Tumbász Geri által küldött hozzászólások listája

Igen, gondolom, hogy mennél mindenféle képzésekre, és demozni is, de sajnos 15-éve még ez a rendszer nem működött. Épp csak szerelmi gondolat volt, amit a Síakadémia megalakulása kényszerített a világrajönni... (1999/2000-es tél, ISIA tárgyalások, rendszerépítés...)

Az írásod második fele nagyon szívemhez szól, mert legalizálja azt a fajta síoktatóképzési rendszert, mely Ausztriában már rég működik.
Idehaza ugyan meglehetősen negatív ellenkampány kísérte megjelenését, mely célja a szóbanforgó rendszer teljes lehúzása volt, de ettől még odakint meglehetősen jól működik, színvonala emelkedik.
A lépcsős rendszerű oktatóképzés célja pont ez, hogy minden oktatási színtérre a megfelelő embert tudjuk biztosítani. Az oktatónak meg van a lehetősége azt csinálni, amit szeret. Addig tanul, amíg érdeklődése, elszántsága, és persze tehetsége, kora lehetővé teszi.

Érdekességgként jegyzem meg, hogy miközben az a rendszer elég komoly lehúzást kapott anno(2éve) minden részlete miatt, mégis ez kezd meghonosodni idehaza is.
Az SMSZ képzése is lépcsős rendszerű, a CULT rendszerét nem teljesen látom még át - pl.mikor adja ki az OKJ-s bizonyítványt - de a Level D - C - B - A szintek, és a mögéjük csatolt oktatási jogosultság kísértetiesen hasonlít az osztrák rendszerben már (mégis?) bevált szintekkel.

(Itt töröltem/javítottam/bocs...)
...

Tehát, miután teljesen kezd összefolyni két külön topikban folyó vita, Vasssy javaslatára átmentenénk ide a folytatást. Már, ha egyáltalán lesz...

Bemásolnám az utsó hozzászólást, amire reagálnék is rögtön:

HPali írta a "síelésünk kivesézése topicban.
(előzményei ott)
Ha magam szempontjából nézem, ezekre tényleg nincs szükségem - bár ha nem kb. 36 évesen, hanem huszonévesen kezdem az egészet és nem mostanra, hanem jóval hamarabb lettem volna ott, hogy 3 csillagos képzésekben érdemben részt vegyek, akkor magam miatt vszeg nekifutottam volna. (Nomeg 10-15 évvel fiatalabban, komoly kapcsolat nélkül vszeg holnap mennék szinkronsíelni Ozsiékkal.)

Szerintem Eurotestre, freeride-ra, buckasízésre - mindenféle magas szintű speciális igényre a síoktatók egy szűk körének van szüksége. Nem kell ezeket mindenkinek tudnia, hisz a piac, amelyre dolgozunk, az sem igényli. Természetesen jobban kell síelni a tanítványoknál - a tapasztalt, régóta és magabiztosan síelő tanítványoknál is, de nem kell mindent tudni. Aki megtanulja, az nagyon helyesen magasabb szintű oktatónak számít, a speciális tudással az általa megkereshető pénz is több lesz - és miután van egy halom oktató, aki hóekézik a kezdőkkel, így neki nem is kell ezzel untatnia magát. Mindenki jól jár... (Természetesen akinek nincs jogosítványa terepre, az pedig ne vihesse arra a tanítványokat - eltekintve a gyerekeknek csinált mindenféle erdei pályától.)
Előzmény: (Tumbász Geri 159087)

A felvetés teljesen helyénvaló, bár beleolvasva félek, régi - már lezártnak tűnt - viták kerülnek ismét terítékre... :)

VISZAM ÁT! UFF!

A síoktatói kvalitásodon valószínűleg semmit. De az általad leírt vendégkörhöz lehet, hogy ilyen kvalitást biztosító képzettségre sincs szükség...

Mi azért versenyző gyerekekkel is folgalkozunk Ausztriában, mert ott a versenyzés nem válik oly mértékben el a síoktatástól, mint idehaza. (mondjuk ennek megváltoztatásában idehaza már néhány egyesület is élen jár.)

De ezen felvetésed szerint sem freeride képzésre és tapasztalatra, valamint buckasízésre sincs soha szükséged.
Ez annyit jelent, hogy akkor a magyar 3 csillag is tök fölösleges lehet, mert idehaza az a képzési szint foglalkozik ezen témákkal.

Nem hiszem, hogy az oktatók képzettségét és tudását minden esetben a tanítványok igényeihez kell csak igazítani. Mert akkor ugye tényleg csak Anwärterekre és egycsillagos oktatók képzésére lesz majd szükség...

...

Köszi a pontokat Ozsi!
Így könnyebb nekem is reagálni. (Most jön az idézgetés)

"én viszonylag jól ismerem azt a sítechnikai világot és tematikát, amiben ti mozogtok"

Ezt csak azért kérdőjelezem meg, mert ugyan tudom, hogy szinte minden ezirányú tudásod alapját az Ausztriában töltött konferenciákon szerzett információk alapozzák meg,gyanítom, hogy nem ugyanazt a jegyzetet forgattad, mint amiből mi tanítunk (Snowsports Academy-NÖSLV). szerintem így az írójától származó, nyomtatáson kívüli pontos instrukciókat és magyarázatokat sem ismered, amiket viszont a mi képzettjeink megkapnak, legrosszabb esetben is másodkézből.
Lehet, hogy egy pályán síelés eredményeként tényleg nem is lenne vita! :)

Ezzel a ponttal meg dől a "ma is láttam egy helyi oktatót" kérdése is. Lehet, hogy ő nem azt a vonalat síeli... :)
Igen, vannak különbségek Ausztriában is.

