Idén hétről-hétre nagyon erős pozitív visszajelzéseket kaptunk a tanítványoktól. Legutóbb egy óvatos középhaladó hölgy mondta a következőket:
„Fantasztikus, amit csináltok. Eddig még egy erős középhaladó pálya is gondot okozott. Nem gondoltam volna, de ezután a hét után nem hogy le merek jönni a feketén, hanem élvezem is.”
Sokat gondolkodtam, hogy el tudom-e magyarázni, ami ezek mögött a mondatok mögött áll. Látva-végigcsinálva könnyebb érteni, mert a stabilitás, a kontroll élménye egyértelmű. De szavakban...
Mégis fontos elmondani, mert nem csak az élményről, hanem a biztonságról és az egészségről szól.
Ha röviden össze akarom foglalni:
- A fékezés helyett jól kanyarodni kell megtanulni.
A félelem és a gátlás helyett a körültekintő haladás a jó reakció.
Az akadály helyett az útra figyelünk.
- A kontrollt a kanyar elején kell kezdeni.
Minél korábban és természetesebben kerüljön élre a lécünk.
Akkor van lehetőség kontrollra, amikor már élen van a síléc. Addig semmi mással ne foglalkozzunk, mint azzal, hogy felkészüljünk a jó izomtónusokkal a kanyarra.
- Figyeljünk a sílécre és a környezetre. Tanuljunk meg jó reakciókat adni.
- Nyissuk ki a világunkat. Használjunk gazdagabb készletet a síléc irányítására és az ízületeink rögzítésére.
Azt hiszem, ezek miatt van minden héten valaki, aki azt mondja, hogy nem fáj a megszokott módon a térde vagy a dereka, pedig nem síelünk visszafogottan.
Tudom, hogy sokan vitatják ezeket vagy nehezen hiszik el. Szívesen elbeszélgetek a hátteréről! :)