Tragikus történelem: az elmúlt 30 év sífelvonó-balesetei

A balesetek leggyakrabban nem megfelelő tervezésnek, anyaghibának, anyagfáradásnak, külső fizikai behatásnak (repülőgéppel, helikopterrel való ütközés) a következtében történnek. Az alábbi kronológia a teljesség igénye nélkül mutat be az utóbbi harminc év sífelvonó-balesetei közül néhányat.

1976. március 9-én az olaszországi Cavalese síközpontban zuhant le egy kabin kábelszakadás miatt. A 213 méteres zuhanás következtében 42 ember halt meg, egy 14 éves kislány a csodával határos módon túlélte a balesetet. A baleset okaként a hibás karbantartást és üzemeltetést jelölték meg, de más források egy alacsonyan szálló katonai repülőgépet jelölnek meg lehetséges okként.

1976. március 26-án a coloradói Vailben két kabin szakadt le a drótkötélről, több mint 100 láb (kb. 30 m) magasságban, négy halottat követelt a baleset.

1978. április 16-án Squaw Valleyben hárman haltak meg, és sokan szenvedtek súlyos sérüléseket, amikor a kabin lecsúszott a drótkötélről, de nem zuhant a földre, mert a segéddrótkötél megtartotta, mielőtt földet ért volna. A mentést megnehezítette a hóvihar és az, hogy a többi kabinban rekedt síelőt is ki kellett menekíteni.

1985. december 14-én a coloradói Keystone síterületen a Teller ülőszékes felvonó szakadt le, 15 méteres magasságból 60 síelő zuhant le, mindannyian súlyos sérüléseket szenvedtek, halálos áldozat nem volt.

1992. január 29-én a karintiai Nassfeldben ugrott le egy sífelvonó drótkötele a vezetőkerékről, sokan zuhantak le, négy halott, és számos súlyos sérült volt a baleset mérlege. Több mint 100 embert kellett lemenekíteni a felvonóról.

1993. december 19-én a tiroli Pitztalban két gondolakabin összeütközése egy ember halálát okozta, a baleset oka emberi figyelmetlenség volt.

1995. december 23-án két emberéletet követelt a brit-kolumbiai Whistler Mountain síközpontban történt baleset. Négy darab ülőszék szakadt le, a hiba oka itt a rosszul tervezett felfogatószerkezet volt.

1996. december 14-én a svájci Riederalpban három gondolakabin zuhant le, egy svájci síoktató halálát okozva.

1996. december 23-án a kanadai Whistler Mountain síközpontban négy darab ülőszék szakadt le a drótkötélről és zuhant 30 láb (kb. 9 m) magasságból a földre.
Több másik ülőszék lecsúszott a drótkötélen és összeütközött, két síelő meghalt, további tíz súlyosan megsérült. Az eset kivizsgálása után az üléseket a drótkötélhez rögzítő szerkezetet jelölték meg a kiváltó okként.

1997. január 5-én a karintiai Goldeckben öt ember súlyosan megsérült, amikor egy rosszul szerelt csapszeg leugrasztotta a vezetőkerékről a felvonó drótkötelét.

1998. február 3-án a síliftek történetének egyik legszörnyűbb balesete történt az olasz trentino tartománybéli Cavalese közelében található Mount Cermisre vivő nagykabinos felvonóval. Az amerikai Richard Ashby kapitány, pilóta EA-6B Prowler típusú gépének függőleges farokvezérsíkjával elvágta a felvonó drótkötelét, amely ezután 19 síelővel és a felvonókezelővel 112 méteres magasságból zuhant le. Az esetnek nem volt túlélője. A pilóta elmondása szerint a rendelkezésére álló katonai térképen nem jelölték a felvonót. A pilóta 182 méterrel alacsonyabban repült a minimális megengedett repülési magasságnál.

A síelés történelmének eddigi legnagyobb katasztrófája 2000. november 11-én történt az ausztriai Kaprun-Kitzsteinhorn síterepen. Az Alpincenterhez vezető alagútban haladó hegyi vasút kigyulladt és a több mint 1000 C°-os tűzben teljesen kiégett. A balesetnek 155 halottja, és sok sebesültje volt. A tüzet egy tervezési hiba miatt a fűtőventillátortól begyulladó hidraulikaolaj okozta.

2001. február 24-ről 25-re virradó éjszaka az alsó-ausztriai Semmering-Hirschenkogel síterületen a viharos szél következtében elszakadt a nyugati duplaüléses sífelvonó drótkötele, az esetnek nem volt halálos áldozata, sem sebesültjei, mivel éjjel történt.

2004. október 13-án az ausztriai Gmundenben egy üres gondolakabin félig lekapcsolódott a drótkötélről és 150 métert visszacsúszva nekiütközött egy másik kabinnak, amelyben két utas tartózkodott (egy nagymama és unokája), az ütközés erejétől a kabin ajtaja kinyílt, a kislány pedig nyolc méter magasról a parkoló betonjára zuhant.

2004. november 8-án az argentínai Bariloche síterepen csúszott - a drótkötélen a rögzítőszerkezet hibája miatt - egymásba négy darab négyszemélyes ülés, az utasokat kimentették.

2004. november 12-én a franciaországi Tignes-ben a La Grande Motte felvonó 90 emberrel lekapcsolódott a fő drótkötélről, a baleset nem követelt áldozatokat és sérülteket, az utasok kimenekítése két órán át tartott.

2004. november 15-én délután 113 embert szabadítottak ki a hegyimentők egy kabinos felvonóból az ausztriai Söldenben, miután a heves széllökések miatt a sífelvonó megrekedt a kötélpályán. A helikopterek az erős szél miatt nem szállhattak fel, így a gondolákban rekedt síelőket egyesével, kötelek segítségével mentették le. Mindez 3000 méter fölötti magasságban, rendkívül zord időjárási viszonyok között történt. Bár a mentés közel 8 órán át tartott, senki nem sérült meg. Bővebb infó a söldeni felvonóbalesetről

2005. szeptember 5-én kilenc ember vesztette életét, amikor egy betontömböt szállító helikopterről a síliftre zuhant a súlyos szállítmány a nyugat-ausztriai Tirolban. A kabinos felvonó tele volt fiatalokkal, akik a söldeni gleccserpályákhoz igyekeztek. A helikopter egy távvezeték építkezési területhez szállította a betontömböt, amikor az a felvonóra zuhant és a felvonó egyik kabinját azonnal lesodorta a drótkötélről, másik két kabint pedig olyan erős rázkódás ért, hogy a benne utazók azonnal kizuhantak. A hírek szerint az összes áldozat ebben a két kabinban utazott. Az áldozatok nagy része gyermek és fiatalkorú. Bővebb infó a tragikus söldeni balesetről