"Az utóbbi évek sítechnikai változásai verseny- és a matőr sportban szerintem sokkal közelebb állnak a mi felfogásunkhoz"
Lehet, tényleg kéne értelmesen megvizsgálni a mi felfogásunkat... elég sokat küzdünk az osztrák "vezér karral" miatta. Azt mondják, túl sportos és versenytechnikából visszabontott felfogás... szerintük nem iskolába való... :) és ráadásul ki merünk mondani olyan tényeket, amire az edzői társadalom még kint is azt reagálja, hogy "igen,igen, de ezt akkor sem lehet egy fiatalnak tanítani, mert..."

Apropó, akkor most Ti is versenytechnika felé építetek? Akkor mi a baj az EUROTEST kérdésével???

"eleve neccesnek és kicsit viccesnek tartom a kötelező GS sít. GS van 15-től 35 méter rádiuszig... ;-) "

Nagyon lovagoltok ezen. :)
A kiírásunkban a következő szerepel: Schi: Radius>16m Erre a legkésőbb a Landes I képzésen már a legtöbb résztvevő bolti GS vagy SX sível jön, melynek 17-19-es rádiusza van.
Szerinted mi ezen a 35m ? :)

Ozsi, te túrista léccel síelsz? SL D2 ugye? 130-as Flexindexű bakanccsal. Ugye?
Mond, miért nem 60-as Flexű softbootot hordasz és Wedze sílécet? Pedig a piac tekintetében logikus lenne nem?
Bocs! :)

Matek:
"a 16-18 méteres lécekkel élen olyan 35 m átmérőjű kanyarok az átlagosak, közepes pályán már 60-80 kmh sebességgel"
Ezt azért újraszámítanám, vagy egyszerűbben, lemérném egy mérőszalaggal.
VAGY, a mi képzésünk egyenesen zseniket képez, akik képesek az általad felírt adatokat felében is megsíelni ezeken a léceket ÉLBEN! (35m-re egy komplett élváltás kaputól kapuig ki kell, hogy férjen, ívközéptől-ívközépig. Az majdnem 2 teljes kanyar... és akkor egy laza pályáról beszélünk, ahol simán mész valóban 90km/h-t)

A SL-sí pedig ennek valóban a töredéke...

A Ligety léce tényleg 35-ös és 196cm hosszú. Nem bolti GS 17-18m-rádiuszal. Kár itt emlegetni. Csak pallosként lengeted, mikor itt senki sem erről beszél...


"Ha a vendégen turistaléc van, akkor pedig otthagyjuk, mint eb a szaharát? "
Ezt már másodszor reagálom le...
Ha egy oktató nem tudja kontrollálni a lécét, az a legnagyobb gáz. Tehát, ismét témánál vagyunk. Nektek miért jelent ekkora rémisztő különbséget 4-6m rádiuszkülönbség?
(SL=11/12m vs. GS 17/18m) hiszen csak egy kicsit kell rajta többet dolgozni. ???
Most tényleg ott tartunk, hogy ezen akad ki idehaza minden szaki? A Freeride sík kialakításánál nem zavar a 24m, vagy az a feletti? "Úristen, terepen ilyen tempóval, túrt hóban, vááááá!"
Ez már kezd vicces lenni.

"Tehát a forgatás itt már szinte kizárt (ez a lécgeometria, a fizikai erők és a forgatás közötti összefüggések miatt van így)."
Akkor most működik az a varázslatos újfelfogású módszer, amit felfedeztél a B.Raichnál vagy nem???

A tanítvány síeljen rövidebb rádiuszú és fordulékonyabb sível, amíg nincs azon a szinten, hogy keményebb, jegesebb pályán közlekedik dinamikus párhuzamos, lendületekkel.
Azzal is egyetértek, hogy a karcolás hamarabb megtanulható egy SL sível(sőt, én a shortcarvereket szeretem erre elsőként bevetni)
De egy hosszabb rádiuszú sí, nyugodtabban viselkedik a tempo növekedésével, a fellépő erők növekedésével, stabilabban vezethető túrt terepen és buckán. Ez is lécgeometriai kérdés.

Ha megtanítom hosszabb rádiuszú sí ívének rövidítésére, tehát dinamikus léckormányzásra, sokkal jobban/könnyebben fogja kezelni a rövidebb rádiuszú SLsít. Viszont, akinek kevés visszajelzése van a határozott léckormányzásról - mert rövid rádiuszú síje ezt korábban nem oly mértékben követelte meg - az nehezen tud kezdeni bármit is egy hosszabb sí megsíelésének problémájával. Persze ez gyorsan behozható lemaradás, ha a jó technikákat tanulja meg a tanítvány.
(Viszont forított esetben egy SL sível történő első találkozás vicces könnyebbséget jelenthet. Emlékezz az első carving sí élményedre!)

Nem azt akarom mondani, hogy vissza a 20évvel ezelőtti lécekkel való oktatáshoz!
De e miatt elítélni valakit, mert 6-7m-en hosszabban forduló léccel oktat, közröhej! :) és vicc.


"A GS léc hosszú-középhosszú kanyartartományra van kialakítva, ehhez építik. Lehet vele élvezetes rövidlendületet síelni, tényleg. De ettől még ez egy kunszt, amit egy olyan léccel csinál meg a síelő, amit nem pont erre találtak ki."
Ez különösen tetszik!
Igen, mi az oktatóinktól megkövetelünk un.kunsztokat.
Ettől fognak különbözni idővel a tanítványaiktól.
Tudnak hosszú rádiuszú sível élben kormányzott íveket kontrolláltan rövidíteni, tudnak nagy tempójú karcolt ívekben kemény pályán dinamikusan síelni, sőt kombinálni tudják ezen tudásukat és alkalmazni is képesek lesznek terepen, buckán külön technikai áttanulás nélkül, és igen ! még egy óriás pályát is teljesíteni tudnak majd a megfelelő technikai készletükkel.
Ezek ma már - sajnos - valóban KUNSZTOK. Nem sokan mozognak a pályákon ilyen tudással. Aki meg igen, az vagy versenyző, vagy oktató. De egy biztos: egy SL sít is biztonsággal megsíelnek.


"De mivel van másik - szerintem - élvezetesebb, stabilabb és reálisan megtaníthat megoldás, én maradnék emellett. És lehet, hogy itt kell keresni a forgatás felfogásában fennálló szemléletbeli különbséget: mi ugyanis az elejétől életszerű dinamikában és élhelyzetekben gondolkodva oktatunk."

Na most itt vagy te veszítetted el a fonalat, vagy én.
Az oktatási tematikánkba nem írjuk elő a tanítvány számára az óriáslécet. Eddig az oktatók felszerlését szapultad, majd kivetítesz egy oktatókkal szemben felállított - számodra elfogadhatatlan - elvárást az általunk oktatni vélt tanítványokra... helohelo!!! Erről nem volt szó!!! Nem ezt beszéltük meg!!!
A témát ne forgasd ki azért, hogy hülyének állíts be!!! Ez igazán nem sportszerű és nem is hagyom magam!

A tanítvány síel a saját, számára ideális felszereléssel. (mely akár egy fordulékonyabb, rövid rádiuszú sí)PONT
Az oktatónk pedig megtanítja a mozgás helyes és pontos kulcselemeit. Mindent a körülményeknek megfelelő és azokhoz igazodó mértékben. PONT
A különbség, hogy oktatónk a saját sportos és keményebb felszerelésével ugyanolyan pontosan meg tudja síelni ezen elemeket, mint a tanítvány felszerelésével. PONT
Lehet, hogy ez kunszt? Ezért oktató.

...

irigykedem kicsit a napfényes Tux miatt!
JÓ SÍELÉST! JÓ MUNKÁT!

Szerintem senki sem állította, hogy a NEM „nagyüzemi” síoktatás gyengébb színvonalú lenne. Sőt ellenkezőleg, nekem inkább úgy tűnik ki a fórum korábbi bejegyzéseiből - itt most akár 2 évre is visszanyúlhatunk - hogy pont a klub és tanfolyam jellegű síoktatásban dolgozó cégek oktatói dobálják a sarat a "nagyüzemi" síoktatás rendszerében résztvevő szereplőkre (akinek nem inge, ne vegyen pulóvert...). Legyen az iskola, síoktató, oktatóképző intézet, vagy a "hülye, mit sem értő turista" aki ezeket igénybe veszi...

Pedig igazából mindkettőnek meg van a maga létjogosultsága a hétköznapi"valóságban".

Valóban nagyon könnyű kritizálni a "nagyüzemi" oktatást és a benne szereplőket úgy, hogy a kritikus maga sosem volt belekényszerítve ezen rendszer működtetésébe. Vagy ha mégis, már elfelejtette...
Lehet kritizálni, de vajon csinálni is tudná-e? Vagy rögtön azt mondaná az első "Early Bird" órát vásároló vendégnek (egyetlen reggeli oktatási óráról beszélünk), hogy ne is álljon így lécre, mert semmi értelme? "Egy óra alatt semmit sem lehet tanulni."
Ja, és mind ezt alkalmazottként egy cégben!
VAGY, megpróbálná kihozni a lehető legtöbbet abból a kb. egyetlen lecsúszásból azért, hogy a vendég úgy érezze, kapott valamit, amiért holnapra is érdemes befoglalni egy ilyen korareggeli órát...???
( Ezt egyetlen újonc síelő sem veszi be egy "repülőzős" hóekefeladattal...
Azokban az iskolákban, ahol én eddig dolgoztam, az ilyen reggeli órákat minden esetben magasabb végzettségű oktatók kapták. Mert tapasztalatot igényel, mégpedig a "nagyüzemi" tapasztalatot.

A tanfolyam jellegű, csoportos oktatások rendszere egész más. Nyilván sokkal egyszerűbb abból a szempontból, hogy több idő jut a tanítványok felmérésére, a csoport dinamika kialakítására és építésére, valamint a keretprogram összeállítására, akár egyéni hibajavításra...stb
Sokkal könnyebb úgy oktatást tervezni, hogy tudod, milyen sok időd van(egyetlen órához képest). Tudod a csoport stabil -egy hetes- összetételét. Programot tudsz nyújtani. Ettől még ennek az oktatásnak is megvannak a saját "problémái"
Én pl. még egy több napos program után is azt érzem, hogy mennyi mindent tudnék még tovább vinni a csoport tudásán. De ehhez az kell, hogy az addigra a tanítványok mögött lévő hét olyan minőségben valósuljon meg, hogy legyen esélyem egy következő alkalommal, ugyanazokkal a résztvevőkkel továbbmenni a megkezdett úton. Jöjjenek vissza!

Akkor most mi a probléma? Hol a különbség?
Ettől szép e feladat...

Szia Laci!

Nagyon örülök a jelenlétednek!

Véletlenül sem akatam "degradálni" az SL léccel oktató síelőket, sajnálom ha ez tűnt ki megszólalásaimból.
Mint írtam, én is szeretek SL sível síelni, de egyelőre egy SL lécből is a maximumot szeretem kitaposni...

A saját lécem viszont egy GS. Mert ezt szeretem és úgy érzem, amíg fizikai állapotom engedi, szeretném nap, mint nap meglovagolni.

Az alábbi írások némelyikéből - nem csak itt - erősen negatív megítélés kezd kialakulni a sportosabb/versenyorientált síoktatóképzés irányában. Legyen szó az EUROTESTről, vagy az iskolagyakorlatok hosszabb rádiuszú léccel történő megsíeléséről...stb.

Pedig csak arról van szó, hogy nálunk nem ez az irányzat terjedt el. (ez némileg felülről irányított folyamat)
Így a hazai síoktatás kenterbeverte a világot a földönfetrengős Funcarving terén, de aztán az kiment a divatból. Versenyezni meg az elmúlt 10 évben sem tanult meg az oktatói társadalom. Tisztelet a kivételnek!

Később én is fogok léctípust váltani, mert sokáig szeretnék még minőségi munkát végezni a hegyekben. Remélem lesz lehetőségem hozzád hasonlóan sokáig vezetni vendégeimet a havas sportok világában.
Az pedig természetes, hogy az ember idővel könnyít saját munkáján.


A B5-ös emberünk pedig valóban nagyon jó vételt tudott magának. Évekig kiszolgálta a sí. A mai napig emlegeti.

Szia Csabor!

A 15ösök a legkisebb gyerkekkel foglalkoznak a bekerített gyerekpályán.
A pedagógiai érzékük sok esetben sokkal jobb, mint az öregebbeké, arról nem is beszélve, hogy fiatalon nagyon könnyű ebben tudatosan fejlődni.

Én 16évesen kezdtem Donovaly terpén egy 16-fős csoporttal. Szerinted?

Van, aki rátermett, és van aki beletanul...
Szerintem nem kortól függ. Hanem inkább attól, mit adunk a keze alá és milyen léptékben...

Ja, és tekints el a 15évesek általános pubertánskori negatív megbélyegzéseitől! Sokan sokkal felnőttebbek tudnak lenni, mint amit kinéznek belőlük... legalábbis nyugaton.

Az kemény léceken való síelés megköveteli a legtökéletesebb időzítést, nyomásfelépítést a sín. Mindegy, hogy 180-as GS vagy 165-ös SL. Pláne a hóeke tempójában... Szerinted melyik léc élén keletkezik nagyobb erő/terhelés egy adott sebességnél? GS vagy SL?
Maradjunk egy iskolás hóekeívnél. Melyik lécet tudod nagyobb élszög mellett, nyugodttabban, harmonikusabban forgatni/értsd:kormányozni? (extra erőlködés nélkül)

Nem verem át a tanulót. Meg tudjuk síelni pontos mozgásokkal, a keletkező és felépíthető erők optimális felhasználásával az iskolás íveket. Még "pumpálnunk" sem kell a sít, mint azt más iskolák teszik...
Ja, és az alkatrészek a helyükön vannak, mert ugye azok helye minden esetben sebbesség, rádiusz, lejtőmeredekség, hóminőség és fordulási sugár függvényében alakul, igazodik...

Nagy sebesség=nagy seb. igaz lehet. síeljen mindenki SL-sível!
Az utolsó kis rádiuszú saját sím a B5-ös Atomic volt. Eladtam 2 hét után, mert untam, hogy helyettem síel... az akkori 180-as SX símhez képest. Én szeretek síelni. Nem szeretem, ha helyettem dolgozik egy léc. Működjön együtt velem! D2 GS RULEZ!!! :)

"Sajnos az írás nem tudja pontosan visszaadni a mozgást"

és képzeld nekem az írás nem is kenyerem...

De igaz. Tényleg nem adja vissza. A léc végének "kifelé" vándorlása a cipő és a talpközéphez képest értendő. Máskülönben valóban a mi megfogalmazásunk szerint is "csúszás" lenne belőle.(mint azt korábban írtam, az általad is leírt forgáspontról a léc csőrén...)
Hogy a "driften" hogyan tud megvalósulni, arról tudnék még néhány oldalt idevésni... viszont maga a sodródást jelentő "driften" szó sem a legjobb kifejezés a léc ilyen jellegű mozgására.(a német szaknyelv hiányossága?) Ezért használjuk mi egyszerűen a léckormányzás fogalmát az ív megfelelő szakaszában.
Mivel ez egy - sok esetben még Ausztriában is - félreértett fogalom, marad a téma magyarázatokkal teli, de közérthető újraértelmezése.

Az viszont, hogy fizikailag mire képes a sí és a síelő sokkal több tényezőtől függ. Ezen tényezők tárgyalását/újra felfedezését meghagyom a lelkes és érdeklődő síző társadalomnak. Én is nap, mint nap új felfedezéseket teszek e sport technikai palettájának terén. Pedig már van néhány kilométer mögöttem.

Látom, e "kifelé libbenő csípő" birizgálja a csőrödet.
Valóban kilibben az a csípő? :)
Hol van a léc, amikor a csípő "kifelé libben"?
Mit eredményez, ha "kifelé libben"? mert gyanítom, hogy ezek a kollégák (már, ha ugyanazokról beszélünk) egytől-egyig bárhol, bármikor lemennek ezzel a technikával.
Legyen üvegjég, vagy bucka...

(Amúgy a csípő ezen érdekes munkáját már 2003-ban tárgyaltuk az általad is jól ismert D.P.-gal. De valóban a csípő libben?)

Erre hivatalos "magyarázattal" nem szolgálhatok, csak a saját tapasztalataimmal és szubjektív véleményemmel.

Az osztrákok erősen versenytechnikai irányultsággal tanítják a síelést, melyet az oktatóktól is megkövetelnek.(és itt nem a gigakidőléses hóekére gondolok)
(Most itt az EUROTEST kérdésébe nem mennék bele, valamint az Anwärter szint követelményeibe sem.)

Hosszabb rádiusz sokkal nagyobb technikai palettát tesz lehetővé.(A GS itt a 18m körüli bolti sí) Hosszabb rádiusz, hosszabb léccel. Pályán, terepen, buckán, szűzhóban... Nincs állandó lécváltogatás - csak a funparkban. Mindent ugyanazzal a sível síelünk.
A shortcarver és SL sí is megjelenik a képzési programban, akár csak a twintip sí és a free ride lécek. De sportos síelést, iskolai technikai síelést, terepsízést minden esetben a 18m körüli rádiuszon követelünk meg.

Ez nem a tanítványok, hanem az oktatójelöltek szívatása.
Ezeket a síket kontrollálni és megsíelni kell tudni. Bárhol, bármikor...

Ez nem azt jelenti, hogy egy SL sível nem lehet technikásan síelni! Sőt, nagyon szeretjük az SL sík dinamikáját. Csak éppen ugyanazt a dinamikát meg tudjuk síelni egy GS sível is, ugyan kicsit magasabb sebességtartományban. :)Ettől "sportos".

