Élménybeszámolók

Gastein-völgyi túránk utolsó napján (02.26.) csúsztunk itt egy napot. Lent a völgyben esett az eső, de szerencsére a hegy közepétől átváltott szép, csendes, szél nélküli hóesésre, össze is jött kb. 10 cm friss hó. Mi a dorfgastein-i oldalról mentünk fel, egy kabinos gyorsan felvisz a csúcsra, az meg külön szuper, hogy a grossarli oldalról az új Kieserlbahn kabinos pedig direktben visszahoz, így ha valaki Dorfgasteinből indul, szinte egész nap csúszhat a nekünk jobban tetsző, izgalmasabb grossarli pályákon, és elég csak zárás előtt felülnie erre a liftre, aminek a tetejéről már egy menetben vissza lehet csúszni Dorfgasteinbe.
Legjobban a Harbach ill. Kreuzkogel 6-os ülős liftek melletti pályák tetszettek, ezeket variáltuk, plusz a Kühageralm 4-es ülős pályáin mentünk párat. Pályaadottságaiban - több szép, széles pálya -, hangulatában nekünk jobban bejött ez a hegy, mint Bad Gastein-Bad Hofgastein.

Február 24-én, hétfőn csúsztam itt egy napot. Golo korábbi beszámolóit olvasgatva nagyon kíváncsi voltam a terepre, és azt kell mondjam, hogy - bár a hóhelyzet messze nem volt optimális - megéreztem, mit lehet benne nagyon szeretni. Tényleg nem egy szokványos osztrák síterep, összesen két lift - egy hosszú kabinos meg egy csákányos a fentebbi részen -, 6-8 pálya.... meg a "végtelen" freeride lehetősége. Annak ellenére, hogy aznap elég kevés volt a hó pályán kívül, a hegyoldal inkább volt foltos mint egybefüggő hómező, kicsit göröngyös ill. összejárt, de azért az 1-essel jelölt túraút környékén, a csúcsról a kabinos középállomásáig tudtam menni pár feelinges menetet gyönyörű napsütésben, főleg ebéd után, amikor egy kicsit megolvadt a teteje. Mivel mások nem nagyon erőltették pályán kívül, volt egy ilyen "semmi közepén" érzése ezeknek a csúszásoknak.
30-40 cm porhóban, meg ismerve az útvonalakat nem nagyon kell ennél jobb. Ha valaki a Gastein-völgybe jön síelni, mindenképpen érdemes felmennie Sportgasteinbe is.

Régóta bakancslistás volt a Gastein-völgy - idén februárban eljutottam és 02.23-26. között csúsztam három napot a tinédzser gyerekeimmel, egy-egy napot szánva a völgy mindhárom síterepére. A legkevésbé ez a hegy - Bad Gastein-Bad Hofgastein - tetszett nekünk: bár az igen hatékony, hogy akár Bad Gastein, akár Bad Hofgastein faluból egy-egy kabinos lifttel 10 perc alatt a hegytetőn, 2000 m felett van az ember, de a pályák igazán nem fogtak meg, jellemzőbben szűkebbek és kanyargósak, ill. most a melegebb idő miatt gyorsan szétestek, buckásodtak. Kivétel talán a Die Nord nevű, H1-H2 jelű pálya, aminek a felső kétharmada szép környezetben fut - ill. mellette a freeride is jónak tűnt, de most a hóhelyzet ezt kevésbé tette lehetővé -, meg a schlossalmi rész 2-3 ülős liftjének pályái.
A szállásunk Bad Gastein faluban volt, ami viszont tényleg nem a hagyományos osztrák sítelepülés, az 1800-as évek második felében / 1900-as évek elején épült, most is üzemelő szállodák elég impozánsak, és láthatóan az éjszakai élet is erős (van dedikált "night life district" kb egy tucat bárral és étteremmel).
Illetve ha valaki ebben gondolkozik, vonattal is könnyen el lehet jutni ide Salzburgon keresztül, láttunk sok nyugat-európai vendéget így érkezni.

Február 25-én csúsztunk itt egy napot a tinédzser gyerekeimmel. Hinterglemmben, a hochalmi részen csatlakoztunk be a rendszerbe és mentünk egy kört Saalbach felé, óramutató járásával ellentétesen. A hét első felében a hóhelyzet elég ínséges volt - a szerda-csütörtöki havazás lehet segített kicsit a helyzeten -, a déli oldalon a hegy közepéig szinte csak a pályákon volt hó, a plusz fokok miatt pedig minden gyorsan buckásodott (kb. 10.30-11.00-től), úgyhogy most inkább március végi feelinget adott a terep, de legalább végig szépen sütött a nap. Ezt a kört kényelmes tempóban, ebéddel együtt kb. 4 óra alatt tudtuk megtenni úgy, hogy néhány pályán 2x is lecsúsztunk. Nagy kedvencem Saalbach, szerintem Tiroltól keletre a legkomplexebb síterep Ausztriában, a pályák változatosságát, a modern, nagy kapacitású lifteket most is értékeltük. Egyedül Saalbach központjában a két oldal közötti sétát nem szerettük (Schattberg Xpress - Kohlmaisbahn / Bernkogelbahn), erre kitalálhatnának valami "gépesített megoldást" - bár a Schönleitenbahn felé csúszva meg lehet spórolni, de erre most nem volt elég időnk. El is határoztuk, hogy 2026. januárjában visszajövünk, több napra.

