Élménybeszámolók

Zermattot megcélozva érkeztünk két hete Cerviniaba, de az idő közbeszólt és csak egy napot tudtunk a svájci oldalon tölteni. Ez is bizonyította viszont, hogy valóban egy rendkívül jó terepről van szó.

Már az első csúszásunkkor láttuk, hogy ezek a pályák piszok szélesek, jól kezeltek és hihetetlen szép a látvány.
Itt is egy kis videó a társaságunk első csúszásáról ezen az oldalon:


Egy nap közel sem volt elég, hogy igazán kiélvezzük a terepet, de volt lehetőségünk szinte mindegyik hegy bejárására és az érdekességek megtekintésére.

A Gonergrattól vezető piros Furi-ig hihetetlen jó kis pálya, igazán le tudja szívni az embert. A Schwarzsee és Furi között lévő fekete is jó, de néhol elég szűkös és jeges.

A fogaskerekű vasút szintén nagy élmény. Csodálatos a látvány és az élmény is kiemelkedő.

Az Iglu Dorf szintén nagy élmény. Kellemes zene, mérsékelt árak és igazi művészet a jéggel a falakon belül.

A tetőre a feljutás kissé nehézkes. Lehet, hogy ez a nagy rohamnak köszönhető, de legalább 40 percet vártunk mire feljutottunk az O3-al 3883-ra. Innen a kilátás páratlan és az élmény is nagyon jó. Nekem ez volt az eddigi legmagasabb pont ahol jártam. Körülöttünk mindenhol kéklő gleccser jég és hasadékok.

Aki az olasz oldalra kíván visszacsúszni, az figyeljen Plateau Rosanal, hogy a falu melyik része a cél, és a bal oldali célpont esetén tessék megereszteni, hogy átcsúszhasson a felvonók mögé.

Összességében imádtam ezt a terepet. Feltett szándékom jövőre ugyan így még egyszer eljönni ide, hátha akkor jobb időnk lesz és tényleg teljes mértékig ki tudjuk élvezni ezt a csodálatos helyet.

Nos múlt héten értünk haza, de most van időm kicsit írni a terepről.

Az út relatív egyszerű volt, nem volt gond, de nagyobb havazás esetén a lánc kötelezőnek tekinthető.
Egy fél nappal hamarabb érkeztünk, hogy legyen plusz napunk csúszni. Megálltunk a szállásnál a helyi dolgozók pedig nagyon segítőkészen és készségesen beállítottak minket a kisbusszal. Meglepően jó fejek voltak.

A szállásunktól kb 50m gyaloglás után lehetett eljutni a 3bis pályához, amin le lehetett csúszni a bubis felvonóig (A jelű a térképen) és a nagy állósig (B jelű a térképen). Nagy hó esetén kora reggel gyalogolni sem kell, csak a szállás előtt csatolni és az útról rácsúszni a pályára.

A bérletpénztárban szintén nagyon kedvesek voltak, és a 7 napos bérleteinket megjutalmazták némi csokival (ennyiért csokigyárat is adhatnának :) ).

A hazajutás szintén a 3bis felé történik, de ha nagy hó van, akkor a sima 3-as felől is belőhető, de ekkor ki kell csúszni az útra és a végén 50m-t gyalogolni felfelé.

A szállásunk teljesen kiváló volt. Két emeletes apartman, két wc, egy zuhany, a folyosó végén tőlünk 20m-re edzőterem, szauna, jakuzzi. Természetesen mindezek ingyen. A portán wifi lehetőség szintén ingyen, de rendkívül lassú és leterhelt sajnos. A porta alatt kis klubterem kanapékkal, színpaddal, pingpong és csocsó lehetőséggel.

Az időjárás nem volt túl kegyes velünk, gyakorlatilag egy nap kivételével folyamatosan köd, felhő és havazás váltogatta egymást. Számomra nem volt a legideálisabb, de amiről tudok írok.

A pályák hihetetlenül jól karban vannak tartva. A napos időt kivéve gyakorlatilag kongtak az ürességtől. Mivel a pályák számozását annyira nem figyeltem, így inkább nagy általánosságban írok. Szinte az összes pálya piros, kellemes esésű. Vannak jó hosszú vonalak, mint pl a Cime Bianche és Valtournenche közötti szakasz.
A hazacsúszásnál a Plateau Rosatól figyelni kell merre indul ez az ember, mert később nem tud váltani. Én legalább kétszer jártam pórul és felvonózhattam még egyet a nap végén. Ha valaki későn ér le a faluba, akkor nagyon megütheti a bokáját és sétálhat fél órát fölfele a szálláshoz.
A falu fölött nem sokkal található 12-es fekete nagyon jó élmény volt. Egy derekas havazás közepette lezárták, majd barátaink rámentek és rácsalogattak minket. Piszok jó térdig/derékig érő hó, kellő meredekséggel, legalján döngölt kemény alappal. Nagyon jó élmény volt, többször is meglátogattuk.
A funparkokkal gondban voltunk. Hiába kerestük a térképen feltüntetett helyeken őket, valószínűleg a nagy havazásnak "hála" elérhetetlenek voltak. Egyedül egy picikét találtunk meg a H felvonó tetejénél.