Ez itthoni szemmel tudom, talán érthetetlen, de ez van.
Amikor én kikerültem a 2003-as Interski környékén, azt hallgattam, hogy síeljek sportosabban. Én meg síeltem az itthoni demos-sportos technikámat... Egy-két képzésbe beletellett, míg lecsapódott az info, hogy a "sportos" Ausztriában azt jelenti: legyél technikailag jó és stabil, még akkor is, ha a betonfalat rakják eléd! Menj át rajta!
És ezt tereptől, hóminőségtől függetlenül.

Az iskolasíelés felett, mindenhol ez a sportos vonal a mérvadó.

Karcolni pedig lépésről lépésre tanítunk, nem egyből végigküldve az íven...
Amúgy azt pont SL sí és shortcarver programba ágyazzuk bele.
:)

...és további problémaként, ha az osztrákok szervezésében zajlik a dolog, akkor a képzéseiken rendesen vizsgázó végzősök és pótvizsgázók lemenetele után indulhat a nemzetközi mezőny...
Ez egy 120-feletti rajtszámot jelent az első futamban.
A második futamra meg nem tűzik át, tehát már mindegy...

Szia Perge!

Az osztrák rendszerben az alsó korhatár 15 a képzés elkezdéséhez. Az első 10napos tanfolyam után már bejelentett alkalmazottként dolgozhatsz osztrák síiskolában, magasabb végzettségű oktatók felügyelete alatt.

Info:
https://www.snowsportsacademy.hu

Na, ha már megszakítottam a normál gondolatmenetet, írok néhány sort a videókról is.

Tipikus hegysín élváltó síző a srác.(Emiatt olyan völgytámaszos néhány kanyarja) Ami engem lenyűgöz, hogy ilyen széttett lábakkal is megsíeli a porhavat és a túrtabb terepet is. Persze sokat is melózik ezért, de nagyon szépen vezeti a síket a léctávolsághoz képest. (Bevallom az elején azt gondoltam, hogy csal, mivel a párcenti porhó alatt kemény a talaj. De a video második fele már egész jó havon van.)
Én persze a zártabb lécvezetés híve vagyok, de ez gondolom már kiderült.
...

Sziasztok!

Szerencsére elég kevés időm és lehetőségem van e fórumon lógni - mivel még tart a síoktatási szezon - de most, hogy van egy kis időm, próbálok rajtamaradni az új témákon és hozzászólásokon, amikről időközben lemaradtam.

Előre is bocs, hogy nem az aktuális témához szólok.

Mindenbe nincs lehetőségem beleszólni, de egy-két téma még engem is megmozgat.
Így akadtam bele Ozsi forgatásról és élezésről készült írásába is, mely természetesen egy egészen jól összeszedett írás (hiszen, ebben profi), de lényegében nem újdonság. Az emlegetett Szabó Laci által oktatott síelés pedig pontosan erről szólt már 1992-ben is, amikor a keze alá kerültem, pedig Carving még nem volt akkor sehol. A „Sízés 2000” c. könyv pedig valóban nem tárgyalta elég részletességgel a témát, de a későbbiek sem. De ha nyugat felé tekingetek, én tudok olyan osztrák szakirodalmat, ahol ez az "új felfogás" a nem sodródó forgatásról, már kb.10 éve(ha nem több) le van írva és az óta is csak egyre pontosabb, tökéletesebb.
Kezdjük ott, hogy az általam képviselt síoktatási rendszerben minden ívből kifelé irányuló sodródást eleve "csúszásnak" titulálunk, mert a lécek oldal irányú csúszásával jár. Egy ív folyamán ez azt jelenti, hogy a léc vége sokkal nagyobb ívet ír le, mint a léc csőre. A forgáspont így egyértelműen csak a léc csőrén lehet. (vagy a léc előtt… annak képzeletbeli meghosszabbításán.)
A „flatteros ív” kifejezés nem is szerepel a vezetőoktatóink és síoktatóink(Pl.:Snowsports Academy) szótárában, mivel azt eleve a „csúszás”sal fejezzük ki.
A forgatásról-csúszásról alkotott „elavult” felfogás szerintem egy olyan félreértésen alapul a magyar szaknyelvben, melynek okai pont a carving felszerelések elterjedésére is visszavezethető.
A forgatás – flatterolás – csúszás félreértése részben talán annak is köszönhető, hogy amíg a carving lécek "forradalmával" nálunk a kisrádiuszú SL síkkel való síelés terjedt el - teszem hozzá, a síoktató társadalom élen járt ebben Pl.: 10-11-es Atomic idején - addig pl. Ausztriában a síoktatók továbbra is a 18m Rádiusz körüli GS vagy CROSS síket kellett, hogy síeljék. (ez ott előírás a jelöltek számára!)
Nos egy SL sível "kormányzott párhuzamos hosszú lendület" (modern felfogás szerinti)aktív forgatással való megsíelése elég nehézkes, mivel az SL sí pont azon a rádiuszon inkább élmentén szeretne száguldani. Ha ebben az esetben aktívan megforgatod(modern felfogás szerint) akkor az az ív rövidül, mivel a sí dinamikusan harap befelé az ívbe. Így a síelt ív nem lesz többé hosszú.
Ebből következik, hogy aki egyértelműen klasszikus ”kormányzott” hosszú ívet akar síelni egy szlalom sível - ahol a léc nem karcolhat, mert akkor még egy oktatójelölt is megbukik a vizsgáján - kénytelen csalni. Azaz a SL sít egy kontrollált íven csúsztatásba viszi át, ahol igazából az SL sí geometriailag tervezett ívének elnyújtása történik, tehát kifelé sodródik/csúszik az ívből. Így a léc csőre valóban nem befelé törekszik a kanyarba, hanem pont kifelé. Ez az én szakirodalmaim szerint nem is „forgatás” illetve léckormányzás, hanem egyértelműen egy „íves csúszás”. Nyomkép a havon: széles nyomkép, ahol alig fedezhető fel bármiféle élterhelés nyoma. Egy ilyen ”csalt ív” síelése oldalirányú csúszásból keletkezik, ahol a dinamika felépítése helyett, a felépíthető erők szinte teljes kiengedése zajlik.
A sízők által alkalmazott „csalás” aztán rengeteg olyan hibát von maga után egy mozgásszerkezetben, melyet meglehetősen nehéz javítani. (De lehet!)

