Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM
Menü ≡

Rera kiemelt beszámolói

2015.02.15. Síterep: Visegrád, mások beszámolói
"egyet sétálni ebben a gyönyörű környezetben"

A szezonban már többször síeltem nálatok, legutóbb (02.06.) az egyik kedves munkatársatok vitt Szentendréről (benzinpénzt sem fogadott el!), s mivel nyitás előtt érkeztünk, bemelegítésként felmásztam a meredeken, s leballagtam a szerpentinen. A kilátás páratlan! Aztán persze pörögtem, tökéletesen kezelt pályán, sorállás nélkül. :-) Hétköznap volt. Akinek kötött a munkaideje, ha teheti, vegyen ki egy-egy nap szabadságot: síeljünk itthon, mert jó!
Fenykep1284.jpgFenykep1285.jpgFenykep1287.jpgFenykep1288.jpg
h i r d e t é s
2014.04.20. Síterep: Obertauern, mások beszámolói
A telekocsi a fórumon szerveződött. Tegnap hajnali 4-kor Katschbergre indultunk, és 9-kor itt csatoltunk -- ezzel szerintem az egynapos lehetőségek határait feszegettük, de megérte! A ratrakolt pályákra friss hó esett az éjjel, azt hamar összetúrtuk, ráadásul már reggel kásás volt, szóval jól meg kellett dolgozni vele. Szerencsére az egyik sporttárs, mondhatni, otthon volt, így csak rá kellett figyelni, állítólag bejártuk az egész pályarendszert. Sosem tudtam, hol vagyunk (a fekete 26a-t azért megjegyeztem...), az autóról meg csak annyit (elkavarodás esetére), hogy a P4-ben áll. :-) Volt minden: délig csodálatos napsütés, aztán hószerűség, köd, majd konkrét eső, de az utolsó egy órára ismét kiderült az ég, hogy szépen búcsúzhassak -- azt már az egyik hütte közelében lévő pályákon, hogy az "iránytűt" el ne veszítsem. ;-)) A letzte Fahrt 16.45-re van kiírva, mégis 16.32-kor zártak, khmm. Sebaj, most elnéző voltam. Fájt a lábam. Jólesőn!
felvono.jpgpalya.jpgfelvono2.jpghuttezok.jpgkilatas.jpg
Rohács. Valaki ilyen nevek hallatán mindig felteszi a költői kérdést: "Ez is a miénk volt?" Nos, tegnap a miénk volt! :-) A telekocsi itt, a fórumon szerveződött. Budapestről kicsit messze van (nettó több mint 4 óra az út), talán ezért járnak kevesen tőlünk az északkeleti fekvésének köszönhetően hóbiztos terepre, ahol pedig fiatal lengyel versenyzők is edzenek! A pályarendszer nem nagy, de minden tudásszintet kielégítő, és 18 euró a napijegy. A nagyon kezdők az alsó, 4-es kéken tanulhatnak, a többiek a kicsit lassú négyülésessel mehetnek fel. Sokan sítúráztak a 2-es pálya szélén, minden elismerésem az övék.

A nap elején és végén én a fenti tányérossal jártam, csak főműsoridőben csúsztam végig, így az útitársakkal együtt és tőlük külön egyaránt síeltem. Az egyébként is kezdetleges "pedál-kanalam" sajnos stresszhelyzetben (durván meredeken, na meg délután fáradtság, jég, bucka, s ezek kombinációja esetén) egyáltalán nem működik, visszaáll a régi mozdulatsor, de legalább nem bízom el magam. ;-) Az egyik képet ajánlom síoktatóknak: több tanulócsoportot is megfigyelhettem, s bizony, ilyen "profi" kiterheléses hóekét gyakoroltattak szegényekkel...

Az út ürügye RM Donovalyban felejtett és csodálatos módon megkerült fényképezőgépe volt, amelyet csak hazafelé tudtunk átvenni, de addig legalább mantrázhattuk, hogy "csak a fényképezőgépet el ne felejtsük"... ;-) Útközben még egy nagyon hangulatos kolibába is betértünk, ezért igen későn értünk haza.
jo.jpgjo1.jpgjo5.jpgjo3.jpgjo2.jpgjo4.jpgjo7.jpgjo6.jpg
2013.11.21. Síterep: Hintertux, mások beszámolói
Megint a sielok.hu útitárskeresőjének köszönhetem, hogy last minute hirdetésre jelentkezve beférhettem egy kisbuszba. Tuxon még sosem jártam, novemberben még sosem síeltem!!

Mivel nem fanatikusok közé keveredtem (ne legyen telhetetlen az ember lánya!), a helyi közlekedéshez az ingyenes síbuszt vettem igénybe (első nap visszafelé rossz járatra szálltam, figyelni kell, szerencsére időben kapcsoltam). Kaptam besízést napsütésben, besízést ködben, hóesésben, besízést karcolásmentes-ratrakolt asztallapon és túrt pályára esett friss hóban, szóval volt minden! :-)

A bérleten nincs térkép, így kezdetben összevissza síeltem: minden lejtő alján van legalább egy felvonó, a verőfényes napsütésben nem igazán érdekelt, merre járok. :-) Délben rátaláltam a hátsó kék pályákra (a 12-es variációira), akkor Lackóra és Ozsira gondolva csúsztam párat, de a legjobb az volt, hogy a pedál(szerűségem) kezd működni akkor is, amikor nem figyelek rá! Szuper, hogy a 2660-as központban van egy nagy terem, ahol bárki öltözködhet, napközben tárolhatja a cuccát, asztalnál fogyaszthatja a saját elemózsiáját (ki van táblázva a hely: Selbstverpfleger). Egy kis kritika, hogy azért Ausztriától se essünk hasra: ugyanitt, a női vécében nagyon szakadós és vékony papír van, így minden alkalommal ügyesen be kellett nyúlnom az adagolóba, kézzel forgatva a hengert, hogy ne puzzle-t kelljen összeraknom a darabkákból... Jó spórolás, de talán nem kéééne, ha már 47 euró a napijegy. ;-)

Második nap egyre tömöttebb felhő ereszkedett a hegyre, majd a hó is esni kezdett, én meg két tündér német úriemberrel síeltem. Izgalmas volt "érzésre hagyatkozni" a pályán, mivel szinte semmit nem láttam, hiába a kontaktlencse és a látásélesítő szemüveg (HD Vision, egyébként nagyon ajánlom!). Vidáman telt az idő, délután pedig még az osztrák aprés-ski is megmutatta magát nekem (elég érdekes a német nyelvű dum-dum;). Tegnap az időjárás miatt a többiek a hazaút mellett döntöttek, de nekem így is ajándék volt. Zárszóként: I love skiing!!
latvany-reggel.jpgszuz-palya.jpgwow.jpgoktatason.jpglejto.jpgkiraly.jpgkilatas-liftrol.jpgaz-egyik-piroson.jpgalkony.jpgfelfele.jpgen.jpgreggelente.jpg
2013.03.18. Síterep: Tále, mások beszámolói
A hóvihar miatt meghiúsult az ausztriai utunk. Elfogadtam, kárpótlást sem kerestem, vasárnapra mégis szembejött az univerzális vigasz: szlovák egynapos. Régi telekocsis ismerősöm Chopokra jövet-menet kitett-felvett Tálén. Ajánlották Mytót is, hogy az meredekebb, hosszabb, ülős lifttel stb., de engem régóta érdekelt, mit eszik azon a pici Tálén Gabóca, aki köztudottan nem kezdő síelő.;-) Most már sejtem, mit eszik rajta: leírom, mit kaptam 16 (azaz tizenhat) euróért! Gyönyörűen ratrakolt terep várt -- a 8.30-as kezdés miatt a felvonók már éppen jártak, amikor érkeztem. Mindkét nagy (különböző és nagyon jó lejtésű) pálya kiváló állapotban volt, hozzá verőfényes napsütés, délután felhősödés, majd újra kiderült, egész nap lengedező szél, érzésre -3-5 fok. Főműsoridőben (kb. 9.30 és 12.30 között) öt-hat perces sor a két hosszú tányérosnál, de annyi még jól is esett a szép időben; 13.30-ra viszont elfogytak az emberek, azután egy percet sem kellett várakozni, na, akkor elgurult a gyógyszerem, és liftzáráskor már konkrétan remegtek a lábaim. Délutánra a fölső, fekete rész kijegesedett, de nem vészesen, a hátsó pálya végig kiváló állapotban tartotta magát. Sehol nem (vagy minimálisan) buckásodott, a hidegnek köszönhetően nem kásásodott, szóval csak legekben tudok beszélni. Mindenkinek nagyon ajánlom ezt a kis terepet, az egész Budapestről benzinestül annyiból kijött, mint Eplény vagy MSZI. Persze az adottságok nem összehasonlíthatók, és azok a mieink, nem is ellenük szólok!!:-)
2013.03.03. Síterep: Sachticky, mások beszámolói
Tegnap: első találkozás, rögvest szerelem. Kiváló hó, verőfényes napsütés! A pályák mind ratrakolva vártak minket, és csak délután 2-re kásásodtak (a déli persze korábban és erősebben), nemsokára viszont kezdődött a visszahűlés. Az itt közölt adatok szerint nappal -1 fok volt, valójában legalább +3-4, a napijegy pedig a 24 euróval szemben csak 23 (a hegytetőn pont 1 euróba kerül 3 dl tea:), és adnak hozzá igen jól nyúló gumikötőt, úgyhogy a bedugdosós rendszer sem gond. Sokan írták már: kisgyermekes családoknak és kezdőknek nem való a terep -- ezt csak megerősíthetem. Alul van egy kis tanulópálya, de az nagyon kevés azoknak, akik csak azért jönnének. Viszont középhaladóknak és haladóknak Sachticky egy kis gyöngyszem!! :-) A kék pályák az átcsúszásokat leszámítva inkább lilák, a pirosak meg néhol bordók, s a két fekete is király. Tényleg nem a legjobb megoldás, hogy a 2-es feketét keresztezi a 7-es kék, de ez csak nagyobb forgalom esetén gond, szerintem. Az összes felvonó tányéros, és figyelni kell: az egyik poma hatalmasat ránt induláskor, a másik egyszer élesen kanyarodik útközben, ahol persze kijegesedik, a harmadiknak a nyomvonalán óriási egyenetlenségek voltak -- az első felmenetben a lesiklókat nézegettem, hát majdnem kiestem... Lent csak a vendéglátóhelyen van toalett, az ajtajára pedig ékes szlovák nyelven kiírták, hogy csak fogyasztóknak (ezt a "bufet" és "nie" szavakból következtettem ki), de a pultos kérdő tekintetemre csak legyintett. A hegytetőn (az igen olcsó hütte közelében) egyébként van egy egészen normális állapotban lévő pottyantós. Kevesen voltunk (na, milyen: szombaton sorállás nélkül síelni?!), magyar szót azonban bőven lehetett hallani. Jó, hogy már nem csak az ismertebb terepekre indulnak egynaposok. Budapestről 3 óra alatt ott voltunk. (A képek telefonnal készültek.)
Fenykep0065.jpgFenykep0069.jpgFenykep0072.jpgFenykep0071.jpgFenykep0073.jpg
2013.02.08. Síterep: Eplény, mások beszámolói
Az ígéretekkel ellentétben ma nem nyitották meg a 2-est és a 4-es fölső szakaszát, csak az 1-esen, a 6-oson és a 7-esen csúszhattunk. Ettől függetlenül megkövetem Eplényt. Három éve jártam először a terepen, akkor nem győzött meg... Azóta nem síeltem ott, de most kap még egy csillagot, így szubjektív rangsoromban felzárkózik MSZI-hez (és tovább nem is versenyeztetem őket). A Bakonyban most (is) kevesebb a hó, mint a Mátrában, de erről nem ők tehetnek. Mindent elkövetnek, hogy élvezhető pályákkal szolgáljanak minket. A Szent Sólyom lassan repül, közben meg-megáll (olyankor áldást oszt?;), de a beszállás után már nem rémít a szakadék (a patak fölé széles pallót építettek), és a mozgó szőnyeg is jól működik. A beléptető csak nagyon közelről érzékeli a bérletet, s mivel az enyém a mellényzsebemben volt, intim dörgölőzésekkel kellett ismerkednem a vassal..., de mások is hasonlóan próbálkoztak, különböző testrészeikkel. ;-) Nekem az 1-es nagyon bejött: 11-ig szinte a sajátomnak érezhettem a pályát. Aztán persze megszaporodtunk, de a liftnél sosem kellett várni. Az alsó szakasz hamar eléggé kásás lett, így 2-től a 7-esen róttam a köröket, a csákányossal jártam, csak néha csúsztam végig. Összességében nagyon szép nap volt, köszönjük!
2013.01.19. Síterep: Visegrád, mások beszámolói
Hétvégén még nem jártam Visegrádon -- s eztán sem fogok. ;-) DE muszáj volt, hiszen mára ígérték a felső rész és az erdei út megnyitását, s mivel azokat a pályákat nem tudják kezelni, első napra kellett szervezkedni. (A sielok.hu segítségével és ügyes logisztikával telekocsi vitt, másik autó hozott.) Végül csak 11 előtt valamivel mehettünk fel először a hosszú tányérossal: izgatottan vártam, még sosem jártam arra... A meredek csak az elején volt élvezhető, szerintem, amíg nem túrták szét, viszont a szélső erdei út (a pályaképen nem látható, hogy kettéágazik, aztán összefut) nekem nagyon bejött: lankácska, de gyönyörű panorámával a várra és a Dunakanyarra! A legjobb az volt az egészben, hogy így a megszokott "visegrádi feeling" (értsd: épphogy elindulsz, máris vége) nem kapott el! Délben a hosszú felvonó megadta magát, de a gyors intézkedésnek hála húsz perc múlva újra tudták indítani, csak azután be kellett tartani egy szabályt: három ember, egy üres tányér, megint három ember, megint egy üres, és így tovább. Az alsó részre hihetetlen tömeg gyűlt a nap folyamán! A felvonók győzték a sok embert (alig kellett várakozni!), a pályák azonban kevésbé... Délutánra jeges, sőt földes foltok is kialakultak, a tolókaros tetején és az erdei úton kövek is előbújtak, de azért ki lehetett kerülni (néha nem sikerült, mint látható a lécem talpán, szerencsére nem vészes). Fél 3-kor abbahagytam, lejárt a négyórás jegyem. Okosan csináltam: elég is volt, jó is volt! Köszönjük! (A képek telefonnal készültek.)
Fenykep0040.jpgFenykep0044.jpgFenykep0047.jpgFenykep0054.jpg
2013.01.18. Síterep: Dobogókő, mások beszámolói
"Privát tradícióm" őrizve tömegközlekedtem (visszafelé kocsival hoztak, itt is köszönet érte), így 9.02-kor szálltam le a buszról. A Zsindelyesben megtudtam, hogy az első "turnus" már reggel 7 óta tapossa a pálya alsó részét, mi a meredeket kapjuk. Összesen körülbelül 15-en vállaltuk a feladatot. A kövezős lécem (huh, nagyzolok, szóval a régit) felcsatoltam, s irány a munka! Közben beszélgettünk, nevetgéltünk -- később már nem annyira: fájt a lábunk, kinek a vádlija, kinek a combja, jó kis bemelegítés! :-) Volt egy idősebb úr, aki már a második kört taposta, amikor én az elsőt (és így is lehagyott) -- mint megtudtam, ő profi ebben a "sportágban": a ratrak előtti korszakban kezdte. :-) Fél 12-kor viszont becsekkolhattunk a tányérosnál, és 4-ig ingyen csúszhattunk, mi, "pályamunkások". Déltől kicsit megszaporodtunk, de még így is kevesen voltunk. Én többször választottam a szűzhavas erdei utat, nyammm! Egész nap zuhogott a hó, ami nagyon jót tett a lábbal kezelt pályának: nincs jég, föld, fű, kő, csak sok-sok fehérség! HA ma este erre még ráratrakolnak (ahogyan Laci, az üzemeltető ígérte), akkor holnap ideális körülmények között síelhet, aki Dobogókőre megy!!! És még a nap is sütni fog. :-)
IMG-0015.JPGIMG-0016.JPGIMG-0018.JPGIMG-0023.JPGIMG-0020.JPGIMG-0030.JPGIMG-0043.JPGIMG-0045.JPGIMG-0051.JPGIMG-0057.JPG
Tegnap (2012. 03. 15.) itt zártam a szezont egy csodálatos egynapossal. Már reggel erősen olvadt (9.45-kor +7 fok), és 13 órára bizony (Maci-Laci talpas kifejezésével élve) "elanyátlanodtak" a pályák. Akkor kiültünk napozni: a faktorok ellenére ez igencsak meglátszik rajtam.:-) Az utolsó két órában még csúszkáltunk, a 3-as pálya szélső része tartotta magát a legtovább. A helyiek hazamentek, én pedig rájöttem, hogy a kásában a szűzhavazás technikájával jobb vagyok: hátra terhelve kanyarogtam, gyönyörködve a tájban. Három héttel ezelőtt semmit nem láttam a szakadó hóesésben, most csodálatos panoráma tárult elém. Liftzárás után (a sofőr kivételével) megittunk egy-egy pohárnyi forralt bort, és napoztunk még egy kicsit. Az alsó hüttében kérdésünkre azt válaszolták, hogy de bizony, a völgybe csúszás is "es geht". Örömünkre tényleg végig használhatónak bizonyult, szerintem valahogyan juttatnak havat a kritikusabb részekre. A kilátás fantasztikus a negyedórás úton! S megint az ég kegyeltje voltam: tíz perce hazafelé tartottunk, amikor észrevettem, hogy nincs meg a mobilom. Felhívtuk, kicsengett, semmi... Visszakanyarodtunk. S mire újra hívtuk, egy úr felvette, és közölte, hogy most találta a Talabfahrt vonalán, a parkolóban nemsokára minden jót kívánva átadta. Az epizód után újra hazaindultunk. A határtól már nagyon fáradtan beszélgettünk a sofőrrel, hogy figyelme ne lankadjon. A telekocsi itt, a fórumon szerveződött, és ez a csodálatos nap sítársak által az aktivitási játékban nyert és nekünk önzetlenül átadott ingyenjegyekkel valósulhatott meg. Köszönjük a sielok.hu-nak, Pistabácsinak, Kócosnak és BillaBennek!
Kep-003.jpgKep-008.jpgKep-051.jpgKep-050.jpgA bakancsom elsüllyedt a kásában!:-)Kep-032.jpgKep-025.jpgKep-064.jpgKep-031.jpgKep-061.jpgKep-069.jpg
Ma (azaz tegnap:-) az itt szerveződő kisbusz az ígéretek ellenére csak fél 11-re ért ki, bosszankodtam, de a negatívumok eddig tartottak. Sms-ben értekezés után találkoztam a talpasok éppen ott tartózkodó különítményével, és nagyot szűzhavaztunk a szakadó hóesésben, visongattunk, legalábbis én mindenképpen, néha szembejött egy fenyőfa, de sérülés nélkül abszolváltam a nekem egynapost a kedves társaságban. A terepen az ülősök sajnos régiek (buborék nélkül, na meg hideg a popsinak), így a hóesésben mindenem átázott, de ez nem vette kedvemet. Köszönöm az ingyenjegyet, mert azzal voltam, amit itt nyertem. :-) Rég volt ilyen tartalmas szezonom.
2012.02.09. Síterep: Visegrád, mások beszámolói
Tömegközlekedve mentem, mint már szinte szokásom. HÉV-vel, aztán Szentendréről a 8.05-ös busszal a Visegrád Várkert megállóig. Épp csak leszálltam, jött egy autó egy rakás síléccel, s a sofőr egy bátortalan intésemre azonnal megállt, összehúztam magam hátul, felvitt a pályához. Egész nap nyomtam (estire nem maradtam). Profin kezelt pálya, nagyon rövid, ismerjük. De nagyon szép volt. És nagyon hideg. Másfél óránként lábfejet masszíroztam a melegedőben. A "teaversenyt" Visegrád nyeri, magasan: 2 dl csak 100 forint, 3 dl 150. Sítársak a fővárosba hoztak a végén. Kellemesen fáj a lábam. Kell ennél több? :-)
2012.02.07. Síterep: Dobogókő, mások beszámolói
Döntöttem: nem várok tovább a sültgalambra (értsd: telekocsira), elindulok tömegközlekedve. HÉV-vel, aztán Pomázról a 8.25-ös busszal, s 9.02-kor leszálltam Dobogókőn (hazafelé sítárs hozott kocsival). Bandukoltam a Zsindelyes felé, ahonnan éppen akkor lépett ki Laci (Pálinkás elvtárs által korábban már említett úriember, az üzemeltető alapítvány atyja), s így üdvözölt: "Megérkezett a mai első síelőnk!" Nem tudtam, hogy az övék vagyok, de a nap további része bebizonyította. :-) A fölső rész régi szlovák módra buckás volt, és sajnos hamar kijegesedett, így pár óra múlva már az erdei úton kerültem, és alul becsatlakoztam, illetve az alsó részen a 2-es pálya sokkal jobb volt. Délutánra a nagy pályán földes, füves foltok keletkeztek, de ki lehetett kerülni, csak figyelni kellett. Hideg, szép idő volt, később fátyolosan a nap is kisütött. Egy ebédszünettel végignyomtam, nagyon jól éreztem magam!! Ja, s az MSZI-s teavitához: a Zsindelyesben is 300 forint 2 dl tea, de nincs ezzel baj, szerintem, s mosolyogva megengedte a hölgy (Laci felesége), hogy mellé a hazai elemózsiát majszoljam. A forralt bor egyébként jobban megéri: 400 forint 2 dl. A lécemen keletkezett pár újabb (kicsi) karistolás, de ez benne volt a pakliban. Több hóágyúzás kellene, de érthető, ha nincs rá pénz: a nap legforgalmasabb óráiban kb. 25-en voltunk. S mivel aktuális, ezzel zárom: az szja 1%-át az üzemeltető Dobogókőért Közhasznú Alapítványnak lehet adni. Adószám: 18666777-1-13. (A képeket, kérem, ne értékeljétek, a suli óta nem szeretem az ilyesmit.)
Kep-005.jpgKep-006.jpgKep-007.jpgKep-004.jpgKep-003.jpg
Szerdán, március 17-én (!), csodálatos volt Mátraszentistvánon: profin kezelt pálya, ezért megfelelő terep, szikrázó napsütés, semmi sor, a hüttében forralt bor stb. S hát vége a szezonnak. :-( Kérés: jövőre az 1-es és a még sosem látott 2-es pályát is csinálják meg!!! Az 1-esen most is lehetett volna siklani, ha átmegy rajta párszor a gép (ratrak? hogy kell írni?)... De szép volt! Köszönjük.
h i r d e t é s
h i r d e t é s
h i r d e t é s
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE »