160-an jöttek el 2012. április 22-én a Fehér Gyula (Skioutlet) által szervezett konferenciára, melynek témája a gyermek síbalesetek megelőzése volt. 15 előadó - síoktatók, edzők, pedagógusok, jogászok, orvosok - szólaltak fel és késztettek mondanivalójukkal mindenkit közös gondolkodásra.
Két hónappal ezelőtt született meg a konferencia gondolata, egy szomorú esemény kapcsán. Gerlitzenen halálos baleset ért egy síelni tanuló magyar kislányt. A hírre akkoriban mindenki felkapta a fejét, sokan mindenáron a felelőst keresték, mások pedig azon elmélkedtek, hogyan lehetett volna ezt a szörnyűséget megelőzni?
Még soha nem olvasták és nem kommentelték ennyien egyetlen cikkünket sem, és Fehér Gyula már a baleset másnapján közzétette oldalunkon felhívását, melyben a síoktatásban érdekelteket szólította egy közös fórumra. Ekkor valami elindult. A Skioutlet hamar támogatókra és szövetségesekre talált, szinte minden hazai sí-szervezet, egyesület képviselője csatlakozott a kezdeményezéshez -
így jöhetett létre ez a hazai viszonylatban nagyszabású és profi sí-szakmai rendezvény. A helyszín, a Külső-Váci úti VOLVO szalon ideálisnak bizonyult.
Meglepően nagy volt az érdeklődés ezen a szép tavaszi, napsütéses vasárnapon. Ha nincs ez a konferencia, akkor biztosan a bringámon töltöttem volna a délutánt, csatlakozva a Critical Mass felvonuláshoz. Ehelyett sok hasonló gondolkodású sporttársam körében végigültem a közel 8 órányi előadást, és igyekeztem annyi ötletet meríteni az elhangzottakból, hogy azt mondhassam, megérte.
"Közös célunk, hogy az itt összegyűlt tudást, ismereteket tudatosítsuk és megfelelő csatornákon eljuttassuk mindenkihez, aki sílécre áll." - fogalmazta meg bevezetőjében a konferencia szervezője, majd később több előadó is. Tudjuk, hogy e cél elérésében a síelők.hu is sokat tehet. E rövid beszámolón túl témánként fogjuk feldolgozni a balesetmegelőzés kérdéseit, a gyerekek számára pedig SÍ-KRESZ-t oktató játékot fejlesztünk.
A sísport nem veszélytelen, de
a síbalesetek többsége oktatással és megfelelő felkészítéssel, valamint a síelés alapvető szabályainak betartásával és védőeszközök használatával megelőzhető lenne" - összegezhetjük az előadások lényegét. Természetesen minden előadó más aspektusból beszélt a témáról, és így vált érdekessé a program.
Csapody Ákos (Budapesti Síiskola) egy éles helyzetet bemutató videón mutatott arra példát, milyen az, amikor
az oktató rutinja, odafigyelése és gyors reflexe életet menthet, de legalábbis biztos balesetet előz meg. A síbalesetekről nem áll rendelkezésre értékelhető hazai statisztika, ezért egy svájci és egy stájerországi tanulmány eredményein keresztül elemezte a veszélyességi faktorokat. A tanulmány már elérhető a
skioutlet.hu oldalon, ahova a többi előadó anyaga is felkerül majd.
Könnyeket csalt a szemekbe
Apjok Ildikó bevezetője, amikor felidézte síversenyző testvére, 1983-ban történt balesetét, mely az első olyan síbaleset volt, ami nagy visszhangot kapott a magyar médiában. Ekkor ismerte meg az egész ország az Apjok nevet. Ildikó feltette a kérdést, hogy
vajon mindent megtesznek-e a sípályák üzemeltetői azért, hogy ne történhessen ilyen súlyos baleset? Vajon nagyobb odafigyeléssel megelőzhető lett volna Csilla és Krisztina ütközése?
