Menü ≡

Bélapó kiemelt beszámolói

Tegnap - ha néha akadozva is - ment minden. Esett a hó, nem volt jó idő, de az unokáim kedvéért 300 km táv... Az online vásárolt jegyet szinte azonnal megkaptam, ezzel ki is fújt a pozitívumok sora. Ha egy négyszemélyes jakuzziba nyolcan ülnek kifolyik a fürdővíz. Az ülőkés négyes beléptetőkapuból csak kettő üzemelt - lehet hogy a távolságtartás miatt???? De minden széken négyen ültek. A sorra jellemző: a helyi síoktató tanítványaival megelőzve a sort kétszer sorra került, míg én egyszer fel tudtam menni. (bár lehet, hogy háromszor, mert mikor beálltam a sorba, nem láttam mi történik elöl). Sorállás mindenütt!! Szerencsére amit ülve kell, azt otthon elintéztem és a férfiember állva is megoldja a dolgait, a lányok meg ... hát ők szorították! Borddal kezdtem, vittem magammal sílécet is, gondoltam kipróbálom W Feri bától kapott profi lécet, de a kocsiban maradt! buckák között jégen jobb a bord. Az első kiszállásnál így is elestem, nem számítottam tükörjégre (meg arra, hogy a mellettem ülő sielő nemre-korra való tekintet nélkül minden végtagját használva, mintha gimnasztikázna, próbál eljutni a havasabb részre. Ezek után szigorúan csak a családtagjaimmal ültem be a felvonóba. Persze belátom, a maszk, a szemüveg ... minden ember úgy néz ki ,mint a láthatatlan ember mikor bepólyázva jelent meg a színen) Reménykedtem, délutánra talán megunják néhányan, ugye nincs melegedő, enni-inni mint a fogolytáborban... állva lehetőleg mindenkitől távol nehogy elkoldulják a felét. De nem! nem csökkent. Ha már megvettem ezt a Qrva drága jegyet -3 felnött 2 kisgyerek 1 nyugdíjas 45 guriga - itt maradok zárásig! Végül is nem volt rossz! A nyolcvanas évek szlovák síterepeit idézte, csak éppen nem lyukasztottak ...és igen, igen hiányoltam síelés után a knédlit meg a sört. Hazafelé aztán mindenkinél elfogyott a türelem. Úgy látszik a sok sorállás felőrölte a várakozási kedvet vagy túlzottan belejöttek, hogy a pályán kerülgetni kell mindenkit. Még szerencse, hogy lejt az út. Mert ennél csak az a rosszabb, mikor egy szemlátomást erőtlen autóval hegymenetben próbálnak megelőzni, csak azért mert úgy gondolják, hogy a következő kanyart gyorsabban tudják bevenni mint a sor elején haladó jármű. Meg különben is, este már nincs szembe forgalom... mindenki hazafelé tart. Szerencsére! Azért büszke vagyok magamra. Akik ismernek tudják, néhány kőr után kiállok pihenni. Itt nem volt rá szükség! Végig bírtam. Mondjuk a nap végén az a kellemes fáradságérzet hiányzott de hát úgyis vezetnem kellett még 300 km-t (sötétben amit utálok!) Mátraszentisván Sípark! Ölőszőr akkor voltam, mikor megnyitották. (ha jól emlékszem csak kettő felvonó volt egy tárcsás meg a csákányos) Most voltam másodjára. A bakancslistámon kipipálva. Nem mondom, hogy többet nem jövök, mert soha ne mond, hogy soha és ki tudja mit hoz a jövő.
