel. Ekkor már a pályához közelebbi parkoló elég tele volt, de azért még sikerült helyet találni. Beöltözés, majd jegyvásárlás (kb. 5 perc, normál kassza) után 10.45-kor léptünk a pályára.
Az éjszakai-hajnali hóesés szép téli hangulatot varázsolt a hegyre, ugyanakkor - ahogy korrektül jelezték a honlapon - az ilyenkor szokásos buckásodás már erősen teret nyert, főleg az 1-es ill. 3-as pályákon. Azért alapvetően jókat csúsztunk még úgy is, hogy a 4-es ülősnél az átlagos 5 perc sorbanállásra (a szemre leghosszabb sor esetén 8 perc volt) + felvonózás idejére jutott a kb. 1.2-2 perc lesiklás, de ilyen ínséges időkben ezt is meg kell becsülni. Azért a hosszú csákányos elindítása ezen valamelyest javított volna.
A 3 órás jegyünkkel háromnegyed 2-ig síeltünk, a végére kellemesen elfáradtunk.
A ma esti pályaelőkészítés és az éjszakai kifagyás után holnap szerintem is szuper pályák várhatók.
Nekünk a mai közönség is elég COVID-tudatosnak tűnt: kellő távolságtartás a sorokban ill. maszkviselés - körönként max. 1-1 embert figyelmeztettek a liftkezelők a maszk felhúzására, akik több alkalommal is kifejezetten kedvesek és segítőkészek voltak (kezdőknek gyors magyarázat ill. elindulás segítése a húzós lifteken stb.), ezt pozitívan tapasztaltuk.
Jó volt végre egy kicsit megtapasztalni az igazi telet.

Tegnap csúsztunk itt egy napot. Budapest M1/M7 kivezetőtől kényelmes tempóban 3 óra az út a parkolóig. 8.20-as érkezésünkkor már kezdtek gyülekezni a sielős társak, de a szombat és a viszonylag jó idő ellenére egész nap tömegmentesen lehetett csúszni - ebből a szempontból a hely valóban jó alternativája Stuhleck-nek. Az előző két napban leesett 20 centi hó jót tett a pályáknak, az első 1.5 órában tökéletes havon tudtunk menni, kompakt volt és jól tartotta az iveket. Utána azért elkezdődött a buckásodás, főleg az összeszűkülő részeken.

Maga a pályarendszer nem nagy, ha működik mindhárom hosszú lift, az ülős és a 2 csákányos (nekünk ment), akkor gyakorlatilag két hosszú pálya van:
(1) a Sonnkogel csákányos melletti 14-10/7 kombináció, ami egy jó carving pálya mind lejtésben mind szélességben (de tegnap az egyik részén helyi csapatok tűztek pályát, igy az délelőtt le volt zárva), de a liftjének vannak meredek szakaszai, igy felfelé is munkás,
és (2) az ülős lift "melletti" 5-11&13 vagy 5-4&3&2, amiben azért elég sok a szűkebb átcsúszó ill. katlanszerűen összeszűkülő szakasz.
Ezeken kivül még a piros 6-os egy értelmezhető és jól sielhető pályaszakasz.
A Brunnalm csákányos tetejénél lévő fekete pályák (11,12) nem úgy tűntek, hogy működnének, kezelve legalábbis nem voltak, ugyanakkor kellő hó esetén freeride-ra szuperek, ahogy a 15-ös, skiroute névvel jelölt pálya is. Ezeken tegnap egész jókat mentünk, és az erdőben is sikerült jó útvonalakat találni.
A pályajelöléseket egyébként úgy tűnik, rendezték, a kitáblázások alapján könnyen el lehetett igazodni az amúgy sem óriási terepen.

Én is meg tudom erősiteni, hogy ebédre a Pflanzlhütte (lent, az út másik oldalán) jó választás, hatalmas adag bécsi szelettel és mérsékelt árakkal.
Fent, az 5-ös pálya mellett pedig kinyitottak egy fabódét, zenével-italkinálattal-kiülési lehetőséggel az erre vágyóknak, amivel láthatóan sokan éltek.