Ildikó arra biztatott mindenkit, hogy ha bármely sípályán balesetveszélyes helyet, tárgyat, oszlopot lát, akkor merjen szólni az illetékeseknek, hogy ahol indokolt, tegyenek ki több szivacsot, védőhálót, "lassíts" molinót vagy tiltó táblát.
"Legjobb, ha írásban tesszük meg ezt az észrevételünket az üzemeltető felé, hiszen akkor nyoma marad a szavunknak, mellyel erősíthetjük a síterep felelősségét." - tette hozzá Fehér Gyula.
Apjok Ildikó és dr. Egri Katalin
Dr. Egri Katalin, az SMSZ képviseletében a síoktatás jogi aspektusait járta körbe. Legfontosabb alapelv, hogy
a síoktatás egy szakma, amely képesítéshez kötött. A képesítés nélküli oktatás egész egyszerűen jogellenes. Fontos, hogy a síoktató kollégák legyenek tisztában a szakmájuk előírásaival, saját felelősségükkel, munkájuk kockázataival és lehetséges jogi következményeivel. Azt SMSZ alapelvként ajánlja, hogy a síoktatás során tudásszint szerint alakítsanak ki az iskolák csoportokat és a
sícsoportoknál maximum 10 fő tanulóra tervezzenek 1 síoktatót.
A kiskorúak veszélyeztetése akár 1-5 év börtön büntetéssel sújtható. Ha külföldön történik a baleset, melyben kártérítési felelősség keletkezik, netán bűncselekmény ténye merül fel, akkor az adott ország szabályai szerint fog a bíróság ítélni és ügyvédet is csak az adott országban fogadhat a vádlott.
Dr. Dosek Ágoston (Testnevelési Egyetem) a jól felépített testnevelés oktatásról beszélt és így fogalmazott: "
A sítábor célja nem kevesebb, mint hogy életre szóló kötődést alakítson ki a síelés és a diák között! Fontos, hogy a pedagógus szeresse a sízést, szeresse a gyerekeket, és nem árt, ha ez sugárzik is belőle. Hiszen jól tudja, hogy egy olyan sportra tanítja meg a fiatalokat, melyet életkortól függetlenül sokáig űzhetnek úgy, hogy az egészséges életmódot szolgálja."
Demeter Antal (Iskolai Síoktatók Egyesülete) beszéde csak megerősítette ezeket az alapelveket: "Ne fosszuk meg a gyerekeinket a síelés élményétől, hanem teremtsünk olyan feltételeket, hogy ne következhessen be a februárihoz hasonló tragédia".
Fogarasi Orsi a műanyagpályás oktatás előnyeiről, a Wintersport SC-t képviselő
Herczeg Ágnes pedig a szárazedzések fontosságáról, a síelésre felkészítő speciális gyakorlatokról, az állóképesség fejlesztéséről beszélt.
Klausmann Viktor (Síakadémia) is kiemelte a hazai pályán való oktatás előnyeit. A szülők részéről óriási bizalom az, amikor a síoktatókra bízzák csemetéiket, és ennek a nagybetűs bizalomnak csak egy igazi
sí-pedagógus tud megfelelni. Ugyanakkor a gazdasági válság illetve
a felgyorsult életmód hatásaira hívta fel a figyelmet. Manapság az emberek egyre rövidebbre szabják a síszabadságot, és néhány napba akarják sűríteni a sítanulás folyamatát is. Intenzív, gyorsan elérhető instant élményekre vágynak a felnőttek és a média hatására a gyerekek is, miközben állóképességük egyre csökken. Jó, ha a síoktató felkészült ezekre az elvárásokra és megfelelően tudja mindezt kezelni.
"Úgy kell a tudást átadni, hogy ez egyben élmény is legyen!" - na, ez az igazi kihívás!