A helyi emberek mindenhol nagyon barátságosak. Annak aki régen járt erre, vagy a francia vendégszeretethez szokott, annak bizony nagy változás lesz. Mindenki mosolyog, köszön, elbeszélget velünk. A vendégek között az idősebbek is megpróbálnak velünk kommunikálni, még akkor is ha nem bírnak nagyon más nyelvekkel. Legalább három olyan olasszal beszélgettem, aki nemrég járt Magyarországon. Jó volt hallani.

Az árak a földön járnak. A legdrágább helyen sem volt több egy forraltbor 6€-nál, és a sör sem ment 8€ fölé.

A boltok csak a faluban elérhetőek, szóval érdemes egy nagy sétával számolni a magasabban lévő szállásokról, vagy be kell ülni az autóba és legurulni.

Az éttermi árak is elfogadhatóak 10€-ért, már főételt vagy pizzat kapunk, mellé 5€ egy korsó sör.

Az éjszakai élet némileg szegényes. Két alkalommal próbálkoztunk. Az első alkalom teljes kudarc, míg a második is egy darab szórakozóhelyben merült ki (Max club), ami ugyan szép kivitelezésű volt, de nem volt benne 50-nél több ember. Ez egy Val Thorens-i 1000-es buli után azért gyengécske.

Mivel alapvetően Zermatt miatt érkeztünk ide, így international bérletünk volt, de a hét folyamán csak másfél napig volt adott az átjárás. Egy teljes napsütéses napot sikerült ott töltenünk, amiről Zermatt topicjában majd írok.

Összességében nagyon tetszett a terep és erősen gondolkozom rajta, hogy ugyan ebbe a szállásba még egyszer elmegyek ugyan így (ritka ez nálam). Hátha akkor jobb idő lesz, mert azon az egy kiváló napon láttuk igazán, hogy miért is került ez ennyibe.

Egy kis összefoglaló:

Az utazást busszal ejtettük meg, ami odafelé gond nélkül le is zajlott lényegében. A hazajutás nehézkesebb volt a havazás miatt, de tűléltük.

A szállásunk Val Thorens centrumában az Eskival-ban volt. Francia léptékben ilyen áron korrektnek mondható. Nagy előnye, hogy tényleg mindennek a közepénél volt, igazi pálya és buli szállás. A pálya az ajtóban, a Malaysia és a Sport Centre az ajtótól 50m-re, a Sherpa 250m.

Az idő az egész hét alatt játszott velünk. Szerencsére 75%-ban jók voltak a pályák állapotai, de az egy éjszaka alatt leeső hóval nem nagyon tudtak mit kezdeni sok helyen, így már 10-11 órakor is buckás piros-fekete pályákkal kellett "szórakozni".

Jobbról balra haladva megpróbálom összeszedni az említésre méltó pályákat:
-masse: Egész jó kis fekete, semmi extra
-lac noir: Hosszú fekete piros-kék szekérutas levezetővel, a barátok innen még jobbra indulva kiváló szűzhavas terepeket találtak
-col de l'audzin: Elsőre szeles-jeges majd nagyon túrt havas pálya volt, másodikra viszont kezelt isteni csapatós szakasz
-cristaux: Elsőre útálatosan buckás, nem nekem való, nem bírtam, így le is tértem róla balra az első kanyarnál keresztül a telephérique-en a caron felvonó aljáig.
-a moraine-portette-thorens felvonókról elérhető pirosak mind nagyon jók
-Béranger-les vires-goulet: Normális szélességű nagyon jól kezelt pályák, még a nap végén is lehetett végig csapni neki. Volt olyan nap amikor csak ezen az egy szakaszon több órát eltöltöttem, mivel annyira élveztem a gyakorlást. Az aljában párhuzamosan fut a tűzött pálya, az még szebbnek tűnt.
-plein sud: Utálatos gusztustalan pálya. Igaz leginkább hazacsúszásra használtuk, de annyira nagy rajta az ember tömeg, hogy képtelenség úgy elcsípni, hogy valami élvezet legyen belőle.
-Goitshel: Egy piszok jó kis pálya lenne, de a Folie Douce fölött mindig piszok jeges buckásra csúszkálták a bámészkodók, bár igazán ezt is csak hazacsúszásra használtuk.
-chardons: Ugyan az mint az előző csak kicsit szűkebb-lankásabb kiadásban.
-alpage: Egy teljesen jó piros, ami napközben sem volt vészesen elhasználva.
-venturon: Szívből gyűlöltem. Már korán reggel is embertömeg és szétcsúszkált pálya. A sok szerencsétlenkedés itt fárasztott ki mindig a legjobban.
-aigle: Hihetetlenül jó piros. Lehet bőségesen ereszteni rajta. A fölötte lévő pályákra ugyan ez igaz, amik bele csatlakoznak.
-chamois: Szintén kellemes.
-saulire-pylones: Nagyon jók.