A forgatás és e határozott élezés következtében létrejött „élben forgatás” (osztrák: „DRIFTEN”) az, amikor a léc csőre, élén harap és befelé törekszik az íven, minek következtében a léc vége enyhén kifelé vándorol. Ilyenkor a forgáspont a síző talpa alatt van. Ezt a lécmozgást a belső és külső erők kiegyenlített szabályozása teszi lehetővé. Ez nem újdonság! Ez léckormányzás. Nyomkép: vékony, kissé elsatírozott, de markáns nyomvonal a hóban. Még a jeges pályán is felismerhető.
A karcolás pedig ugye az, amikor az élre billentett és megterhelt/meghajlított léc végének legszélesebb pontja, a léc elejének legszélesebb pontját ugyanazon útvonalon követi a hóban karcolva. Minimális belső forgatóerő van jelen. Nyomkép a hóban: két csík. "sin"
Az én tudomásom szerint amúgy "terhelésváltásos hóeke" sem létezik. A hóekében magában történik e mozzanat, de azért még több, sokkal fontosabb dolog is kell, hogy történjen ott. Különben nem is hóeke... De pl. az élben forgatás „DRIFTEN” pont megjelenik benne.
A fentiekre visszavezethető az is, hogy rengeteg síelőnek pont azért nincs már fogalma az aktív, dinamikus élben forgatásról-léckormányzásról, mert a rövid rádiuszú lécek nem kívánják meg ezen erők felépítését, kezelését és alkalmazását. Így valójában nekik a szlalom síjükkel nincs is rá szükségük. Egyszerűen elfelejtenek „forgatni” illetve lécet kormányozni.
Aki pedig a sítechnikai fejlődés útjára akar lépni, annak nem árt néha váltogatni a síléceket.
Az összefoglalással amúgy egyetértek. Csak nem tudom, ki tanít mást.

A síelés mozgásszerkezetét és dinamikáját kár egy-egy mozzanatban keresni. Kár képeket és mozdulatokat kiemelni anélkül, hogy az egész mozgást meg ne vizsgálnánk. Így lesz ez az aktív élben forgatással is. Ahhoz, hogy az megvalósuljon mást is át kell rendezni a mozgásszerkezetben...
:)

Sziasztok!

Örülök, hogy már a képzésen résztvevő oktatók is elemezgetik ezt a videót!

Remélem sokat, és legfőképpen helyes következtetéseket tanulnak majd belőle.

Ami engem sokkal jobban zavar ebben a videóban, hogy - ezek szerint - kevéssé jön át az a valós élvezet, amit egy ilyen menet nyújt.
A nap 5. körét teszed kiváló havon, kamerával a hátadban, már-már lámpalázasan, hogy megmutasd, mit tudsz - mert ugye, ha már videót készítesz, ez is a célod vele - hiszen lát(tat)ni szeretnéd, milyen az a menet optikailag, amit "jónak tartasz", amit gyakorolsz, és valóban élvezetet jelent számodra... és tessék, pont ezt nem látja a néző. Pedig "mindent megcsinálsz, amit kell" legalábbis igyekszel... :)

Hiába, ez művészet.

A "derék rántását" hosszasan tudnám ecsetelni... de előzetes információk hiányában csak magyarázkodásnak tűnne...
MESSZE NEM KÉNYSZER.
Ez egy "tanult" mozgás durva koordinációs kivitelezése, mely így eltúlzott és még nem állt be a síző mozgás kivitelezési rendszerébe. A filmen látható hiba, pont azért tűnik fel, mert ez az az elem, mely túlzott hangsúlyt kap a filmezett síelésben.

Örülök, hogy látványos lett.

Érdekes, hogy a kartartás javítását csak a friss oktatójelöltek javasolták. Ebben a menetben ugyanis nem maga a tartás az érdekes, hanem inkább a karral-bottal végzett munka. Ebben rejlik annak kiváltó oka is, hogy a menetben derék rántás tapasztalható. Részben a bothasználatból ered az a túlzott forgató impulzus, mely az egész rendszeren fordít még egyet a bekormányzási szakaszban.
Miről is van itt szó: a felvett menetben nagy élvezettel forgattattam meg a rendszert (váll-derék) a bot letűzéséből származó külső forgatóerővel. Ez látszik a kivágott képen is és a menet többi részében is. A bot tűzés helye nem csak messze esik oldalirányban a sízőtől, hanem láthatóan rajta is marad egy támasz néhány pillanatra, minek következtében a bot körül elindul egy forgás. A vieón ebből annyi látható, hogy a kéz kimegy oldalra a bottűzés után. (de legalább nem esik le!) Ettől lesz túl sok előállított forgató erő a kanyar bekormányzási szakaszában. Amit persze valahová tenni kell. Például meg lehet akasztani.

A sarkos megakasztást a "rebaund" (léc visszarúgása) kiegyenlítésével tudnám kiküszöbölni, ettől sokkal töretlenebb az egész mozgás, viszont a sí is lényegesen jobban megy előre, azaz gyorsabb. Félek még a kamerást is elhagyom... De nem titok, valóban szeretem megnyomni az ív végét. Melósnak melós, de hihetetlen erőket kelt a sín.. és az nagyon jó, pláne, ha megtanulod uralni.

Nagyon köszönöm az építő kritikákat!
Különösen CSABOR meglátása tetszik igazán. Jól tükrözi azt, amit a síelés valójában jelent.
Más a technika, amit meg tudsz síelni, vagy sem, és más a mozgás kisugárzása, ami a néző számára nyújthat valós élvezetet. Mondom, hogy művészet! Ez olyan, mint a színészet: az egyiktől tetszik, a másiktól nem, pedig mind a kettő megcsinál mindent, amit kell...