h i r d e t é s
2019.12.31. Síterep: Mönichkirchen, mások beszámolói
Tegnap (dec.30) szikrázó napsütés, hatalmas tömeg, hosszú sorok a lifteknél. Ez utóbbi nem zavart, mert túrázni mentem Dagoberrel. A parkolót rendesen kibővítették, így parkolási gond megszűnt (viszont sokat kell gyalogolni). A lapos részen a kutyát pórázon kellett tartanom mert annyian jöttek lefelé mintha felvonulás lett volna. A három lift találkozásánál lévő kocsmákban még állóhely is alig volt. Nem is időztem sokáig, megittam a sörömet és húztam is tovább. Fent meglepve tapasztaltam, hogy Mariensee felőli oldalról nincs minden lift tele. Gondolom annyira szétsíelték a pályát, hogy csak a fanatikusak maradtak. Talán ennek köszönhető, hogy lefelé jövet a fenti kocsmában simán találtam ülőhelyet. Lefelé jövet a pálya minőségén meglátszott a tömeg. Mönichkirchen oldalon igazából nincs meredek rész. Ennek ellenére néhány helyen szét volt sieve a pálya. Összességében nagyon kellemes kis túra volt. 11-kor indultam az alsó állomástól fél kettőre értem a csúcsra, kényelmesen megebédeltem és még világosban hazaértem.
2016.12.31. Síterep: Mönichkirchen, mások beszámolói
Tegnap, dec. 30-án barátaimmal úgy gondoltuk, fejezzük be kellemesen az évet, s mint az egynapos csúszás legalkalmasabb pályálya, irány Mönichkirchen. Én akartam túrafelszerelést is vinni (pláne, hogy megvan az új split-boardom) de a barátaim lebeszéltek, mondván együtt csúszunk, együtt bulizunk. Szokás szerint 1/2 9 után indultunk, 1/2 11 után érkeztünk a falu bejáratához. Első meglepetés, vastag hóréteg a falu utcáin, Ho-hó itt rengeteg hó esett az elmúlt napokban! Második meglepetés, már a falu elején parkolnak az autók! Mi van? Nem mernek felmenni a havas úton? Az enyém quatro, irány a felső parkoló. Teltház!!! (Hát ezért parkoltak a falu elején) Egy kerékpárt talán le lehetne tenni, de parkolóhely egy szál sem. Haverok ki, én keresek parkolóhelyet. Félórás bolyongás után egy hórakás tetején landolok kiszállni csak az anyósoldal felől tudok. Irány a pénztár. Mindhárom üzemel mindháromnál hosszú sor. A felvonónál hatalmas tömeg. Mire elindulok felfelé majdnem dél. De legalább gyönyörűen süt a nap! A hegyen még rosszabb a helyzet. Több mint 10 éve járok ide de ilyen tömeggel még soha nem találkoztam. A lecsúszás arról szólt, hogy szlalomoztam a csetlő-botló emberek között. A Mariensee oldal alsó része úgy ki volt csúszkálva, hogy a jég alól kilógott a fű, de legalább a felvonónál nincs túl nagy tömeg. Szóval tisztán látszott, ez a nap nem a felhótlen snowboardozásról szól. Még kocsmázni sem lehetett, ott is sorban álltak az emberek. Délután 1/2 3-kor feladtuk. Elég lett volna egy kétórás jegyet venni.
2014.02.03. Síterep: Maribor - Pohorje, mások beszámolói
Szombaton megismerkedtem a pályával. Nem vagyok elragadtatva. Persze sokat rontott a megitélésen, hogy felhőben volt az egész pálya és folyamatosan esett az eső (és a hüttékben nincs csapolt sör).
Nem pályarendszer. Több pálya kék átcsúszókkal. A pályákon kevés az információ. Aki nem ismeri a terepet - és ráadásul köd van - fogalma sincs, hogy hol jár. Igaz, pár óra alatt kiismerhető az egész. A pályák karbantartása elsőrangú. Az eső és a jég-latyak ellenére sielhető, a ratraknyom jégbordái ilyen időben természetes. Pélyán kívülre nem lehetett menni részben a köd miatt, de főképp a hó miatt, mert pályán kivűl 2-3 mm jégréteg fedte a havat. Az alsó rész kásás (de pályán kívűl itt is jég van)..
