Szia Joci!
Na, most aztán (megint) kavarunk egyet. De engem felhatalmaztak erre tt a topikban, és amíg ezt vissza nem vonják, állok elébe.
Hegyláb - völgyláb:
Miután helyzetünk a térben állandóan változik, célszerű inkább ív külső – ív belső lécről beszélni.
Definíció:
Tekintve a közvetlen előzményeket, baromi nehezet kérsz, nem lesz könnyű olyasmit mondani, amit valamilyen szempontból ne lehetne megkritizálni.
Ezért nem akarok definiálni, helyette elmondom, hogy én hogyan látom.
Azt mondjuk jól látod, hogy a megérhetőség érdekében egy mozgássort részeire kellene bontani, és ha lehet, definíciókkal világossá tenni. Síelés közben azonban nem tudjuk szétválasztani az alapfunkciókat, (élezés, forgatás, terhelés), azok olyan szinten vannak egymásba épülve, hogy az a mozgásban pillanatfelvételek során keresztül is állandóan változik.
Lehet másként is elemezni, én az elemzéseimet a kanyar végétől szoktam indítani, ez az én kályhám.
Hogy ne komplikáljuk agyon, legyen egy hóekés kanyar, állandó támaszhelyzetekkel. Vegyünk egy egyszerű hóekés kanyarnak a végét. A testsúly a völgylábon. Támaszban. Lehet mondani, hogy völgytámaszban van? Szerintem igen, mert ez a helyzet. Egy másfajta definíció szerint völgytámasz az, amikor párhuzamos lécállásból csúsztatunk le támaszba. Ez is igaz. De már azonnal okot adhat egy vitatkozásra. Pedig a lényeg mindkét esetben ugyanaz, van egy megterhelt ívkülső lécünk, támaszhelyzetben. Másként jött létre, de a végeredmény ugyanaz. Ezért (is) nehéz a definíciók sorsa. Függhet attól, hogy honnan indítottuk. És függhet attól, hogy mi az eredmény. Én az utóbbira voksolok.
De menjünk tovább. Vége van az ívnek, (hóeke ív), el kellene kezdeni az újat. A hegyláb (is) kint van támaszban, de nincsen rajta súly. Most akkor ez támasz, vagy nem támasz? Helyzet szerint támasz. Ha párhuzamos lécállásból tesszük ki, akkor hegytámasznak nevezzük. Gyakorlatilag ugyanaz, támaszhelyzet súly nélkül.
Jó. De akkor ez most hegytámasz, vagy völgytámasz?
Most megint ki fogom tenni magam mindenféle kritikáknak. Vagy egyetért valaki, vagy nem. Mindenesetre, amit mondok, (bár egy igen nagy irodalommal rendelkezem), eddig még nem láttam leírva.
Szerintem ez a támaszhelyzet akkor vált át völgyi támaszból hegyivé, amikor a leendő ív külső, (most még hegy) lábunkkal – lécünkkel elkezdünk csinálni valamit annak érdekében, hogy elkezdődjön az új ívbe történő befordulás.
És mikor lesz ebből a hegyi támaszból völgyi? Amikor elhagyjuk az esésvonalat, és az addig hegyi (ív külső) oldalon lévő léc/láb völgyi (ív külső) oldalra kerül.
Az elemzésbe (hálisten) alaposan bekavar a manapság már a hétköznapok oktatásában is megjelenő csípő helyzet. De nem bonyolítom tovább, ozsi erről már írt valamelyik hozzászólásában korábban.
„Mert akkor az ív belső sí fokozott terhelése, ívkezdés az ívbelső léccel nem minősül völgy támasznak? Avagy völgytámasznak csak az minősül, amikor a testsúly átbillentésével az ív külső lába helyezzük a terhelés jelentős részét?”
Nos, ezt nem olyan nagyon értem. De, ha arra gondolsz, amikor a síelő az előző ív végéig ív külső sí belső éléről ugyanannak a lécnek a külső élére váltott terheléssel indít egy kanyart, hogy az völgytámasz –e, akkor az szerintem NEM VÖLGYI TÁMASZ, mert nincsen támasz helyzet. De lehet, hogy félreértek valamit a kérdésedben.
Maradok síbarátsággal:
Replaci
Hatékony síoktatás csoportoknak
https://www.kanyarsiklub.hu
Keresés