Ami még feltűnő volt, az a nagyon sok sitúrázó: legalább 100-at láttunk a nap során, ahogy másztak fel a Hohe Veitsch csúcs irányába, ill. húzták a nyomokat lefelé jövet a hegyoldalba a liftek feletti részeken. Lentről pedig egy külön turistaúton tudtak felmenni a liftek tetejéig, nem pedig a pálya szélén, ahogy sok más terepen. Laikusként úgy tűnik, erre a stilusra talán még nepszerűbb is a hely, mint alpesi sielésre és snowboardozásra.

Összességében, 1 napos csúszásra ár-érték arányban szerintem versenyképes alternativa Brunnalm.

Ma voltunk egy szezonzáró egy naposon.
Az időjárás olyan igazi "chopokos" volt: reggel az úton szikrázó napsütés, parkolóban kellemes idő, fent a csúcson erős szél és hóesés / jégdara, meg tejköd.
Az első csúszás az északi oldal felé katasztrófa volt, szinte semmit nem lehetett látni ill. érezni, hogy merre lejt a pálya, gyakorlatilag lerolóztunk addig, amig ki nem értünk a felhőből. A1 lift alsó 1/3-ától lehetett látni.
10.30-11.00 magasságában kb. másfél órára kitisztult egészen a csúcsig, utána megint befelhősödött. Nem volt szerencsénk, kifogtuk a hét időjárás szempontjából talán legrosszabb napját. Cserébe a sielők létszáma minimális, talán 1x álltunk sorba 2 percet, egyébként egyből be lehetett csúszni a liftekhez.
Északi oldalon a lifteknek csak kb. a fele ment, de ezekkel be lehetett járni szinte az összes pályát, amelyek közepes állapotban voltak, a jég alap rendre előbukkant, olvadás viszont csak a legalsó szakaszokon mutatkozott.
7-es feketén, 11a piroson ill. 11-es piros felső részén voltak a legjobb hóviszonyok, ezeken szuper iveket lehetett húzni.
Du. 2 magasságában visszamentünk a déli oldalra. Fekete 33a felső része a visszatérő felhő miatt újra katasztrófa, lejjebb kitisztult, de elég jeges volt. 31 és 31a ekkorra már buckatenger.
Pályán kivül a gyenge vizibilitás miatt nem jártunk.
Összességében szerintem most hétvégén érdemes még kimenni, főleg ha napsütés lesz, de már tavaszi pályaállapotokra kell számitani.
Mi élveztük, szezonzárásnak rendben volt a nap.

Szombaton csúsztunk itt pár órát a gyerekekkel. A terep teljes mértékben áttekinthető: egy völgyecske két oldalán van összesen 2+3 tányéros lift, lassabbak (fix) és gyorsabbak (lámpás poma) vegyesen, mellettük pár száz méter hosszú kék pályák.
Illetve kicsit oldalra egy 4-es ülős, aminek egy piros és egy fekete pályája van, ezek siértéke már magasabb, a másik "részről" oda-vissza csúszható.
Úgy tűnt, hogy a régi csákányost (térkép még jelzi) már bezárták, a csákányok legalábbis nem voltak fent a drótkötélen.
Sorban állás semmi, jól lehetett pörögni (bár az is igaz, hogy délelőtt esett az eső, ami lehet, hogy sokakat elriasztott a szombat ellenére).
Kezdőknek, ill. pár órás-egy napos csúszásra megteszi a terep, pl. egy hosszú hétvége első / utolsó napjára, kombinálva a 10-20 km-re lévő, valamivel nagyobb terepekkel (Lomnic, Bachledka). A jegyár pedig igen barátságos.
Az út másik oldalán is van egy hasonló méretűnek tűnő terep (Zdiar-Strachan), de ott nem voltunk.