Valószínűleg az eső és a köd miatt, nagyon kevesen voltak. (Magyar kocsit nem láttam a parkolóban) A pályák lejtése, vonalvezetése kellemes, az összekötő szakaszok snowboardal is jól csúszhatók, Egyszer eljövök ha süt a nap (és lesz érvényes matricám), hogy valós képet lássak, de nem ez lesz a kedvenc - egynapos - terepem.
Megjártam! A szó igazi és átvitt értelmében is. A sihu szerint Bp-től kb 1200 km-re van Visszafelé háztól-házig azaz Badacsonytomajig 1403 km., igaz Svájcon-Németországon keresztül. GPS-be nem lehet betáplálni, mert vagy 6 Rosiére van, s peciel ez az én készülékemben (TOM TOM) nem szerepel, de a sihu ajánlása alapján meg lehet találni. Mi megtaláltuk! (nem volt könnyű!!!)Eddigi leghosszabb szerpentin - közel 26 km - leküzdése után végre megérkeztünk. Az apartman szokásos francia, előtérben emeletes ágy, nappaliban ágy+kanapé, viszonylag jól felszerelt konyha, mosogatógép, mikró, grill. Minden kéglihez saját bojler, így meleg-vízre nem volt gondunk. A legközelebbi felvonó a tanulópálya tányérosa cca 5-600 méter. A tanulópálya tetején eldönthettük, sétálunk még 100 méter az ülőkésig, vagy meredek kaptatón felgyalogolunk 15-20 méter a másik tányéros felvonóig, ahonnan aztán lecsúszhatunk az ülőkésig. Általában a sétát választottunk. A pályák állapotával és minőségével nem akarok foglalkozni, hiszen a kezelőkön kívül nagy mértékben függ az időjárástól és még mástól is. A pályák kialakítása viszont már emberi-tervezési kérdés. Francia részen 3 korszerű 6 személyes ülőlift van. Ezen kívűl néhány korszerűtlen ülőlift (az a gyorsító nélküli lassú lift, melyen az életedet is elunod) valamint jó néhány húzólift. Ha át akarok menni az olaszokhoz, korszerű 6 személyes ülőlifttel felmegyek a Le Roc Noir csúcsra onnan egy kellemes kék pályán átcsúszok a másik korszerű 6 személyes ülőlifthez amely felvisz egy másik csúcshoz (Col de la Traversette) onnan lecsúszok egy igazán korszerűtlen 3 személyes ülőlifthez - amely majd visszahoz - melytől egy kék jelű (de inkább zöld) pályán tudok elcsúszni (gyalogolni) az olasz oldalra átvivő tányéros felvonóig. Lehet, hogy már túl öreg vagyok, de nekem ez tűnt Európa leghosszabb tányérős felvonójának. Az olsz oldal sok-mindenért kárpótol! A visszaút nem egyszerű dolog. Legalább-is borddal! Egy igen hosszú kékkel jelölt pálya visz az előbb említett korszerűtlen 3 személyes felvonóhoz de ez is inkább zöld. Ha rögvest az elején nem tudsz megfelelő sebességet gyűjteni, vagy netalán ellenszél van, akkor 3x gyalogolsz! Ha tudtál lendületet venni, és végigcsúszol, az egyirányú terhelés miatt készülsz ki a végére. Persze bordról beszélek! Sielők tudnak botolni, azoknak könnyebb! Szóval ha végre nagy-nehezen - némi gyaloglástól elfáradva - megérkezem a korszerűtlen 3 ülőshöz , és felmegyek vele a csúcsra, jön a következő meglepetés! Hazafelé - tehát az elindulási pontomra, a tanulópálya felső részéhez - egy hosszú kékkel jelölt keskeny (síelőknek olyan sokszor botolós) pálya visz. Az én véleményem a francia rész pályarendszeréről igen lesújtó. (Azét fejeztem ki magam ilyen jó-nevelten, hogy a moderátorok ne töröljék ki!) A térképen van pár kékkel jelölt pálya, mely borddal csúszhatatlan! Nincsen rózsa tövis nélkül, és ez fordítva is igaz, a falutól távolabbi pályák konganak az ürességtől. Összefoglalva a véleményemet, az eddig megismert francia terepek közül ezt találtam a leggyengébbnek! Az igazsághoz azért hozzá tartozik, hogy remek free-terepek vannak, a szűzhó szerelmesei élvezkedhetnek - persze csak ha friss hó esik
