Május 02-án délután kettőkor indultunk síelni, 36 fokos kánikulában full légkondival St.Pöltenig, aztán elég volt a sima ventillátor is. A Mölltal gleccserre terveztünk utat, de végül Sölden-t és ha már ott vagyunk Pitztal-t választottuk. 945km-es utazás végül megérte, hisz leesett az állunk! Hatalmas hely, rengeteg hó, csúcsig menő kabinos liftek és kevés közönség fogadott minket, akik 10%-ban oroszok, csehek, hollandok, 90%-ban pedig lengyelek voltak. Tehát nem mi voltunk a legtávolabbról! Itthon utánanéztem, a lengyeleknél május 01-02-03. nemzeti ünnep, így egy elég szép hosszú hétvégét tudtak összehozni maguknak. Sajnálatunkra a GIGGIJOCH kabinos csütörtök reggeltől állt le, így fel kellett autózni az igen kemény szerpentinen a Gleccser Stadionig. Május 03-án a pályafelfedezés nagy és meleg ködben kezdődött, de délutánra a hegyek fölé emelkedett, árnyékolva a pályát. Zárásig tökéletes maradt a pálya,tömeg nuku,mindenkinek volt saját kabinja felfelé !
A második nap, mint azt a Bergfex jósolta,14h napsütés lett. Ezt a TIEFENBACH GLECCSER rosszabbul viselte mint a RETTENBACH GLECCSER, ami erősen „habosodott” a felétől. Jó lett volna egészében használni Sölden-t, de „magába” a gleccsert sem untuk meg két nap után!