Hétfőn sieltünk itt a gyerekekkel. Harmadik nekifutásra sikerült, a megelőző két nap (SZ-V) nem ment a kabinos a szél miatt (bár lent egyáltalán nem tűnt viharosnak), szombaton fel se rakták a kabinokat, vasárnap fent voltak, de állt a lift. Érdemes megnézni az aktuális infót, mert ha nem megy a kabin, akkor a Bachledova dolinai oldalon 2 kisebb pálya van csak.
A pályák sem voltak túl jók: az előző két napi plusz fokok után hétfőre keményre fagyott az alap, kellett a jó él, és viszonylag gyorsan elkezdtek kialakulni a "kristálycukor" buckák.
A kabinos melletti kék pálya még úgy-ahogy használható volt (lefelé csúszva pálya mellett jobbra az erdőben viszont vannak jó kacskaringós utak), illetve a frankovai új csákányos melletti széles piros (ezen jó tempót lehetett carvingolni), de a Jezersko felé eső piros ill. fekete pályák nem nyújtottak nagy élményt, főleg szlovák és lengyel barátaink situdáshoz képesti bátorsága és sebessége mellett.
Összességében 1-2 napra megteszi, de szerintem inkább Kelet-Mo-ról, Budapestről (Zuglóból) nekünk 4.5 óra volt az út mindkét irányban (oda Miskolc felé, sok autópálya, de +100 km, vissza Besztercebányán keresztül rövidebb, de vagy 200 km autóút), ennyi utazási idővel Hochkar pl. összességében szerintem jobb választás, és gyerekekkel nem is drágább.
A kabinos aljánál lévő étteremben viszont nagyon izletes pizzát készitenek, ajánlott kategória.

Mától vasárnapig csúszunk itt páran.
Tegnap késő délután-este az A1 autópálya, bár néhol kissé havas volt, de jól járható, utána a hegyek között az utak is havasak, de hólánc nélkül is ugyancsak jól járhatóak.
Tényleg brutális mennyiségű hó van most errefelé, a pályák szélén ill. az erdőben egy felnőtt embernek combközépig-derékig ér a friss hó (és ezek nem túl magas hegyek).
Ma reggel a pályarendszernek csak kb. 1/3-a volt nyitva, ezért a működő felvonóknál kialakultak sorok kb. 10 perc várakozási idővel. 11 körül viszont szerencsére megnyitották a Hahnekamm feletti részeket is (Steinbergkogel, Pengelstein), és a nép megtámadta a napok óta lezárt pályákat. A következő 3-4 óra ritka freeride mekkát hozott, és először a pályák mellett, majd távolabb is újabb és újabb nyomok kerültek a lejtőkre. Összességében nagy élmény volt.
A siterep véleményem szerint egész jó, 4-es (kis jóindulattal gyenge 5-ös), aki szereti a barangolós, térképről tájékozódós terepeket, annak jó eséllyel bejön. Talán egyetlen hátránya, hogy kicsit sok a szinte vizszintes, hegycsúcsok közötti átcsúszó pálya. Ez nekünk, boardosoknak kevésbé ideális.
A pályák ma érthető módon gyorsan buckásodtak, de a sielők és snowboardosok jelentős része a szűzhavat kereste.
Maga a város (Kitzbühel) is jól néz ki, különösen igy behavazva, érződik sok száz év gazdagsága, meg a 100+ évnyi si-történelem. Az általam ismert si-települések közül talán St.Anton-hoz ill. Lech-Zürs-höz hasonlitható stilusában (eléggé elit).

Tegnap, kb. 20 év elteltével újra csúsztam Chopokon. A messze nem ideális körülmények ellenére összességében élveztük.

8.15-kor érkeztünk Krupovára, hely még bőven volt a parkolóban, de azért folyamatosan érkeztek az autók, főleg szlovákok. Indulásnak átmentünk az északi oldalra, kb. 10.30-ig egész jó volt a láthatóság. Elsősorban a freeride utakat kerestük, de azért szinte az összes pályán csúsztunk egyet. A megelőző éjszaka eshetett 5-10 cm hó, igy az északi oldalon a (völgyből nézve) legbaloldalibb öreg 2-es ülős ill. még tovább kifelé a már nem működő régi poma alatt / mellett egész jó utakat találtunk még. Ezután sajnos egy felhő ráült a hegyre.

Innentől nagyjából úgy nézett ki a helyzet, hogy a felső harmadon nem sokat lehetett látni, plusz a friss hó hatására a buckatenger is alakult, a középső harmad még egész jó maradt, az alsó harmad viszont már nagyon olvadt, itt figyelni kellett a váratlan tapadásra.