Ozsváth Miklós (Ski C.U.L.T.) szerint a sítanulás folyamata alapvetően meghatározza a síelő életét. Jobb sítudásal nagyobb a síélmény - és bár ez triviálisnak tűnik, sokan nem gondolnak erre és nem feltétlenül akarják fejleszteni sítudásukat. A síoktató manapság egyre inkább szembesül azzal a szemlélettel, hogy a szülő látványos, gyors eredményt szeretne kapni a pénzéért önmaga és gyermekei számára, és ez a rövid idő nem mindig elég a biztonságos sítudás eléréséhez. Be kell látni, hogy a tanulás egy idegrendszeri folyamat, amely időigényes. Élmény vagy tudás? Nem muszáj választani, a minőségi, jól felépített síoktatás mindkettőt egyszerre nyújthatja a tanítványoknak.
Repárszky László (Replaci) a Kanyarsíklub nevében a sebességszabályozás és a biztonságos megállás képességének fontosságát hangsúlyozza. Minden pályán síelőnek meg kell időben tanítani a tudatos fékezés legkézenfekőbb módjait a hóekét és a hegynek fordulást.
"Vajon tudják-e a szülők, hogy mi történik egy iskolai sítáborban?" - tette fel a kérdést Tumbász Gergő síoktató, majd néhány hajmeresztő sztorit mesélt el. Vannak olyan iskolai sítáborok, ahol a napi 2 óra oktatás után "szabadsízés" következik, azaz mehet mindenki, amerre lát. Pedig a kamaszokat mágnesként vonzzák a fekete pályák, a félcsövek, ugratók és funparkok mert manapság az a "cool". A médiával megvezetett fiatalok azonnali ÉLMÉNYT akarnak, repülni vágynak, az extrém videók szereplőire akarnak hasonlítani. Belegondolni is rossz, mi minden történhet, ha a testnevelő tanár számára a sítáborba való utazás egyben saját szabadságát jelenti és magára hagyja a meredek pályákon versengő fiatalokat.
Szülőként igenis tegyük fel már a szülői értekezleten a szükséges kérdéseket: ki felügyel a gyerekekre 24 órában, napi hány óra szervezett oktatást kapnak, van-e a csoporthoz rendelt oktatónak képesítése, milyen csoportbontásban és hogyan fognak síelni? A gyerekcsoportok létszáma semmiképpen ne haladja meg a 10 főt, de az 5-6 fős kiscsoport lenne ideális.
Vajon hány iskolai sítábor szervezője gondoskodik a gyerekek orvosi felügyeletéről? A konferencián három, a sízés szeretetével megfertőzött orvos is tartott egymást követően előadást.
Dr. Tállay András, Dr. Tausz István és Dr. Badacsonyi László a sí-tábororvosok szerepét és fontosságát emelték ki és ajánlották a táborszervezők figyelmébe.
Vági Zoltán, utolsó előadóként először hatalmas eséseket bemutató videókkal sokkolta a nézőket, de hát valamivel muszáj volt felrázni az addigra kissé elfáradt, de mindenesetre kitartó közönséget. Előadásának témája az alpesi sí versenyzők biztonsága volt, a tréningpályák kiválasztásától a pályatűzésen és szükséges védőfelszereléseken keresztül az edző felelősségéig. A síversenyzés veszélyes üzem, nem véletlenül vonatkozik rá extra kiterjesztett biztosítás, mely több mint ajánlott minden versenyző palántának.
Apropó, biztosítás! A konferencián megtartott köszöntőjében
Varsányi László, az AXA Biztosító Zrt. síbiztosításokért felelős szakembere bejelentette, hogy
az AXA Biztosító a 2012/2013-as síszezontól kezdődően közvetett módon támogatja az iskolai csoportok síeltetését oly módon, hogy a kimondottan síbalesetekre kifejlesztett HóBarát sí- és snowboard biztosításokból minden 10. 18 év alatti biztosított személy után, egy felnőtt kísérő Hóbarát síbiztosításának díját átvállalja.
Zárszavában Fehér Gyula megköszönte az érdeklődők kitartását, az előadók munkáját és felvetette egy következő konferencia lehetőségét, mely közvetlenül a téli szezon előtt vagy jövő ilyenkor kaphatna teret. Addig is, az előadások feldolgozott anyaga az interneten lesz majd elérhető, hiszen ebben a beszámolóban csak néhány gondolatot sikerült kiragadni az elhangzottakból.