Tegnap (02.01.) csúsztunk itt egy napot a fiammal. Az előre jelzett napsütéses, szélmentes időjárás bejött, szinte felhő sem volt az égen egész nap, a csúcsról szuper volt a kilátás minden irányba (Magas-Tátra, Liptói-tó). Nem túl gyakori ez Chopokon, ezzel szerencsénk volt.

Viszont a hó február elejéhez képest nagyon kevés. Freeride felejtős, még a déli oldalon is félig kint vannak a sziklák ill. a törpefenyves, nincs még összefüggő hómező a "powder zone"-ban, ami pedig csúszható lenne, az is kemény, összefagyott.
Hasonló mondható el a pályákról: 1-2 óra alatt előjött a jeges pályaalap, főleg a piros és fekete pályákon, a kékek kicsit jobban tartották magukat az északi oldalon - sajnos a mentőhelikopter is több kört fordult már délelőtt is. A hóágyúk sok helyen napközben is mentek, figyelni kell a friss hó buckákra, de kint vannak a jelzések. Meg lehet találni az ilyen pályakörülményekben is az élvezetet, de azért nem az igazi.

Viszont meglepő módon, szombat ellenére - lehet, hogy a hóminőség miatt - nem volt a szokásos főszezoni zsúfoltság: Krupova parkolóból csak pár tíz autó szorult ki a délelőtt közepére - mi 8.20-ra értünk oda, akkor még volt vagy 150 szabad hely a kijelző szerint -, és a lifteknél sem kellett pár percnél többet sorban állni, kivéve az északi oldali, csúcsra vivő kabinos, ott késő délelőttől kb 13.00-ig inkább 10-15 perces volt a sor, így azt ebben az idősávban hanyagoltuk (14.00-re ott is elfogytak a népek).

Ebédelni most a Strachan Family éttermét választottuk a kék 5 és 14-es pálya találkozásánál: az önkiszolgáló / saját magadnak szedős sor egy kicsit lassan haladt, de az étel ízletes volt, elfogadható áron (húsos-krumplis káposztaleves 7 EUR, egy tál főétel kb 10 EUR - súlyra adják), és jó volt a hangulat a napsütötte teraszon.

Összességében jó sínap volt, de a legközelebbi körrel megvárunk egy nagyobb hóesést.

Hazafelé (Bp) Krupina előtt megálltunk a Hanisberg étteremben egy sztrapacskára (8 EUR), szuper hangulatos útszéli fogadó-panzió (kandallóban lobogó tűz) jó konyhával és kedves kiszolgálással, csak ajánlani tudom.

2025. január 5-én csúsztam itt egy napot a tinédzser gyerekeimmel. Korábban még nem voltunk itt, úgyhogy bakancslistán pipa, de nem lesz a preferált síterepünk. Ahogy már mások is írták, a fenti plató, vagy inkább teknő pályái igen sok botozást igényelnek, snowboarddal pedig sokszor kell lecsatolni, síélményük összességében nem túl nagy. Mondjuk a jópofa köteles liftek több helyen is segítenek az enyhe emelkedő leküzdésében.
A fő pályák (1-es, 23-as, 27-es) alapvetően rendben vannak, de azért túl nagy változatosságot nem nyújtanak.
Freeride-ra lehet, hogy nagyobb potenciál van a terepben - ahogy néztük, ill. kicsit ki is próbáltuk, főleg a Lawinenstein ill. Schneiderkogel liftek melletti részeken -, de ezzel sajnos nem volt szerencsénk, mert aznap leginkább az eső esett még fent is, nagyon tapadósság téve az előző este leesett 10-15 cm havat.
Ebédünk a térképen 8-as számú hüttében (Hotel Steirerhof?) volt, modernebb stílusú hely jó konyhával.
A jövőben szerintem nem fogjuk Tauplitzot erőltetni.

2025. január 3-4 síeltünk itt a tinédzser gyerekeimmel. Első nap kb. 10.30-ra értünk ki Gosauba, a központi részen eléggé tele voltak a parkolók ill. a felhordó 4-es ülősnél (G1) is igen jelentős volt a tömeg, így továbbmentünk Gosau-Hintertalig, ahol még sok szabad parkoló volt. Látva, hogy a pénztári vásárlás esetén 5 EUR / fő / nappal drágább a bérlet, gyorsan regisztrálunk és online vettük meg a jegyet, amit a kasszák melletti automatából QR kóddal gond nélkül meg is kaptunk.
Első nap az Edtalm alatti pályákon (E1, E2 liftek) csúsztunk, ill. lementünk Russbach-ba és Gosau-ba is. A karácsonyi szünet tömege érzékelhető volt, dél magasságára már elég buckásak voltak a pályák, de a széleken azért még lehetett jó meneteket menni, ill. a pálya melletti freeride is jó volt, köszönhetően az előző este esett kb. 10 centi hónak.
Második nap (szombat) ugyanúgy a Z1-es kabinossal mentünk fel, de ekkor - korábbi érkezés mellett - már csak az utolsó parkolóban kaptunk helyet. A hétvége és a napsütés sokakat kicsábított. Ezen a napon a pályarendszer maradék részét, a zwieselalm-i pályákat csúsztuk főleg, ill. lementünk Annabergbe is, de utóbbi elég felejtős volt (a terep legalacsonyabb része, keskeny és jeges völgypályákkal). A tömeg miatt a Z3 ill. A6 lifteknél nem egy körben jó 10-15 perces sorbanállással találkoztunk, még délután 2-3 óra magasságában is.
Ebédelni első nap a Zeishofhütté-t választottuk (2a pálya mellett), itt volt kültéri kiszolgálás is, gyorsan finom és kedvező árú ételhez jutottunk (rántott hús + sültkrumpli 12 EUR, gőzgombóc vaníliaszósszal 8 EUR). Második nap a 10/10b pálya melletti Gablonzerhüttébe ettünk, ez drágább és kevésbé ízletes volt, ilyen rossz kasespatzle-t régen kóstoltam.
Összességében jókat tudtunk csúszni ebben a két napban, de nekünk nagyjából elég is volt erre a síterepre, a vasárnapot már Tauplitzon töltöttük, hogy azt is kipróbáljuk.

