Sziasztok!
Szombati helyzetkép Chopokról, egy kis szokásos mesével.
Megközelítés: Indulás miskolcról 6:35, Bánréve-Rimaszombat-Tiszolc-Breznó-Chopok dél (kb:170km). Mindenhol száraz, jól járható út, kényelmesen fel lehet menni bármelyik pálya alatti parkolóig, ha van hely, de erről egy picit később. Putnok környékén főleg előtte, hála a brutális kamionforgalomnak erős kátyúsodás, vigyázzatok magatokra ill. a felnikre. Szerencsére a "Közútkezelő", vagy mit tudom én, hogy hívják most, el kezdett dolgozni és szépen kirakta a 60-as táblákat, talán valahol 40 is van. Persze látom én a híreket az M1-ről, mit gondolok, ha ott nem építenek normális utat, akkor itt Borsodban. Érkezés 9:10-re a Krupova előtti elágazáshoz, bízva abban hogy lesz hely. Nem lett. Tábla 200 férőhelyet mutat, de a kocsisor az elágazásig áll. Természetesen nincs szabad hely. Legközelebb elindulok este 10-kor :)). Irány Sdriecko, talán sikerül. Sajnos a cél előtt 300 méterrel vége a dalnak, parkolás az út szélén, de nem baj majd a síbusz. Ha lenne, kedves "parkolóőr" barátunk elmondta, nincs sofőr, nincs síbusz. Nem baj bemelegítésként gyaloglás, de legalább nem fáztunk a mínusz 7-8 fokban.
Síelés, felvonók: 9:40-kor beülés a régi négyes felvonóba a Sdriecko-nál, kemény ülésű, régi felvonó, de nulla sorban állás. A terv az volt, hogy a Kosodrevinától irány Krupova, majd a hegytető, de látva a sorban állást az A1 előtt, inkább a 31-en csúsztunk bár bemelegítő kört. A szezon eddigi legjobb pályája fogadott, beton kemény alap, de nem jég, rajta bucka nélkül egy pár centi hó, ráadásul rendkívül gyors porhó és kevés ember. Gondolom segített a hideg. Ebben a magasságban ragyogó napsütés, de látszott a Chopokot beborító köd, felhő. 11 óra előtt egy forrócsoki a fiamnak, egy sör nekem Krupován és irány Chopok. A várakozásnak megfelelően köd, rendkívül erős szél és kb. mínusz 20, habár nem láttam a kiírást. Egyik felvonó utunk során, beszélgettünk rimaszombati sporttársainkkal, akiknek a személyzet -22 mondott. Chopokról először maradt a déli oldal a 33a-val kezdve, ami hibátlan állapotot mutatott, probléma egyedül a köd volt. Miután átruccantunk északra egy egészen más világ fogadott minket. Az 1c, 1b jó volt, de ködös, egyébként a csúcson a szél talán tovább erősödött. Lukovától a szokásos probléma, tömeg. A pálya nem volt buckás, de valahogy mély "porhó" alakult ki és érezhetően lassabb lett a csúszás. Valahogy nem tudtam elérni ugyanazt a sebességet mind délen. Egyébként is sokszor érzem úgy, hogy két oldal, két külön világ. Szakértőket kérdeznék: egyik alkalommal amikor kiszálltam a liftből letapadt többször a lécem. Lecsatoltam és ráfagyott jégdarabokat láttam, amit a pályán lévő laza, de hideg hó nem tudott lecsiszolni, inkább fékezte a csúszásomat. Miért volt ez így? (Szoktam vakszolni a lécemet, folyékony anyaggal) A síelők száma alapján "tudtuk, de nem sejtettük", hogy Zahradkynál B1 és a B2 előtt is nagy sor, egyébként 11:50-re értünk ide először. Délutánra bele is untunk északba, 13 óra után irány vissza dél. Chopoktól lefelé kezdődött az extrém síelés. Óriási szél, természetesen fújta a havat is és egyre nagyobb köd. A 32, 32a pályákon néha azt sem tudtuk, hogy hol vagyunk és hogy egyáltalán merre van a le, merre van a föl. A liftben beszélgetve másoknak is voltak hasonló érzéseik, pedig felszerelésüket nézve, nem először jártak erre. A kitartásunkért cserébe megkaptunk az üres pályákon való síelés élményét a Kosodrevina alatti szakaszon a 31, 31a, 36 és a 33-as pályákat használva, hangsúlyozom, hogy főleg az utóbbi a 33-as rendkívül jeges lett délutánra. A buckák viszont egyáltalán nem jelentek meg. 16 óra előtt pár perccel fejeztük be a napunkat a Sdrieckonál, és levezetésként egy pár száz méter séta következett az autóhoz.
Rendkívül nehéz, de szép napot zártunk, engem nem nagyon zavart a hideg, de a fiam jelezte, hogy néha fázott a lába, pedig sohasem szokott.
A parkolóban és a pályán is nagyon sok honfitársunkkal találkoztunk.
KKy
Keresés