Egy korai ebéd után visszamentünk a déli oldalra. Sajnos a felhő / köd egyre lejjebb terjedt, igy körről körre romlottak a látási viszonyok. A pályákon még nagyobb buckatenger, ezért inkább a Deres felé a freeride-ot próbáltuk, 34-es pályából kiszállva és elindulva esésirányba ill. a Deres lift mellett. A hó a felső részeken egész jó egyenletes volt - és nagyon sok van még -, igy azért tudtuk évezni. Nap végére kellemesen elfáradtunk.

Szezon végén, a szabadnap ellenére egyáltalán nem voltak sokan, délelőtt max 3-4 perces sorbanállással találkoztunk - az is csak 1-2 liftnél -, délután pedig egyáltalán nem kellett várni.

Jövőre megpróbálunk gyakoribb látogatók lenni, kihasználva a továbbra is zseniális freeride adottságokat - remélhetőleg friss hóesés utáni, napsütéses napokon :-)

Március 11-14. között ismét itt sieltünk a gyerekekkel 4 napot. Hó van bőven, és esett is majd minden nap 5-10 cm, emellett azért napsütést is kaptunk. Legutoljára 2012-ben voltunk itt, az elmúlt 6 évben a terep nem sokat fejlődött - de állitólag a hóágyúrendszer kiépitése már előkészités alatt. (A hosszú csákányost is lecserélhetnék egy ülőliftre.) Ennek ellenére mi szeretjük nagyon: abszolút pályaszállás; a gyerekeknek is átlátható méretek és pályák; az erdő (Hexenwald) kellemesen szellős és nem túl meredek, igy freeride gyakorlására ideális; jók és biztonságosak a mostanában kijelölt meredekebb freeride útvonalak is a liftek tetejéről; kevés ember a pályákon (márciusban), ezért szó szerint nulla sorbanállás, úgyhogy jókat lehet pörögni; van 1-2 kellemes carving pálya is.
Bérletvásárláskor érdemes kérni a családi kedvezményt, nekünk (2 felnőtt, 3 gyerek) a 3. gyerek bérlete ingyen volt (igazolványokat kérnek).
A Tauernhaus magyar kézbe került és felújitották, ahogy a mellette lévő hütte is. Egész szezonban van kint magyar sioktató.
Összegezve, családdal vagy annak aki nyugodt sielést (és nem sokszáz km pályát) keres, szerintem jó választás Planneralm.

Szombat-vasárnap itt sieltünk a gyerekekkel. Első nap a délutáni és esti sielést céloztuk meg (Ski Plus nevű bérlet, felnőtt 27 EUR, gyerek 15 EUR), ami jó tervnek bizonyult. 7.30-as észak-pesti indulással 4 óra alatt ott voltunk, és egy ebédet követően 13.00-kor beöltözve-bemelegitve álltunk a pálya tetején. A péntek reggel kezdődött és szombaton is egész nap tartó hóesés eredményeképpen 30-40 centi friss hó volt a pályákon. Középen várható módon összetúrva, de a széleken lehetett szűzhavas részekre lelni még délután is. 4-ig bejártuk az összes pályát, a legjobban talán a jurgovo-i ülős lift mellettiek tetszettek, de a többi is jó volt. Van néhány lankásabb átkötő rész, ott azért kell korcsolyázni vagy botozni. A pályák 4-ig mennek, utána 1 óra szünet és ratrakolás az esti sielés pályáin, amelyek a 3-as és 4-es. Ezalatt ettünk, ittunk, melegedtünk. Az esti si első 45 perce zseniális volt: ratrakolt, tömöritett friss hó és kevés ember. Utána azért többen lettünk, de a sorban állás 1-2 percnél nem volt hosszabb.
Ma reggelre kisütött a nap, ami meglátszott a sielők létszámán is. Parkolót f10-kor már nem volt egyszerű találni, ugyanakkor a pályákon eloszlott a nép, 2-3 perces várakozások voltak a lifteknél.
Mindent összevetve kellemes családi terep Rogla, ami aránylag kevés utazással és az esti si miatt 2 napnyi csúszás 1 esti szállással elérhető - viszont a csákányos lifteket szeretni kell.