Dolgozom rajta!
Beletapintottál az egyik leglényegesebb pontba. Köszi!

(Pedig nagyon élveztem.)

Ozsinak is köszi!
Különösen, hogy ígéretesnek tituláltad az élváltásaimat, és a sízők 1%-ba soroltatok. Igyekszem ott maradni és tovább lépni. Előre valóban mindig van út!

Azt gyanítom, vannak hasonló meglátásaink, csak a lényegi pontokat teljesen más irányból közelítjük meg... és a célt is máshová helyezzük.

Én pl. egész más csiszolni valókat állapítottam meg magamnak, mint következő cél...
És azt is pontosan tudom, mennyi melót fektetek még majd bele... ;)

Kösz Soma! :)


Éljen a kegyelem nélküli ketrec!
(ideje lesz eme jelzőt levédetnie a kitalálónak!)

Sok havat és jó szezont mindenkinek!
A frissen végzett oktatóknak pedig jó munkát!

Most pedig repülök dolgozni.

Tumbász Geri
https://www.snowsports.hu

Sziasztok!

A kiemelt kép utáni „korrekció” csak és kizárólag azért lehetséges, mert mégsincs "kiszolgáltatott helyzet", azaz ott van a szükséges tartalék.
Amúgy valóban a legszarabb váltást sikerült kiszedned.
Ami a forgatás fogalmát illeti, az is forgatás, amikor a léceket a "levegőben" forgatod!
Ugyebár a lécek külső és belső erők által forgathatóak. Minél több a külső erő (kormányzási szakasz) annál kevesebbet dolgozik a síző a forgatással, azaz a talaj és a felépített/létrehozott erők forgatják a sít. De ettől még az is forgatás, amikor a tehermentesített sít az új ívbe bevezeted, beforgatod! Csak éppen talán több belső vagy létrehozott forgatóimpulzus bevetése által. Így lehetséges a lécek csőrét az ívbe befelé irányítani. Aktívan. Nem a csodára várni, hogy majd az erők behúzzák az esésvonal irányába.

Azt, hogy a forgáspont a léc csőrén lenne, cáfolnám. Szerintem egész szépen halad az a sí az ív körvonalán. Ok, a kivett kép után valóban törik a ritmus, de be is ugrik a síző a kép bal oldalára.
Szerintem ez a pálya lejt is enyhén balra...

Ami a térdek hajlását illeti, azért a menetben bőven találni határozottabb hajlításokat. Nem a kép utáni váltásról beszélek, hanem a többi ívről. Ami szembeötlő jó néhány ívnél az az, hogy a léc visszarúgása fellöki a térdeket is egy nagyon rövid pillanatra, de gyorsan vissza is kerül a sí a talajra.
A mozzanat tán épp azért olyan gyors, mert a végsőkig ki van tartva a sín a terhelés. Ettől olyan "megakasztós", sarkos.
Ezt sokkal jobban el lehetne osztani az ív folyamán, azaz korábbra kéne tenni a lécek megterhelését. Én ezen javítanék, már ha ez egyáltalán célja a sízőnek.

A hát szerintem nem homorú, bár ezt ebből a szemszögből megállapítani nem tudom. :)

Szerintem megfelelő gyakorlással sílécen is javítható ez a hiba. Tény, hogy megfelelő fizikális előfeltétele van -elküldjük Ozsihoz gyalogoló tréningekre- de lényegi beavatkozás a pályán is eszközölhető, sőt.

Szerencsére egy ilyen tanítvány sokkal változatosabb körülmények között terhelhető. Így a gyakorlás is sokkal élvezetesebb.

Ami az anticipáció fogalmát illeti, valóban nem azt a mozzanatot takarja, amit ez az összefüggésrendszer megkövetel, de egyelőre -sajnos- ennél elterjedtebb fogalmat nem tud a magyar szaknyelv. (Sajnos nem ez az egyetlen kulcsmozzanat.) A szaknyelvi agyalást viszont meghagyom az illetékeseknek.

Sziasztok!


Szerintem egyáltalán nem veszíti el a felgyülemlett energia nagy részét, csak másra használja.
Például arra, hogy a súlypontot oldal irányba megtolja, míg a felsőtest már a következő ív középpontja felé törekszik. Ez látszik azon a képkockán is, amit kivágtál ide.
A felsőtest az esésvonal felé fordul, míg a lécek még rézsútos irányba keresztezik az esésvonal irányát. A lécek még a hegyfelőli élen vannak, így a felsőtest egész kontrolláltan tud már-már rotációba fordulva a következő kanyar felé haladni. Ez igazából egy anticipáció, azaz megelőlegezés.
Így az élhelyzetből oldott lécek kontroláltan és ívesen forgathatók a következő ív bekormányzási szakaszában. Azaz a lécek pont, hogy csőrükkel befelé haladnak a kanyarba, nem pedig a lécek vége van kicsapva, mely az általad írt módon ún. keresztbevágott lécvezetést eredményezne. (Azt ennél a tempónál meg sem tudná tartani.)
Ha ily módon, csőrrel befelé halad egy léc, pont hogy folyamatosabb nyomásfelépítést tesz lehetővé az ív folyamán. Ez pont, hogy az ellenkezőjét eredményezi a keresztbevágott forgatásnak! Azaz, a folyamatos nyomásfelépítés a léc csőrén kezdődik, majd a kanyar végére a sí hátsó felén lesz kivezetve. Ennek extrémebb formáját nevezik FISH HOOK nak is. Most maradjunk az egyszerűbb HINTÁZÁS kifejezésnél.
Ez jeges pályán épp biztosabb lécvezetést eredményez, hisz a léceket nem keresztbevágod a külső erőknek, hanem a lécek élei által irányítod az erőket új irányba, azaz kormányzod.
Nem egyetlen ponton akasztasz meg minden erőt.

