Több mint 10 éve nem voltam itt, hiba volt. Mariazellből hazafele álltunk meg, március 5-én. Tele volt a parkoló mire odaértünk, talán egy síverseny miatt, mégsem volt tömeg. Hideg volt és bár jegesedtek a pályák, a nap végén nem volt buckás sehol. A korábbi napok enyhe időjárása meglátszottak a pályákon, de minden működött.
Nagyon jó sínapot töltöttünk el itt, kedvező árak, jól karbantartott elég hosszú pályák, csak ajánlani tudom.

Akár fő úticélként, akár egy napos csúszásra jó választás. Gyermekes családoknak különösen, hiszen már egy felnőtt napijegy (41 Eur) megvásárlásával, a 15 év alattiak ingyen csúszhatnak. Mi a hétvegi zsúfolt Stuhleck ill. Brunnalmban az erős szél miatt bizonytalanná vált 4-üléses lift működése miatt választottuk újra, az általunk sok-sok évig méltanytalanul hanyagolt Niederalplt. Szuper döntés volt!!

Bizti, ami bizti még az autópályáról felhívtam őket, a szél (5-6) vs. 4-üléses felvonó működése miatt, mondták nem fogják leállítani, náluk nem is fúj, menjünk, várnak!! Minden lift, pálya működött. A kanyargós, de nem szerpentines út, a Mürz patak mellett, a Mürz-völgyben, hóhiányosan is szép. A síterep 1-es parkolójában találtunk még helyet, a Holzbox előtti a 2-es parkolóban csak a síelők állhatnak meg.

A felvonóknál nem volt várakozás, a pályákon is alig voltak. A síterep pályái nem hóágyúzottak, az erdei pálya mellett láttunk csak hóágyukat mutatóban, sajnos az alsó részeken helyenként eltűnőben volt az olvadt hó, felső részek jól tartották magukat. A sítúrázók nem zavartatják magukat, oda kell rájuk figyelni. Délutánra buckásodott, de ég és föld a természetes havon vs. műhavon csúszni, még ilyen körülmények között is. Mind sível, mind deszkával, elégedetten nyugtáztuk, jó a hó. A Holzbox mellett van egy tanuló sípálya a kezdőknek/legkissebbeknek, síkölcsönző. A Plodererhofban ebédeltünk. Hangulatos étterem, kedves kiszolgálás, kedvező árak.

Jókat csúsztunk a tavaszban, délutánra már zavartalanná vált napsütésben. "Kaiserwetter" A nap végén hatalmas hóembert, hónyuszit építettünk, bántuk, hogy nem dobtunk egy bobot is az autóba, mert a 6-os pálya mellett lett volna rá lehetőség, élveztük a lassan elmúló telet. Kedvenc körünk: 4-es felvonóval fel, át a tányérosra, majd az 5-ösön le, alagúton át az út alatt és az erdőben vezető csákányossal vissza.

Kis kedvencünk megint bizonyít. Nagyon kellemes kis hely, szuper korrekt üzemeltetővel. Reggel türelmet akartak kérni a napijegy vasarlasnal, hogy eldöntsék kedvezmenyesebb , mert nem voltak biztossal benne hogy egész nap megy majd az uloszekes lift az erős szélben ... (A normál ár - 1 felnőtt + 2 gyerek =34EU. Mondtam, ez nekünk pár órára is megéri ... :-) )

A pályák jók, többnyire természetes hoval. Kis muho rasegitessel ... :-)

Mi is itt síeltūnk 2 napja. 34EU volt a jegy - 1 felnőtt + 3 gyerek.

A hoagyurendszerük nem annyira kiépített, de nagyon jó lehet a hely mikró klímája mert karácsonykor itt is esett kb. 60cm hó. (A környéken az alacsonyabb helyek közben szenvedtek - Lackenhof, Mariazell, Semmering.) Mi meg azon a havon síeltūnk kevésbé köves körülmények között. Sajnos ez a hómennyiség olvadgat. Érdemes nagyobb havazás után menni.

Maga a környezet a fenyőfákkal, környező sziklákkal ... nekem nagyon bejött.

Az út alatti kék pálya a csákanyos mellett a tökéletes kezdőpálya. Kicsi egyenletes lejtéssel, elég széles is. Előnye és hátránya hogy oda nem süt be a nap -> tökéletes a hó rajta, de egész nap árnyékban van ...