Tegnap (12.30.) mi is meglátogattuk a gyerekekkel Kraliky-t. Észak-Pestről kényelmes tempóban 2.5 óra az út. 10 óra után pár perccel értünk oda, a felső parkoló már majdnem tele volt. A jegyekért kb. 20 percet álltunk sorba, ötünknek (2 felnőtt, 3 gyerek) 77 EUR volt a napijegy. A pályán sokan voltak, de azért nem volt zavaró a tömeg, a 4-es ülős liftnél a nap nagy részében kb. 8-10 percet kellett sorban állni (3 óra után ez lecsökkent 3-4 percre) - ami a téli szünetre való tekintettel várható volt. A pályán már délelőtt sok helyen előbukkant a jeges alap, ami keveredett a megelőző napokban esett 10-15 centi hóval. A hóágyúk folyamatosan mentek napközben is.

Étkezés: megnéztük az ülőslift teteje mellett lévő siházat is, de az elég kicsi és nem volt szabad ülőhely, plusz az ételválaszték is szűkösnek tűnt (már amennyit a szlovák kiirásból értettünk), igy végül a "központi" hüttében ebédeltünk, ami egész hangulatos. 40 EUR-ért 2 leves, 4 főétel, 3 adag palacsinta és 2 üditő mindenképpen barátságos árfekvés.
A kiirások itt is csak szlovákul voltak, de a kiszolgálást végző fiatalok teljesen jól beszéltek angolul (ahogy a bérletpénztárban is).

Összességében tetszett nekünk Kraliky: szezoninditásra, egy napos csúszásra vagy más közeli helyekkel kombinálva akár 3-4 napos túra egyik állomásának jól megteszi.
Az autók rendszámaiból itélve a hely a környékbeli lakosok terepének tűnik, magyar szót elvétve hallottunk csak.

Tegnap voltunk fent a gyerekekkel. Gyönyörű napsütés, rendben lévő pálya, a téli szünet ellenére nagy örömünkre meglepően kevés sielő, ebből adódóan max. 1-2 perces sorbanállás a liftnél, és a pályán sem kellett attól tartani, hogy fentről "letarolnak". 11-től f4-ig sieltünk, és a végére kellemesen elfáradtunk.
A sok kirándulóval együtt a fenti Tető étteremben nagyüzem volt, de kb. 10 perc után sikerült asztalhoz jutni és egy jót ebédelni.
Többszöri pozitiv tapasztalat alapján nekem a fentiek miatt Kékes vonzóbb alternativa a két nagyobb hazai siterepnél gyerekekkel való egy napos sielésre - de szerintem kezdőknek ill. a technika csiszolására is jobb, főleg ha a nagyobb terepeken is csak 1-2 pálya üzemel.

Péntektől vasárnapig síeltünk itt a gyerekekkel. Vegyes érzéseim vannak a sítereppel kapcsolatban. Ami tetszett: tényleg kevés ember, szombat-vasárnap is sorban állás nélkül lehetett csúszni; fun slope alagúttal - a gyerekek kedvence; szuper hosszú, lifttel megközelíthető szánkópálya.
Ami kevésbé, az a terep adottsága: gyakorlatilag két tengely (2 kabinos ill. 2-es ülős + csákányos lift), amelyek mentén 2-2 pálya van, de ezek között az átjárás nehézkes (1-1 siút oda-vissza). Kezdőknek nem ajánlanám, mert a kabinos liftek melletti kék pályák (2, 3) egyes részei valóban inkább pirosak, a lenti tanulópályák után következő lépcső nem igazán van. Középhaladó szinttől 2-3 napra jó lehet, bár ilyen adottságokkal 100-200 km-rel közelebb is van számos terep.
A fenti rész freeride-ra alkalmasnak látszott, de a ködös-felhős idő miatt inkább nem erőltettük.

Ma itt sieltunk. Csutortok este esett egy kis ho ugyhogy a havas taj szep latvanyt nyujt. Megy az osszes palya, nehol kicsit jegesek, de azert alapvetoen jol sielhetoek. Eleg sokan vannak, szinte az osszes ulosliftnel 8-10 perc a varakozasi ido. A kek palyakon a helyiek kozul sokan szaguldoznak, ugyhogy figyelni kell. A napsutes azonban jo hangulatot csinalt a mai naphoz. Kezdoknek / kozephaladoknak, csaladoknak, carvingolast kedveloknek (tobb jo széles kek palya van) kellemes kis hely.