Vasárnap (02.25.) megint csúsztunk itt egy napot a gyerekekkel.
Tanulva a legutóbbi esetből, az úton is szorgalmasan nézegettük a jasna.sk-t a liftek státuszával kapcsolatban, és jól tettük, mert míg korán reggel azt írta az oldal, hogy minden lift menni fog aznap, 7.30 magasságában a déli oldali csúcsra menő kabinost átállították "zárva" státuszra (pedig erre a napra nem mondott erős szelet a meteo), és valóban nem is járt egész nap. Így szerencsére még időben újra tudtunk tervezni, és bevállalva a plusz 45 perc utazást, körbe mentünk az északi oldalra. 9.40 magasságában még találtunk parkolót Biela Put-nál - a sáros talajból és kivágott fákból ítélve az ottani önkormányzati parkolót bővíthették nemrég -, ahol 15 EUR-ért parkolhattunk (ez nem a TMR / Gopass parkolója, így nem 7 EUR / nap :-( ), amit érdemes a parkolóautomatánál kifizetni, mert aki nem tette, arra kerékbilincset raktak. Azért ez az északi oldali parkoló helyzet elég siralmas, fejlesztések ide vagy oda, pontosabban az érkező vendégszámhoz képest kevés a parkolóhely - ebből a szempontból a déli oldalon Krupova szerintem kulturáltabb.

A terepen az embermennyiség elviselhető volt: egyetlen alkalommal álltunk sorba a csúcsra vivő A1 kabinosnál 6-8 percet, ebéd után pedig minden liftnél elfogytak a népek.
Az időjárás klasszik Chopok volt, a hegy csúcsa felhőben egész nap kb. 1700 m-ig, időnként széllökések, lentebb jó látási viszonyok, az alsó részeken tavasz.

A pályák gyorsan buckásodtak, kb. 11-re már kialakultak a tavaszi kásabuckák - legjobban talán a 7-es fekete tartotta magát azok közül, amelyeken jártunk -, de ezt annyira nem bántuk, mert elsősorban freeride céllal mentünk. A legfelső részt a limitált láthatóság miatt nem erőltettük, de a B7-es régi kettes ülős (Rovna Hola - Kronsky Grun) két oldalán még nagyon jó volt a lejtő - köszönhetően a péntek-szombati hóesésnek is -, főleg miután egy kicsit megolvadt a teteje, így legtöbbet itt csúsztunk. 1500 m alatt viszont egyre jobban összejárt-összefagyott, kemény volt a hó pályán kívül, ami már kevésbé volt élvezetes.

Összességében kellemes napot sikerült összehozni, de jót tenne a terepnek egy kiadósabb hóesés - reméljük, a március jobb lesz ilyen szempontból.