A káros terheléseket hagyjuk, mert ez síelés nem pedig az orvosi szoba, és félek elveszünk hamar a részletekben. Amit leírsz akár igaz is lehetne, de csak abban az esetben, ha betonmód beleállna a síző ebbe a helyzetbe. Erről pedig itt szó sincs. Ha a külső erők összenyomják a sízőt ebben a helyzetben, akkor egyszerűen a boka- térd- csípő hajlításával úgy ereszti szabadon a felépített erőket, hogy
1. a felsőtest már a következő ívre felkészült helyzetet vett fel.
2. ez által a lécek csőre szabadon és aktívan forgatható az esésvonal irányába.
3. a hajlítás következtében a súlypont is határozottabban a következő ív középpontja felé halad, azaz átbillen az esésvonalat keresztező lécek felett.
4. így valóban még hamarabb élre kerülhetnek a lécek.
5. ami a következő ívben még komolyabb élszöget tesz lehetővé
6 ami még komolyabb erők felépítését teszi lehetővé
7 melyek így még határozottabb oldal irányú kitéréseket tehetnek lehetővé
8. valamint folyamatosabb, töretlenebb élváltásokat és előre fele haladást eredményezhetnek.

A csípő további hajlítását csak a lábak felhúzásával hoznám létre, mert a videón a felsőtest stabilan elöl halad. Ha ennél többet hajlít, bólogatós itatósmadár lesz belőle, amit mindenképpen elkerülnék.

Ezzel le is írtam, én min változtatnék.
Az élváltás pillanatába beépítenék több hajlítást boka- térd tájékon. Azaz a lábjátékot finomítanám. Hajlítás – nyújtás!
Itt leginkább az időzítés az, amit még gyakorolni kell. Először felépítjük a nyomást a sín, majd mielőtt a súlypont a lécek irányát keresztezi, a felépített erőt felhasználjuk arra, hogy a lécek a felsőtest alatt áthaladjanak.
Ez sokban hasonlít egy kompressziós élváltásra, de a súlypont inkább felfelé mozdul, mivel azt a léc visszarúgása mozdítja felfelé.

Az élváltás pillanatában létrehozott hajlítottabb helyzet lényegesen korábbi nyomásfelépítést tesz lehetővé a következő ívben. Egészen az esésvonal környékére lehet hozni. Már csak azért is, mert ugye hajlított helyzetből sokkal hamarabb lehet megtaposni a síket.

Kívülről nézve, sokkal kevesebb vertikális mozgás jelentkezne a sízőnél és sokkal sportosabban menne előre.

Viszont akkor a sí is gyorsabb lesz, azaz a kamerásnak is fel kell kötnie a gatyáját! :)

A fent leírt elem javítására egy 12m-es rádiuszú szlalom sí tudatos síelését is javasolnám, de pusztán az élváltás és időzítés gyakorlására. Jól ráérezhet a dinamikára és az időzítésre, majd visszatérhet a D2-es 18,1mes rádiuszú GS síéhez, hogy mind ehhez a szükséges forgatást is beépítse. Mivel a filmvégi élváltások valóban ígértesek, gyanítom, hogy SL léccel is képes lesz a technika kivitelezésére, begyakorlására.

Ami a kivágott képen látható buta helyzetet illeti, azért azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a 18m es GS sít megforgatni egy olyan ívre, amiben tisztán élen csak egy SL léccel tudnál közlekedni, bizony több forgatóimpulzust és erőt is fel kell használni. Ez látszik azon is, hogy a bottűzés milyen irányba és távolságra esik a látható képen. És éppen az is lehet, hogy a szükségesnél több külső erőt sikerül létrehozni, amit ismét csak valahova tenni kell.

Ami a videóról kevéssé jön le, hogy mennyit megy előre a sí ilyen oldalirányú kitérés mellett.
Szerintem szép kerekek az ívek, de itt ott pontatlan. Viszont nem csúszik le a sí még a megakasztás ellenére sem.

Valóban van előre út. Tudnék rajta segíteni... :)

Sziasztok!


Ami a „megakasztást” illeti, valóban érzékelhető, bár én nem érzem hibának akkor, ha a síző szándéka, hogy nem akarja elveszíteni a kamerást a látótávolságból.
Mert ugye akkor valóban kontrolláltabban kell síelni, azaz feljebb kell kormányozni az ív végét. Azaz nem hagyja magát olyan töretlenül húzni lefele, hisz akkor sokkal gyorsabb is lehetne, de elveszne a kamerás.
Ami a pálya meredekségét illeti, gyanítom, hogy legalább az első szakasznak elég jó húzása van lefelé… - néztem a fák „dőlésszögét” a jobb oldalon. Meredekebb terepen sokkal inkább az ív utolsó harmadára összpontosul a nyomáspont, amennyiben egyenletes sebességre kontrollált ívekről beszélünk.

Ami a kiszolgáltatott helyzeteket illeti, azt részemről cáfolnám.
Elsősorban azért, mert épp’ nem látszik olyan tényező, amire extrában reagálni kellene. A síző nem azért síel, mert arra készül, hogy – „mi történne,ha… jönne egy bucka,jégfolt,gödör…stb.”- hanem azt síeli, ami valóban előtte van. Most épp’ a ratrakolt pálya. Így azt valóban nehéz kimondani, mi lenne ha… mert ugye nincs mire extra reagálni a léceken keltett erőkön kívül....

...

Szia Pinyi!

Akkor vigyázz magadra!

A Rosenkranz azon területén pont történt már halálos lavinabaleset. 1999.12.29. Egy 23 éves Snowboardos maradt ott.

Úgyhogy a végeredményben nincs különbség, hogy kicsit, vagy nagyon halt meg....

Az "átlátható a terep" meg inkább a szaktudás kérdése, ami nélkülözhetetlen.

SOK HAVAT!
JÓ SZEZONT!