Wandrea beszámolója alapján az idei karácsonyi evés-ivás után mi is úgy döntöttünk, hogy kiugrunk két gyerekkel (4,8) Skalkára, és sífutással és síeléssel dolgoztassuk meg elernyedt izmainkat.
A Hotel Minciarban jó áron volt családi "lakosztály" (gyerekeknek külön szoba) félpanzióval. (felnőtt 55 eur, iskolás gyerek 40Eur, óvodás külön ágyon 25eur - két ünnep között!)
Reggeli indulással péntek délben megérkeztünk és egy gyors ebéd után kimentünk sífutni, ahol szikrázó napsütés kb 20cm havon jól kezelt sífutó pályák fogadtak - persze amelyek meg voltak nyitva. A stadion köre jó volt kezdésnek, majd az erdei "inline" is jó állapotban volt. Volt még megnyitva pár hosszabb pálya, de azokon kevesebb hó volt. 2-3 óra után rendesen elfáradtunk.
Másnap szombaton síelés mellett döntöttünk. A nyugati oldalon lévő húzólift közül csak az egyik ment, és az a pálya elég buckás volt, így a piros pályára (4 személyes ülőlift) és az oldalában lévő húzólift melletti kékre mentünk. Itt tudtunk családi napijegyet venni (2F+1GY) 94 Eur-ért (kislányom ingyenes volt), amit kicsit sokalltam, de két ünnep között elmegy.
Kislányomat a húzólift mellett megtanítottam hóekézni, fiam pedig haladóként száguldott le a piros pályán. Amikor kislányom pihent, akkor én is mentem a piroson - nehéz a pálya, a lift amúgy gyors. Nem volt sor a liftnél. Kezdőknek azonban nem ajánlott Skalka, mert a húzólifthez a piros nagy lejtőjén vagy erdei keskeny pályán kell eljutni. A Limba túristaszálló elhagyatott volt, így az ottani kék pálya nem megy, a vele szembe lévő meg elég buckás kezdőknek.
Vasárnap délelőtt is sífutottunk, ekkor már fogyott a hó a folyamatos napsütéstől, de a szép időben ez is jól esett.
A Buda bár melletti húzóliftes sípályát este kivilágították és szánkópályává nyilvánították, így a gyerekekkel minden este szánkóztunk pár kört.
Hétfői hazaindulásra a teljes izomlás garantált volt, így akkor Körmöcbánya mellett döntöttünk, megnéztük a bányamúzeumot, ahol a gyerekek vertek maguknak rézpénzt.