A 2016-os évet Jurgow-ban kezdtük egy kis sieléssel. Bár csak egy műhavas pálya ment (a tanulópálya mellett), a 4-es ülős ill. a tányéros lift együtt jól kezelte a sielőket - a téli szünet ellenére sem kellett néhány percnél többet sorban állni (nem úgy, mint 2 napja Bialka-n).
Normális hóviszonyok között 1-1 napra - pl. más Zakopane környéki vagy a zdiari terepekkel variálva - nagyon kellemes kis siterepnek tűnik Jurgow, érdemes kipróbálni. A pályák ráadásul este 9-ig mennek.
A liftek aljában, az út mellett van egy nagy, több szintes étterem bőséges választékkal és kellemes árakkal.
A kilátás a hegytetőről a Magas-Tátrára pedig szép időben pazar.

2015. december 30-án sieltünk itt. Gyakorlatilag 2 műhavas pálya ment 2 ülős lifttel (plusz a tanulópálya). Az első menetben 40 percet álltunk sorba a 6-os ülősnél, amit jó helyezkedéssel (külső iv) kb. 20 percre sikerült leszoritani a következő körökben. A másik liftnél kevesen álltak, de annak a pályáján méteres buckák váltották egymást a tükörjéggel. A legkevésbé sem ideális körülmények ellenére azért jól éreztük magunkat.
Rendes hóviszonyok mellett, amikor az egész pályarendszer megy, és nem a téli szünetben kellemes és jó ár-érték arányú siterep ez egy hosszú hétvégére, főleg a pálya lábánál lévő termálfürdővel vagy egyéb zakopane-i programokkal kombinálva. A környék is nagyon hangulatos, szinte minden második ház hotel / panzió vagy autentikus, fából épitett kocsma / étterem, amelyekben nagyon finom ételeket lehet kipróbálni. Az árak kifejezetten barátságosak és a vendéglátás is szivélyes.

Március 12-16 között, 3 nap csúszással Planneralm. Kellemesen csalódtam a helyben: alapvetően inkább a nagyobb síterepeket keresem, de gyerekekkel, 3-4 napra ideális. A terep fekvése kifejezetten hangulatos, kis kompakt pályarendszer. A fenti szállások gyakorlatilag mind pályaszállás, max 2-3 perc sétával elérhetők a liftek. Hó van - bár a helyiek elmondása szerint ennél 3x több szokott lenni -, de a gyenge plusszok éreztették a hatásukat: reggel 9-kor kifagyott pálya, 10-11 között a legjobb (mikor kissé megolvadt), utána kezdődő kásásodás-buckásodás, de mert nem voltak sokan, még délután is élvezhetőek. Időjárással szerencsénk volt, ugyanis a 3 nap többségében napsütés, és csak gyenge szél - ellenben ma reggelre már beborult, havaseső esett erősödő széllel kombinálva.
A pályák mellett az erdőben is aranyos útvonalakat találtunk - persze az 1 méteres lécek itt előnyben.
Az E jelű csákányos valóban elég combszaggató, ám a következő szezonra tervezik a lecserélését egy 6-os ülőliftre - ha megépül, még jobbá fogja tenni a helyet (onnantól az összes pálya elérhető lesz ülőlifttel).
Érdekes volt még, hogy tényleg nincs kiépített hóágyúrendszer - egy átlagos havas szezonban el tudom képzelni, hogy ez abszolút nem hiányzik nekik, most azért találkoztunk néhány kopottasabb folttal, ill. helyenként kövekkel.
Aki a kisebb, átlátható, kevésbé felkapott, ám emiatt nyugodt és nem zsúfolt helyeket kedveli, annak Planneralm szerintem jó választás.

