Itt az ideje, hogy a sífelvonók energiahasználatával kapcsolatban eloszlassunk néhány mítoszt, hogy a helyükre valós, bizonyított tények kerülhessenek.
Ausztria a téli sportok nemzete, ez például egy vitathatatlan tény. Többek között az osztrák síszövetség sportsikerei hűen tanúsítják ezt. Évente nagyjából 12 milliárd eurót költenek a téli sportok szerelmesei rajongásuk tárgyáért. Ez azt jelenti, hogy számtalan munkahely biztosítható, aminek következtében nem kevés adóbevétel érkezik az állami költségvetésbe. Ebből is kiderül, hogy a téli turizmus óriási jelentőséggel bír Ausztria számára. Na, de ha ez így van, akkor miért születnek sorra negatív felhangú cikkek és médiatartalmak? Lehet, hogy mégsem minden annyira jó?
Nem tökéletes, de nem is elítélendő!
Biztos, hogy nincsen kolbászból a felvonó, nyilván ennek az iparágnak is vannak gyengeségei. De mindettől függetlenül azért akkora baj nincsen, amekkora feneket kerített a negatív híreknek az utóbbi időben a média. Az tény, egyúttal milliók vitathatatlan tapasztalata, hogy a téli sportok érzelmileg és mentálisan feltöltődést jelentenek, miközben polarizálják a társadalmat. Többek között ezért olyan fontos az adatok figyelése, amik nélkülözik az emocionális hatásokat. Az Osztrák Kereskedelmi Kamara pontosan ezért foglalkozik behatóbban a kérdéssel, holisztikus képet festve a jelenlegi helyzetről, felfedve a realitás talaján nyugvó negatívumokat épp úgy, mint az előre mutató pozitívumokat.
Mi az igazság a felvonók energiafogyasztásáról?
A felvonók, egyúttal a síelés az alpesi turizmus alapvető infrastruktúrájának a részét képezik. Vagyis több ezer cég, alkalmazottaik és családjaik jóllétét biztosítják. Az energia optimalizálása évek óta kulcsfontosságú feladat, amivel sokat foglalkoznak és a bevezetett intézkedéseket végre is hajtják. Tehát nem a levegőbe beszélnek.
Jöjjenek a számok!
Ausztriában az összes felvonó teljesítményigénye 750 gigawattóra, ami a teljes hazai energiaszükséglet mindössze 1,2 százaléka, beleértve a műhó gyártását is.
Tények és mítoszok a síelés energiaigényéről | Forrás: wko.at
Ez az adat kicsit nehezen helyezhető kontextusba, de mutatunk egy sokat mondó példát. Ausztriában évente több mint 800 gigawattóra megy kárba az elektronikai készülékek készenlétéből fakadó veszteség miatt.
Mennyibe kerül egyetlen napi síelés?
A továbbiakban is beszéljenek helyettünk a számok. Egy síelő napi teljes energiafogyasztása, amiben benne van a felvonók működtetése, a hókészítés, a lejtő előkészítése, a gasztronómia, a fűtés és az infrastruktúra, 18 kilowattóra.
- Ha valakinek úgy tartja a kedve, hogy Bécsből Palma de Mallorcába repül, akkor abból az energiából harminc napig síelhetne.
- Vagy ha történetesen Bécsből a Karib-tenger a cél, akkor 105 napi síelés is választható ugyanennyi energiából.
- Vagy mondjuk egy tengerjáró hajó utasa Hamburgból New Yorkig annyi energiát fogyaszt, hogy abból 351 nap síelés is kijön.
A mérleg másik nyelvén pedig ott van az az évente nagyjából 12 milliárd eurós bevétel, amit a síelők hagynak az osztrák államkasszában. Az biztos, hogy az energiafelhasználás témája a jövőben is megannyi kérdést fog felvetni. A megújuló energiákban rejlő erő kiaknázása a jövő, ami felé ez az iparág is tart.
A cikk forrása:
https://www.eng.snowsports.at/post/cable-cars-and-energy
Keresés
Magyarul beszélünk
Wellness
Pályaszállás
21 cm
Akkor mondjuk fél hónap (napi 8 óra) full HD/4k HDR tartalmú adások, videók nézésével (55 col környékétől) kijön egy sínap energia igénye, sőt otthon általában más fogyasztások is fajlagosan felmerülnek egy ilyen időszakban :)
Persze az ezzel kapcsolatos utazás, főleg rövid turnus esetén, jelentősen megdobja a fogyasztás "végszámláját".
Amennyiben a hegyoldalak, magasság által nyújtott helyi (megújuló) energetikai lehetőségeket kihasználják jobban a jövőben, akkor lehet majd bőven csökkenteni a "terhelő" fogyasztást, igaz, azon energia termelőkapacitásokra jutó beruházásokat, igényeket is figyelembe kell venni.
Minden esetre például a fapadosok által generált részegedjünk le egy hétvégére pár ezer km-rel arrébb tevékenységre jutó energia fogyasztás már egy esetben is bőven, akár többszörösen meghaladja a síeléssel kapcsolatos átlagos évi energia fogyasztásomat, főleg, ha a repülő útnál csak az odautat számolták.
Mondjuk egy nem síelő átlagos "autóshoz" képest is jóval alacsonyabb lehet az éves energia mérlegem a főként közösségi közlekedés és egyéb környezetkímélő közlekedési szokásaim által.
Számos más párhuzamot is lehetne felhozni (tartós és nem tartós fogyasztási cikkek, étkezés, lakhatás, egyéb szabadidős tevékenységek és abból eredő anyag/energia igény), de természetesen itt elég nagy különbség lenne a síelők között is.
Vannak vicces viszonylatok is, ha például a "hiúsági ipart" nézi valaki, azaz mondjuk sok hajmosás, hajszárítózás, haj vasalás, hajfestegetés, szolárium, vibrációs tréner, szauna kapcsán is össze lehet "szedni" egy-két sínapnyi fogyasztást egy évben, főleg egy kopaszhoz képest :)
Az biztos, hogy meglepő energia mérlegek jöhetnének elő egy-egy embernél.
Ideje lenne, ha végre "elő vennék" a fiókból a fegyver tervek helyett a fúziós erőműveket, bár a korlátlan energia sem biztos, hogy a legoptimálisabb folyamatokat indikálná.