Több, mint húsz éve csúsztam először lécen, rögtön "mélyvízben", a Fogarasi-havasok szűzhavas lejtőin. Felvonó híján a lécet a hátunkon cipelve másztunk vissza naponta sokszor. Egy barátom tanítgatott, úgy éreztem, egyre jobban megy. 5 vagy 6 évvel később, már "igazi" pályán találkoztam oktatóval. Rájöttem, mennyivel nagyobb élmény valóban síelni. Azóta elégedettebben járom főleg Ausztria síterepeit, de sikerült eljutnom a világ néhány egzotikusabb pályájára is.
Számomra élvezet tanulni, fejlődni, egyre közelebb jutni ehhez a megunhatatlan sporthoz. Mostanában egyre inkább kerülöm a pályákat, és megyek minél messzebb a liftektől, ahol csak mi vagyunk, meg az érintetlen hó és a hegy.

Szezononként nagyjából 50 napot síelek.

n.palinkas@gmail.com