Hihetetlenül szép 5 napot töltöttünk Eplényben az után, hogy sok év külföldön síelés után úgy döntöttünk, hazai pályára evezünk. Vagyis csúszunk.
Először azt hittük, csalódás lesz két kisiskolás, jól síelő gyerekkel, de a szélső fekete (nemtom hanyas) pálya jól ellensúlyozta a többi lazaságát.
A legjobb hetet fogtuk ki, nappal gyönyörű napsütés, mégis minden reggel frissen gyártott és ratrakolt hó fogadott.
Vannak persze hiányosságok, amiken azért a külföldi pályák után elcsodálkoztunk, például a meredek pálya közepén védőszivacs nélküli oszlopok, kezdőpálya szélén, meredek fölött a háló hiánya, vagy az ácsorgó tömegen átvágtatni kényszerülő síelők.
A pályákról részletesen: 1-2 barna folt, de abszolút kikerülhető, egyszer kerültünk összetűzésbe egy kődarabbal, de nem vészes. A legjobb a középső pálya, ott a legvastagabb a hóréteg, estig is jól bírja. A szélső fekete változó, ma például ratrak után egyből mentünk, és olyan jeges volt, hogy kis híján bukfencben értünk az aljára, tegnap viszont egyszerűen szuper volt.
A középső fekete letörést nem hívtuk pályának, csak buckahegynek, szerintem még a legjobb síelőknek sem élmény rajta lecsúszni, mivel derékmagasságú buckák között kell megtalálni azt az ívet, amit az előttünk 3 héttel ott járt síelők belerajzoltak a hóba. A ratrak ugyanis nem bír felmenni oda, így nehéz karban tartani. Csodáltam a kezdő és haladó síelők kitartását, ahogy hason és fenéken csúszva próbálták meghódítani, jó műsort szolgáltattak az ebédszünetüket töltő embereknek.
Tipp a fekete pályán még nehezen mozgó, de mégis lendületesebb pályára vágyóknak: A hátsó csákányoson fel lehet menni félútig, ott kiszállni, így nem kell végigküzdenie magát az embernek a fekete nyaktörő részen, mégis nagyon jó lejtésű, alig használt pályán csúszhatunk.
A felvonóknál mindig figyeltek a gyerekekre, volt, hogy félpályán estek ki a csákányból, akkor is leállították a további esése elkerülése érdekében.
Parkolóba érdemes még 10 óra előtt odaérni (hétköznapról beszéltem), különben a lenti parkolóba fér csak be az ember, ahonnan csak a síbusz megy a pályára. Fenti parkoló jegesedése tényleg sokat javult a hét második felére. :)
Nagyon élveztük, hogy a többnapos bérlettel tényleg akár 12 órát is síelhettünk volna egy nap. Volt, hogy hazavittük a szállásra a gyerekeket, és egyikünk visszament este 10-ig síelni. Igaz, a pályák állapota addigra erősen romlott, és hideg is volt a napközbeni napsütés után, tehát nem volt olyan nagy élmény.
A hét mérlege annyi, hogy 60 ezerből megvolt az 5 napos síbérlet négyünknek. Ennyiből egy erősebb terepen szinte csak egy felnőtt bérletet kaptunk volna. Teljes öt napot síelhettünk úgy, hogy csak 4 éj szállást kellett fizetnünk, ezt sem csinálhatnánk meg külföldön, pláne gyerekkel, akik utálnak éjjel utazni.
Ja, és a hab a tortán: Csak itthon hallgathatsz síelés közben EDDa-t és egyéb magyar klasszikusokat.:) (Na jó, a lagzis csuhajos zene azért kimaradhatott volna....)