Tegnap a fiammal megjártuk Chopokot egynapos csúszásra - ténylegesen és egy kicsit képletesen is. Viszonylag erős szelet mondott az előre, de bíztam benne, hogy azért fog járni mindkét oldalon a csúcsra vivő kabinos, mert előtte nap hasonló szél értékeknél működtek. Így szokásos módon délről támadtunk, és még reggel 7.00-kor is azt írta a jasna.sk, hogy működni fog szinte az összes lift. Ezt azonban sajnos 8.30-kor aktualizátlák arra, hogy a felső liftek egyik oldalon sem járnak - és ez így maradt egész nap. Mivel ekkor már túl sok idő lett volna körbe menni az északi oldalra, maradt az eredeti terv, és 8.45-kor meg is érkeztünk a parkolóba, ahol kb. 1/3 ház volt. Mivel alapvetően freeride céllal mentünk, így a napunk viszonylag kompromisszumos lett: a déli oldalon csak az alsó kabinos és a 4-es ülős működött (plusz a C4-es tányéros), ami így gyakorlatilag 3 pályát jelentett - 31-es és 36-os piros, 34-es síútszerű kék -, ez a 60 EUR-os napijegyért cserébe annyira nem esett jól. Ebéd után Kosodrevinától egyszer felsétáltunk a kék összekötőn a 33-as piros pálya tetejére (10 perc felfelé gyaloglás), ami még - lévén csak a sítúrázók tudtak csúszni rajta - ekkor is ratraknyomos volt, így ez lett a nap egyik legjobb csúszása.
A pályákon - szombat ellenére - nem voltak sokan, de a tavaszias időjárás miatt azért dél körülre rendesen túrt-buckás volt mindkét piros, és a jeges pályaalap is sok helyen előjött. Kicsit a pályák mellett is tudtunk menni a lenti részen is, de ott is elég tapadós volt a hó.
Ebédelni a Kosodrevina étterembe tértünk be, a kaja rendben volt, rántott hús sültkrumpli 13 EUR, nem túl nagy adag sztrapacska 11 EUR, pohár csapolt Kofola 2.5 EUR.
Továbbra is tartom, hogy egynapos csúszásra budapesti indulással Chopok a legjobb úticél, amióta össze van kötve a két oldal (Krupova parkoló nekünk Észak-Pestről 3 óra és ~200 km), de várható erős szél esetén biztos ami biztos érdemesebb kerülni, ha számít a bejárható pályák mennyisége (az északi oldalon a fő liftek az A1 Funitel kivételével mentek egész nap) - mi legalább is legközelebb ezt tesszük.
A déli oldalon ha csak a középállomásig, Kosodrevináig lehet felmenni, akkor azért a pályák nagyja (és a jó freeride részek) kiesik, ilyenkor még a kedvenc C6-os Deres lift sem működik, mert nem lehet odacsúszni az aljához.
Összességében persze jól éreztük magunkat, és kellemesen elfáradtunk, úgyhogy mindenképpen ismétlünk még a hónapban, ha tudunk.

Mi tavaly voltunk itt a gyerekekkel talán 4 napot. Nekem is nagy kedvenc és titkos tipp Planneralm, és megfelelő hóviszonyok esetén tényleg az egyik legbiztonságosabb - és még megfizethető árú - terep a freeride-dal való ismerkedésre, gyerekek bevezetésére az erdőben csúszás élményébe. Annak ellenére, hogy itt nincs nagyon sok pálya és lift, én nagyon szeretem az atmoszféráját, még vissza tudja hozni a régebbi időket, amikor a síelés nem volt ennyire "tömegsport".

Én is csúsztam itt a gyerekekkel január 3-5. között. Tapasztalataim hasonlóak voltak, főleg az első 2 nap tekintetében, rendes tél volt odafent, viszont a friss hó miatt egész jó freeride részeket lehetett csúszni. Pénteken (január 5.) valóban megnőtt a tömeg, lévén péntek meg napsütés és jobb idő a korábbi napokoz képest, de szerintem ennyire nem volt vészes a helyzet, mint írod, én max. 10 perces sorbanállásokat mértem, és mi sem tolakodtunk. A karácsonyi-téli szünet végén számítottam arra, hogy nem egyedül leszünk a terepen, a pályákon viszont nem voltak sokan.

Szerintem ne írd le Hochkar-t, csak ha kisebb népsűrűséget keresel, akkor karácsony előtt (ha már van elég hó), január 10-31. között vagy márciusban - és hétköznap - kell jönni. A Budapestről gyorsabban, max 3-4 óra alatt, akár 1 napos csúszásra is elérhető terepek között még mindig az egyik legkomplexebb Hochkar - szerintem csak Chopok jobb nála, de ott sokkal gyakrabban van tömeg. A bérletárak pedig még mindig egész barátiak: időben megvéve akár 40 EUR alatt is lehet egy napnyi felnőtt bérletet kapni, ami azért már igen ritka Ausztriában, de lassan más környező országokban (SK, CZ, PL) is.

Péntektől vasárnapig itt ejtettük meg a hagyományos éves alpin snowboardos hosszú hétvégénket a baráti társasággal. A szállásunk Fieberbrunn-ban volt, egy korábban családi házként funkcionáló "chalet" sikerült foglalni korrekt áron 4 hálószobával, hatalmas konyha-étkezővel, kandallós nappalival.
Bár a tulajdonos elmondása szerint az összekötés óta ebben a faluban is jelentősen felmentek az ingatlanárak (2-3x), és így a szállás árak is, még mindig költséghatékonyabb alternatíva, mint a központi, salbaach-hinterglemmi részen foglalni, én legalább is oda már nem igazán találtam 7-8 főre a mi pénztárcánkhoz illeszkedő opciót (6 éve, amikor legutóbb itt voltunk, ez még működött).

Az időjárással nagy szerencsénk volt: 3 nap zavartalan napsütés, minusz néhány fok (bár reggelenként azért befigyelt a -10 is), a pályákon a pár nappal korábban esett 20-30 cm hó bedolgozva, így jegesedéssel csak a frekventált részeken találkoztunk a napok második felében.

