4 napot töltöttünk Kitzbühelen, ez alatt szerencsénk volt minden lehetséges időjáráshoz, kaptunk hideget-meleget :) Kitzbühelből, a hahnenkamm-i kabinos felvonóval csatlakoztunk a pályarendszerhez.
Első nap (január 13): szakadó eső, látótávolság kb 3 m. Ilyen körülmények között nagy távolságot nem nagyon akartunk megtenni, egyelőre a Steinbergkogel és ez Ehrenbachhöhe közé korlátoztuk magunkat – meg persze fontos szempont volt, hogy legyen buborék a francia felvonón. Persze a Talabfahrt-ot nem akartuk kihagyni, viszont a 21-es híres lesiklópálya lezárása miatt a 22-es, laza, családi pályára kényszerültünk, amit az eső jócskán lerongyolt. Amúgy hihetetlen volt látni, hogy a január 22-i világkupára mennyire nagy erőkkel és profin készültek már jóval a verseny előtt. Teljesen le volt zárva a közönség előtt, a hálókon kívül még biztonsági őrökkel is védték, hogy még véletlenül se tudjon senki rácsúszni. Egész nap több pályamunkás/katona centiről-centire haladva dolgozott rajta, hogy minél jobban összetömörítsék a havat.
Második nap (január 14): szikrázó napsütés, 3-10 fok. Az előző napok esőzése a meleggel párosulva megtették hatásukat, a hó tiszta kása, helyenként latyak volt, szép barna foltokkal, teljesen áprilisi hangulatot varázsolva a pályákra. Ennek ellenére jót lehetett síelni, ekkor már messzebbre merészkedve, az 3S kabinossal a jochberg-i pályákat (inkább csak egy részét) fedeztük fel. Korábban valaki írta itt a fórumon, hogy elavultak a felvonók, én ebből csak egyet tudnék felhozni a „Zweitausender” nevezetűt, ami 1999 m-re visz, és valóban egy kicsit retro, de kell is ez a feeling, nehogy nagyon elkényelmesedjünk az amúgy párnázott 6/8 üléses felvonókon. A 3S-nek amúgy az a különlegessége, hogy a két hegycsúcs között egy db oszlopon át közlekedik, és elég gyorsan, 10 perc alatt át lehet érni.
Harmadik nap (január 15): völgyben eső, hegyen havazás 12-ig, utána tiszta idő. Tanulva az előzőekből, már 9-kor fent voltunk a hegyen, hogy kihasználjuk a délelőtti jobb pályákat.
Összességében ekkor tapasztaltuk a legjobb minőséget – éjjel szépen megfagytak a pályák, és erre esett rá kb 5 cm hó, ami tökéletesen pályákat eredményezett. Maradtunk a Pengelstein, Kirchberg részen, ahol nagyon jót síeltünk a 23, 30, 32 pályákon, sőt még egy Talabfahrtot is megkockáztattunk a 25-n. Ez egy kifejezetten hosszú, széles, és nagyon kellemes pálya, bár az alsó fele már kásásodott sajnos.
Negyedik nap (január 16): szikrázó napsütés. A pályáknak nagyon jót tett az előző napi kis havazás, meg a pár fok lehűlés. Nagyobb kirándulást tettünk, és az 3S felvonóval ismét átkeltünk a jochbergi, hollersbachi részre. A legszélső pályáig (77) jutottunk, jó hosszú, de sajnos a meleg miatt az alja már kásás, buckás volt.
Amúgy az árnyékos pályák még 1-2 körül is jegesek tudtak maradni, viszont amelyeket a nap sütötte, 2 után már élvezhetetlenül buckásak lettek. Utolsó napra még külön élményt jelentett, hogy a 21-es lesikló pálya mellett megnyitottak egy szakaszon egy keskenyebb részt, így közelről láthattuk a verseny előtti előkészületeket. Ez a pálya még 3-kor is jeges volt, köszönhetően az északi fekvésnek.
Összességében:
+ nem volt tömeg, 4 nap alatt 1-szer, ha sorba kellett állni
+ jól kezelt pályák
+ jó felvonók
- sok pálya inkább csak átkötő út két pálya között
- néha a piros pályát inkább kéknek, a feketét inkább pirosnak éreztük
(de ennél nagyobb bajunk sose legyen:)
Nálam 5csillagos hely!
https://sielok.hu/fotoalbum/830651
Keresés
18 cm