Volt még több pálya is ahol megfordultam/megfordultunk, de ezek azok amik maradandóak voltak valamilyen szempontból. Én ugyan oda nem mentem le, de sokan szidták a La Tania-ba vezető fekete pályát. Az oda lemenő társaság 75%-a elrepült annyira jeges volt, pedig bőven haladó-profi szinten vannak.

A felvonóknál egyedül Menuires-ben kellett számottevőt sorakozni, de az is kezelhető volt.

A távolságok könnyen kezelhetőek, a Val Thorens - Courchevele távolságot 45-60 perc alatt meg lehet oldani könnyedén.

Az árak mindenhol magasak, de a Sherpak-ban kiválóan beszerezhető minden.
Ezen túl a sör 6-20€ között mozgott, egy vacsora 5-35€ között, de jellemzően mindenhol lehetett találni nagyon komoly tételeket is (Crystal pezsgő 3L 2600€).

Az éjszakai élet, a szórakozás Val Thorens-ben nagyon-nagyon pezseg. Az Aprés Ski bulik közül az itteni Folie Douce nálam viszi a prímet, bár ott van mellett Les2Alpes-ból a Pano is. Legalább 5 különböző szórakozóhelyen voltunk a faluban, de egészen biztos vagyok benne, hogy van még. A Malaysia a legnagyobb közülük, az egyik security-s emberke információja alapján, bizonyos időpont után csak ez lehet nyitva a településen. Ennek megfelelően pár ezer embert simán be lehet oda tenni. Amikor először lementünk, jól meg is leptek, a belépésünk pillanatában elhúzott fallal, amivel megduplázták a szórakozóhely befogadó képességét.

Az időjárásunk rendkívül szélsőséges volt. Akár egy napon belül is váltotta egymást a 0 fok körüli dög meleg verfőnyénnel és a -20 körüli ködös hófúvás. Az utolsó előtti éjszaka elkezdett szakadni a hó, aminek az eredménye bő fél méter friss hó lett az indulásunk pillanatáig. E mellett még a második éjszaka volt egy nagyobbacska havazás, amiből másnapra csúnyán összetúrt pályák születtek, viszont utána ismét hibátlan ratrak nyomban lehetett menni.

Akik szeretik a kiválóan kezelt piros pályákat, a nyüzsgést és a gyönyörű kilátást, annak Val Thorens-t nagyon erősen ajánlom.

Képek: https://sielok.hu/fotoalbum/297146/...galeria/

Videók:

Első csúszás:


Havazás:



Party:

A megkésett beszámoló (ami megmaradt):


A szállásunk Tignes Val Claret településén volt. Jellemzően mindenki ide kerül, hiszen itt vannak a low cost apartmanok többségben. A szállás a település központjában volt a Toviere oldalában. Az apartman kényelmes volt és jól felszerelt francia viszonylatban. A 6 fős apartmanban egy normál méretű francia ágyas szoba, egy előszoba benne egy emeletes ággyal és egy nappali-étkező-konyha részb kihúzhatós ágy volt. Az erkélyről a látvány sem volt rossz, bár a harmadikon tanyázó többiek azért ilyen szempontból jobban jártak.


A Sherpa 50m-re, a szórakozóhelyek 100-400m-re voltak. Lényegében az utca egy bevásárló utca, szóval nagy gond nincs.


A legközelebbi felvonókhoz mindenképpen sétálni kellett reggelente kb 4-500m-t a végén minimálisan fölfelé. Innen vagy felültünk a Tufs-re, vagy lecsúsztunk kicsit a Tichot-ig. Ez utóbbi résszel kezdeném.

A térkép jobb oldali része leginkább a funpark miatt érdekes. Nagyon jól kiépített, nem túl zsúfolt és több nehézségi fokú vonal is van rajta. Jó muri, bár egyszer sikerült pofára esni (Ne próbálkozzatok az ugrás közben a levegőben leérintett csőrrel. Előbb utóbb úgyis leakad. Tapasztalat.) Van egy Big Air párnás ugrató is. Ez kötelező. Jó móka.

A funpark mellett kellemes széles kék pálya húzódik, bemelegítésre, gyakorlásra kiváló.

A funpark aljából megy fel balra a Col des ves. Ennek a tetejéről vissza lehet csúszni egy közepes feketén, de a jobbik választás a szaggatott fekete. Igazi kis szűzhavazó paradicsom.

