Sziasztok!

Február 5-9 között csodálatos 5 napot töltöttünk Bukovelben.
Óriási szerencsénk volt: a kiutazás napján egész nap havazott a hegyekben, így mire kiértünk, már közel 50 centi friss hó várt minket. Nagy szükség volt erre Bukovelben, mert az utolsó nagyobb havazást is mi hoztuk meg oda december végén. :D

Persze ahogy már megszokhattuk, kint azért a hóágyúkkal nagyon szépen karbantartották a pályákat, de azért a természetes hó, és amikor minden fehérbe borul, az mégis más.

Az idei szezonban nagyon kellemes meglepetés a határ (mi továbbra is Románia felé járunk és Máramarosszigetnél megyünk át Ukrajnába), most éppen 10 perc volt odafele, 25 perc visszafele. Az utak továbbra is jobbak, mint az elmúlt években, de azért a tél hatásai érezhetőek már itt-ott, tavaszra biztosan újra neki kell látni (egy reményeink szerint tartósabb) felújításnak.

A hrivnya árfolyama kicsit visszagyengült, így a szilveszteri 14 forint helyett már 12,5 körül lehetett venni, ami kicsit enyhíti a költségeket.

A 3 síelős napból az első kettőn szikrázó napsütéssel várt minket a Kárpátok, harmadnap sem volt rossz idő, de kicsit borúsabb. Viszont az idő az utolsó éjszakára egészen -16 fokig hűlt le, így annyira egyben maradtak a pályák, hogy szombaton még voltak olyan lejtők, ahol délután 4-kor sem volt egyetlen bucka sem, óriásit lehetett síelni.

Bukovelben egészen március végéig remek körülmények várnak, fedezzétek fel Ti is az immár 70 kilométerre hízott pályarendszert és a rengeteg extra programot!

Lakatos Dániel
travelbukovel.hu

Sziasztok, 2020 Jan 2-Jan 7-ig voltunk Bukovelben, leírnám a tapasztalataimat.

Két apuka két kisgyerekkel (7 évesek) és testvéremmel mentünk 5 fiú, autóval. Követtük a Google útiterv tanácsát és Tiszabecsnél léptünk határt, simán, gyorsan ment. Ukrán oldalon egy pecsételős lapot adnak, arra kell 2 pecsétet begyűjteni, az egyiket az útleveles, a másikat csomagos határőr adja. Csak akkor engednek át, ha megvan a 2 pecsét. Nekem vissza kellett tolatni a sorompótól, hogy pótoljam az egyiket. Volt nálunk útlevél, zöld kártya és a gyerekek anyukájától egy nyilatkozat, hogy vihetjük a gyerekeket. Ezt nem kérték, de állítólag kérhetik. Odafelé nem volt sor, az átkelés összesen 15 percet vett igénybe, a pecsétes ügyetlenkedésemmel együtt.
Tovább is a Google utasításait követtük Nagyszőlős (Виноградів) majd Rakhiv / Rahó (Рахів) felé mentünk. Az utak csak néhány helyen voltak közepesnél jobban kátyúsak, 60-70 km/h átlagban lehetett menni a faluk között. Voltak kifejezetten jó szakaszok is, nagyon rosszak szerencsére nem voltak. Így is 9 óra lett az út, ennél kevesebbel nem érdemes vele számolni. (1 órát még veszítünk is odafelé az időzóna váltás miatt)

A síterepről a benyomások:
- Fontos, hogy kötelező a bukósisak, anélkül nem engednek fel a liftekre. Aki eddig sisak nélkül síelt, sajnos itt fel kell adnia ezt a szokását
- A síterep nagyon szuper, a hóra, a tájékozódást segítő táblákra, valamint a liftekre (4 üléses majdnem az összes) nem lehetett panaszunk. Az üzemeltetők nem sokat mosolyognak, de nagyon türelmesek voltak, egyszer sem idegeskedtek.
- A pályák jellemzően hosszabb kék pályák, nagyon jók gyakorlásra, tanulásra. A piros pályák meredekebbek, de szélesek és jól kezeltek voltak. Amikor mi voltunk csak a H5-ös fekete pálya volt nyitva, a többit éppen hóágyúzták.
- Sorbanállás nem volt jellemző, szombaton volt egy 10 perces az R2 liftnél, egyéb helyeken és napokon 1-2 perc alatt fel lehetett ülni bármelyik liftre.
Praktikus infók:
- Mi négy napot voltunk, egy nem-pályaszálláson. Háromszor a P1 parkolótól kezdtük a síelést, egyszer a P2-ből. A síterep mindkét "széléről" egy-egy piros pályán tudunk bejutni a pályarendszer közepébe. Az 1-es lift tetejétől (P1 parkolótól indul) a 2A piros pályán, A 3-as / 13-as lift tetejétől (P2 parkoló) a 13A + U piros pályán lehet bejutni. Szerencsére a gyerekek jól bírták, a piros pályák bár meredekek, de jól kezelt / széles pályák voltak.
- A P1 parkoló ingyenes, a P2 parkoló 100 UAH-ba kerül. Ezt a 100 UAH-t lehet automatában (csak kézpénz, 50 UAH legnagyobb címlet, amit elfogad) vagy a parkoló kijáratánál a sorompónál törleszteni. Ez utóbbi azért fontos, mert nem kell az autómatával vacakolni, nekem 20 perc szaladgálás volt, hogy beváltsam a 200 UAH-s bankjegyet 50-esekre.
- P1 parkolónál van egy nagyobb bolt, a P2-nél koripálya található.
- A napijegy 1455 UAH (több napra kicsit olcsóbban jön ki), amiben benne van az esti síelés is (16:30-19:30 1, 2, 7-es pályákon).

A városról:
- A város főútjai autóval járhatók, a mellékutakra szükség lehet hóláncra. A küzdő, csúszkáló, elakadt autók általános látványosságok voltak, viszont idegeskedést nem tapasztaltunk, nem volt veszett dudálás egy-egy esemény körül.
- Sok széntüzelés miatt a városban masszív a szmog, ez sajnos elég zavaró volt.
- A hagyományos éttermek elég drágák (Egy pizza 300UAH) viszont a városban több helyen találtunk szabadtéri grillezőt, ahol egy jó saslikot vagy melegszendvicset mindenféle grill hússal 50 UAH-ért meg tudtunk kapni. Az az igazság, hogy bár Ukrajna sokkal olcsóbb országnak számít, itt Bukovelben nem igazán tudtunk spórolni. (Talán csak egy osztrák síterephez képest jön ki olcsóbban a meleg étel étteremben)

Összegzés:
- Talán azért is mert, fiam első síelése volt, mi nagyon pozitív élményekkel tértünk haza. (10 óra vezetés, 1 óra a határon, ahol mindent kipakoltattak, ukrán pecsételős akadályt megint nem sikerült elsőre megugranom) Akik változatosságra vágynak, jó szívvel tudom ajánlani ezt a terepet, egy kicsit kalandosabb a kijutás, de abszolút túlzónak látszottak a pár éves bejegyzésekben leírt horror útviszonyokról, vagy kötekedő rendőrökről leírtak. Persze az is lehet, hogy csak mázlink volt.

Lázár András