2012.02.24. Síterep: Eplény, mások beszámolói
Nyertem egy jegyet a sihun - amit ezúton is nagyon köszönök!!! - s megyek amíg lehet alapon a tegnapi napot Eplényben töltöttük, pláne' hogy a barátaim is ide szerveztek túrát. Igazi tavaszi időjárás 8-10 C meleg. Ennek megfelelően a hó minősége is ramaty. Szerencsém volt, a csákányos még működött (hétvégére más nem biztos hogy marad a nyomvonalon hó)így a drágaszágommal simán fel tudtunk menni a csúcsra. Kedvencemet elhelyeztem a felső pavilonban és irány a pálya. Csak az 1-es és a 2-es pálya működött. Az 1-es pálya a kása ellenére élvezhető, a 2-sen a hó sok helyen elég karamell színű és sok helyen kilátszik a föld. Délután lementünk Hole Anyóhóz, ahol - bár ki van téve a piktogram a négylábú társ hátrányos megkülönböztetésére - udvarias szemhunyással nem vették észre asztal alá húzódó ebemet. Ebéd után ismét csákányossal a tetőre, eb a pavilonba és újra a pálya, melynek állapota délutánra sem javult ... sőt! Összességében nagyon kellemes napot töltöttünk, melyen a hó állapota sem tudott rontani. Az előzőekben már említették a kezelők udvariasságát. Erről én is csak felsőfokon tudok beszélni!!!! A franciák tanulhatnának tőlük!!!
2012.01.28. Síterep: Puy St. Vincent, mások beszámolói
Nekem szívem csücske! Én sokadszor vagyok itt, a kutyámat ismerősként üdvözlik (a buszon külön helye van a sofőr mellett). A pályarendszer elég nagy a-hoz, hogy egy profi is tudja élvezni egy hétig.A pályákat kétnaponként tartják karban ill egy részét naponta. Ha kiismered, minden délelőtt friss pályán tudsz csúszni! Péntek szombat vasárnap viszonylag nagy a tömeg, a többi napokon szinte üresek a pályák. Felhívom a figyelmet!!!! 1600-on van egy magyar üzemeltetésű kocsma (az úton felfelé különálló épület) Lényegesen olcsóbb, mint a többi, beszélnek magyarul és minden kívánságodat teljesítik van francia-konyha, fondű, meg mifene, de ha kéred csinálnak magyar kaját is!! és a csapot sörük kitűnő és olcsóbb, mint máshol! Ez nem reklám, tájékoztatás!!!!
2011.12.28. Síterep: Mönichkirchen, mások beszámolói
Szerintem nagy tömeg volt! A parkoló dugig! Ráadásul a pénztárnál kiderült, hogy ezen a héten és a jövő héten nincs kedvezmény. A hó minősége még elfogadható, Mariensee oldalon az alsó szakasz meglehetősen jeges. Kevés a hó a pályán! a széleken még nem tudott összegyűlni rendesen a porhó, középen néhol kijöttek a kövek. Még kellene rá 15-20 cm. Mönichkirchen oldalon jobb a hóhelyzet, viszont rövidebb a pálya és lassabb a felvonó. Összességében jól éreztem magam, de hát én optimista alaptermészetű vagyok. Ráadásul szuper jót hüttéztünk (Csabor helyett is ittam egy sört, mert aranyos talpas vagyok, akire lehet számítani!!!)
2011.03.27. Síterep: Puy St. Vincent, mások beszámolói
Ilyen melegben még nem csúsztam! Az elmúlt héten 14-20 C meleg, sokan pólóban csúsztak, de láttam rövid nadrágos síelőt is. A hó ennek ellenére a felsőbb szakaszokon még délután is élvezhető volt. (reggel kicsit jeges) A pályák többségét minden nap rendbe rakták ... és a "Naturelle"-sekben most sem csalódtam!!! Én elégedett vagyok velük. Igazán ragyogó hetünk volt. Felhőtlen ég, szélcsend s majdnem üres pályák. Az első (vasárnap) és az utoló (péntek) nap volt némi sorállás reggel a 6-os (központi) felvonónál.

(... és nem éreztem szerencsétlennek magam!!! Nagyon nem!!!)
2010.02.07. Síterep: Valfrejus, mások beszámolói
Hát voltam! Nem volt nagy élmény pedig a társaság nagyon jó volt (és az itt leírtak tükrözik az ő véleményüket is). Elöljáróban kiegészíteném a Síelők.hu információját! Csak 1 kabinos felvonó van.
Ami tetszett: - a táj, - a kabinos felvonó, az E-F felvonó kiszállójánál található kocsma
Ami nem tetszett: - a többi
Amit eddig rosszat leírtak, az mind igaz és ez még nem minden. A térképen látható 5 és 7 pálya csak azért fekete, mert soha nem megy végig rajta ratrak. A meredeksége szerint inkább pirosba sorolnám Az 5 ráadásul igen szűk, néhol kevesebb, mint 10m a szélessége. A 7-es mivel nem kimondottan északi fekvésű nagyon jeges. Nincs is rajtuk tömeg. A kezeletlenség vonatkozik a 8-9 pályákra is. A 8-as pálya a felvonó előtt és alatt inkább kékeszöld. Borddal nem szabad megállni útközben, mert nem tudsz elindulni. Az 1-2-10-11-12-13 pályák élvezhetőek - már ha kezelik, és nincs kicsúszkálva, kijegesedve, mert az előttem szólóknak igazat adva az itteni ratrakosok nem a pálya karbantartásában élik ki munkamániájukat. A 4-es pálya egyes szakasza igen lapos, inkább zöld. A 3-as csak vállban izmos síelőknek való. A 16-s egy kellemes hosszú síelőknek való pálya. Bordosoknak nem javaslom. Két pont kivételével végig lehet rajta csúszni, de nagyon sok az egyirányú terhelés.
A felvonókról: Két modern felvonójuk van. A C jelű kabinos és a D jelű 6-os ülős. Az E-F egy felvonó csak középen kell kiszállni nincs lábtartója ezért - amellett, hogy lassú - hihetetlen kényelmetlen. Hasonló az A jelű szintén igen lassú 4-es felvonó, 1-58 nincs lábtartó. Itt viszont jó buli kiszámolni, mikor csekkoljak, hogy pont az 59. székbe üljek. 59-83 van lábtartó. Tudom hogy most sokan humoreszknek fogják tekinteni az írásomat, de igaz!!!! a B felvonónál péntek-szombat, az A felvonónál szombat szünnap. (Mint egyes labanc kocsmákban a hétfő ruhetag)

Egyéb: A boltban tényleg büdös van, viszont valóban jól felszerelt. Meglepődtem hogy nincs a faluban pék. Kenyeret vagy a Sherpa-ban veszel, vagy az egyik kocsma erre kialakított pultjánál. Ezen csak meglepődtem, azon viszont elcsodálkoztam és megdöbbentem, hogy nincs ügyeletes orvos, nincs orvosi rendelő. A parkolókat ottlétünkig nem takarították. Katasztrofális a 20-30 cm összejegesedett havon csúszlálni

A végére hagytam a desszertet. Kiválló freeterepei vannak. A 16-os pálya felső szakaszától kiindulva rengeteg szűzhavas területet lehet találni. S bár a pályák nagyobb része élvezhetetlen, aki szereti a pályán kívüli csúszást, itt talál megfelelő terepet. Sajnos friss hó csak az utolsó napon esett, de a szűzhavas területek addig is nagyon jók voltak
Valfrejus-1-007.JPG imgp0986.jpg imgp1019.jpg imgp1036.jpg imgp1044.jpg imgp1098.jpg imgp1144.jpg imgp1153.jpg imgp1155.jpg
2009.03.30. Síterep: Puy St. Vincent, mások beszámolói
A rendszerváltás óta minden év márciusában Ausztria Murau-Lungau régióba mentem 8-10 napra. Eleinte csak "sielni" később a 5-6 napot síeltem és 2-3 napot a Magyar Snowboard-bajnokságnak szenteltem. Az idén - részben anyagi megfontolásból, részben a magyar bajnokság "ellaposodása" miatt - úgy döntöttem, hogy márciusban is Franciaországot, ezen belül Puy-t választom. Ismét! (mivel itt voltam január végén is.)Nem bántam meg! Csodálatos volt a hetünk. 5 nap szikrázó napsütés, 6-10 C a harmadik napon enyhe havazás (a harmadik napot úgyis lazábbra veszi az ember)Délelőtt a Bergerie és a Clos d'Aval (a felső kocsmától induló két pálya)volt a jó ezek délutánra "bekásásodtak". Délután a Prey Saberyran és a Buria (hátsó kocsma mögül induló két pálya) volt a szuper. Ezek délelőtt kicsit jegesek voltak. A felső pályákat egész nap lehetett használni. Szintén egész nap lehetett használni a Bols des Coqs (felső négyülésestől indul s az erdőn keresztül csatlakozik 1600-ra) A la Balme pálya (megy le 1400-ra a vége sétálós) alsó része főleg délutánra nagyon megolvadt. A pályákat - a Coqs kivételével - minden nap rendbe rakták!!! függetlenül attól, hogy annyira kevesen voltak, hogy még délután is tudtunk szűz ratraknyomon csúszni!!! Szerdán délelőtt a kétülésesről körbenéztem - innen látni lehet a pályarendszer közel 20%-t - és 2 (KETTŐ) embert láttam a pályákon. A felvonókon ülőket nem számoltam össze.Egész hétre az volt a jellemző, ha voltak is a felvonónál, sorállás nem volt! Az esetek 99%-ban lendületből csúsztam be a kapun, és csak utána kapcsoltam ki a bordomat.

Úgy mint januárban, most is naponta futtattam a kutyámat 1800-ról 1400-ra (én boardal ő "gyalog") A buszvezetőnő már az első nap régi ismerősként üdvözölt. Kedden kicsit késtünk - nem álltunk még a megállóban, akkor érkeztünk a pálya aljára, mikor jött a busz - megvárta míg lecsatolok, lesétálunk (ez 2-3 perc)

Az apartmanról: Abban a házban laktunk, amelyikben a kis bolt van. 6 személyest kaptunk hárman. Nincs emeletes ágy, hatalmas a nappali a konyhában grillezős mikró. A harmadikon laktunk, völgyre néző terasszal. A parkoló szinte üres volt, ezért a bejárat mellett tudtam parkolni.

A franciákról: Teljesen mások voltak, mint januárban (nem csak most januárban, hanem általában januárban!) Kedvesek, aranyosak, segítőkészek. Megszólítanak, leállnak beszélgetni akkor is, ha az első pillanatban kiderül, hogy nem értjük egymást! A rendőr (öreg néger, úgy néz ki mint Tamás bátya, már évek óta itt szolgál) előre köszönt. Valószínűleg a kutyámról ismert meg. Sokan voltak kirándulók és sífutók. Nem "egytömegben" mentek át a pályán, hanem kettesével!!!! függetlenül attól, hogy senki nem jött lefelé.

Évek óta járok Fr-be: Január utolsó és február első hetében mindig jövök, Voltam többször decemberben is. Eddig nagyon rossz véleménnyel voltam a francia mentalitásról, most ez 180 fokos fordulatot vett. Valószínűleg teljesen más vendégkőr látogat ilyenkor a hegyekbe, vagy talán a tavasz hatása teszi, hogy az itt dolgozók is teljesen megváltoznak. Az apartman átvétele - távollétünkben - addig tartott, míg leadtuk a recepción az ágyneműt. Leszóltak, hogy ok s már indulhattunk is haza. A hazaindulás napján esett a hó, így nem fájt annyira a szívünk, hogy ott kell hagyni a terepet.

Na ... hát ezekért volt felejthetetlen márciusi sítúránk.
És ezekhez még hozzá jön, hogy többet csúsztunk, mint januárban. A piros pályák szinte teljesen üresek voltak, el lehetett ereszteni, hatalmas íveket lehetett húzni, csak a közvetlen társaságunkra kellett figyelni, mert idegennek nagyon ritkán találkoztunk a pályán. Vittünk magunkkal fényképezőgépet és videót, de teljesen el voltunk varázsolva, így jóformán nem használtuk egyiket sem.
2009.02.18. Síterep: Eplény, mások beszámolói
Nekem bejött!
akcio0001.jpg
2009.02.08. Síterep: Les Orres, mások beszámolói
Az időjárás nem a várakozásnak megfelelően alakult. A 6 napból 1,5 volt napos, a fél nap is csak a csúcson. A héten kb 80 cm hó esett, amiből 70cm az utolsó két éjszaka. Pénteken a felső liftek nem jártak, a pálya alsó részén jegesre csúszták a friss vizes tömör havat, így a magam részéről du 1 kor abbahagytam az erőlködést. (Állítólag du. elindították az egyik felső liftet, és fenn ragyogó porhó volt)
Én több mint 10 éve ugyanazzal az irodával járok Franciaországba - mindig kutyával (és nem az Exit-tel)- a szállással most sem volt problémám. Tekintettel a kutyára, általában földszintest kapok.
Ami tetszett: Széles, - főleg a felső részeken - nem zsúfolt pályák,
Ami nem tetszett: a csúcsokra csak húzós felvonó visz, a középső régióban üzemelő 6-os liftből az egyik csak 3 napot üzemelt, a snow-parkhoz vivő húzólift nyomvonalát nem ratrakolják (nem is lehet!)Egyes házak ajtaja este 7-től reggel 8-ig zárva, tehát valakinek le kell jönni az x-dik emeletről hogy a társát vagy a vendégét beengedje, van olyan ház, ahol kóddal működik a lift, a parkolás nem megoldott!!!!! Állítólag van grátis busz ami a lenti parkolóból felhoz, én ezzel nem találkoztam, pedig kerestem, a helyi rendőr kifejezetten ellenségesen viselkedett.
Ezt elmesélem! Beparkoltunk két francia kocsi közé - semmilyen tábla nem volt! - rendőr integetett, ne álljunk oda a lányom angolul kérdezte, pár percre nem állhatunk meg, míg felvesszük a kulcsot? angolul válaszolt hogy pár percre sem állhatunk oda! kérdés: hol állhatunk meg pár percre? válasz: nem beszélek angolul! kérdés akkor az előbb miért válaszolt angolul? válasz: nem beszélek angolul, itt nem lehet megállni! - miután elindultunk egy Fr rendszámú kocsi azonnal elfoglalta azt a helyet, a pilóta bezárta a kocsit és távozott.
Összefoglalva: nem rossz hely Les Orres de az eddig megismert többi jobb (kivéve La Norma-t,) legközelebb nem ide jövök!
h i r d e t é s
h i r d e t é s
KIEMELT SÍTÁBOROK
További sítáborok
INGYENES TANÁCSADÁS »
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE »