Nem akarok különösebben nagy szavakat használni, de a hétvégén egy gyermekkori álmomat sikerült valóra váltani Botondék segítségével. A napokban elhatároztam, hogy nem adom fel az álmomat és megtanulok sielni, eddig soha nem volt még léc a lábamon, igaz, korcsolyázni azt tudok.
Más forrásból ráakadtam a patty si iskolára, felkerekedtünk 3 napra a 12 éves fiammal, bátraké a szerencse alapon.
Az oktató áldozatos munkájának( 2 órás ) köszönhetően hihetetlen elményben volt részem, le tudtam menni igaz csak a kék pályán, de ott határozottan. Akinek esetleg vannak meg nem élt vágyai vannak (hehe, de én a síelésre gondolok )annak bátran tudom ajánlani az intézményt, mert elképesztően korrektek, nem gondoltam volna, hogy azon akörnyéken senki nem akar átverni semmivel, csodálatos hely, többféle síterep vár a téli sportok kedvelőire.
Aki szerint lelkesedésem túlzott és ez neki természetes attól ezúton is elnézést kérek. Öszegezve a hétvégét remegő lábakkal, de életre szoló élménnyel tértünk haza, ezen pedig az Zbor-i rendőr 50 eurós büntetése sem rontott sokat.
Tényleg normális, hogy ennyire izomlázam van a lábamban?
A Besenova-i gyógyvíz sem segített.
Keresés
