Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM

Megelőzhetők a síbalesetek? - konferencia beszámoló

2012.04.24. Wesselényi Andrea

160-an jöttek el 2012. április 22-én a Fehér Gyula (Skioutlet) által szervezett konferenciára, melynek témája a gyermek síbalesetek megelőzése volt. 15 előadó - síoktatók, edzők, pedagógusok, jogászok, orvosok - szólaltak fel és késztettek mondanivalójukkal mindenkit közös gondolkodásra.
A konferencia helyszíne a Külső-Váci úti VOLVO szalon volt.
A konferencia helyszíne a Külső-Váci úti VOLVO szalon volt.
h i r d e t é s
Két hónappal ezelőtt született meg a konferencia gondolata, egy szomorú esemény kapcsán. Gerlitzenen halálos baleset ért egy síelni tanuló magyar kislányt. A hírre akkoriban mindenki felkapta a fejét, sokan mindenáron a felelőst keresték, mások pedig azon elmélkedtek, hogyan lehetett volna ezt a szörnyűséget megelőzni?

Még soha nem olvasták és nem kommentelték ennyien egyetlen cikkünket sem, és Fehér Gyula már a baleset másnapján közzétette oldalunkon felhívását, melyben a síoktatásban érdekelteket szólította egy közös fórumra. Ekkor valami elindult. A Skioutlet hamar támogatókra és szövetségesekre talált, szinte minden hazai sí-szervezet, egyesület képviselője csatlakozott a kezdeményezéshez - így jöhetett létre ez a hazai viszonylatban nagyszabású és profi sí-szakmai rendezvény. A helyszín, a Külső-Váci úti VOLVO szalon ideálisnak bizonyult.
Meglepően nagy volt az érdeklődés ezen a szép tavaszi, napsütéses vasárnapon. Ha nincs ez a konferencia, akkor biztosan a bringámon töltöttem volna a délutánt, csatlakozva a Critical Mass felvonuláshoz. Ehelyett sok hasonló gondolkodású sporttársam körében végigültem a közel 8 órányi előadást, és igyekeztem annyi ötletet meríteni az elhangzottakból, hogy azt mondhassam, megérte.

"Közös célunk, hogy az itt összegyűlt tudást, ismereteket tudatosítsuk és megfelelő csatornákon eljuttassuk mindenkihez, aki sílécre áll." - fogalmazta meg bevezetőjében a konferencia szervezője, majd később több előadó is. Tudjuk, hogy e cél elérésében a síelők.hu is sokat tehet. E rövid beszámolón túl témánként fogjuk feldolgozni a balesetmegelőzés kérdéseit, a gyerekek számára pedig SÍ-KRESZ-t oktató játékot fejlesztünk. A sísport nem veszélytelen, de a síbalesetek többsége oktatással és megfelelő felkészítéssel, valamint a síelés alapvető szabályainak betartásával és védőeszközök használatával megelőzhető lenne" - összegezhetjük az előadások lényegét. Természetesen minden előadó más aspektusból beszélt a témáról, és így vált érdekessé a program. Csapody Ákos (Budapesti Síiskola) egy éles helyzetet bemutató videón mutatott arra példát, milyen az, amikor az oktató rutinja, odafigyelése és gyors reflexe életet menthet, de legalábbis biztos balesetet előz meg. A síbalesetekről nem áll rendelkezésre értékelhető hazai statisztika, ezért egy svájci és egy stájerországi tanulmány eredményein keresztül elemezte a veszélyességi faktorokat. A tanulmány már elérhető a skioutlet.hu oldalon, ahova a többi előadó anyaga is felkerül majd. Könnyeket csalt a szemekbe Apjok Ildikó bevezetője, amikor felidézte síversenyző testvére, 1983-ban történt balesetét, mely az első olyan síbaleset volt, ami nagy visszhangot kapott a magyar médiában. Ekkor ismerte meg az egész ország az Apjok nevet. Ildikó feltette a kérdést, hogy vajon mindent megtesznek-e a sípályák üzemeltetői azért, hogy ne történhessen ilyen súlyos baleset? Vajon nagyobb odafigyeléssel megelőzhető lett volna Csilla és Krisztina ütközése?
Ildikó arra biztatott mindenkit, hogy ha bármely sípályán balesetveszélyes helyet, tárgyat, oszlopot lát, akkor merjen szólni az illetékeseknek, hogy ahol indokolt, tegyenek ki több szivacsot, védőhálót, "lassíts" molinót vagy tiltó táblát.
"Legjobb, ha írásban tesszük meg ezt az észrevételünket az üzemeltető felé, hiszen akkor nyoma marad a szavunknak, mellyel erősíthetjük a síterep felelősségét." - tette hozzá Fehér Gyula.
Apjok Ildikó és dr. Egri Katalin
Apjok Ildikó és dr. Egri Katalin
Dr. Egri Katalin, az SMSZ képviseletében a síoktatás jogi aspektusait járta körbe. Legfontosabb alapelv, hogy a síoktatás egy szakma, amely képesítéshez kötött. A képesítés nélküli oktatás egész egyszerűen jogellenes. Fontos, hogy a síoktató kollégák legyenek tisztában a szakmájuk előírásaival, saját felelősségükkel, munkájuk kockázataival és lehetséges jogi következményeivel. Azt SMSZ alapelvként ajánlja, hogy a síoktatás során tudásszint szerint alakítsanak ki az iskolák csoportokat és a sícsoportoknál maximum 10 fő tanulóra tervezzenek 1 síoktatót.
A kiskorúak veszélyeztetése akár 1-5 év börtön büntetéssel sújtható. Ha külföldön történik a baleset, melyben kártérítési felelősség keletkezik, netán bűncselekmény ténye merül fel, akkor az adott ország szabályai szerint fog a bíróság ítélni és ügyvédet is csak az adott országban fogadhat a vádlott. Dr. Dosek Ágoston (Testnevelési Egyetem) a jól felépített testnevelés oktatásról beszélt és így fogalmazott: "A sítábor célja nem kevesebb, mint hogy életre szóló kötődést alakítson ki a síelés és a diák között! Fontos, hogy a pedagógus szeresse a sízést, szeresse a gyerekeket, és nem árt, ha ez sugárzik is belőle. Hiszen jól tudja, hogy egy olyan sportra tanítja meg a fiatalokat, melyet életkortól függetlenül sokáig űzhetnek úgy, hogy az egészséges életmódot szolgálja."
Demeter Antal (Iskolai Síoktatók Egyesülete) beszéde csak megerősítette ezeket az alapelveket: "Ne fosszuk meg a gyerekeinket a síelés élményétől, hanem teremtsünk olyan feltételeket, hogy ne következhessen be a februárihoz hasonló tragédia". Fogarasi Orsi a műanyagpályás oktatás előnyeiről, a Wintersport SC-t képviselő Herczeg Ágnes pedig a szárazedzések fontosságáról, a síelésre felkészítő speciális gyakorlatokról, az állóképesség fejlesztéséről beszélt. Klausmann Viktor (Síakadémia) is kiemelte a hazai pályán való oktatás előnyeit. A szülők részéről óriási bizalom az, amikor a síoktatókra bízzák csemetéiket, és ennek a nagybetűs bizalomnak csak egy igazi sí-pedagógus tud megfelelni. Ugyanakkor a gazdasági válság illetve a felgyorsult életmód hatásaira hívta fel a figyelmet. Manapság az emberek egyre rövidebbre szabják a síszabadságot, és néhány napba akarják sűríteni a sítanulás folyamatát is. Intenzív, gyorsan elérhető instant élményekre vágynak a felnőttek és a média hatására a gyerekek is, miközben állóképességük egyre csökken. Jó, ha a síoktató felkészült ezekre az elvárásokra és megfelelően tudja mindezt kezelni. "Úgy kell a tudást átadni, hogy ez egyben élmény is legyen!" - na, ez az igazi kihívás! Ozsváth Miklós (Ski C.U.L.T.) szerint a sítanulás folyamata alapvetően meghatározza a síelő életét. Jobb sítudásal nagyobb a síélmény - és bár ez triviálisnak tűnik, sokan nem gondolnak erre és nem feltétlenül akarják fejleszteni sítudásukat. A síoktató manapság egyre inkább szembesül azzal a szemlélettel, hogy a szülő látványos, gyors eredményt szeretne kapni a pénzéért önmaga és gyermekei számára, és ez a rövid idő nem mindig elég a biztonságos sítudás eléréséhez. Be kell látni, hogy a tanulás egy idegrendszeri folyamat, amely időigényes. Élmény vagy tudás? Nem muszáj választani, a minőségi, jól felépített síoktatás mindkettőt egyszerre nyújthatja a tanítványoknak. Repárszky László (Replaci) a Kanyarsíklub nevében a sebességszabályozás és a biztonságos megállás képességének fontosságát hangsúlyozza. Minden pályán síelőnek meg kell időben tanítani a tudatos fékezés legkézenfekőbb módjait a hóekét és a hegynek fordulást. "Vajon tudják-e a szülők, hogy mi történik egy iskolai sítáborban?" - tette fel a kérdést Tumbász Gergő síoktató, majd néhány hajmeresztő sztorit mesélt el. Vannak olyan iskolai sítáborok, ahol a napi 2 óra oktatás után "szabadsízés" következik, azaz mehet mindenki, amerre lát. Pedig a kamaszokat mágnesként vonzzák a fekete pályák, a félcsövek, ugratók és funparkok mert manapság az a "cool". A médiával megvezetett fiatalok azonnali ÉLMÉNYT akarnak, repülni vágynak, az extrém videók szereplőire akarnak hasonlítani. Belegondolni is rossz, mi minden történhet, ha a testnevelő tanár számára a sítáborba való utazás egyben saját szabadságát jelenti és magára hagyja a meredek pályákon versengő fiatalokat.
Szülőként igenis tegyük fel már a szülői értekezleten a szükséges kérdéseket: ki felügyel a gyerekekre 24 órában, napi hány óra szervezett oktatást kapnak, van-e a csoporthoz rendelt oktatónak képesítése, milyen csoportbontásban és hogyan fognak síelni? A gyerekcsoportok létszáma semmiképpen ne haladja meg a 10 főt, de az 5-6 fős kiscsoport lenne ideális. Vajon hány iskolai sítábor szervezője gondoskodik a gyerekek orvosi felügyeletéről? A konferencián három, a sízés szeretetével megfertőzött orvos is tartott egymást követően előadást. Dr. Tállay András, Dr. Tausz István és Dr. Badacsonyi László a sí-tábororvosok szerepét és fontosságát emelték ki és ajánlották a táborszervezők figyelmébe.