Ma (01.03.) egy napot síeltem 2 fiam társaságában (7 és 11 évesek) Niederapl-on. Választásunk a szinte egyedülálló családi kedvezmény miatt esett erre a pályára és mivel még eddig nem jártunk itt, gondoltuk megismerjük. Családoknak ár-érték arányban tökéletes választás, mivel egy felnőtt napijegy váltása esetén a gyerekek 15 éves korig ingyen síelhetnek. Sőt a pénztárnál nagyon korrekten még figyelmeztettek is, hogy a hóhelyzet nem épp tökéletes és hogy helyenként köves a pálya, de minket nem tudtak eltántorítani. Emiatt nehéz is más pályákkal összehasonlítani, amelyek így jóval drágábbak.

Nagy tömeg a pályákon ugyan nem volt, de a felvonóknál időnként kellett 1-2 percet várni és néha volt egy kis tülekedés, mivel az ülősnek nem működött az egyik beengedő kapuja. Az 1 db ülős felvonó kvázi az eplényi ikertestvére, kicsit hosszabb kiadásban. Egyébként a pályarendszer is Eplényre emlékeztetett engem, csak nagyobb kiadásban. A felvonóból való kiszállás (kiugrás) is hasonlít, egy keskeny kiszállóban, kb. fél méter magasból kell kiugrani, ami azért nem annyira családbarát, még a jól síelő kisgyerekek sem tudják mindig abszolválni, így sűrűn lassítják a felvonót. Beszállásnál viszont nem lassítják és mivel állandó sebességű, a kicsiket úgy kell berántani a gondolába, miközben az jókorát odaver az ember hátára/vádlijára. Ilyen apróságok természetesen nem szegik kedvét egy megszállott síelő családnak.

Az időjárással szerencsénk volt gyönyörű napsütés és szélcsend fogadott, reggel mínusz, később 0 fok körüli hőmérséklettel, majd délutánra már jócskán plussz fokok voltak, de a pályák nem romlottak jelentősen. Egyébként is érdemes korán érkezni, mert kevés a parkoló hely. Mi még szerencsére közel a felvonóhoz tudtunk megállni, egy kis parkolóban. Bár nem fekszik alacsonyan (1220 m) az elmúlt hetek tavaszi időjárása rányomja a bélyegét a pályák állapotára. Kevés a hó, sok helyen kilátszik a föld és nagyon köves. A léceknek itt nincs esélye megúszni, a mieinknek sem sikerült csak abban reménykedhetünk, hogy még javítható.

A pályák: Mivel a szintkülönbség nem túl nagy (240 m) nincsenek hosszú meredek pályák, max. egy-két rövidebb letörés. Az ülős felvonó alatt/mellett indul egy nagyon korrekt piros pálya ami még délutánra is egész használható és a végén egy emberes letöréssel jut a felvonó aljába, ez sajnos nem túl hosszú. Ennek alternatívája egy mellette menő lankásabb kanyargósabb kék pálya (mint Eplényben a 6-os) és ugyanoda visz. A felvonóból kiszállva egyébként 2 irányba lehet indulni, rögtön alatta egy meredekebb nagyon kövesen és a másik irányba az 1-es számú nem meredek, de keskeny, kicsit köves átcsúszón, ami ugyanoda visz.

A nekünk legjobban tetsző pálya azonban az 5-ös számú erdei pálya volt ami az ülős felvonótól induló pályán, annak félútján található kis tányéros felvonóval közelíthető meg. Ez az itteni viszonylatban elég hosszú és kísértetiesen hasonlít az eplényi A1-es pályára, csak annál kb. 3x hosszabb, és ez a műút alatt egy alagúton át egy csákányos felvonó aljába vezet, ami felvisz az ülős felvonó aljához, csak sajnos a műút innenső oldalára és az úton nem túl igényesen, szakaszosan lerakott gumiszőnyegeken lecsatolva kell átjutni. A csákányos mellet egyébként még van egy nagyon kellemes nem túl hosszú kék pálya, ami kezdőknek is ajánlott.

Összegezve: Ár-érték arányban verhetetlen, gyermekes családoknak - főleg, ha gyerekek már nem kezdő síelők- nagyon ajánlott kipróbálni. Optimális hóviszonyok esetén biztosan még sokkal nagyobb élvezetet nyújt, de így sem csalódtunk. Az én fiaim is nagyon élvezték, mindannyian kellemesen elfáradtunk és pozitív élményekkel gazdagodtunk.

