Nelson79 által küldött hozzászólások listája

Amikor mi voltunk akkor a pályán és pályán kívül is szuper volt a hó, köszönhetően a két heti havazásnak. Pályán kívül egy nap síeltünk, akkor a hóba csak kicsit süppedtünk bele, nagyon egyszerű volt csúszni. A méret meghatározás nehéz, de kb. akkora lehet mint Obertauern nagyobb oldala. (a szintkülönbségre és pályahosszra is igaz ez). Nagyon érdekes, h Faraya hét közben egy kísértetvárosra hasonlít esténként, szinte teljesen üres (csak 2 étterem van nyitva, stb), de hétvégére teljesen megtelik és rengetegen vannak éjjel-nappal , de a felvonóknál azért nem alakul ki akkora sor, mert a legtöbben csak élvezik a havat, hógolyóznak, motoros szánoznak, bömböltetik a parkolóban a kocsijukból az arab zenét, táncolnak, vagy szimplán csak vízipipáznak). Ennek ellenére Farayán fent mi nem láttunk komolyabb szórakozóhelyet.
A hütték hasonlók mint az európai terepeken, van is belőlük szép számmal, áraik is ugyanazok. Libanon a dollárt és a Libanoni Lírát is elfogadják és összevissza használják, tehát fejben ott kell lenni, ha nem akarsz porul járni. Az árfolyam fix 1dollár-1500líra. Tehát a hüttékben 1 hamburger 4-5000 líra, krumpli 3000 líra, forralt bor, tea, dobozos üdítők 3000 líra körül alakult. Az étterem árak nagyon változóak, a felkapott helyeken (bejrút, faraya) 4fős vacsora több fogással, borral 120-150000 lírából, míg máshol, akár 10km lejjebb Farayától ugyanazon a színvonalon 60-80000-ből is kijön ugyanez..

Sziasztok,
Hétfőn jöttünk haza egyhetes Farayai túránkról. Röviden a tapasztalatok:
Malévval mentünk (ami jó, mert közvetlen járat, de borzasztó az indulási időpontja). Szállás skileb.com-on keresztül Merab hotel farayan, jó kis szállás, korrekt szobákkal, kicsit egyhangú reggelivel, de nem pályaszállás, a jó pályákért pár percet autózni kell. Kocsit egész hétre béreltünk és ki is használtuk, mert rengeteg kirándultunk. A közbiztonság elég jónak tűnt, de elég furcsa volt, h bármerre mentünk az országban 20-30 kilométerenként biztos volt egy katonai ellenőrző pont, ahol fegyveres katonák benéztek minden kocsiba. Fokozott katonai jelenlét még Bejrút belvárosában volt.
A megérkezünk előtti hetekben és az első pár nap sokat havazott, ezért nagyon jó hóviszonyok voltak kb. 2 méter hó lehetett kint. A liftek többsége 2-3-as ülőlift, nem a legfrissebbek, de a célnak megfelelnek. A pályák nagyrészt kékek és pirosak, jól síelhetők és remekül karbantartottak. Nagyon sok pályán kívüli csúszási lehetőség van. A magasabban fekvő pályákról Bejrút és a tenger is látható. A liftek egy része sajnos a hét elején a sok hó és a köd miatt, a végén meg a szél miatt nem járt. Síelni mindenképp hétköznap kell, mert akkor teljesen kihalt Faraya, hétvégén rengeteg helyi jön fel és óriási tömeg alakul ki. A hőmérséklet ameddig kint voltunk folyamatosan emelkedett, eleinte 0 fok körül volt farayán és 15 fok beirutban, de mikor eljöttünk akkor ez 10-15 és 25-re változott.
Elmentünk megnézni a másik nagy síközpontot, Cedarst is (nem síeltünk, csak Cedars mellett van Libanon legnagyobb Cédrus erdeje). De síelésre mindenképp jobb faraya, több a pálya és lift és az egész infrastruktúra jobb.
Ezenkívül még megnéztük Byblost, Anjart, Baalbeket, délen Sidont és Bejrútot. Amik közül Baalbek kiemelkedett, a római kori emlékek hihetetlen épségben maradtak meg.
Ja és az elmaradhatatlan tengeri fürdőzés is megvolt és még a víz se volt nagyon hideg, fürdőruhában lazán lehetett napozni a tengerparton.

Jahorinai élménybeszámoló:
A távolság nem sok (kb. 600km), de ennek ellenére nagyságrendileg 9-10 óra az út, mivel autópálya csak a szerb határig visz el. Ennek ellenére nem unalmas az utazás, mert amint átér az út boszniába végig hegyek között, fenyőerdők illetve hegyi réteken keresztül visz (no meg persze hihetetlenül szegény falukon át).
Az idei tél nem sok hóval áldott meg minket, tehát egész út alatt havat még hegyek csúcsán se láttunk, ezért élmény volt rácsodálkozni a jahorinán árválkodó kb. 30 cm szép hóra.
A pályák 1300-1900m között vannak, a falu 1500-1600 méteren. A fahatár kb. 1700 méteren van, felette nem is igazán jelölik ki a pályákat, tehát nagyon jó offpiste terep és a fahatár alatt is egész jó pályán kívüli részeket lehet találni. (Érdekes volt nézni h a fenyők milyen szépek és egészségesek, az ipar pusztulásának vannak előnyei). A jelölt pályák szélesek, de nem könnyűek, pirosnak mondanám a legtöbbet, nem igazán van a kezdőknek pálya. A pályákat minden este nagyon szépen ratrakolják, csak az a baj h hóágyú hiányában nem mindenhol tudnak csodát tenni. A hóhelyzeten javított h kedden leesett vagy 30-40 cm friss hó (aznap délután lementünk Szarajevóba sétálni és miközben a városban 12fok és eső volt, fent Jahorinán 0fok és havazás). Ennek ellenére nem volt minden pálya tökéletes, de ez nem is csoda, mert a helyiek elmondása szerint, egy normális szezonban egy méter hó mindig van a pályák alján, de nem ritka a 2-3 méter se. A felvonókhoz az olimpia (1984) óta szerintem hozzá se nyúltak, de ennek ellenére nem volt zavaró a koruk. Végig működött 3 dupla ülőszékes, illetve három húzólift (egy lenti ülős pályáján nem volt elég hó). Tömeg nem volt a felvonóknál, max. 3 perc volt a leghosszabb sorállás.
Nagy élmény volt az olimpiai pályán menni (még megvan az eredeti indítófaház is!).
Az árak még a szlovákiai szint alatt vannak (pl.: egy hétre pályaszállás szép apartmanban 100euró/fő alatt, 6 napos bérlet 70euró, 2 főre egy vacsi itallal 10-15euró.) A szegénység fennt jahorinán abszolut nem érzödik, minden szépen rendben van tartva.
A volt jugoszlávokon kívül nincs más külföldi és ezért probléma h senki nem beszél szerben kívül más idegen nyelvet (nekünk újvidéki barátaink fordítottak).
Szóval mindenkinek ajánlom Jahorinát, aki szeretne az alpokon kívül máshol is síelni.
Na befejezem mert senki nem fogja elolvasni,