Vági Zoltán, utolsó előadóként először hatalmas eséseket bemutató videókkal sokkolta a nézőket, de hát valamivel muszáj volt felrázni az addigra kissé elfáradt, de mindenesetre kitartó közönséget. Előadásának témája az alpesi sí versenyzők biztonsága volt, a tréningpályák kiválasztásától a pályatűzésen és szükséges védőfelszereléseken keresztül az edző felelősségéig. A síversenyzés veszélyes üzem, nem véletlenül vonatkozik rá extra kiterjesztett biztosítás, mely több mint ajánlott minden versenyző palántának.

Apropó, biztosítás! A konferencián megtartott köszöntőjében Varsányi László, az AXA Biztosító Zrt. síbiztosításokért felelős szakembere bejelentette, hogy az AXA Biztosító a 2012/2013-as síszezontól kezdődően közvetett módon támogatja az iskolai csoportok síeltetését oly módon, hogy a kimondottan síbalesetekre kifejlesztett HóBarát sí- és snowboard biztosításokból minden 10. 18 év alatti biztosított személy után, egy felnőtt kísérő Hóbarát síbiztosításának díját átvállalja.

Zárszavában Fehér Gyula megköszönte az érdeklődők kitartását, az előadók munkáját és felvetette egy következő konferencia lehetőségét, mely közvetlenül a téli szezon előtt vagy jövő ilyenkor kaphatna teret. Addig is, az előadások feldolgozott anyaga az interneten lesz majd elérhető, hiszen ebben a beszámolóban csak néhány gondolatot sikerült kiragadni az elhangzottakból.
KOMMENTEK
Sznelli | 2012.04.24. 12:04
Ez mind nagyon szép és jó! Gratulálok hozzá! De lehetne e eme konferenciákat csak szülőknek tartani Magyarország többi városában is?? Mert én átmennék mondjuk Szegedre meghallgatni egy előadást! Mivel nekem is van lányom,szeretnék minél többet tudni mindenről!!! Köszönöm :)
skioutlet | 2012.04.24. 13:07
Kedves Sznelli!

Igen, teljesen jogos!

Pontosan azt szeretnénk elérni, hogy eljussanak az információk az érintettekhez. Erre már a konferencia estéjén születtek nagyon jó ötletek. Ilyen pld. egy országos "Roadshow"- balesetvédelmi oktatói csapat megszervezése, 3-4 profi szakemberrel. De jó ötlet amit Wesselényi Andrea ír ebben a cikkben: " ...a gyerekek számára pedig SÍ-KRESZ-t oktató játékot fejlesztünk. "
De az SMSZ is nagyon pozitív és egy ragyogó állásponttervezetet készített, melyet hamarosan véglegesítenek.

És persze várjuk a további ötleteket. Utána már csak pénzt kell mellé tenni valakiknek. Optimista vagyok, szerintem jó ötletekre van pénz - ez is fog sikerülni:)
skioutlet | 2012.04.24. 15:22
Index.hu címlapján a konferencia beszámolója.

Idővel hátrébb került a cikk, itt elérhető:
http://sportgeza.hu/sport/telisport.../2012/04/24/megelozhetok_...
Kételkedő | 2012.04.24. 19:05
Gyakran elhangzik a következő szöveg: " A képesítés nélküli oktatás egész egyszerűen jogellenes." Ismerek olyan sioktató képesítés nélküli testnevevő tanárokat, akikre bátran rá merem bízni a gyerekeimet....
Én rendkívül károsnak tartom azt a folyamatot, hogy a sioktatók szeretnék "monopolizálni" a tevékenységüket, és az állam segítségével kizárni a konkurenciát.
A balesetek csökkentése érdekében sok féle megoldás lehetséges. A sioktatók nyilván olyan megoldásokat javasolnak, amely segitségével több lesz a munkájuk, és jövedelmük.
Olyan megoldások is lehetségesek, amelyben a kisérő tanárokat, szülőket is bevonjuk a folyamatba.
ozsi | 2012.04.24. 21:37
Kedves Kételkedő!

Ne haragudj, de szeretném visszautasítani ezt a mondatodat:
„Én rendkívül károsnak tartom azt a folyamatot, hogy a sioktatók szeretnék "monopolizálni" a tevékenységüket, és az állam segítségével kizárni a konkurenciát.”

Soha nem azért zavart, hogy hozzá nem értők oktatnak másoknak síelést, mert elveszik a vendéget tőlem. Aki fillérekért vagy ingyen a barátaitól és egyéb ellenőrizetlen tudású embertől vesz órákat, nem fog síoktatóhoz menni, számára az az alternatíva, hogy önállóan nekiáll küzdeni. Mint ahogy az sem zavar, ha más síoktatót látok egy csoport mellett. Szerintem ugyanis túl kevés síoktató van, és nem túl sok. Nem a konkurencia ellen kell küzdeni, a mi koncepciónk szerint - az interneten nyilvánosan elolvasható - hiányzik vagy 8-900 szakember Magyarországról.

Azért viszont nagyon zavar, mert naponta látom, hogy hogyan teszik tönkre emberek síéletét azzal, hogy borzalmas dolgokat tanítanak nekik az első napokban. Az első három-hat nap alatt kellene a legmagasabb tudású oktatónak állni a síelők mellett, és sokkal biztonságosabb lenne ez a sportág.

A kontárok kizárása nem káros folyamat, hanem a biztonság legfontosabb tényezője. Nem a síelők mellett álló oktatók vagy kontárok oktatáshoz való jogáról van itt szó, hanem a síelők érdekeiről, a kontárokkal pedig ez sérül. Nem az az érdekes, hogy bárkinek legyen joga oktatni, hanem az hogy a síelő biztos lehessen benne, hogy nem teszik tönkre a mozgását.

Szívesen leülök egy sör mellett elmesélni, hogyan épül fel a helyes mozgás, és hogyan romlik el végzetesen a símozgás a rossz alapokkal. Hidd el, ezt nem olyan egyszerű megállapítani, rengeteget kell tanulni ahhoz, hogy valaki lássa az összefüggéseit.
Nagy Péter /Bundi/ | 2012.04.24. 22:59
Milyen szép, hogy rögtön a második hozzászóló és a hozzá hasonlóan gondolkodók miatt alakult ki a síoktatás területén a mai nem éppen rózsás helyzet.
Nagy Péter /Bundi/ | 2012.04.25. 07:18
Bocsánatot kell kérnem Gyulától, tegnap esti irományomban, második hozzászólót írtam, aki Ő volt, harmadikat kellett volna írnom, hozzászólásom Kételkedő gondolataira volt válasz.
Kanyarsíklub Replaci | 2012.04.25. 07:41
Kedves kételkedő!

„A balesetek csökkentése érdekében sokféle megoldás lehetséges.” Írod. Valóban, mindig keresni kell azokat a megoldásokat, melyek ebbe az irányba mutatnak.

A hozzáértésről van szó. Elképzelhető, hogy a testnevelő tanár, (szülő, bárki), minden képesítés nélkül is ért a síoktatáshoz, AMENNYIBEN TÉNYSZERŰEN, RENDSZERESEN ÉS KÖVETKEZETESEN FOGLALKOZIK A TÉMÁVAL. Az ellenkezője szokott a bajok forrásává válni, már, ha a szerencse faktort nem vesszük figyelembe.

Az esetek többségében, a szakmáját naponta gyakorló autószerelő munkájának az eredménye jobb és biztonságosabb lesz, mint amikor a tulajdonos nyúl hozzá saját autójának a fékjéhez.
Kételkedő | 2012.04.25. 09:23
Egy megtörtént eset:
Egyik ismerősöm 40 évesen úgy döntött, hogy befizet egy olyan siutra, amelyben oktatást is biztosítanak. Az egyik esésnek inszalag-szakadása lett a következménye. Utólag megállapították, hogy nem volt megfelelően beállítva a kötése. Ő nem tudta, hogy be kell állítani a kötést. A sioktató az eset után azt mondta, hogy neki nem feladta a kötésének a beállítása.
Mi a véleményetek, igaza volt a sioktatónak?
Kételkedő | 2012.04.25. 09:59
Bocs, az előző hozzásólásban tévesen írtam inszalg-szakadást, a beleset következménye térszalag-szakadás volt.
"A háború olyan komoly dolog, hogy azt nem lehet a katonákra bízni!" mondáshoz hasonlóan, azt gondolom, hogy a sibalesetek megelőzésénél is van egy csomó sioktatók kompetenciáján kívüli tényező.
Például:
- Eszközök( lécek, kötések, ruházat) minősége, karbantartása, beállítása
- Állóképesség
- Felelőtlenség
A balesetek csökkentése érdekében nem elegendő a sielők - sí tudásával- foglalkozni!
skioutlet | 2012.04.25. 10:08
Teljes jogos Kételkedő 09.23.25. felvetése és ez pont egy nehezen megválaszolható kérdés a sok nehéz kérdés közül.

A konferenciát azzal zártam, hogy 8 óra előadás után még több kérdéssel fogunk haza menni. De pont ezért szerveztük ezt a konferenciát!

Melyik országban, hol, kinek és milyen formában volt az oktatás?

Speciel ez a téma is felmerült Tumbász Gergő előadásában. Ugyanis kiderült, hogy országonként más-más jogszabályok határozzák meg ezt a kérdést. Elmondta: Ausztriában a síoktatónak tilos a kötéshez nyúlnia, ehhez külön végzettség kell. USA egyes államaiban síoktató még a mellékhelyiségbe sem kísérheti be ellenkező nemű a kisgyermeket, olaszoknál minden esetben ab ovo az oktató a felelős, stb...

Szóval beszélni és kérdezni kell, a válaszok nem mindig egyszerűek:)
ozsi | 2012.04.25. 11:47
Kedves Kételkedő!