Első nap az itteni, legközelebbi kabinos lifttel csatlakoztunk be a pályarendszerbe. Aki szereti a "túrázós" síelést, innen egész délelőtt mehet úgy a rendszer másik végéig, hogy nem csúszik kétszer ugyanazon a pályán. Ezen a fieberbrunni részen is van 1-2 kellemes pálya, ráadásul itt jellemzően kisebb a népsűrűség, az összekötő TirolS lift környékének és az odavezető pályáknak pedig van egy "semmi közepe" érzete (ebben a völgyben nincs település, csak 1-2 ház meg egy hütte). Ezen a részen, főleg a Henne csúcs alá vivő liftek (E3, E4) tetejéről hosszú freeride meneteket is lehet csapni sok száz méter szintkülönbséggel, túrasí útként jelölt pályákon / azok mellett (amik most már elég összejártaknak tűntek).
A Saalbach és Hinterglemm közötti, Reiterkogel csúcs alatti részen is jó pályák vannak, de mi innen mentünk tovább Hinterglemm felé, a hochalmi 2 felső lifthez (Hochalm 6er, Splieleck 6er), amely mellett szerintem az egész terep legjobb carving pályái találhatók (52-es, 54-es piros, 55-ös fekete), jó és többé-kevésbé egyenletes lejtéssel, brutál szélességgel, és - legalább is most - vállalható népsűrűséggel. Most sem csalódtunk ezekben.

Második nap átautóztunk Leogangba, és onnan indultunk el, az érintett cimbora részvételével meglátogatva azt a pályát is, ahol 6 éve sajnálatos, helikopteres mentésben végződő lábtörése volt. Most szerencsére nem kellett ilyet megtapasztalnunk. Ezen a részen a fenti pályák kicsit rövidebbek, de az L6-L7-es liftek környékén szintén lehet jó carving pályákat találni (218, 220, 221). Egy idő után továbbmentünk a saalbachi oldalra, ahol legjobban az I3-as Schonleiten 6er lift melletti 161-es pályát élveztük, ezen is szuper íveket lehetett húzni.

Az utolsó nap biztosra mentünk, és egy korai keléssel átautóztunk az első napi, hinterglemmi hátsó részre (50 perc), hogy kb. nyitásra ott legyünk a nekünk legjobban tetsző carving pályákon, ahová innen egy kabinos lifttel lehet feljutni a völgyből. Ezt az oldalt végig süti a nap, így ha kellően hideg van, akkor a reggeli kifagyott, csíkos pályák körröl körre puhulnak nekünk optimális sebességűre, és mivel ez a rendszer egyik széle, kb. 10.30-11.00-ig nincs is tömeg, utána pedig 12.00-13.00 között az emberek egy része beül hüttézni, ami szintén segít. Talán az egész túra legjobb meneteit ezen a délelőttön sikerült összehoznunk. 14.00-kor kellemes fáradtsággal a lábainkban indultunk haza.

Ami még nagyon tetszett, és most tűnt fel, az a tájékozódást segítő kitáblázások, meg az egész logikája: a terep szektorokra van osztva, azok az ABC betűivel jelölve, azon belül a liftek számozva (pl, A1, B2), a pályákon és főleg az elágazásokban-kereszteződésekben pedig méretes táblák mutatják, hogy melyik irány melyik szektorhoz és liftekhez vezet, a táblák kék-piros(-fekete) színe megadva adott pálya nehézségét. Ha az ember tudja, hogy merre tart, alig kell a térképet elővenni a zsebből. Bár azt többször megállapítottuk, hogy a pályák színjelölését mintha egy fél számmal letekerték volna, legalább is nem egy kéknek mondott pálya máshol simán piros lenne szerintünk.

Nekem az elmúlt kb. 20 évben ez volt a negyedik saalbach-hinterglemmi snowboardozásom, de mindig megállapítom, hogy gyakrabban kellene ide járnunk. Szerintem ez a Magyarországhoz egyik legközelebb eső, valóban 5*-os pályarendszer, ami minden igényt és tudásszintet kielégít. Jövőre FIS VB-t rendeznek itt, ami bizonyára újabb lendületet ad a fejlesztéseknek, úgyhogy reméljük, azt követően még profibb lesz a terep. De addig is csak ajánlani tudom mindenkinek.

Október 31-én és november 1-jén itt indítottuk a szezont a gyerekekkel. A hétfőről keddre virradóra esett kb. 40 cm hó mindenképpen jót tett a pályáknak, így a jég csak itt-ott bukkant elő, főleg a meredekebb részeken. Cserébe viszont már 10 óra magasságában jött a buckásodás ugyanezeken a helyeken - a lankásabb részek jól tartották magukat tovább is.

Összességében jól éreztük magunkat, de arra jutottunk, hogy nekünk ezt az őszi gleccsersíelést nem kell erőltetni (és rájöttem, hogy 15 évvel ezelőtt a haverokkal miért hagytuk abba az okt. 23 / nov. 1. körüli szezonindítást):
*zsúfoltság a lifteknél, főleg reggel a kabinosoknál, de a szerdai napsütéses, munkaszüneti napon kora délutánig 5-10 perc sorbanállás fent is, köszönhetően elsősorban a mindenféle nemzetiségű felnőtt és junior sícsapatoknak / síkluboknak, akik számolatlanul voltak mindehol a hatalmas táskáikkal (+ tolakodás)
*zsúfoltság a pályákon, és mivel az átlagos tudásszint magas, ezzel együtt a többség pályán mutatott sebessége és bátorsága is az, úgyhogy nagyon kellett figyelni
*zsúfoltság a hüttében, 11.30-13.00 között vadászni kellett az asztalt mindkét nap ill. odakéredzkedni másokhoz , elsősorban megint csak a sícsapatok miatt, akik mindent befoglalnak
...mindezt 70+ EUR-os felnőtt napijegyért (+ még a szállás is legalább ennyi / fő / éj).
Az tetszett, hogy belekóstoltunk az igazi télbe, meg a gyerekek is "kipipálták a bakancslistán" a gleccsersít, de mi inkább várunk még 2 hónapot, és megyünk kisebb terepekre ugyanennyi költségért ~2x annyi időt.
(A parkolás a terep aljában viszont profi az ingyenes mélygarázsokkal.)

Ma (03.23.) voltunk egy szezonzáró egynaposon. Reggel 9.00-kor Krupován 8 fok és kb. 50 autó. Időjárás felhős-napos, a csúcs felé inkább csak felhős, 0 fok és széllökések, de most nem volt annyira rossz a láthatóság. Pálya már az első körben is elég puha, olyan igazi tavaszias, aztán körről-körre egyre buckásabb mindkét oldalon, a viszonylag kevés ember ellenére. Alpin snowboarddal történő carvingra kevéssé ideális, de ilyen is van, kerestük (és megtaláltuk) benne a jóérzést okozó elemeket. Ebédidő magasságában kitisztult az idő és kisütött a nap. 14.00 órára elfáradtunk, utolsó csúszás a csúcsról vissza a parkolóba, bevállaltuk pályán kívül a felső részen, az meglepően jó volt (megpuhult felső réteg, mintha vajon csúszna az ember).
Szezonzárónak megtette, de tanulságul levontuk, hogy jövőre március második felében puha cuccal jövünk, és napsütés ill. megpuhuló hó esetén csak a freeride, amire Jasna Bp. 500 km-es körzetében szerintem messze a legjobb "játszótér", amit talán a képek is visszaadnak.

Mi is ma (02.25.) voltunk egy egynaposon a gyerekekkel, ahogy én láttam: előrejelzés mondta az erős szelet, így gondolkoztam, hogy körbe menjünk-e az északi oldalra Bp-ről, de végül 7.45 magasságában Besztercebányánál a jasna.sk friss infóként azt írta, hogy menni fognak a csúcsra járó liftek, így bevállaltuk a délit.

Ez be is jött, járt mindkét oldal végig. 8.30-kor Krupován még bőven volt parkoló, az enyhe hóesés valamennyire riasztóan hathatott, a kabinos alsó állomásán is jelentősen kevesebben voltak, mint két hete szombaton, mivel most nem volt sor.

Déli oldal felétől full felhő és szakadó hóesés, így egyből mentünk át az északi oldalra és az alacsonyabb részekre, gyakorlatilag egész nap ott csúsztunk. 1c felejtős, már 9.15-kor is igen jeges, fújta le róla a havat. A 11a pályától fentről nézve jobbra a freeride viszont nagyon finom, az éjszaka esett kb 10-15 cm hóban - amit az erdőben lerakott a szél - mentünk pár szuper élvezetes kört. Zahradky-nál a B1 ill. B2 lifteknél folyamatosan 5-10 perc sorbanállás, illetve az A1-es kabinosnál egyszer láttuk, hogy egész felgyűlt a tömeg, de mi azt csak a nap végén használtuk.

A szélső Grand kabinosnál (A3) volt még 3-5 perc, ezen kívül a többi kabinos és ülős lifnél minimális. A pályákon a hó állaga érdekes volt, mintha fagyott-olvadt-fagyott volna az elmúlt napokban, és erre esett rá a friss hó, amit értelemszerűen mára nem tudtak bedolgozni, egyszóval nem volt az igazi, de azért használható. 10-es, 13-as ill. 5-14-es pályák elég zsúfoltak voltak, és sokan cikáztak nagyobb sebességgel (sielők és boardosok egyaránt) a kezdők között, szerencsére mi ütközést nem láttunk. 3-as fekete pálya környékén is jó volt még a freeride / erdő, meg lentebb a letarolt erdős rész.

3 óra körül elindultunk visszafelé, fent továbbra is felhő és erősebb szél, így a délin is lementünk kabinnal a közepéig (két hete hasonló körülmények között csúszva mentünk, az teljesen értelmetlen menet volt számunkra), onnantól pedig lécen / deszkán, ahol már lehetett látni.

A korai (11.45) ebéd Biela Puton a Happy End étteremben jó döntés volt, 30-40 perc múlva már igen hosszú sor alakult ki a pultnál. A kínálat és a minőség elment, bár ár-érték arányban - hármunknak 1-1 főétel ill. ital 50 EUR - azért határeset.

Mindent egybevéve mi élveztük a napot.
Chopok vs. Katschberg lenne jobb kérdésre szerintem attól függ, hogy mit kerestek: Chopok biztosan zsúfoltabb lesz még jövő hét végén is, mint Katschi, így a pályasíelés is vszeg komfortosabb az utóbbin, freeride szempontjából viszont egyértelmű Jasna előnye (ha lehet látni :-).

