Tegnap (dec.30) szikrázó napsütés, hatalmas tömeg, hosszú sorok a lifteknél. Ez utóbbi nem zavart, mert túrázni mentem Dagoberrel. A parkolót rendesen kibővítették, így parkolási gond megszűnt (viszont sokat kell gyalogolni). A lapos részen a kutyát pórázon kellett tartanom mert annyian jöttek lefelé mintha felvonulás lett volna. A három lift találkozásánál lévő kocsmákban még állóhely is alig volt. Nem is időztem sokáig, megittam a sörömet és húztam is tovább. Fent meglepve tapasztaltam, hogy Mariensee felőli oldalról nincs minden lift tele. Gondolom annyira szétsíelték a pályát, hogy csak a fanatikusak maradtak. Talán ennek köszönhető, hogy lefelé jövet a fenti kocsmában simán találtam ülőhelyet. Lefelé jövet a pálya minőségén meglátszott a tömeg. Mönichkirchen oldalon igazából nincs meredek rész. Ennek ellenére néhány helyen szét volt sieve a pálya. Összességében nagyon kellemes kis túra volt. 11-kor indultam az alsó állomástól fél kettőre értem a csúcsra, kényelmesen megebédeltem és még világosban hazaértem.