A síoktató nem állíthatja be a kötést, de ellenőrizheti. Azonban ha pl. valaki úgy veszi fel a lécet, hogy nincs letakarítva rendesen a cipő talpa, és ezt nem láttuk, nem tudunk tenni semmit (ha láttuk, mindig szólunk).
Én a magam részéről még azt is meg szoktam nézni, hogy a síléc egyáltalán alkalmas-e az oktatásra, és ha nem, tanácsolom, hogy béreljen egyet. Persze kérdés, hogy valaki megfogadja a tanácsot...

A síoktatás nem old meg mindent. De oktatás közben nem pusztán a sítechnikákat tanítjuk, hanem a magatartás teljes spektrumát, azt hogy miként élünk a pályán és a hegyekben.

A sítechnikák megtanítását sem kell lebecsülni, mert meleg helyzetek a saját hibánkon kívül is előfordulhatnak, és rossz technikával ilyenkor szinte lehetetlen a helyzet megoldása, helyes sítudással pedig nagyobb az esélye a korrekciónak. Arról nem beszélve, hogy a jól megtanított síelő figyelme felszabadul és a környezettel foglalkozhat, míg aki a síelésével küzd, kevesebbet tud a körülötte zajló világról. Tudok mutatni videókat, ahol a háromnapos síelőnek folyamatosan körbe jár a feje és úgy figyeli a többi síelőt, mert a hóekeíveket olyan könnyedén síeli, hogy arra már nem kell koncentrálnia. Ezt nem tudná megtenni, ha nem szakszerűen építjük fel a mozgását.
Kételkedő | 2012.04.25. 15:04
Kedves Ozsi!
Amiben szerintem egyetértük:
A síoktatás is egy szakma, rengeteget kell tanulni ahhoz, hogy valaki jó színvonalon tudja ezt a munkát végezni. A síelőknek is elemi érdeke, hogy jó szakember segítségével megtanulja a sí technikákat.
Amiben lehet, hogy nem értünk egyet:
A középkorban kialakult CÉH hagyományoknak megfelelően a „szakemberek” megpróbálják megtiltani a „kontároknak” egy tevékenység gyakorlását. A sí kötés beállításra szakosodott szakember szerint csak neki szabad egy kötést beállítani, egy táborban csak pedagógus végzettséggel lehet a gyerekekre felügyelni, és ha jól értettem a konferencia beszámolóban -„A képesítés nélküli oktatás egész egyszerűen jogellenes."- megjegyzését, akkor a síoktatók között is vannak hasonló törekvések.
Nagyon sok valós érv szól amellett, hogy csak megfelelő okmányokkal, bizonyítványokkal rendelkező szakemberek dolgozhassanak, de számomra nem szimpatikusak ezek a törekvések. A konferencia témájánál maradva, az a kérdés, hogy a síelők biztonságát mi szolgálja. Egy szolgáltatásban nem csak az számít, hogy az egyik elemet a lehető legjobb minőségben valósítsák meg. Ennél sokkal fontosabb, hogy ne legyen katasztrófálisan rossz minőségű eleme a szolgáltatásnak. Tehát például én azt gondolom, hogy nem szabad igénybe venni annak az utazási irodának a szolgáltatását, amelyik csak síoktatót biztosít, és se az utazási iroda, se a síoktató nem hívja fel az ügyfelei figyelmét a kötés beállítására, (és nem segít abban, hogy „ne nagyon rosszul” legyen beállítva a síelő kötése.)
Ha egy szülő a gyerekét sítáborba küldi, a legfontosabb elvárása az, hogy ne történjen semmilyen baleset a gyerekével. Neki kevésbé fontos, hogy milyen „papírokkal” rendelkeznek a részvevők. Én olyan emberekre szeretném bízni a gyerekemet, akik nem csak a „feladatait” végzi el, hanem a sítábor egésze alatt felelőséget vállal a gyerek testi épségéért. A balesetek elhárítása érdekében a szálláson felszolgált romlott ételtől kezdve a rosszul beállított kötésen és a gyerekek megfelelő motiválásáig mindennel foglakozni kell.
A balesetek elhárítása érdekében lehet, hogy az esetek egy kis részében a „kontárok” kizárása használ, de szerintem az esetek többségében a szakmák közötti együttműködés, a szakmák határainak kevésbé merev értelmezése több hasznot hoz.
ozsi | 2012.04.25. 16:22
Ahogy nézem, tényleg kisebb a különbség a nézetekben... :-)

A síelés nem veszélytelen sportág, de nem is különösebben veszélyes, mint az egyik előadáson hallottuk: simán közlekedni veszélyesebb. A rizikósabbik része az, ami a havon történik, a balesetek túlnyomó hányada az alapvető szabályok megsértéséből és a felkészületlenségből fakad. Ebben pedig a szakember tud javítani a legtöbbet. De ez nem jelenti azt, hogy mindig síoktatónak kell állnia a síelő mellett. Elég ha a kezdetekkor segít elindulni, és néha meg segít jó irányba terelni a dolgokat. (Az persze már nem a biztonság területére tartozó, hogy sok korábbi tanítványunk többet síel már velünk mint egyedül, mert régen rájött, hogy így élvezetesebb...)

Viszont jó magyar szokás szerint mindenki ért a síeléshez, így nyilván oktatni is tudja. Nem kevesen vannak, akik - szerencsére - a síoktatói tanfolyam után hagyják abba az oktatást, legalábbis addig, amíg rendesen meg nem tanulják a szakmát, mert rájönnek, hogy mennyire necces alapos felkészültség nélkül osztani az észt. Lehet, hogy kívülről úgy tűnik, mintha az illető magabiztos és jól bánik a tanulókkal, de azt hozzáértés nélkül senki nem tudja megmondani, hogy milyen borzalmakat tanít. Sokat járom a pályákat, és sajnos a rossz oktatásokat többnyire azok végzik, akik nem tudják a saját tudásuknak megfelelő helyen kezelni magukat.
Kanyarsíklub Replaci | 2012.04.25. 17:47
Kételkedőnek!

Kiábrándító lesz számodra, amit mondok. Nem a kötésbeállító CÉH tiltja, hogy rajtuk kívül más is hozzányúljon a kötéshez.

Hanem éppen olyan jóhiszemű segíteni akarók kerültek NAGY bajba, akik aztán bíróság előtt nem tudták bizonylattal igazolni, hogy milyen paramétereket adott meg a síelő, ami mentén aztán ő beállította a kötést.

Amikor balesetet szenved valaki, hamar előkerülhet az amerikai módi, miszerint "nem volt ráírva a micróra, hogy az nem alkalmas a megfürdetett macska szárítására".

Lehet, hogy ez egy leganda, de a kötésbeállításból eredő jogi procedúrák nagyon is a mai valóság.
Nagy Péter /Bundi/ | 2012.04.25. 20:58
Kedves Kételkedő!

