Múlt héten 3 remekbe szabott síelős napot töltöttünk itt, ezen a mifelénk nem túl népszerű vagy ismert terepen. Összesen 2 magyar párt hallottunk-láttunk ezen időszak alatt, ami valljuk be, nem jellemző Ausztria síterepein. Tulajdonképp 2 síterep - Matrei és Kals - összekötéséből született a Grossglockner Resort. Nagy előny, hogy általában is kevesen látogatják, a kalsi oldalon teljesen üres pályákon zúztunk. Ehhez nyilván hozzájárultak a hideg és az ott található lassú, régebbi, bubi nélküli felvonók is. Ezzel együtt haladó síelőknek az ott lévő hosszú, jó vonalvezetésű, fekete pályák kihagyhatatlanok és hatalmas élményt adnak. A Matrei részen kellemes piros pályákon lehet síelni, kedvencünk a 2,3,4,5,6 volt, amelyek főként délig kiváló állapotban voltak. Mivel a legtöbben ezeken síelnek, ezek is buckásodnak be leghamarabb, ezzel együtt szeretnék olyan "rossz" pályákon síelni máshol is, mint itt sikerült délutánonként. A Cimaross csúcsról lejövő 8,12-es kombináció szintén frenetikus volt, itt már kevesebben síznek. A túloldali 14, 15-ön már alig van ember, bár ezek nem annyira jöttek be. A Kals páyáira való átsíelés elég tré, egy jó hosszú kék pálya visz át. Amennyiben az itt lévő, tényleg marha lassú és védtelen felvonókat - amiből ráadásul 2 igénybevételével lehet feljutni a 17 és 18-as tetejére - le tudnák cserélni 1-re, akkor ezekről a pályákról le se lehetne vakarni a jövőben - elindul az ember fentről és csak húzza a jó nagy, gyors íveket egész a 17-es aljáig, álom:-)
Úgyhogy, összességében igen tudom ajánlani legalábbis jó síelőknek, akik nem szeretnek sorba állni.
Ja, és a több, mint 60 db 3000-es látványa napos időben szintén nem elhanyagolható érv Grossglockner Resort mellett.
Üdv, Tibor