Ma voltunk itt egy napot (tegnap Hebalm). Reggel 7-től szikrázó napsütés a környéken, és így maradt egész nap. 9-re értünk fel a parkolóba, ütemesen érkeztek az autók, rendszám alapján főleg környékbeli osztrákok, de többen Bécsből is - vonzó volt a jó idő. Ennek ellenére a pályákon egyáltalán nem volt tömeg, és a lifteknél is max. 1-2 perc sorbanállás, néha. Kicsit szezon végi, de kifejezetten vidám feelingje volt a napnak.
A pályák nagyon jó állapotban voltak, és amúgy is kellemesek: van több jó széles, carvingra termett (piros ill. fekete), de hosszú, "síútszerű" kékek is - aranyos fakerítésekkel vagy pl. fellógatott kolompokkal szegélyezve, amiket az arra járók a sibotjukkal ütögetnek (a gyerek imádta, naná hogy többször kellett nekünk is arra csúszni).
A hegyen lévő hütték (talán kettő) nagyon hangulatosak, 50+ évesnek tűnnek, és gyönyörű kilátással bírnak - a lentiek inkább modernebbek. A hegycsúcson lévő szélkerék pedig tényleg monumentális.
A felnőtt napijegy 27 EUR - ennyiért csak ajánlani tudom ezt a terepet, főleg azoknak, akiket nem zavar, hogy nincs ülőlift.

Tegnap csúsztunk itt egy napot: péntek délután volt (igaz, hogy egy kicsit felhős-ködös), de ennyire minimális ember között nem emlékszem, mikor síeltem utoljára (nem ma volt). Összesen kb. 50-en lehettünk az egész terepen - szó szerint volt olyan, hogy egy lecsúszás alatt senkivel sem találkoztunk a pályán. (A nagy terepeken hányszor vágyom erre - félve, hogy fentről elcsapnak sb carvingolás közben...)
Az ülőslift gyakorlatilag az összes pályát kényelmesen kiszolgálja, carvingra kifejezetten jók a pirosak, de a kékek is kellemesek (nekünk gyerekgyakoroltatás volt soron).
Még mindig sok hó van, ráadásul előző nap eset is vagy 10 cm, így a pályák teljesen rendben voltak - és még kora délután is találtunk érintettlen ratraknyomot.
Budapestről kb. 4 óra alatt jó tempóban oda lehet érni, ráadásul szinte végig autópálya (M7 - Szlovénia felé).
8.30-as indulással 13-kor már a pályán csúsztunk, és du. 5-ig kellemesen elfáradtunk. Aki viszont az amúgy kifejezetten vonzó, 21.00-ig tartó esti síeléssel kalkulál, az figyeljen, mert március 1-től már nincs.
Az 5-ös pálya melletti hüttében pedig kedves-csinos magyar lányok szolgálnak fel :-)
Összegezve: kisgyerekeseknek, most kezdőknek, vagy nem hajnali indulás esetén első napra (-1 nap szállásktsg) - de akár további 1-2-re is - Graz környékén kifejezetten ajánlott terep.

Ma a gyermekkel (4 éves) megjártuk Kékestetőt is (az elmúlt hetek Eplény-Visegrád-MSZI látogatásai után) - röviden: szuper volt. Jót tett az éjszaka leesett 10-15 cm hó, ami a gyönyörű napsütéssel együtt igazi téli hangulatot adott a napnak. Fenn a Mátrában még rendes tél van...
Kisgyerekkel tanulás szempontjából ez a pálya jött be nekünk legjobban - a déli lejtő kellően lankás, egyben jó hosszú és a szélessége is ok. A hó teljesen rendben volt rajta, és a csákányos lift nyomvonala kényelmes. A hétvége és a szép idő ellenére egyáltalán nem voltak sokan - f10-kor, mikor odaértünk, talán 10 autó volt a parkolóban, és később napközben sem volt hosszabb a várakozás 1-2 percnél (10-15 ember a sorban), főleg hogy a párhuzamos tárcsásat is beindították egy idő után (bár annak a nyomvonala nem volt tömörítve).
Bennem Kékes mindig "nosztalgikus" hangulatot ébreszt: anno 30+ éve itt álltam először lécen, 15-16 évesen ide jöttünk először cimborákkal csúszni felnőtt kiséret nélkül (alvás az UTE síházban), a jó kis kesztyűgyilkos kampós felvonók (északi, meg a "vaddisznós" ami a déliből nyílt oldalra) stb. - jó volt megint egy napot itt síelni majd 2 évtized után (mire nem jó a gyerek - magamban valószínűleg nem jöttem volna :-)