Tegnap (01.27., péntek) csúsztunk itt egy napot. 6 órás dunakeszi indulással 9.10-kor voltunk Krupován, ahol a parkoló kb. 50%-os telítettségen volt. Alapvetően freeride céllal mentünk, így első körben megnéztük a déli oldal pályán kívüli részeit, amin bár lehetett csúszni, de már nem volt az igazi, kicsit kemény volt és darabos. Következő menetben átmentünk az északi oldalra hasonló szándékkal, ami egy kicsit jobb állagot mutatott, főleg a Rovna Hola kétüléses alatti-mellett rész (ez a lift nem ment), meg tovább a régi, már használaton kívüli Poma nyomvonala körül, itt még találtunk kellemes szakaszokat, meg az erdő is ok volt. A pályákon a hó viszont igen jó állagú volt, csak minimális jegesedéssel a szokásos, meredekebb helyeken (1c felső része stb.). Tömeg még elfogadható sűrűséget mutatott, a nap során egyedül a B2-es 6-os ülősnél (Zahradky-Priehyba) álltunk sorba kb. 10 percet - ez a lift tűnik az északi oldalon a szűk keresztmetszetnek, itt végig sokan álltak, így hanyagoltuk -, a többi liftnél 2-5 perces várakozások voltak. Az új kabinos (A6, Biela Put-Priehyba) meg a kapcsolódó facilitások nagyon szuperek. A pályák és liftek többsége ment, kivéve a B5-ös ill. B7-es ülősök illetve néhány húzólift, meg a 3-as és 7-es feketék, de ezeket már készítették elő. Kissé meglepő volt, hogy a fő kabinosok csak 15.30-ig járnak - így 3 óra magasságában visszaindultunk a déli oldalra, és elkerültünk a deresi Poma felé (C6), de pont lekéstük, már nem engedtek fel. Viszont az a rész is nagyon hangulatosan nézett ki (csúszás a törpefenyők között), legközelebb tutira kipróbáljuk a felvonót. Szuper, hogy ezt a liftet újra beüzemelték, az északin is van 1-2 régi húzós (pl, a szélső kabinos - Grand - hegyállomásától balra sréhen felfelé), amikkel emlékszem, hogy gyerekkoromban, 35-40 évvel ezelőtt sokat csapattuk, ezeket is feléleszthetnék :-). Az időjárás a "szokásos" chopokos arcát mutatta: reggel egész tiszta, még egy kis napsütés is volt, az északi oldalon a völgyben felhőtenger, aztán időnként ködösebb lett, majd újra tisztult, a végén pedig elkezdett esni a hó (a szél szerencsére nem volt vészes). Összességében nagyon élvezetes napot töltöttünk itt. Jövő hétre az előrék elég sok havat mondanak, ha bejön, megpróbálunk következő hétvégén is menni egy igazi freeride napra, combközépig érő hóval (reméljük :-).

Lengyelországi túránk utolsó napján tegnap itt síeltünk, 2 nap Bialka után. Két okból választottuk: egyrészt a gyerekek snowboardozni akartak, amiben még csak erős kezdők, így lankásabb és kevésbé zsúfolt pályát kerestünk, amit ülős lift szolgál ki. Másrészt január 6. a lengyeleknél munkaszüneti nap, ráadásul reggelre elállt a tegnapi eső és a nap is kisütött, így valószínűsítettük, hogy Bialkán nagyon sokan lesznek ismét, amit el akartunk kerülni. Ez a terep a célnak megfelelt: ment mind a két pálya, bár a 6-os ülős pályájának szélességben csak a negyedét sikerült korábban megcsinálniuk, az így egy kicsit szűkös volt, főleg a sok tudása felett síelő miatt, ezt egy csúszás után hanyagoltuk is. A 4-es ülős pályája viszont egy jó tanulópálya mind lejtése, mind szélessége szempontjából, ez látszott a rajta csúszó csoportok számán is. Itt sem voltunk kevesen, de még vállalható volt a tömeg, 3-5 perces sorbanállással. A pálya a gyenge hóhelyzet ellenére jól tartotta magát, még 16.00 körül sem buckásodott.

Vendéglátóipari egységet kettőt találtunk (plusz van pár foodtruck szerű fent a parkolónál), a 4-es ülős pályája közepénél lévő aranyos faház kandallóval, viszont csak kp-t fogadnak el, a lift tetejénél meg van egy óriási rönkház-hütte, sok-sok asztallal, széles, önkiszolgáló választékkal, elfogadható árakkal.

Snowboardot is ott kölcsönöztünk, van jópár opció, a miénk 40 PLN / fő / nap volt (szett).

Összességében egy kellemes napot töltöttünk itt, sí / sb tanulásra ajánlható.
Egyetlen negatívum szerintem a bérlet ára: több kisebb, Bialka környéki terep is a Tatry Super Ski rendszerhez tartozik Bialkához hasonlóan (ez, Koziniec, Grapa Ski, Jurgow Hawran), így ezekre az 1-2 ülőliftes, néhány km-nyi pályával rendelkező terepekre is pont ugyanannyi a bérlet, mint a jelentősen nagyobb Bialkára - nekünk, a mostani fő-fő szezonban 165 PLN / nap = 35-37 EUR volt, ráadásul 16 éves kortól csak teljes árú jegy váltható az ifjúságnak is -, ami számomra egy kicsit furcsa árképzés. Az az előnye megvan ennek a struktúrának, hogy ha valaki 4-5-6 napra megy, akkor egy több napos bérlettel nem csak egy terepen tud síelni, viszont kezdőknek tanulni nincs a "kisebb síterep - valamivel olcsóbb jegy" opció (bár lehet, hogy ez már a múlt).

Ma egész más arcát mutatta a terep: a reggeli eső és szél elriasztotta a népek jelentős részét, így 11.00 körül, amikor a javuló időben felmentünk, szinte üres és a tegnapinál jelentősen jobb állapotú, bár tavaszias állagú pályákat találtunk. Gyakorlatilag sorban állás nélkül lehetett csúszni egész nap. Időnként az eső újrakezdte, ilyenkor a buborékos ülősliftek segítettek az elázás lassításában, de azért 16.00 óra magasságára összehoztuk. A közeli Termy Bukowina fürdő termálvize kellemesen felmelegített utána - bár a pályák helyett ma itt voltak sokan, még vacsoraidőben is.

Ma délután itt síeltünk. Kemény, jeges pályaalapon kristálycukor buckák, a lankásabb kékeken kisebbek, a piroson méretesebbek. Hó gyakorlatilag csak a pályákon, de azok nagy többsége működik. Közepes tömeg, ebéd utáni időszakban 5-10 perc sorbanállás, lightos csehszlovák bukéval (visszafogott tolakodás), sötétedés után már csak 2-3 perc. A pályák jól kivilágítottak, és a tájban hangulatosan mutatnak más kisebb környékbeli pályák fényei. Vendéglátóhelyek kínálata szuper (grill kolbász, sajt stb.) és vállalható árfekvésűek. Az időszak (újévi hét, iskolaszünet) és az aktuális időjárás fényében szerintem ár-érték arányban és élvezeti értékben elfogadható, és meg lehet benne találni a pozitívumokat - de csak jól élezett léccel.

Az elmúlt hétvégén Lomnic volt a cél egy kis családi csúszásra. Szombaton (02.19.) a nagy szél miatt az egész terep zárva volt (Zdiar-Strachan volt a mentőötlet, részleteket lásd a topicjában). A gopass-al előre váltott 2 napos jegyeket így kénytelen voltam aznap reggel visszamondani, amit csak -5 EUR / jegy veszteséggel lehetett. Ezt nem tartom kifejezetten fair dolognak, mert nem mi gondoltuk meg magunkat, úgyhogy küldtem ezügyben egy reklamációt, meglátjuk, mit válaszolnak.
Vasárnap (feb. 20.) csillapodott a szél, úgyhogy elindultak a liftek - völgyből nézve jobb oldali 8-as ülős kivételével, aminek a pályája is zárva volt, lévén erősen foltos -, 10-11 között a lenti 6-os ülősnél volt 2-3 perc sorbanállás, utána ill. a többi liftnél (középső kabinos, 4-es ülős, nyeregbe vivő 2-es ülős) gyakorlatilag semmi. A fenti kabinos felső részétől felfelé felhőben volt a hegy, és egész nap szépen esett a hó (kb. 10 cm friss), emiatt a nyereg fekete pályáját elengedtük. A Skalnate Pleso - Start közötti részen csak az egyik piros pálya ment, aminek a közepén gyorsan előjött a műhó alap, a két szélén viszont kellemes volt a friss, oda túrt hó. Többen bevállalták a freeride-ot is. A lenti részen (Start - Lomnic) a kék pályák már inkább a márciusi arcukat mutatták, olvadó, firnes hóval.
A fenti (Skalnate Pleso) Panoráma étterem nagyon korrekt minőséget hozott mind kínálatban, mind ergonómiában.
A kényszerből aznap online megvett 46 EUR-os felnőtt jegy a terep adottságaihoz mérten egy kicsit drága szerintem, a kb. 1.5 héttel korábban vásárolt kétnapos jegy 36 EUR / nap díját sokkal reálisabbnak érzem. Érdemes előre gondolkozni a jegyvásárlással, mert sokkal olcsóbb, és a megelőző napig 1 EUR díjon lehet visszamondani a megvett jegyet - bár az is igaz, hogy pénz nem jár vissza, hanem a gopass számlára kerül, és máskor használható fel.
A pályák melletti fő parkoló online vásárolt gopass napijeggyel "csak" 5 EUR, amúgy 10 EUR - cserébe aszfaltozott és 2-3 perc séta a liftektől a legtávolabbi része is. Én ingyenes parkolást a pályáknál nem láttam, van egy földes placc az út másik oldalán, de mintha az is fizetős lenne.
A faluban érdemes jegyet váltani a parkolóórából (1 EUR / fél óra), akár egy gyors bevásárlás esetén is, mert a városi rendőrség bőszen kerékbilincselte a külföldi rendszámú autókat.
Covid igazolványt egyedül az alsó lift előtti részen kérték a pályaterületre történő belépéskor, de ott sem vitték túlzásba az ellenőrzést: a sajátomat megmutattam, valamit mókolt vele, majd mondta, hogy mehetünk, a gyerekekét már meg sem nézte. Szálláson (apartman) semmit nem kértek, ahogy az éttermekben sem sehol. Maszkot sem kellett hordani se a liften se az étteremben, egyedül az Intersportban szóltak, hogy valami legyen a száj előtt.
A Magas-Tátrában még erősen tél van, úgyhogy összességében jó élményekkel tértünk haza.