Ha elindulunk a funpark-tól jobbra a térképen, akkor közepes-piros kékeken eljuthatunk a Sache tetejéig. A társaságból két srác úgy gondolta egyik nap, hogy jó móka lesz letérni róla board-al és szinte teljesen lemenni a térképről. Halál közeli élményük volt, lévén egy 10-15 méteres szakadék előtt éppen hogy megálltak. Vissza kellett mászni az igencsak meredek falon és kis hasadékokon hátsón lecsúszni.

Másnap mi is arra mentünk. Én csak az erdőbe csúsztam be a pályáról, de én is megjártam. A többiek egy laza fél órát vártak rám. :)
Ettől függetlenül nagyon jó pálya, csak javasolni tudom. A végén egy jó forraltbor társaságában a gát látványa a jutalom.

Innen mehetünk is vissza a Sache felvonóval, ahonnan kellemes piroson tudunk lecsúszni Tignes-be, ahol egy aranyos kis szinkron pályához érkezünk. Itt is el lehet bolondozni.
Innen vagy felmegyünk kicsit és hazacsúszunk vagy átszállunk a Tufs felvonóra a Toviere-ig.

Innen kis libalegelőn lecsúszunk a Marmottes felvonóig, vagy lemegyünk egészen La Daille-ig.
Itt van egy piszkosul jó piros és fekete pálya Coupe du Monde és stade de compétition-raye névvel. Ez sokat mond el róla. Az egyik napomat szinte végig itt töltöttem. Alig vannak rajta és rettentő jó a vonala.

Innen vagy visszamegyünk a felvonóval és a Folie Douce hüttébe érkezünk, vagy felszállunk a vasútra és felmegyünk a Rocher de Bellevarde-ra. Ez utóbbival folytassuk.

Ha felértünk a vasúttal, máris indulhat a móka az olimpiai feketén. Elsőre "orromigselátokködben" mentünk rajta. Nem volt vicces. Másodikra már nagyon kellemes pálya volt. Van benne kihívás.

Innen a Solaris Express-el megyünk tovább, majd föl a Glacier Express-el, és onnan tovább a Leissieres Express-el. Ez utóbbi érdekes, mert a gerince olyan közel megy a talajhoz, hogy simán ki lehet ugrani menet közben a szűzhóba. :)
Ha innen átcsúszunk a Signal felvonóhoz, akkor a gerinc bal oldalán ismét szűzhavazó paradicsom vár "meghalsztáblával".
A móka vége a Fornet felvonónál van.

Mi kb ennyit láttunk a terepből, bár nyilván nem írtam le mindent részletesen. Mindenhol vannak kellemes szakaszok, de amit ki kell emelni azok a következő pályák:
-Face Olympique de Bellevarde
-Coupe du Monde
-triffolet
-Guerlain Chicherit
-golf (ha fel tudtok rá jutni)
-le mur - merles
-bleuets
-sache
-archosses - chardons - pavot

A glecserre sajnos nem tudtunk feljutni, mert vagy az idő miatt lezárták, vagy mire észrevettük, hogy megy a nagy kabinos és odaértünk, már bezárt.

A szórakozási lehetőségek kiválóak. A már említett Folie Douce-ban piszok jó aprés ski partik voltak. Élő zene, dj, pia. Az egyetlen probléma, hogy 5 körül lépni kellett a felvonók miatt.
Val Claret-ban több disco is van. Mi a felvonókhoz vezető útnál jobbra tértünk, majd balra egy épület alá. Az árak nem vészesek, a zene jó.
Elsőre mi is csak néztünk, hogy merre kéne menni, de pár francia lánykával szóba elegyedve megvoltak az idegenvezetőink. :)

Többen a társaságból lementek Tignes-be az ingyenes busz járattal fürdeni-szaunázni, de mi inkább a pálinkát pusztítottuk ennyi csúszás után. Nekünk picit macerásnak tűnt ez a része a dolognak.

Az árak a megszokottak a boltban és a szórakozó helyeken is. A két meredek ár a sache aljában elfogyasztott 15€-s forraltbor, és a Grande Motte alsó állomásánál kikért 10€-s sör volt. Ez utóbbi még kikerülhető, de a sache aljában nem nagyon van választása a szomjas sízőnek a megpróbáltatások után. :)

Ha bármi kérdés van szívesen megválaszolom, mert nyilván nem tudtam kitérni mindenre és nem is olyan pontosak már az emlékeim sem.

Aki ide utazik idén, annak jó utat, nem fog csalódni. Egyik kedvenc terepem. ;)

ui: Pár saját video:
Folie Douce:
Big Air:

Big Air "érdekesen": (na hol a hiba? >:) )

Picike album: https://sielok.hu/fotoalbum/tignes-...2012-02/galeria/

Egy rövid összegzés ide is, nehogy kimaradjon ez a terep.
Múlt héten síeltünk erre-arra és lévén Winklmoos egy nagyobb gondolatnyira volt a szállásunktól, így adott volt, hogy ide is ellátogatunk.