Egy kérdés feléd: mint szülő mit csináljak akkor, amikor el szeretném engedni gyermekem egy sítáborba, honnan fogom tudni, hogy az a kísérő vagy éppen a matematika tanár, akit kineveztek síoktatónak mennyire fog vigyázni a gyermekemre a sípályán és utána is? Mennyire jól fogja tanítani?
Kételkedő | 2012.04.26. 09:43
Kedves Nagy Péter!

Te mit tudsz tenni?
- Ellenőrzöd, (vagy legalább rákérdezel), hogy a gyereked mérnek megfelelő méretű léce legyen, kötése be legy állítva.
- A gyerek fizikai állóképességét javítod.
- Azt is el kell érni valahogyan, hogy ne Ő akarjon a "legvagányabb" venni se az esti ivászatban, se a pálya sebesség csúcs elérésében, és nem "ciki" a sisak viselése...

A tanárok, kisérők megítélésében szerintem három szempont van:
-1- Mennyire ért a síoktatáshoz
-2- Milyen lelkiismeretesen végzi a munkáját
-3- Mennyire fogadják el a gyerek, kötödnek-e hozzá a diákok.

Ha sítábor szervezői már korábban szerveztek tábort, akkor a korábbi résztvevőktől érdemes érdeklődni. Szoktak "szülői értekezletet" is tartani, de az ott elhangzottakból csak a táborozáshoz szükséges kellékeket éredemes komolyan venni.
Agnes77 | 2012.04.26. 11:11
Pont erről is szó volt a konferencián, hogy mire figyeljen a szülő, mit kérdezzen a szülői értekezleten...
Kételkedő | 2012.04.26. 12:29
Az én tapasztalataim szerint a szülői értekezleten reklám szövegeket lehet hallani, azt mondják el amit a tábor szerervezők tapasztala alapján a szülő hallani szeretne.
Szányi Gábor | 2012.04.26. 21:44
Tisztelt Kételkedő!
Érdeklődni kell és az alapján dönteni,kire bizod a gyermekedet.Az biztos ,hogy csak szakképzett emberrel állíttasd be a gyermek lécét. Az biztos,hogy csak szakképzett oktatóra bizd a gyermekedet.Az biztos hogy ha ezeket a tanácsokat megfogadod akkor nagy valószinüséggel a szerelés és az oktatás rendben van.A kontármunka kizárva.A léc alkalomadtán leold,a gyermek egy jó mozgáskultúrát tanul meg amire lehet a későbbiekben építkezni.Nem azzal kell sok időt eltölteni ,hogy a hibás beidegződéseket kitisztítsa a hozzáértő oktató aki kap egy olyan tanitványt akit/biztos jószándékkal/egy hozzá nem értő,nem síoktatásra kiképzett akárki az alapoknál az első pár napban "megtanitott" mindent a helytelen mozgásra.Iszonyu keserves munka az alapoknál lerontott mozgás kijavítása,ami már a kontártól beidegződött,sulypont,testtartás,bottartás,technikai finom részletek,stb.Eddig tartott a sípálya,most jön az előtte és utána történő gondoskodás ami már a felelős pedagógus feladata.Szóval nem egyszerü a helyzet,sok odafigyelést igényel a kiválasztása ,kire bízod a gyermekedet.Mindenképpen leinformált és szakszerü kezekbe szabad csak a gyermeket adni,aki felel is a rábízott értékre!
Szányi Gábor Síoktató
skioutlet | 2012.04.26. 22:06
Már kilenc előadás anyagát kaptuk meg elektronikus formában megtekinthető a skioutlet.hu oldalon. Videó anyag összeállítása is folyamatban van - bár nincs meg az összes előadás - igyekszünk egy jó összefoglalót adni.
Kételkedő | 2012.04.27. 09:10
Mi történne, ha a konferencián elhangzott összes javaslatból előírás lenne?
Egy iskolai sí táborba az eddig is utazó kísérők, pedagógusokon kívül, 5- 6 gyerekenként hivatásos síoktató, sí-tábororvos, (és esetleg más szakemberek) is kellenek.
Hogyan változna ennek hatására az egy gyermekre eső költség? Csak 50%-al emelkedik, vagy a jelenleginek a duplájánál is többre?
A jelentősen megemelkedett költségek esetén az iskolák tudnának-e csoportokat szervezni?
Szerintem, ha minden javaslatból előírás lenne, megszűnnének az iskolai sí táborok!
Mi lehet a megoldás?
Például: az iskolai sí táborban legyen sí oktató, aki a „kezdetekkor segít elindulni, és néha meg segít jó irányba terelni a dolgokat”! Ne követeljük, hogy 5 gyerekenként legyen sí oktató, ne tegyük tönkre az iskolai csoportokat -„A képesítés nélküli oktatás egész egyszerűen jogellenes."- típusú szövegekkel.
A megfelelő javaslatok kidolgozáséhoz a realitásokat figyelembe vevő, együttműködésre képes szakemberek (sí oktató, pedagógus) kellenek.
vmate | 2012.04.27. 10:11
Kedves Kételkedő!

Pont Te adtad meg a választ arra, miért fontos, hogy papírral igazolt síoktató legyen a nevelő aki elviszi a táborba a gyereket.

Idézek Tőled:
"A tanárok, kisérők megítélésében szerintem három szempont van:
-1- Mennyire ért a síoktatáshoz "

Ennek az igazolására van a szakképzettséget bizonyító igazolás. (diploma, képesítés igazolás stb.)

Ha van egy síoktatói papírja a síszövetségtől, vagy akár egy osztrák, akkor biztos a tudása.

A többi két pontra nem lehet papírt, tudást kompetenciát szerezni. :)

Ezt írod:
"Hogyan változna ennek hatására az egy gyermekre eső költség? Csak 50%-al emelkedik, vagy a jelenleginek a duplájánál is többre?
A jelentősen megemelkedett költségek esetén az iskolák tudnának-e csoportokat szervezni?"

Ok! Akkor az egészségügyben se kérjünk papírokat mert túl drága egy orvos. Vagy ne várjuk el egy buszvezetőtől, hogy legyen jogosítványa....

Természetesen előfordul, hogy egy papírral nem rendelkező ember teljesen jól, gyermekkel jól bánva tud oktatni, (és remélhetőleg, ahogy Ozsi is említette nem teszi tönkre az alapmozgást). De nem ez az áltatlános. Sőt.

Sajnos ez egy szabadidős tevékenység. Nem kötelező. Szerintem egy sporton, vagy szabadidős tevékenységen azért nem szabad "olcsítani" a nem megfelelő szakembergárdával. Ha nem fér bele a büdzsébe, akkor nem kell menni. Mondom én ezt, úgy, hogy felnőttként kezdtem síelni, mert gyemekkoromban nem tellett rá!

Sajnos úgy látom, hogy a szabálykövetés, mint alapvető emberi tulajdonság a liberalizmus álcája mögött kezd kiveszni a társadalmból.
Ha az a törvény Ausztriában, vagy Magyarországon csak képesítéssel lehet oktatni, akkor azt be kell tartani. Nincs mese.
A szakértelemnek pedig igenis legyen ára.

Bocs, hogy hosszú voltam.
Máté
Kételkedő | 2012.04.27. 13:11
Kedves Máté!
Bonyolult kérdésekről nem lehet röviden elmondani a véleményünket. Ha ennek a fórumnak az üzemeltetői nem tiltakoznak ellene, akkor azt javaslom, hogy legyenek hosszú hozzászólások!

Amit leírtál, azt logikus, korrekt véleménynek gondolok, (bár nem értek vele egyet.)
Két megjegyzés:
1. Mi számít oktatásnak?
El szabad-e menni az a gyerekemmel, barátnőmmel... síelni? Adhatok-e tanácsot a gyerekemnek, barátnőmnek?
Ha az szerepel a törvényben, hogy csak megfelelő pecsétes papírral rendelkező ember végezhet sí oktást, akkor szabad-e „gyerekfelügyeletet ellátni” sípályán, vagy „együtt sielni” valakivel?
Ameddig nincs törvényben előírva, hogy sípályán csak „jogosítvánnyal” lehet síelni, és jogosítvány nélkül csak síoktató felügyelete esetén szabad sí pályán tartózkodni, addig gyakorlatilag bárki ki tudja játszani az oktatásra vonatkozó szabályokat.

2.Hova vezet a „szabályozó” gyakorlat?
Elmehetek-e egy tóhoz fürödni a gyerekemmel, ha még nem tud úszni, vagy csak utána szabad, ha egy úszóoktató megtanította úszni?
A futóedzők nem mondhatnák-e hasonló logikával, hogy a nem értek a futáshoz (- tényleg nem értek-) ezért az csak akkor futhatok a fiammal, ha egy futóedző megtanította a gyereket futni?

Igazad van abban, hogy vannak olyan tevékenységek (pl. autó vezetés, orvosi tevékenység) amit korlátozni kell. Gondolom, hogy abban is egyetértünk, hogy nem lehet minden tevékenységet diplomához kötni. És is azt gondolom, hogy általában jobb az, ha egy sí oktató oktat, mint ha bárki más oktatja a síelést. Abban nem értünk egyet, hogy meg kell tiltani a síelést, (úszást) azoknak, akik nem tudják, vagy bármilyen okból nem akarják megfizetni a síoktatót (úszóoktatót).
HPali | 2012.04.27. 14:46
Kedves Kételkedő!
Az egész a felelősségről szól: ha valaki oktat, azzal felelőssé válik a tanítvány mozgásáért, azért, hogyan közlekedik a pályán. Aki haverként, szülőként, házastársként ezt felvállalja, lelke rajta, de aztán ne csodálkozzon, hogy a kedves tanítvány nem szerette meg annyira a csúszkálást, nem érzi konfortosan magát a lécen és inkább a hüttében ücsörög órák hosszat. Láttam iskolai csoportot, ahol a tanár eléggé hátul terhelve síelt: a negyedik napra az összes gyerek pontosan ugyanezt csinálta, a léc végén lebegve, enyhén kontrolláltan száguldoztak a lejtőkön.(Egy elég szélsőséges, durva példa szakértelem nélküli oktatásra, de tényleg sokszor ez jut eszünkbe: http://www.youtube.com/watch?v=Z-LX...3KgHas4 )

A probléma - a második pontodhoz kapcsolódóan -, hogy a síelésnek vannak veszélyei, ahogy az úszni nem tudó gyereket nem szokták a szülők bevinni a mély vízbe, itt sem igazán jó, ha síelni nem igazán tudó embereket, gyerekeket felvisznek akárcsak egy erősebb kék pályára. Érdemes belegondolni: egy gyerek néhány nap után olyan tempóban tud közlekedni a sípályán, amit biciklivel soha nem ér el (kivéve persze hasonlóan lejtőn lefele :-)). Ezt a sebességet és az ezzel járó erőket kontrollálni és meg kell tanulni kezelni a különböző körülményeket. Oktatóval, oktatással sem küszöbölhető ki minden kockázat, de némileg nagyobb rá az esély.

Különben a felelősség miatt egész biztosan nem nyúlok hozzá tanítvány síkötéséhez: addig nagyon kedves lennék, hogy ezt is megcsinálom, amíg nincs semmi baj, de abban a pillanatban engem szednének elő a szülők és a hatóságok is, ha bármi történik. Megmondani meg tudom, ha szerintem nem jól van beállítva, de egy osztrák sípálya aljában szinte bármelyik szervizben ingyen és pontos táblázat alapján beállítják a kötéseket - nekik még felelősségbiztosításuk is van rá. Nekem csak az oktatásra van.
HPali | 2012.04.27. 14:47
...komfortosan...
vmate | 2012.04.27. 15:34
Kedves Kételkedő!

A hogy Hpali is írta ez az egész a felelősségről szól!
Ha Te elmész a gyerekkel síelni úgy oktatod, úgy terelgeted ahpgy Te jónak látod. Tied a felelősség.
Ez az egész papírosdi, a hivatásos síoktatásra vonatkozik, ahol egy oktató vadidegen embereket, gyerekeket oktat.

Szerintem ebbe beszélgetésbe fölösleges belekeverni a családon belüli tanítgatások, oktatgatások kérdését.

Szerintem senki nem akarja (és senki nem írta), hogy megtiltsák a síelést azoknak, akik nem akarnak síióoktatónál tanulni.

Ez az egész a szervezett keretek közötti oktatást hivatott szabályozni.

Máté
Szányi Gábor | 2012.04.27. 16:15
Tisztelt Kételkedő!
Ezelőtt 6 évvel írtam egy cikket a Símagazinba a Síbalesetek margójára cím alatt.A mai napig minden aktuális,mellékelem a weboldalam linkjét ahol a cikk megtalálható,valamint a Tumbász Gergő által leírt bölcsességek az amatőr síoktatással kapcsolatosan.A Gergőtől kértem engedélyt ,hogy a cikkét feltehessem a webemre,miután minden szavával egyetértettem.Ajánlom mindkét cikk elolvasását,és biztos eljutsz oda Te is ,hogy csak szakszerüen elővigyázatosan felelősséggel nagy odafigyeléssel szabad szeretett sportunkat a síelést megismerni és művelni,akkor lecsökkenthető a veszély szinte a nullára.

Üdvözlettel:Szányi Gábor síoktató
skioutlet | 2012.04.27. 17:18
Tumbász Gergő cikke - amire Szányi Gábor kollégám utal - a Símánia Magazin 2009. december-2010. januári számában:
https://sielok.hu/rovat/simania/cik...k/a-maszek-oktatas-buktat...
Szányi Gábor | 2012.04.27. 20:19
Szeretném köszönetemet tolmácsolni Fehér Gyula kollégának a nemes ötletért és a megvalósításáért,hogy lehetővé tette ezen tanácskozást amin aki tehette ott volt.Remélhetőleg sok hasznos tapasztalattal lettek gazdagabbak akik eljöttek meghallgani a tartalmas előadásokat.Mégegyszer tiszteletem és köszönetem Gyulának.
Szányi Gábor síoktató
Kételkedő | 2012.04.28. 13:57
Nem értek se a síeléshez se a sí oktatáshoz. Gyermekeim viszont 2-tól 12. osztályos koruk között rendszeresen jártak különböző iskolák által szervezett táborokba (és néhány alkalommal mint „gyermekét elkísérő szülő” személyesen is részt vettem ezekben a táborokban.)
Egy történet
Egy táborban a 8 éves lányomat szerintem rendkívül szakszerűen oktatta egy síoktató. A lányom másnap nem akart síelni, hasfájásra panaszkodott. Nagy nehezen rábeszéltem, hogy ne maradjunk a szálláson. A következő nap egy „tanító néni” foglalkozott a lányom csoportjával. Ugyanolyan gyakorlatokat csináltatott, mint az oktató, csak a leszúrt botokra sálat, sapkát kötött, és mesébe ágyazta a feladatokat. A lányomnak elmúlt a hasfájása, lelkesen csinálta a gyakorlatokat. (Álnaív kérdés –a két oktató közül melyik oktatónak kell megtiltani az oktatást?)
(Természetesen nagyon jó, és nagyon rossz tapasztalataim voltak síoktatóval és tanárral is.)
A sí táborokban különböző gyerekek vannak. Van kicsi (6 –8 éves) , nagykamasz(16-18 éves ), abszolút kezdő és 5-10 különböző oktató által képzett, sok száz órát síelő gyerek is. A gyerekekkel a sípályán foglalkozáshoz sí oktatói és pedagógiai tudás is kell.
Ha valaki azt követeli, hogy ezekben a táborokban vegyen részt olyan ember is, akinek van síoktató végzettsége, akkor ezt elfogadható, hasznos követelésnek gondolok. Azt a követelést is el tudom fogadni, hogy a gyerekekkel csak az foglalkozhat, akinek a gyermek korának megfelelő pedagógiai végzettsége, ÉS sí oktató végzettsége is van.
Azzal a követeléssel, hogy sí táborban - akármilyen idős a gyerek, akár mennyit síelt is már-, a síelésnél csak síoktatók foglakozhat a gyerekekkel, nem tartok elképzelhetőnek.
Vagy elő kell írni mind a két végzettséget (pedagógiai és síoktató) a sí táborokban, vagy a két szakmának együtt kell működni, és a másik kizárása helyett az együttműködés lehetőséget, módjait kell keresni!
Nagy Péter /Bundi/ | 2012.04.29. 11:48
Történet amit leírtál, sajnos manapság egyre gyakoribb. Nem síoktatási probléma, az élet minden területén megmutatkozik! Mai gyerekek sokkal kevésbé terhelhetőek. Amit 15-20 éve egy 3-4 éves gyerek "elbírt", azt ma egy 6-7 éves, nagyon nagy különbség.

Síoktató és síoktató között is rendkívül nagy különbség lehet, szerencsére a mai síoktatóképzés már lényegesen többet foglalkozik az oktató pedagógiai képzésével mint régebben. Történetedből az nem derült ki, hogy a csoport többi tagjának tetszett e az oktatás vagy sem, mert ha a többieknek tetszett, nem biztos, hogy a síoktatóval volt baj.

Jelenleg Magyarországon csak az végezhet sportoktatói tevékenységet akinek ehhez legalább az OKJs végzettsége meg van. Mivel a sítáborok nagy része nem itthon, hanem külföldön van ezért az ottani törvények vonatkoznak az oktatókra. A konferencián egyedül Tumbász Geri foglalkozott ezzel a ténnyel. Én az Olaszországi viszonyokat ismerem valamennyire, ott az oktatást és csoport vezetést (ez is oktatásnak minősül) is csak ISIA végzettségű oktató vállalhat munkavállalási engedéllyel, sem szülő, sem kísérő pedagógus nem. Az elmúlt években egyre szigorúbban ellenőriztek!

A konferencián egyetlen egyszer sem hangzott el olyan követelés, hogy ezentúl csak síoktató oktathasson sítáborokban. Több előadó is foglalkozott ezzel a gondolattal, de ez jelenleg megoldhatatlan. Mellesleg ha egyszer az ellenőrzés komolyabbá válik, ez viszonylag rövid idő alatt meg fog változni.
Kételkedő | 2012.04.29. 11:56
A kötések beállításáról is van egy történetem:
Az egyik sí-táborban a testnevelő tanár minden gyereknek beállította a kötését. Feltűnt, hogy az egyik fiúnak sokkal hamarabb leold a kötése, mint a másiknak. Megkérdeztem, hogy mi ennek az oka. A válasz: az egyik fiúnak az átlagostól lényegesen jobb a terhelhetősége, rendszeresen sportol, versenyszerűen cselgáncsozik, ő a fekete pályán is akar sielni, a másik fiú „okoska”, aki nem sportol, nagyon ügyetlen, az ő térde sokkal kevésbé terhelhető, ő csak a kék pályákat fogja használni.

Ebben az esetben is beszéljünk a felelősségről. Egy „igazi szakember” nem tud semmit erről a két gyerekről. A balesetek megelőzése érdekében tényleg az a legjobb megoldás, ha mindenkinek egy táblázat alapján „a szakember” az "átlag számára tökéletesen" beálltja a kötést, (nyilván ennek a szakembernek nem lehet arról információja, hogy az aktuális ügyfél mennyire tér el az átlagtól).
Mindeni biztos abban, hogy ennek a tanárnak tilos a kötéskehez nyúlni?
Nagy Péter /Bundi/ | 2012.04.29. 13:11
Szerintem azt a helyet ahol a kötést be kell állíttatni, úgy hívják, hogy síszerviz! Az oktató, vagy testnevelő tanár soha nem tehető felelőssé egy rosszul beállított kötés okozta balesetért. Ellenőrizni ellenőrizheti és mondhat róla véleményt. Természetesen, ahogy hozzányúl, onnantól már ő lesz a felelős, szerintem aki ekkora felelősséget a nyakába vesz az nem normális. Létezik egy kötés beállító gép, ami szabvány, kor, nem, testsúly, sítudás szerint állítja be a kötéseket, utána a beállított értéket dokumentálja, amit a szerviznek el kell tennie . (Tudomásom szerint mindössze 4 ilyen gép van ma Magyarországon). Ebben az esetben, ha bizonyítható, hogy a kötésbeállítás miatt történt baleset, akkor a szerviz a felelős, ha az adatok pontosak voltak...
Szerinted mennyien állíttatják be ezzel a géppel a kötéseiket, amikor a legtöbb síelő még az ajánlott évenkénti egyszeri szervizelést is megspórolja? Zárójelben, évekkel ezelőtt a biztosítók részéről volt egy kezdeményezés, hogy csak akkor fizetnek, ha ilyen géppel történt a kötés beállítás és évente szervizelve volt a léc, nem lett volna gond ha sikerül végig vinniük ezt az ügyet.

Felelősség: mi van akkor, ha egy olyan gyerek töri ki a lábát, akinek az oktatója, vagy a tanára állította be a kötését? El tudja majd valaki dönteni, hogy egy rossz mozdulat vagy a kötés beállítás miatt történt meg a baleset? Tudja majd ez az ember bizonyítani, hogy ő a legjobb tudása szerint állította be azt a kötést? Egyből ő lesz a hibás...
Túlképzés van jogászokból, és valahogy meg kell élniük.
Itthon még ritkák az ilyen típusú perek, kint egy síiskolában 50-60 pereskedés van egy szezonban.

Egy példa: Olaszország, oktatáson megkérdezi a tanuló, le tud e ő menni oktatás után a fekete pályán? Ha az oktatója azt válaszolja, hogy igen, akkor ő lesz a felelős, ha véletlenül mégis összetöri magát a tanulója. Egy egy ilyen per vége 2-3 millió forinttól indul, komolyabb sérüléseknél még több is lehet.

Nyugodtan döntse el az a testnevelő tanár, hogy felvállalja e ezt a felelősséget vagy sem.

Síoktatóknak ma már majdnem mindenkinek van felelősség biztosítása, de ez csak akkor jó, ha minden hivatalos. Tehát ugorjunk vissza oda, hogy ki mit csinálhat...
skioutlet | 2012.05.01. 08:28
A konferencia tanulságainak összegzése még tart, de az már határozottan kirajzolódik, hogy melyek azok a kérdéskörök, melyeket érdemes hosszasabban kielemezni ( ezek egy részét alig érintette a tanácskozás ).

Egyik ilyen kérdéskör a védőfelszerelések kérdése. Egyáltalán, milyen védőfelszerelések vannak, milyen különbségek vannak, mikor, mit kell használni, van ami felesleges?

Másik, sokakat érdeklő téma: Európai Egészségbiztosítási Kártya melyik országban, mikor, mire használható, mikor kell kiegészítő biztosítás, síoktatóknak milyen biztosítás a legoptimálisabb? Ki mit ajánl?

Egyáltalán nem érintettük az egyéni ( nem szervezett keretben ) sízés balesetvédelmi kérdéseit. Konkrétan, milyen bemelegítő gyakorlatokkal előzhetők meg a sérülések, mire figyeljünk saját gyermekünkkel való együtt sízés esetében, hol juthat információhoz egy átlagos síző?

Nehéz kérdés, hogy milyen formái vannak és milyen formái lehetnének a balesetvédelmi kérdések tudatosításának? Ismeretterjesztő könyv, számítógépes játékok, elrettentő kisfilmek készítése? Kinek éri meg ilyen anyagok elkészítése, ki készítsen és ki készíthet ilyen anyagokat?

Terveink szerint az ősszel többek közt ezeket a témákat is szeretnénk átbeszélni.
Ha valakinek ezzel kapcsolatban vannak ötletei, vagy akár előadást is vállalna, kérem írjon a feher@skioutlet.hu címre.
slider | 2012.05.04. 07:30
A Síoktatók Magyarországi Szövetsége állásfoglalást adott ki a témában:
http://www.sioktatas.hu/doc/Allasfo...glalas_a_gyermek_sibalese...
WAndrea | 2012.05.04. 10:03
Igen, ez nálunk is megjelent, kapcsoltuk is a konferencia beszámolóhoz:
http://sielok.hu/rovat/balesetvedel...em/cikk/smsz-allasfoglala...
ozsi | 2012.05.05. 10:33
Az itt felmerült észrevételek egy részével lehet és érdemes is vitatkozni, de egy másik részükön inkább elgondolkozni érdemes. Amikor az ember kritikákat kap, első reakcióként érvelni és védekezni próbál, de a magam részéről igyekszem ezeket jelzésként felfogni. A kritika mégiscsak megfogalmazódott valamiért, és ha csak töredéknyi alapja is volt, akkor is érdemes megfontolni. Kételkedő pedig néhány dologban nagyon sok síelő álláspontját fogalmazta meg, és több dologban is fontos kérdéseket vetett fel, figyeljünk oda rá!

Lehet próbálkozni azzal, hogy meggyőzzük Kételkedőt, de bölcsebben járunk el, ha elemezzük a mondatait. A konferencia inspirálta beszélgetést folytatni kell szakmai körökben, és nem elegendő sematikus, papírízű megoldásokat előkapni, hanem a valós helyzeten alapuló valós elemzést kell végezni és hatékony megoldásokat kidolgozni.

Mi a saját köreinkben már folytatjuk ezt a munkát, és próbáltuk más fórumokon is inspirálni a szakmát erre, egyelőre nem sok sikerrel, de bízunk benne, hogy ennek csak a nyár az oka (bár nem tudom mikor kellene struktúrákon dolgozni, ha nem nyáron...). Ennek a szakmai szintű beszélgetésnek-elemzésnek az egyik opcionális helyszíne lehet a saját, zártabb körű fórumunk is - a feltételeket már megteremtettük.

Ha változtatni akarunk, nem elegendő néhány régi közhelyet előkapni a fiókból, vagy választ keresni néhány véletlenszerűen felmerült problémára. Szisztematikusan fel kell térképezni a problémákat, át kell tekinteni a téli sportok működési rendszerét, és így megkeresni a gócpontokat és kidolgozni a megoldásokat. Ez egy rendkívül komoly munka, amelyen eddig még nagyon kevesen dolgoztak.

Vannak saját elképzeléseink és terveink a magyar síélet terelgetésére egy színvonalasabb és biztonságosabb irányba. Nem vagyunk része a síélet hivatalos irányításának, de a múltból megmaradt tekintélyünket és kapcsolatainkat felhasználva minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni ennek érdekében. Ha pedig még ehhez segítséget is kapunk azoktól, akik hozzánk hasonlóan szívükön viselik a téli sportok ügyét (hiszen sokan vannak, ahogy ezt a konferencia is bizonyította), még látható eredmények is születhetnek.
skioutlet | 2012.06.08. 11:54
Elkészült a konferencia videó válogatás/összefoglalója.

Későbbiekben szeretnénk minden egyes előadást feltölteni - bár sajnos nem sikerült minden előadást felvenni .

http://www.youtube.com/watch?v=kuBU...tGobsRQ&feature=youtu...

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIÁK
h i r d e t é s
KIEMELT SÍTÁBOROK
UTASBIZTOSÍTÁS 10% KEDVEZMÉNNYEL
KIEMELT SZÁLLÁSAKCIÓK
SZAKÜZLET AJÁNLATOK
KIEMELT APRÓHIRDETÉSEK
Havazás Előrejelzés
FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE