Mítoszok és tények: Mennyi energiát használnak a sífelvonók?

h i r d e t é s

Ausztria a téli sportok nemzete, ez például egy vitathatatlan tény. Többek között az osztrák síszövetség sportsikerei hűen tanúsítják ezt. Évente nagyjából 12 milliárd eurót költenek a téli sportok szerelmesei rajongásuk tárgyáért. Ez azt jelenti, hogy számtalan munkahely biztosítható, aminek következtében nem kevés adóbevétel érkezik az állami költségvetésbe. Ebből is kiderül, hogy a téli turizmus óriási jelentőséggel bír Ausztria számára. Na, de ha ez így van, akkor miért születnek sorra negatív felhangú cikkek és médiatartalmak? Lehet, hogy mégsem minden annyira jó?

Nem tökéletes, de nem is elítélendő!

Biztos, hogy nincsen kolbászból a felvonó, nyilván ennek az iparágnak is vannak gyengeségei. De mindettől függetlenül azért akkora baj nincsen, amekkora feneket kerített a negatív híreknek az utóbbi időben a média. Az tény, egyúttal milliók vitathatatlan tapasztalata, hogy a téli sportok érzelmileg és mentálisan feltöltődést jelentenek, miközben polarizálják a társadalmat. Többek között ezért olyan fontos az adatok figyelése, amik nélkülözik az emocionális hatásokat. Az Osztrák Kereskedelmi Kamara pontosan ezért foglalkozik behatóbban a kérdéssel, holisztikus képet festve a jelenlegi helyzetről, felfedve a realitás talaján nyugvó negatívumokat épp úgy, mint az előre mutató pozitívumokat.

Mi az igazság a felvonók energiafogyasztásáról?

A felvonók, egyúttal a síelés az alpesi turizmus alapvető infrastruktúrájának a részét képezik. Vagyis több ezer cég, alkalmazottaik és családjaik jóllétét biztosítják. Az energia optimalizálása évek óta kulcsfontosságú feladat, amivel sokat foglalkoznak és a bevezetett intézkedéseket végre is hajtják. Tehát nem a levegőbe beszélnek.

Jöjjenek a számok!

Ausztriában az összes felvonó teljesítményigénye 750 gigawattóra, ami a teljes hazai energiaszükséglet mindössze 1,2 százaléka, beleértve a műhó gyártását is. Ez az adat kicsit nehezen helyezhető kontextusba, de mutatunk egy sokat mondó példát. Ausztriában évente több mint 800 gigawattóra megy kárba az elektronikai készülékek készenlétéből fakadó veszteség miatt.

Mennyibe kerül egyetlen napi síelés?

A továbbiakban is beszéljenek helyettünk a számok. Egy síelő napi teljes energiafogyasztása, amiben benne van a felvonók működtetése, a hókészítés, a lejtő előkészítése, a gasztronómia, a fűtés és az infrastruktúra, 18 kilowattóra.

• Ha valakinek úgy tartja a kedve, hogy Bécsből Palma de Mallorcába repül, akkor abból az energiából harminc napig síelhetne.
• Vagy ha történetesen Bécsből a Karib-tenger a cél, akkor 105 napi síelés is választható ugyanennyi energiából.
• Vagy mondjuk egy tengerjáró hajó utasa Hamburgból New Yorkig annyi energiát fogyaszt, hogy abból 351 nap síelés is kijön.

A mérleg másik nyelvén pedig ott van az az évente nagyjából 12 milliárd eurós bevétel, amit a síelők hagynak az osztrák államkasszában. Az biztos, hogy az energiafelhasználás témája a jövőben is megannyi kérdést fog felvetni. A megújuló energiákban rejlő erő kiaknázása a jövő, ami felé ez az iparág is tart.

A cikk forrása: https://www.eng.snowsports.at/post/cable-cars-and-energy