Hétvégén, kb. 20 év után újra, sikerült magyar pályán síelnem - és egyszerre mindjárt kettőn. Pénteken Eplény, vasárnap pedig Visegrád (erről bővebben a másik topikban), az apropó pedig a nagyobbik, 4 éves gyermek síelős pályafutásának elindítása (pontosabban kiteljesítése, mert tavaly 1-2 napon 1-2 órát már állt lécen).
Péntek 13 óra körül értünk le Eplénybe, a pálya melletti parkoló nagyjából tele, de még volt pár szabad hely. A hétvégi program már akkor ment, zenével, hangulatfelelős szpíkerrel és ingyenes sioktatási lehetőséggel (amit nagyon jó ötletnek tartok), szóval jó volt az atmoszféra.
Bérletpénztárnál 4-5 emberes sor, ennek ellenére vagy 10 percet álltunk sorba (majd a végén még egyszer ennyit, a kaució visszakéréséért), ez talán fejleszthető. Viszont kisgyerekeseknek kifejezetten kedvező, hogy 6 éves kor alatt felnőtt kisérővel ingyenes a bérlet (más magyar terepeken talán alapból a kisgyerek is fizetős) - így 3800 Ft-ból a lányommal ketten csúszkáltunk 3 órát.
A bébi pályán kezdtünk, a célunknak tökéletesen megfelelt. A kiírás szerint szervezett oktatáson kívül csak a turnusok közötti 30 percekben lehet használni, de ez most pénteken nem így volt (lehet, hogy az ingyen oktatás miatt?) - ha máskor szigorúan veszik, az talán nem annyira baráti (lévén a többi lejtő egy most kezdőnek szerintem erős).
Egy idő után, a "hedonista" gyerekem kérésére kipróbáltuk az ülőliftet, és felmentünk a csúcsra. Lefelé lányom a lábam között örömében végig kurjongatta a "felnőtt pályát" (1-es), ami ebben a felállásban nekem is kellően fárasztó volt. A sikerélményt meglovagolva, mentünk még egy kört...
Összeségében elvárások feletti volt a délután: gyereket tanítani, számára első élményeket adni szerintem teljesen jó kis hely - amit csak tovább emel a hangulat és a szép környezet.
(Persze, a cél függvényében és reális elvárások mentén kell kezelni az adottságait: saját élményszerzéshez, a 175-ös GS deszkámmal nem ide jönnék carvingolni.)

szia,

én múlt hét végén csúsztam ott 2 napot, egyet St.Antonban, egyet Lech/Zürs-ben. Mindkét terep csillagos ötös, hatalmas freeride lehetőségekkel friss hó esetén - múlt hvégén ez már nem annyira volt igaz, de a pályákon minden ok.
St.Antonon belül valóban jó a Rendl oldal, ami még délután sem volt buckás, meg a Valluga alatti rész. Érdemes felmenni a csúcsra is (ide lécet nem lehet felvinni, csak túravezetővel), a kilátás pazar.
Lech/Zürsben elsősorban a zürsi rész bal oldala tesztett, reggel itt kezdtünk, és szinte üres pályákon gyönyörű íveket tudtunk húzni. Utána továbbálltunk Lechbe (síbusszal átmenni gyorsabb, mint lécen Zug-on keresztül)- arrafelé is jó pályák vannak, de több déli fekvésű, így hamar buckásodtak. Van egy komoly funpark is, kék-piros-fekete minősítésű elemekkel, hogy mindenki tudjon a szintjének megfelelőt választani :-) Lech falu talán a leghangulatusabb, de nagyon elit. Visszafelé a völgy másik oldalán jöttünk, ott is találtunk jó pályákat, bár a nagy szél miatt több liftet lezártak.
Egyszóval, mindkét nap kellemesen elfáradtunk - de a terep egy hétre (sőt hetekre) teljes élményt ad :-) Cserében valóban nem olcsó - napijegy 42.5 EUR, hütték (amelyek szinte kivétel nélkül felszolgálósak)is 30-40%-kal drágábbak a szokásos osztrák áraknál (gulyásleves - 7 EUR, túrós rétes - 7 EUR, pohár üdítő - 5 EUR).
Én már évek óta készültem ide, és nem csalódtam, uh csak ajánlani tudom mindenkinek, akinek belefér / arra jár.