Kezdő szemmel:
Márc. 2.-án, egy napos csúszásra érkeztünk Niederalplba.
A hójelentést olvasva biztosra mentünk. A völgyben 225cm a hegyen 230cm ígértek. Mivel érkezésünkkor +0,5 fok volt és éppen havazott így a hó mennyisége nem okozott gondot. Viszont a minősége már nem tettszett annyira. A tavaszi idő ide is elérhetett hétköznap. A völgyben még éppen nem havas eső esett, viszont így is tapadóssá tette a terepet. Az alsó, giga hosszú D csákányoson majdnem sírva fakadtam mire felértem. A lécem tapadt, a masina lassú tempóban haladt és a térdeim teljesen kikészültek. Egyébként kezdőknek tökéletes, hosszú és egyenes pálya lehet ez amikor fagy van. A C csákányos melletti pályák szintén ragadtak. A buckák, a hó tömörsége és nehézsége miatt iszonyatosan megfogták a lécet és ez szintén baromi fárasztó volt.
A beülős A felvonó tetején a hóesés mellé szél és legalább -5 fok társult. Mivel szemüveges vagyok, így a látási viszonyok ill. a nemlátási viszonyok engem duplán sújtottak. Itt jó lett volna a hó minősége, de roppant kellemetlen volt az idő. A hódara éles szúrásokkal csapódott az arcomnak. Így, ide én nem jártam fel túl sűrűn. Ill. ha fentről ereszkedtünk lefelé, az alsó hóhelyzet miatt egyszer csak elfogyott a lendület.
A pálya megfelelő időben, egy napra tökéletes lehet. Nincs sorban állás, és többféle sítudás is kielégíthető.
A hütte árai is kedvezőbbek mint Stuhlecken.
Bár olyan nagyon elfáradtam, mint még soha, mégsem pontoznám le a pályát. Megtanultuk, hogy a sok hó még nem minden. Az időjárásért pedig max. Tavaszapónál lehetne reklamálni.
Ui.: Gumicukrot kaptunk ajiba a jegy mellé.:-)

Tömegkerülés (Stuchleck) alternatívájaként mentünk fel vasárnap gyerekekkel Mürzuschlagból. Az út nagy rész a Mürz folyó völgyében megy, nagyon szép tájon, egy elég jó főút. Csak az utolsó pár km volt a hágón átvivő hegyi út.

1/2 10-kor még találtunk gond nélkül a lifthez közeli parkolót. Sajnos az idő nem volt tökéletes (némi köd), de a pályák szuperek voltak a 10cm friss hóval. Kellemes kis terep, gyerekekkel tökéletes. Nagyon szép a táj. Kedvencem a hosszú 5-ös erdei pálya volt, alagúton át az út alatt, fenyőerdőben a sziklabérc alatt ... Nagyon szuper.

Igazából minden tudásszintnek jó:
7-es bébilift
2-es és 8-as egy kellemes kék pálya kezdőknek (csákányos van mellette)
1-es egy jó széles pálya
5-ös pedig egy hosszú erdei pálya

Hütte hangulatos, normális árakkal. (Főételek 10EU alatt.)

2 gyerekkel a napijegy 32EU volt, ez igazán baráti. (Gyerek 15 éves korig ingyen síel.)

2017.01.01-jén voltunk a terepen és az akkor tapasztaltak számunkra összességben pozitívak voltak.

Valószínűleg az időpontra tekintettel is, nagyon kényelmesen elfértünk a pályákon és akkor teljesen korrekt módon kezelték azokat. A hóhelyzet nem volt szenzációs (1-es és 4-es pálya), de legalább akkor jól megközelíthető volt a terep. Komolyabb havazásban én sem indulnék el oda.

A parkoló kínálat tényleg nem túl nagy, ami a környéken lévő szállásokról is elmondható, pedig igazán szép vidékről van szó.

A pályák kínálata megfelelő hóviszonyok esetén egy, max. két napra tökéletesen elegendő.
A 8-as pálya tényleg eléggé lapos és iszonyúan "hidegtartó", viszont én személy szerint nagyon élveztem a 10-5-8-as pályakombinációt, mely jó pár perc utazást és változatos pályákat jelentett számomra.
A 8-asról a csákányossal térhet vissza a síelő az ülős felvonóhoz, viszont át kell kelni (gyalog) a főutvanolon is, igaz nagy forgalmat nem tapasztaltunk ezen a sínapon.