A terepet Winklmoos felől közelítettük meg két autóval olyan 10 óra után kicsivel.
Érkezésünkkor a kabinos aljában lévő parkoló már tömve volt, így egy kicsit tovább gurulva egy fagyott sártengerben tehettük le a kocsikat.
Miközben készülődtünk, a parkolóba legalább még 50-100 autó érkezett. Egy szóval tömeg volt.
Szerencsére nem kellett gyalogolni az előzetes félelmeink ellenére (nem is vettem fel a bakimat, csak vállon vittem), mivel munkába állt egy síbusz a parkolók közötti ingázásra, csakúgy mint Reit im Winkl felé is.

A bérlet vásárlásnál volt némi sor, de bubisnál egy méter sem.

A terepről:
A felvonók kulturáltak, egyedül a Winklmoosalm - Steinplatte átmenő résznél volt egy rövid szakaszon csákányos.

A Winklmoos-i oldal nagyon nagyon tanuló. A "nagy" pályán ha nem fékez az ember egyáltalán, akkor sem tud sebességet gyűjteni. A parkolóba vezető pálya kicsit kellemesebb a felső részen, de az is csak arra jó, hogy lejusson a gép.

A Steinplatte rész már kicsit kellemesebb. Itt is túl vannak színezve a pályák, de rövid szakaszokon azért lehet élvezkődni. Szinte mindent megpróbáltunk besíelni, de elég hamar unalmassá vált kicsit a dolog.
A 8-9 az ami talán élvezhető volt számomra.
Annak viszont, aki szereti a relatív széles közepesen meredek és nem túl tömött jól kezelt pályákat, annak tökéletes. Nap végén sem volt jelentős buckásodás vagy jegesedés, szépen lehetett haladni mindenhol.
Sorakozni felvonónál egyedül akkor kellett, amikor próbáltunk visszajutni a német oldalra.
Egy szó mint száz egy nyugis síhétvégére tökéletes terep.

Ha arra fogok járni mindenképpen felnézek még, de nem ez lesz a kedvenc terepem. Nyilván ebben erősen benne van, hogy utána már Kitzbühel-be jártunk át, így az élményt elnyomta, de úgy érzem objektív így is a véleményem.

Raktam fel pár képet az adatlapomhoz.

Tegnap előtt megint itt voltunk.
Még hajnalban elkezdett szakadni a hó, és még akkor is tartott amikor ott voltunk.
Reggel 10-től kb 2-ig bírtuk a dolgot.
A látótávolság konvergált a nullához és a szeles havazás miatt a fél terep zárva volt.

Ettől függetlenül életem síelése volt. Szerencsére most kipihentem voltam, így nem is tudtak annyian büntetni. :)
Hatalmas élmény volt derékig érő porhóban szakadó havazás és dübörgő hóágyúk között szinte repülni.

A pályák eléggé tömöttek voltak a körülmények ellenére, de hála a folyamatos havazásnak a buckák simán átszelhetőek voltak. A 38-as aljában vidáman jöttem végig élen, ugratva egy-két buckán, a többin pedig simán csak átnyomulva.

A többiek a társaságban panaszkodtak, mert iszonyú gyorsan bepárásodott a szemüvegük, de szerencsémre engem csak az utolsó fél órában ért el ez a probléma, amikor már sokszor megálltunk.

Akinek van lehetősége az egyszer mindenképpen látogasson el ide ilyen időben, még mindig vigyorgok ha rágondolok.

szerk: Íme egy egyszerű rövid video az állapotokról a saját anyagok közül. :)

Ma végre én is körbejárhattam kicsit ezt a terepet. Az elvárásaim nagyok voltak, de felnőttek a feladathoz.
Kiváló minőség, csak közepes tömeg és változatosság.
A kedvenc pálya a 38 volt nálunk. Nem túl meredek, de széles és mivel fekete így negyed annyi ember van rajta mint a pirosokon. :)
A dolog egyetlen szépséghibája, hogy piszok fáradtan érkeztem, szóval alig volt erőm a síeléshez. A végén már küszködtem nagyon.
Problémának talán még az erdei szerpentineket tudnám felhozni.

Holnap után szerintem megint ide megyünk (Kaprunon is gondolkozunk), mert a térképnek csak a jobb oldalán jártunk (D9-el nem mentünk át), de ott minden megvolt. :)

ui: Arra viszont tessék vigyázni, hogy eléggé önbizalom romboló a terep. Az esetek döntő többségében én lényegesen több embert hagyok le mint akik engem hagynak le. Itt fordított volt az arány. Ráadásul a többség megdöbbentően szépen küldi.

Most értem le Bánkútról.
Ünnepélyesen megtettem az első idei csúszásokat. Bíztam benne, hogy az esti ratrakolás és a havazás jót tesz a dolognak, de nagyon köves volt minden pálya. Ha egyszer nekiállunk és felszedjük, teljesen jó lenne a dolog.

