Üdvözlök minden snowbike fun-t. Sikerült pár napot eltöltenem Lachtalban, majd Murauban sí-biciklivel. Mindenhol a már megismert barátságosság előzékenység fogadott az osztrák sípályákon, az egyetlen negatívum is magyartól jött, aki a "...na ezzel ha letarol valakit" felkiáltása fogadott. Mondtam gondolkodjon el rajta az Ö 105 kg-os testsúlya mit okoz ha letarol valakit, majd mindjárt számolja ki az én sí-biciklim 11 kg-os tömegével, és amíg én megállnék vele 2 méter alatt, ő a síliftig csúszna. Lachtal amúgy is híres arról hogy nyelvi problémák nincsenek, valami miatt a magyar rablótőke itt vert gyökeret, a vendéglátás nagy százaléka magyar kézben van. Mondjuk a civil osztrák lakosságon azért megérzem a szimpátia hiányát a pályán kívül. Közúton egy percig nem bírják ki, hogy előttük haladjon valaki magyar rendszámmal, megelőz bármi áron, hogy azután ugyan annyival haladjon tovább mint én. Idegesítő. A sorban álláskor fensőbbséges pozícióelfoglalás apró örömeit keresik. Legyenek boldogok. Sí-bicikliztem ismét, ez a lényeg. Valamelyikőtök linkelt egy youtube videót arról, hogy a menők Amerikában hogyan és miket használnak sí-bicikli gyanánt. Ezeken a felvételeken vettem észre, hogy a lábukat mennyire ritkán használják, nagyrészt a lábtartón pihen. Ez a jó pár nap így azzal telt részemről, hogy azt gyakoroltam menni fog e nekem is. Mondhatom tanulságos volt, de a lényeg, hogy érdemes, sőt kell törekedni arra, hogy a lábunk maradjon a lábtartókon amíg csak lehet, az irányítást a többi testrészünkkel kell megoldani. A hét végére ez annyira sikerült, hogy a kék pályák teljes hosszában, a piros pályák felén már gond nélkül megyek lábtartóra rakott lábakkal, így visszavonom amiket az elmúlt években írogattam, a tökéletes használat elsajátításához kell ez a gyakorlat. Veszélyesebb szituációkban persze lenn a láb, de sokkal biztonságosabban érzem már magamat és kevesebbet is segítek a lábaimmal, szerintem valahogy így kell ezt. Fejlődök én is. A tökéletesebb testtartást így jobban megérzi az ember, az én esetemben ez azt jelenti, hogy mindig a síbicikli középpontjában púposabb testtartással kell tartózkodni (ezt is eddig rosszul csináltam) - így értettem meg hogy a gyári modellen miért ültem púposabban az elmúlt évben - tehát nem igaz, hogy a terhelést csak a hátsó léc kapja. Pontosan középen kell tartózkodni. Még a kanyarodás technikáján is faragtam szerintem. Erőltettem a szlalom mozgást és ha "S" -nek veszem a szlalomban leírt utat az "S" széleinél a testsúly nehezedik, míg középen mint a lovaglásnál magasabban van a testsúlyom. Egy fel és lefelé történő hullámmozgás az egész, de a jól összerakott mozgás stabilabb biztonságosabb érzést ad, ami a sebesség növekedését, és bármilyen útviszonyok használatát teszi lehetővé. Speciel az utolsó napon, már a félcsőbe is bemerészkedtem, mondanom sem kell általános érdeklődést vívtam ki a helyi menő csávók között, sajnos ezt egy kicsit eltúloztam, még korai volt. Azért félcsőből farolva kirepülni, majd vissza még nem igazán az én mozgáskultúrám, de arra legalább rávilágított, hogy nem lehetetlen csak gyakorolni kell még. Csatlakozom az előttem szólóhoz volt szerencsém kipróbálni egy fullos gyári modellt az elmúlt évben a sok teleszkópjával, rugójával, csillapításával egy Mercedeshez hasonlítanám, míg az én egyszerűbb modellem egy Alfa mondjuk. Igaz minden méterét a testemben érzem a pályának, de fáj is mindenem. Az építőknek annyit még, hogy érdemes és én fogok is beszerezni egy új markolat fogantyút, ugyanis lecsúszott a kesztyűs kezem a kormányról oldalra, és egy kézzel sí-biciklizni elég necces....hát lehetetlen. Szóval irány a kerékpárbolt, megnézegettem a neten a montainbikeosok használnak olyan markolatot (markolat szarv), ami ezt megakadályozza, oldalra nem csúszhat le a kéz. Még nyaldosom a sebeimet a félcsőben történtek miatt az amúgy gyenge térdszalagjaim fájnak a legjobban, de mégis alig várom, hogy valahova menjek még.
Snowbiker és a többiek ! Szégyellje magát a Te sírendszered ahol jártál, az elmúlt évben (ahogy itt korábban írtam) 18 euro volt a komolyabb stalmach modell bérleti díja/nap, Saalbachban. A gyári legújabb tandem modell is elvihető 50 eur/nap (alkuképes), a mono-üléses árát nem kérdeztem mert a múlt évben a 3 éves gyerekkel a nyergemen mentem. Szóval annyi pénzért amit írsz, és azt a modellt bűn bérelni.
De leírom minden érdeklődőnek, hegyikerékpárosoknak különösen - EZT KI KELL PRÓBÁLNI!!! Egyszer legalább...