A pályát azoknak ajánlanám, akik szeretik a nyugis környezetben való síelést.

A gyerekkedvezmény 2017.01.01-jén érvényben volt, csak két felnőtt jegyet kellett vennünk, a gyermek ingyen síelt.

Sziasztok,
Tegnap, február 4-én, vasárnap jártam először Niederalpl-ban, gondoltam, megosztom a tapasztalataimat másokkal, akik szintén fontolgatják a síterep meglátogatását.
Általában a Hochkönig régióba járunk síelni – az az idén már megtörtént. Hockönig önmagában varázslatos, nagyon hóbiztos, de ha mégis probléma lenne – soha nem volt – a gleccser, Kitzsteinhorn félóra autóval. Az idén már túl vagyok a heti síelésen, Hochkönig persze, voltam fent a gleccseren is, és karácsony környéken még síeltem két napot Ski Welt-en is. Az alábbiakban igyekszem nem ezekhez a terepekhez hasonlítani Niederalpl-ot, persze az ember óhatatlanul viszonyít.
Szóval, mivel nagyon volt kedvem még egy kicsit síelni, és az időjárás is megfelelő az idén, lementünk Sopronba. Szeretjük a várost, ott aladtunk és másnap reggel indultunk Ausztriába.
Előző nap, szombaton, havazott, és talán éjjel is esett némi hó, így aztán az S6-os alagútjait elérve hamar a hó világában találtuk magunkat. El is kezdett havazni – ennek még lesz jelentősége – nem erősen, de azért nem is szemerkélt. A várható nagy tömeg miatt a semmeringi pályák szóba sem kerültek, előre kinéztük Niederalpl-ot, így oda tartottunk. Soprontól az út kicsit kevesebb, mint másfél óra, az autózást nehezítette, hogy már az S6 után, az alsóbbrendű úton, azon a ponton, ahol Mariazell-t két irányban is el lehet érni, Niederalpl felé megszűnt az út takarítása. Egyre nagyobb hóban autóztunk felfelé a kanyargóssá váló úton, imádkozva, hogy csak ne kelljen láncot szerelni. Nehezen, de feljutottunk, 10 óra előtt kicsivel érkezve. Mivel először jártam ott, rögtön az első, út melletti parkolóba beálltam volna, de tele volt. (Autóval is, hóval is, takarítás nulla.) Gondoltam, megyek egy kicsit tovább, de a lendületemet elvesztve ez már nem nagyon ment, így – s mint később kiderült – a kis hágó alatt mintegy 100 méterre nem tudtam tovább menni. Rükvercben visszacsorogtam a parkolóig, nagy nehezen bedolgoztam magam a legszélére.
A jegyvásárlás percek alatt történt, talán hárman álltak előttem. Ekkor emeltem fel szemem a pályára. Nem síelek rosszul, és nem igazán zavar sem a bucka, sem, ha van némi porhó a pályán, de szeretek jól előkészített pályán, legalább reggel, simán csúszni, kicsit carvingolni. Nos, minderre Niederalpl-ban pontosan nulla lehetőség van.
Először is azért, mert a „pálya”, legalábbis tegnap, nem volt más, mint maga domb. Úgy nézett ki, mint ahol soha nem járt ratrak. Hogy világos legyen amit mondok, nem az előző napi hóesés nem volt lesimítva, hanem láthatóan hosszú hetek óta nem kezelték a pályát. (Jelzem, nézegettem is napközben, a pályák alján, szélén mindig lehet látni gépeket, itt nem volt, erősen kétlem, hogy a létesítmény egyáltalán rendelkezik ilyesmivel.) A helyzet egész nap így maradt, paradox módon a nap végére maguk a síelők egyengették ki némileg a felvonó alatti, 1-es számmal jelzett piros pályát. Aminek a teteje, a kicsúszás után viszont tükörjég volt, mind a 6 méter szélességben, középen az oszlopokkal. A kiváltó kék szakasz, amelyikről vissza lehet jutni a pirosra, jobb állapotban volt, de azért van esése, jó, s mivel jó ha két méter széles, ezért a rosszabb síelők ott szerencsétlenkedtek lefelé, először persze hóekében, aztán az 50 méter hosszú szakasz meredekebb végén meg nagyokat esve. Nem volt egyszerű lemenni köztük ott sem. Egyenesen tovább jön a piros meredek, teljes mértékben kezeletlen szakasza, aminek egyetlen előnye, hogy tényleg nagyon széles, annyira, hogy a tárcsástól belefolyó 4-es piros pálya és az eredeti 1-es közti különbség nem érzékelhető.
Az ülőfelvonótól (lassú) a fent leírt kezdet után balra át lehet csúszni a tárcsáshoz, amelyiknek a tetejéről indul nagy körben le az 5-ös piros pálya. Nos, ez kb. kétszer 30 méter szakaszon piros, utána nagyon lankás, legfeljebb világoskék, az a csak állsz és egyenesen csúszol lefelé fajta. Szép részen fenyőfák között megy ugyanakkor le, a végén belefut a 8-as kékbe, amelyiknek az aljáról egy lajhár csákányos húz vissza az ülőfelvonó, egyben az 1-es piros aljába. Az első körömnél kipróbáltam a kéket, végig szenvedtem magam a húzó felvonó mellett. Többet ezzel nem kísérleteztem. A 8-as pályának egy kb. 50 méteres szakaszt kivéve semmi esése nincs, szerintem még oktatásra sem alkalmas, mert egyszerűen nem megy rajta a léc. Persze, ha legalább ezt kezelték volna, talán lehetett volna némi lendületet gyűjteni, de persze az állapotok itt is ugyanolyanok voltak.
A B-vel jelzett tárcsás melletti piros pálya nem lenne rossz – ha legalább háromszor olyan hosszú lenne, de így a 6-os pályán hármat fordítva a lécet újra a baby-felvonó aljában vagy. A felvonó másik oldalára jelzett 9-es pálya nem létezik.
Mentem még néhány nagy kört az ülőfelvonó – baby tárcsás – 5-ös piros szakaszhon, aztán rájöttem, hogy ha az 1-es piros pályán elindulva a törésnél balra a 2-es kéken folytatom (az is erdei pálya, de kéksége ellenére gyorsabb mint a piros 5-ös), akkor vissza az ülőfelvonó aljába lehet egy egész dinamikusat síelni. Vagy ennek variánsa a baby tárcsáson fel, és ez erdő mellett balra le a kékhez. Ez ugyan nem jelölt pálya – de ennek Niederalpl-ban semmi jelentősége, mint mondtam, az egész hegyoldal egyforma.
Tömeg nem volt, várni a felvonókra nem kellett. A meglévő – elég kétes színvonalú – gasztronómiai infrastruktúra ugyanakkor délidőben nagyon kevés, jókora várokozások a kajára. Az ülőfelvonó aljában lévő hüttécske eléggé lepukkant, az egyik oldalon gomolyog a cigifüst – és ezen az oldalán lehet lejutni a pálya egyetlen wc-jére. A „Fadoboz” elég ingerszegény, a kis gasthof, ahol végül berni virsli/kolbászt ettünk, sült krumplival és sörrel ugyanannyiba került, mint a kitzsteinhorni gleccseren 2500 méteren lévő Alpin Center…..
Végigolvastam, amit írtam. Ennél azért jóbb volt a nap, hiszen síeltem 😊
Egyértelmű pozitívum, hogy nincsenek sokan a pályán – az már más kérdés, hogy ennyi ember sem tud leparkolni, az úton is álltak végig, illetve hogy, ahogyan említettem, ebédidőben az ingerszegény kajáldák sem bírják a „tömeget”. Végül is ha az ember kihívásnak tekinti a teljesen kezeletlen pályán történő síelést, és beletörődik abba, hogy a pályák nem túl hosszúak és változatosak, akkor egy napra Niederalpl is biztosan jobb opció, mint síelés helyett sorban állni Stuhleck-en. Tehát: egyszer OK, de nem fogok visszajárni.
Végül: jó vigyázni, lefelé a falvakban osztrák rendőrök lesik a gyorshajtókat.

Végre sikerült ellátogatnunk ide is, útban Annaberg vagy Stuhleck felé sokszor láttam már reklámtáblákat Niederalpl-ról, de eddig sosem mentünk el odáig. Bár mentünk volna. Egy kissé eldugott kelet-ausztriai viszonylatban közepes síterepröl van szó, de az adottságai remekek! Hihetetlen szélesek a pályák, gyakorlatilag egybefüggö területet alkotnak, és mivel aznap és elötte 1 nappal is folyamatosan esett a hó, rengeteg freerideolást és porhavas szörfözést tudtunk maguk mögött.

Nem voltak sokan, talán egész nap egyszer fordult olyan elö, hogy volt elöttünk valaki a 4-es felvonó aljánál, szóval nulla várakozási idöt fogtunk ki. Furcsa módon külföldi szót sem hallottunk, rajtunk kívül csak osztrákok voltak a pályán a parkolóban láttunk még egy db magyar rendszámút autót. Ja és a 3-as számú csákányos liftkezelöje szintén hazánkbeli.
Apropó felvonók, egy régebbi 4-es ülö felvonó plusz 2 db tányéros és egy csákányos lift van a pályán mindegyiket használtuk, a felsö tányéros volt talán az egyetlen negatívum, túl rövid a rúdja és a tányér maga is valahogy kisebb így snowboardosként csak görnyedve karból izmozva lehetett felvontatni magunkat.

Klasszikus hüttéböl 1 db van átlagos árakkal de rendkívül barátságos kiszolgálással.
Szerintem megéri ellátogatni ide, mi mindenképp jövünk még mert ár/érték arányban messze veri a környék pályáit, és mert ritka az olyan síterep ahol nem kell tartani a tömegnyomortól!

2013 februárjában jártam itt az iskolámmal. Ez a síterep volta legkisebb amin az elmúlt 10 évben jártam így hát nem gondoltam hogy izgalmas napoknak nézek elébe. Mikor a busszal felértünk a pályaszálláshoz és elfoglaltuk a szobánkat kiléptem a teraszra és gyönyörű látvány fogadott, méghozzá a havas pálya és a gyönyörű erdő. Indulás előtti napokban nyomon követtem az időjárást és nagy örömmel töltött el, hogy már 2-3 méternyi hó hullott. Az első napon még csoportokban síeltünk felügyelet mellett, hogy kitapasztaljuk a pályákat. Rögtön a 4ülésessel felmentünk a pálya tetejére. Nagyon tetszett, hogy a pályák tetején még volt egy kevéske friss porhó hagyva így kevésbé jegesedett. Nap közben szerencsére nem sok ember volt, szóval szinte miénk volt az egész pályarendszer.
A második napon már pár barátommal elszakadtunk a csoportol, hogy felfedezzük a síterep rejtett kincseit. Először kinéztünk magunknak egy kis erdős mélyhavas területet a korongos felvonó mellett. Itt mentünk egy pár kört hogy felkészüljünk az igazi "freeride" terepre. Ahogy felértünk a tányéros tetejére körülnéztünk és láttuk, hogyha az erdőn keresztül megyünk mindenféleképpen a pályán lyukadunk ki. Hát neki is vágtunk. A 2 méteres hóban, gyönyörű havas fék között siklottunk. Olyan helyeket fedeztünk fel amit a kijelölt pályákról nem is lehetett látni. Mikor leértünk a pályára leesett az állunk és eldöntöttük hogy az elkövetkezendő pár napban az erdő "lakói" leszünk. Az első kör után beültünk a hüttébe egy kis felfrissülésre egy korsó sör mellett. A nap többi részét ugyan ott töltöttük.
A következő napon észrevettük a pálya aljából hogy van egy érintetlen szűz havas terület és úgy döntöttünk, hogy megkeressük. El is indultunk, de eltévedtünk. Egyszer csak egy iszonyat meredek hegyoldalban találtuk magunkat, így hát ledőltünk gondolkodni hogyan is tovább. Előre nem tudunk menni, hátra amerről jöttünk meg túl hosszú az út. Így hát lecsatoltuk a lécünket és lépésben elkezdtünk lefelé haladni. De csak úgy tudtunk, hogy lépések után beszúrtuk a lécet a hóba hogy meg tudjunk kapaszkodni. Mikor aztán leértünk egy lankásabb részre felcsatoltunk és láttuk hogy jóval alattunk halad a pálya. De már 4 óra volt azaz zártak a felvonók így hát golyóban haladtunk lefelé és pont elértük az utolsó menetet. Este már a vacsoránál nevetve meséltük el hogy is jártunk. A többi nap is hasonlóan telt.
Úgy gondolom, hogy ez a pálya rendszer amilyen kicsi olyan tökéletes. A pályák tökéletesen le voltak ratrakolva és csak a nap végére kezdett el jegesedni, ami másnapra el is tűnt.
Én biztosan visszatérek még ide és nagyon ajánlom mindenkinek.

VIDEO: https://sielok.hu/video/128701/
KÉPEK: https://sielok.hu/fotoalbum/niederalpl-powder/galeria/