Kb fél 10-re értünk föl barátnőmmel. Akkor még relatív kevés autó volt, gyorsan csatoltunk és csúszás lefelé.
Amiért ennyire siettem az a 2-es pálya állapota volt. Megörültem, hogy kinyitották így az is volt a cél. Az utóbbi évekhez képest egész elviselhető állapotok voltak, ha okosan ment az ember a "körgyűrűn" elkerülhette a köveket.
C felvonóval fel, majd rá a 2-esre. Ahogy ráfordulunk egyből kavics rengeteg, de ez van. A teteje fincsi szűz hó volt két oldalán szintén. Középen már volt 1-2 nyom.
A gond csak az volt, hogy 1-2 nagyobb fékezés után előjöttek a kövek és a föld.
Később mások is felmerészkedtek rá, de addigra már eléggé keresni kellett a tiszta területeket.
Csúsztunk még 1 kört a 6-4-en és az autóhoz a 6-on. Ott azért már bőséggel volt kövecske. Szegény barátnőm meg is járta, próbálkozott a menet közben pörgéssel amivel előtte én ökörködtem, de egyszer csak egy kő kikapta a lábát és nyekk. :)
Ettől függetlenül nem bánom, hogy felnéztem. A kövezős léccel (mivel nem sajnáltam) teljesen jól éreztem magamat!

Az út is jól járható, első kerekes téligumis autóval 20-25 perc alatt simán fel lehetett érni! :)

szerk: Felraktam egy képet is:
https://sielok.hu/fotoalbum/174565/...kep/1/?itttid=87188

Na hazatértünk!

Ismét nagyon jól éreztük magunkat. Megpróbálom azért összefoglalni néhány sorban a tapasztalatokat.

Pénteken este indultunk az Elte parkolóból. Elég nagy volt a tumultus de könnyedén megtaláltuk a buszt az előzetes tájékoztatás alapján. A Skilines utazási iroda égisze alatt mentünk. (Ez később fontos lesz a pozitív/negatív vélemény miatt).

Az indulás nagyjából pontos volt, a busz megfelelő az út kellően gyors, és az igényeknek megfelelően álltunk meg.

Az oda érkezés előtt kiderült, hogy a franciák valamit elszúrtak és az előzetesen beharangozott Pierre Vacances - Les Bergers helyett a Pierre Vacances - L'Ours Blanc -ban leszünk. Azt állították, hogy több csillagos a hely, bár mint utóbb kiderült ez fordítva volt. Megérkezéskor nem sajnáltuk a dolgot, mert így a belvárosban lehettünk a perem helyett.

A szállásunk a "negyedik" emeleten volt. Azért írtam idézőjelet, mert az 1-2. szint parkoló a 3. pedig sítároló. Az apartman kellemes, kultúrált franciásain szűk. Átvételkor fóliázott ágynemű, törölköző, és takarított "leragasztott" mellékhelységek vártak. Az apartman 7 fős volt, mi 6-an voltunk benne. Két szintes volt erkéllyel. Az első szinten előszoba, fürdőszoba wc-vel, konyha étkezővel nappali/alvóhely 3 ember részére és egy erkély volt. A második szinten egy kis zug egy emeletes ággyal, egy nagyobb fürdőszoba wc-vel és egy francia ágyas hálószoba volt. Minden nagyon szép és jó volt. A kilátás csodálatos volt, nyugati irányban szépen látszódott 1-2 pálya és az Aurisi oldal.

Maga a városka sokunknak nem volt újdonság, lévén a társaság nagy része tavaly előtt ugyan itt volt 1 sarokkal odébb. :)

Az első síelős nap vasárnap volt. Kicsit sokaltuk az alsóbb felonóknál a várakozást, de betudtuk a hétvégének. Az ezt követő napokban 2-3 percnél nem sorakoztunk többet, még a túlterhelt felvonóknál sem.

Az időnk nagyon kellemes volt, egyedül az utolsó nap volt felejtős, mivel 1 nap alatt lezuhant vagy fél-egy méter hó. Ekkor alkalmunk volt kipróbálni a visalp bérlet adta lehetőségeket (volt aki fürdött, volt aki edzőterembe ment, mi squasholtunk egy jót).

A pályákról kicsit: Első napon nem vadultam, lévén új léccel mentem azt akartam megszokni. Ekkor a zöld pályákon ökörködtünk kicsit és a Signal hegyen átcsúsztunk Villard-ba. Kellemes volt a piros lefelé vezető pálya, de a nagy hideg miatt annyira nem jött be. :) (Aznap lazán volt -20 fok)

Ezek után inkább ömlesztve írom a tapasztalatokat a pályákról mert nem fogom tudni napokra bontani. :)

Jobból balra a téképen amiket bejártam és szót érdemel:
-col de cluy: Mindenkinek rossz emlékei voltak róla, de nekem nagyon tetszett! Sajnos rossz idő volt, így alig láttunk, de én élveztem a félig buckás félig szűz havas pályát. Egyik kedvencem lett.
- Vernettes -Fontfroide : Egybe írom őket, mert szinte azonos piros pályák. Az utóbbi kissé meredekebb volt és itt-ott jegesebb, de mind a kettő nagyon kellemes és szinte tök üres lévén eléggé kiesnek a térképen.
-Sarenne: vegyesek az érzéseim. Sajnos pont rosszkor mentünk rajta, de akkor is kellemetlen volt. A pálya sok pontja nagyon ki volt buckásodva és jegesedve, ami még nem is lett volna baj, ha a jég alól nem nyúltak volna ki szikla darabok és nem pattogtak volna kövek itt-ott. Ez tette a legnagyobb kárt a lecemben és az egomban is. Egy kiálló sziklán akkorát repültem mint a győzelmi zászló. Ettől függetlenül érdemes kipróbálni mert jó érzés végig érni rajta. Ja és egy tipp: kora reggel kell ide menni. Mások a társaságból az egyik reggel szinte a ratrak után mehettek le és nagyon élvezték!
-campanules: ahogy mi hívtuk: a bónusz pálya. Kiválóan kezelt jó széles végű piros. Szerettem.
-vachettes: sima egyszerű kék rávezető a zöldekre, délutánonként hajlamos volt buckásodni,nem nagy szám
-poutat: egyszerű piros összeköt,de kellemes
-couloir: egészen kellemes kék megfelő hosszal kezdők számára
-chamois: a kötelező levezetés a tunnel után. :)
-tunnel: hol is kezdjem :) Erre a pályára vártam a legjobban és ettől féltem a legjobban. Meg is küzdöttem vele. Csütörtökön mentünk fel 1-kor. Az eleje sima fekete buckás nem is ettől féltem. :) Az alagútból kiérve ennyit tudtam mondani: "meghalunk, de ez kurvajó" már bocsánat. :) A felső rész kb 3 1 méter magas félcsőből állt. Ott kellett valami racionális útvonalat vadászni. Kicsit lejjebb sima buckás rész aminek az alján rendesen meg kellett ereszteni, hogy ne kelljen botozni a következő dombon. Én meg is tettem a buckákon átszaladtam, viszont az alja úgy eldobott, hogy alig tudtam összekaparni magamat, hogy ne repüljek el. :) Ezt követte még egy kis fél méteres bucka túra a végén szintén megersztősdi, de ezt már inkább a széléről a szűzhóban követtem el. A felvonónál volt egy kis mosódeszka ami az amúgy is hulla combjaimat végképp kicsinálta. :) Nagy élmény volt. Kb fél óra alatt sikerült lejutni, úgy hogy minden kanyart hatszor átgondoltam nehogy repülés legyen belőle.:D Vicces volt amikor gondolkozás közben egy angol emberke kérdezte tőlem, hogy erre jó lesz-e ha megy, amire csak azt tudtam mondani, hogy fogalmam sincsen, de ezt túlélheti. :) Az ezt követő chamois már röhejesen könnyű volt. A tunnel után nem értettem mit szenvednek a piroson az emberek. Sokat lehet belőle tanulni a buckákról na.:)
-1er troncon mellett a funpark kellemes ugrottunk 1-2 jót rajta. :)
-hirondelles: A signal tetejérőlinduló kékben nem is maga a pálya, hanem a mellette található nem pálya szakasz az érdekes. Első napon cimboránk unszolására kicsúsztunk oda és az egyik legjobb szakaszt fedeztük föl. Piros esésűs kezeletlen széles üres rész. :)
-Signal: finom kis széles kék pálya, kiváló a technika gyakorlására
-Signal melletti verseny pálya: minden nap tűzve volt vagy így vagy úgy én 2x csapattam le rajta, persze nem a kapuk között mert azért az ESF-esek dádáztak. :) Piszkosul jó kicsit jeges pirosas pálya. Érdemes kipróbálni.
-pte sure: ez volt a "hazacsúszó" pálya, amit mondjuk én csak utolsó napon használtam, mert mindig elég volt a lendület a zöldhöz is. Utolsó napon ugyebár kaptunk egy nagy adag havat így full porhóban tudtam lejönni rajta: istenkirály volt. :)

Hirtelen ezeket tudom kiemelni ebből a 4és fél napból (4 mert 1 nap Les2Alpes-ban volt, 1 pedig fél mert a nagy havazás miatt csak ennyit mentünk). Sajnos tovább balra nem jutottam a térképen, de majd egyszer erre is sor kerül.

Árak:
Tea: 1.5-5e
Forraltbor: 2-6e
Sör: 4-18e
baguette: 0.9-2e

A hazaút kicsit nehézkesebb volt az elején a lehullott hó miatt, de így is nagyon jól teljesítettek a sofőrök.
A csoportvezetőnk: Majoros Tamás, nagyon jó fej mindenkinek csak ajánlani tudom! :)

Ha bármi kérdés van vagy eszembe jut még valami majd írok, de most kidőlök mert sok volt ez nekem már. :)

Haliho.

Mi is voltunk ma fent Bánkúton. Sajnos nem tudtam kellően élvezni, mert hulla fáradt voltam, de nem is ez a lényeg.
Egész korrektek az állapotok, bár nagyon-nagyon sok a köves rész. Ami szerintem használható volt az a 6, 5, 4. Persze mindez csak fenntartásokkal és úgy, hogy az ember nem a legjobb léceket viszi ide!
Ha esne még legalább ennyi hó egyszerre, lehet hibátlan is lehetne. Így, viszont nem vagyok annyira elégedett, bár sokkal jobb mint a semmi!

Üdv,
Xero

Nah mi is megjártuk.
Nagyon kellemes kis hely. Szállásunk Villages-ban volt, könnyedén lecsúsztunk Centerbe. A pályák nagy része jó minőségű és kezelt volt. Nagy szívfájdalmam volt a Center fölött található lesikló pálya. Gönyörű széles, de lezárt. Mint megtudtuk egy ESF-estől csak versenyzőknek használható. Belógni sem sikerült.
Ami még kicsit zavart, az a fekete pályák voltak. Többségben vagy zárva voltak, vagy annyira kezeletlenek voltak hogy 2 méteres buckákkal harcoltam esetleg az előző napon leharcolt életlen lecemmel esélyem sem volt a jeges pályán.

A szállásunk francia viszonylatban "tágas" volt és kellemes. Az árak normálisak, utolsó élményem háromvölgy volt, ahoz képest olcsóság van.

Egy jótanács: nagyon napos időben nem érdemes Champagny felé menni a nagy kör piroson. Az eleje még csak-csak elfogadható utána viszont egy kis erdei pálya lesz ami napos részen latyak, árnyékban jeges. A vége felé idegből elkezdtük levágni a pályát amit részemről jól meg is szívtam itt csináltam ki a lecemet egy társammal egyetemben. Annyira latyakos volt a kis buckás pálya, hogy egy nagyobb fékezésnél letoltam a havat és elkezdtem köveken és füvön menni. Senkinek sem ajánlom. Nekem eltünt az élem, cimborám pedig akkora sziklát fogott, hogy vihette is a racetigerét szervizbe mert a talpon szabályosan átütött a kövecske.

Ami még szívás az az átjutás illetve visszajutás Arc-ba/-ból. Én mindösszesen egyszer mentem át, mert többnyire a kezdő barátoknak segítettem így 1 napom volt amit egyedül sieltem. Forszírozott tempóban reggel 9-es indulással is épp hogy csak be tudtam sielni arc-on a legtöbb piros pályát. Jah igen. Ami zavaró volt az a sok lezárás. Szinte mindig zárva voltak a magasabban lévő feketék, illetve az Arc-i oldaon a 4 párhuzamos feketét be se vállaltam él nélkül.

Pozitív élmény:
A latyakos nap után egy kisebb jegeske feketén nagyon eldobtam magamat úton a Vanoise felé. Így én visszafordultam és megpihentem Belle Plagne-ban. Ücsörögtem, odajött egy ESF-es oktató hölgy kérdezte mi a gond előadtam, egyből adott valamilyen csoda izomlazítót a pultosok jeget. 10 perc alatt helyrejöttem, utána hazacsúszott velem mert arra volt dolga és gondom egy szál sem volt, plusz szűzhavaztunk egy jót. Nagyon pozitívan csalódtam, élmény volt.

Hirtelen ezek amik az eszembe jutottak. Ha valakinek bármilyen kérdése lenne nyugodtan írjon.

PS: árak:
boltban a szokásos nem veszélyes minden, a cigi árak nagyon változóak 3.8-5 eu akár ugyan abbol a márkából is, akár 1-2 falu távolságban is.
sör: 3.5-10eu
forraltbor: 3-6eu
tea: 2-5eu
pizza: 8-20eu
cola: 2-5eu(5eu 1literes pohárra értendő)

Na.
Ma voltam fent. Röviden:
Pálya elfogadható de az alja nagyon köves meg is húztam a kantni-mat 1x, mehetek éleztetni. :)
Amúgy nem voltak olyan hűde sokan inkább szánkóztak, aki sielt az is inkább gyerekkel vagy nagyon kezdő.
Autó viszont annyi volt mint a szemét. Utolsó 1km-en már lépésben tudtam közlekedni. Sokan elakadtak eléggé jeges a vége, akinek nincs normálisabb téli gumi-ja az készüljön némi mókára.
Én azért még várok hogy legyen hó nem szivesen csapom szét jobban a friss cuccot.

szerk: Esetleg addig amíg nincsen normális hó ki mit javasolna alternatívának Miskolc közelében (ergo Ausztria bukta :D)?